Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
6 NÉPÚJSÁG 1980. március 9. Múltunkból — Gondolom, főkapitány elvtárs, gyermekkori vggya teljesült, amikor a rendőrség kötelékébe lépett, hiszen aligha van olyan fiú, aki ne szeretne rendőr lenni, még akkor is, ha ezt nem így fogalmazza meg, de a játékai — például a rablópandúr — ezt egyértelművé teszik. — Nézze, én érzem a kelepcét, megmondom nyíltan, hogy magamról nem szeretek beszélni. Nem lehetne-e ezt a beszélgetés végére hagyni? — Biztosíthatom, hogy bármilyen terjedelmes is a beszélgetésünk, a személyes kérdésekre szorítunk helyet. — Hát legyen, de csalódást kell okoznom, mert nem ez volt a gyerekkori vágyam, de hogy teljesen világos legyen, mégis valahol ott kell kezdenem. Népes bányász- családban értem meg a férfikort. Apám a Pécsi Uránérc Bányától ment nyugdíjba, öcsém jelenleg is ott dolgozik, bátyám a Komlói Szénbányában dolgozott. Anyai nagybátyám és azok gyermekei szén- és bauxitbányászok. Itt jegyzem meg, hogy feleségem édesapja, testvérei és ugyancsak népes rokonsága szintén bányászok. Tehát a szó nem jogi értelmében vett rokoni körömben jelenleg is mintegy 25 fő dolgozik bányában, vájár szakmunkástól főmérnökig terjedő széles munkakörskálán. így semmi különös nincs abban, hogy 14 éves koromban vízhordó gyerekként én is a bányában kezdtem. Vájár szakmunkás lettem 1950-ben, majd a Komlói Kossuth Bánya Üzemtől műszaki pályán továbbtanulni küldtek. Ez nagyon nehéz időszak volt. A nvarat mindig végigdolgoztam, a lehető legnehezebb bányamunkát végeztem, mert azt jól megfizették és így a vakációban megkeresett összegből fizetni tudtam a tanévközi költségeimet. Már ismét dolgozni kezdtem, amikor hivattak a Kossuth Bányaüzem személyzeti osztályára és az akkori káder- és személyzeti politika gyakorlatának megfelelően mint fiatal párttaggal közölték, hogy a jövőben a rendőri szerveknél kell dolgoznom. Ott van a munkámra szükség. Néhány nap múlva már rendőrnyomozó őrmester voltam, mint később kiderült, 950 forint havi fizetésért, az előző fizetésem egyötödéért! így kerültem a rendőri pályára. — Egyetemi végzettséggel rendőrőrmester lett? — Igen, de ez lényegtelen volt ahhoz a nkivan tiszta meggyőződéshez viszonyítva, hogy éppen csak lábra álló új szocialista rendszerünkben az éri munkámra ott volt szükség. Bár ma is sok egyetemet végzett ember kezdené a rendőri szolgálatát őrmesteri rendfokozattal! | — A doktori cím? — A rendőri pálya nemcsak hivatás, hanem szakma is, tehát tanulni kellett tovább. Előbb egyéves szaktiszti iskolát végeztem, majd az Állam- és Jogtudományi Egyetemen szereztem jogi diplomát. | — Es legutóbb a Politikai Főiskolán kapta meg a sorrendben immár harmadik diplomáját. Számoljuk ösz- sze, hány évi tanulás ez! — Ha jól számolom, huszonhat, szervezetten, de közben sem voltam soha rest új ismereteket szerezni. — Őrmesterségtől ezredesi rendfokozatig, hogy jut el az ember, ez nyilván több beosztást is takar? Melyiket szerette a legjobban? — Ami a kérdés első részét illeti, azt hiszem annak több összetevője is van. Egyfelől fegyelmezett életvitel, munkaszeretet, folyamatos tanulás, önbizalom és szilárd meggyőződés, hogy a konkrét tevékenységgel dolgozó népünk és szocialista fejlődésünk érdekeit szolgáljuk. Ebben segített gyermek- és fiatalkori környezetem, amelyek a közösségi gondolkodásmódot és érzésvilágot kifejlesztették bennem, haladó szellemű, munkacentrikus feleségem és gyermekeim, akikkel közösen sokszor átsegítettük egymást a nehézségeken. Ezt különösen fontosnak tartom hangsúlyozni mert munkám során sokszor tapasztalom, hogy az emberek jelentős hányada a kiegyensúlyozott családi háttér biztosítását nem a fontosságának megfelelő helyre sorolja, vagy egyszerűen elhanyagolja. Másfelől a szerencse. így szerencsémnek tartom, hogy legtöbbször olyan vezetőim, tanáraim, parancsnokaim voltak, akik magas igényeket támasztottak velem és a munkámmal szemben, ugyanakkor eredményes tevékenységemet időben elismerték és emberségesek is voltak. Ezek feltétlen szükségesek az ember egyenletes fejlődéséhez. Az egyre magasabb beosztást pedig mindig a valószínű ésszerűbb munkamegosztás és az időmúlás jeleként fogtam fel. A kérdés másik felére azt tudom válaszolni, hogy tényleg sok munkaterületen dolgoztam. Valamennyi munkakörömben — ha egyébként nehezen is szoktam meg — végezetül jól éreztem magam. Vezető beosztást 23 éves koromtól töltök be, de legszebb emlékeim a rendőri alaptevékenységhez fűződnek. Ha tehettem, vezetőként is nyomoztam, vizsgáltam. — Elnézést, de nem értem: mi a kettő között a különbség? — Vizsgálatról a nyomozásnak abban a szakaszában beszélünk, amikor a tettes már ismert. — Elmondaná egy emlékezetes esetét? — A huszonhatéves rendőri szolgálatom során — sajnos — „gazdag” gyűjteményre tettem szert. Krimit ne várjon tőlem, mert a bűneseteket inkább tragikus vagy sajnálatot kiváltó körülmények következményeinek, mintsem az olvasó szórakoztatására alkalmas sztorinak fogom fel. Másrészt természetesnek tartom, hogy a bűnüldözők-bűnözők harcából végezetül is törvényszerűen az előbbiek kerülnek ki győztesen, hisz ők kiképzett szakemberek, a bűnözők pedig rendszerint amatőrök. Emellett apparátusok állnak a nyomozó rendelkezésére és munkájában speciális szakkérdésekben segítik a legkülönbözőbb tudományágak eredményei és művelői. így nem varázslatos csoda például a bűnözők kézrekerítése. Tapasztalatokból tudom, hogy a bűncselekmények ösz- szes körülményeinek, vagy az ismeretlen bűnelkövetők felderítése igen komoly, tervszerű és sokszor tudományos igényességű munka eredménye. Ugyanakkor a véletlenek is nagyon nagy szolgálatot tesznek. Ha megengedi, egy ilyen történetet mondanék el inkább. Több éve Pécsett egy reggelre kifosztották az OFOTÉRT egyik üzletét. Én aznap egészen más ügyben tanúként hallgattam ki egy, a bűnözőkkel szoros kapcsolatban álló prostituáltat. Tetszett neki, hogy türelmesen hallgatom a zagyva fecsegését is, amely során azt bizonygatta dicsekvően, hogy ő minden „nehéz fiút” ismer. Csak úgy mellékesen kérdeztem meg: ki szereti az ismerősei közül a lekvárt? A kérdés onnét adódott, hogy az ömlengése közben beleolvastam az asztalomon fekvő jelentésbe. Abban az állt, hogy az éjszakai betöréskor lekvárral bekenték a kirakatüveget, hogy ne csörömpöljön, amikor betörik. Kérdésemre kapásból mondott egy nevet és lakcímet, akiről megjegyezte, hogy előző este járt a lakásán- és más élelem híján adott neki egy üveg szilvalekvárt meg kenyeret. Az ellopott értékekkel együtt előállított betörő szerintem még ma sem tudja, milyen véletlenül bukkantunk gyorsan a nyomára. — És mi foglalkoztatja, most a megyei főkapitányt? — A jelenlegi beosztásom is speciális, más, mint bármelyik eddigi. Egyre távolabb és távolabb kerültem az állampolgárok előtt is jól látható konkrét rendőri munkától. Most a munka szervezése, a személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a koordinálás, a társadalom más szerveivel való jó- összhang megteremtése a feladatom. — Három éve van Tolna megyében. Sikerült „megyésednie”? — Ez nem volt nehéz, hiszen ebben a megyében volt az első munkaterületem — a Nagymányok környéki bányaüzemeknél történt rendkívüli eseményekkel foglalkoztam —, és évekig dolgoztam a szomszéd megyében. — A vezetése alatt dolgozókat sikerült megismerni? — Talán igen. Az volt az egyik legsürgősebb dolgom, hiszen egy vezető sem tud eredményt elérni, ha nem ismeri meg a lehető legjobban a beosztottjai emberi értékeit. alkalmasságát, teherbíró képességét, gondjait, személyi körülményeit, stb. — Ez sok időt igényel és közben a napi operatív feladatokat is el kell végezni, annak ösz- szes gondjával, bajával. Mi most a legnagyobb gondja? — A munkaerővel való gazdálkodás. Tíz éve állapították meg a létszámunkat, de azóta nagyon sok minden változott. s e változásokból a rendőri szervek részére többlet munka adódik. — Mi a megoldás ilyen helyzetben? — A képzésről semmilyen áron nem szabad lemondani. Szerintem ez a legjobb befektetés. Nem marad más, mint ahogy a ma gyakran használt kifejezéssel mondjuk: növelni kell a hatékonyságot. Az egye? területeken dolgozóknak segíteni kell egymást. A másik: a bűncselekmények megelőzéséhez, teljes feltárásához, a tettes kézrekerítéséhez még nagyobb mértékben igényelni kell a társadalom segítségét. — A megelőzésben pedig — gondolom — a munkahelyek is sokat tehetnek, például a társadalmi tulajdon védelmében... — így igaz. A társadalmi tulajdon nem gyarapítható annak biztonságos védelme nélkül. A kezelője köteles a védelemre alkalmas intézkedéseket megtenni. — A főkapitány szerint milyen megyénk közbiztonsági helyzete? — Pontosabb lesz a vélemény, ha a mérhető mutatók segítségével mondom, hogy jó. Az új Büntető Törvénykönyv körülbelül 200 bűncselekményt és ezen belül több olyan magatartást sorol fel, amely büntetendő. Ezek között vannak az egészen . súlyosak és a struktúra enyhébb kategóriáiba tartozók. Nos; a bűntettek struktúrájánál nem rossz a kép. A bűnügyek mintegy 60 százaléka tulajdon elleni cselekmény, annak is 40 százaléka a társadalmi tulajdont sértő. Az egésznek nagy többsége kis értékű, azaz 2000 forint alatti kárral járó. A közbiztonsági helyzetünk jellemzője, hogy nincs szervezett alvilág, a csoportos elkövetés is ritka, 1—1 cselekmény elkövetésére alkalmilag társulnak. Kevés a visszaeső és a büntetett előéletű elkövető. A bűnügyek jelentős részében szó szerint az alkalom szüli a tolvajt. Ez a megelőzés fontosságára figyelmeztet. Nem mérhető mutató, de a helyzetre jellemző, hogy nálunk az emberek nem félnek sötétedés után az utcára menni. — Térjünk más témára. Sokat utazunk külföldre? — Tavaly több mint 24 ezer kiutazási engedélyt adtunk ki. Ebből közel ötezer nyugati országba szólt. I — Sok az elutasítás? — Minimális, azok is többnyire a rendeletek nem ismeréséből fakadnak, ugyanis a valutakímélési okok . bizonyos időhöz kötik a devizaigényes ' utazások gyakoriságát. Tulajdonképpen aki útlevelet kért, az kapott is. — Beszélgetésünk végéhez közeledünk. Főkapitány elvtárs, milyen gondolattal zárjuk le az elmondottakat? — Azzal a megalapozott tudattal és hittel, hogy a rendőri szerveink személyi állománya hivatástudata szintjénél, fegyelmezettségénél, folyamatosan javuló iskolázottságánál és felkészültségénél fogva — mint eddig is — alkalmas és kész a megye jó állam- és közrendje, közbiztonsága fenntartására. Bízunk abban, hogy a társ bűnüldöző szervekkel és a lakosság széles rétegeivel összefogva, további eredményes intézkedéseket tudunk tenni a bűncselekmények és egyéb jogellenes magatartások megelőzésére és visszaszorítására. Havas téli napokon igen gyakori, hogy a rádió felhí. vassal fordul Budapest lakosságához, jelentkezzenek rendkívüli hómunkára a plakátokon feltűntetett he_ lyeken. Az üzemek kapujára függesztett 'plakátokon változatlanul hosszú a szakmák listája, •ugyancsak munkaerőt keresnek. A vendégi át óipari vállalat kirakataiból sem akar eltűnni a hirdetmény, mely szerint konyhalányokat, szakácsokat, cukrászokat, takarítónőiket felvesznek. Az újságok hasábjai is telve vannak hirdetésekkel — mind-mind munkahelyet ki. nál, munkást keres. A Tolna megyei Levéltár anyagainak rendezése során több plakát került elő, amelyek tanúsága szerint ugyan, csak munkásokat toboroztak különböző munkahelyekre. Igaz, a plakátok többsége még a múlt században készült. A XX. században nem. igen kínáltak munkahelyet plakátokon. Általános volt a munkáméi kül iség. Reggelente nagy csoportok verődtek össze az üzemek kapui előtt, hátha akad valami munka. Ez a kapitalizmus egyik jellegzetessége volt. (A kapita. lista országokban a munkanélküliség ma is természetes jelenség.) A múlt században is volt munkanélküliség, hiszen az 1848-as polgári forradalom jobbágyfelszabadítása csak fél megoldást jelentett. Jo. giiag szabaddá tette a jobbágyokat, de többségük föld nélkül lett szabad. A parasztságnak mintegy 60 százaléka nem kapott földet, mert a polgári forradalom érintetlenül hagyta a nagy. birtokrendszert. Tudjuk, az 186'7-es kiegyezés úgy zárta le 1848-iat és úgy rendezte Magyarország és Ausztria viszonyát, hogy megőrizte a nagybirtokot és politikailag megerősítette a nagybirtokos osztályt. Igaz, a kiegyezés után kedvezőbb feltételek alakultak ki a szabadverse, nyes kapitalizmus .fejlődéséhez, de az iparosodás nem volt olyan mértékű, hogy a munkanélkülieknek elegendő munkahelyet biztosított volna. A helyzeten néhány évtizedig sokat segített a vasútépítés és a folyószabályozás. Tekintettel arra, hogy a földmunka nem volt gépesítve, igen nagy számban kelett alkalmazni munikáso- kalt. t*rm+. A szabadságharc veresége után, az abszolutizmus ide. jén lassú volt a gazdasági fejlődés. Megyénk területén azonban volt munkalehetőség, mert, mint arról az 1854-ben készült plakát értesít, engedélyezték a Sárvíz, csatorna építését. Mát tartalmazott a hirdetmény? Közölte, hogy a munka irányítását Karafiáth Frigyes mémüksegéd végzi, s ő alkalmazza a munkásokat, készpénzfizetés mellett. A munka 1854. szeptember 14- én kezdődik, ezer munkásra van szükség. Jelentkezni Tap!oson, a holt Duna partján lehet. Azt is közölte a hirdetmény, hogy a munkát csak munkacsapat vállalhatja el, egyéni felvétel nincs. A mun. kaesapat már otthon vezetőt (kaparást) választ magának, aki a csapat nevében, tár. gyal. a munkaadóval, felvállalja a munkát, a fizetést felveszi, és a csapat tag, ja inak szétosztja. Minden munkás köteles magával hozni a földműn, kához szükséges munkaeszközöket (ásót, lapátot),és a csapatnak legalább egy tö- mősulyokkal kell rendelkez. nie. Egyéb miunkaeszközök- ről a munkaadó igazgatósága gondoskodik. Miből állt a .munka? Idézzük a plakát 3. pontját._ „Ezen munka áll töltések készítéséből, mellyhez a föld 14 öllnyi távolságról a kije. lölt gödrökből, mellyek majd a. csatornát képezik, lészen hordán'dó. A töltés mindkét hajlása a kijelölt mód készíttendő és jól megtömendő, ezenkívül a töltés közepén, alulról kezdve egész fel egy öl szé. lességű réteg keményen lészen .megtömendő, mellyért azonban külön megtérítés fog következni” (Az öl elavult, régi hosszúságegység: 1,89648 m.) A plakát negyedik pontja a fizetésiről rendelkezik. Egy öl mélységig 2 frt, 1—2 öl mélységi© 2 írt 30 kr, s et_ tői nagyobb mélységig 3 frt a fizetség. A gát döngölé- séért minden ölnyi magasságért 40 kr-t fizettek. A fizetések hetenként vol. lak, renidiszerint a hét utolsó napján, szombaton.. Amíg azonban a vállalt munka el nemi készült, mindig csak előleget fizetett a munkaadó. Ha valamelyik munkacsapat elhagyta a munkahelyet, helyette másokat vettek fel, a bér őket illette. Nem feledhetjük, hogy az előleg, soha sem fedezte a tényleges rom», ka díját, kisebb-maigyobb ősz- szeg a végelszámolásra ma. ^iadt. Ha a munkacsapat a munka végzése előtt elhagy, ta helyét a visszamaradó összeg a helyükbe lépőket illette meg. Megjegyzendő még, hogy a munkaadók nem lehettek nehéz helyzetben, mert az ezer munkás toborzására mindössze 10 napot fordítottak. ' K. BALOG JÁNOS II i r d r I ■ é i y. A «NP** «■ Ur. kMMÉÍ n réfwsweeUi# » &r*u»L . ItaU.J 4—-.Ifi-» «—r« »»»* AfM iráffcM vrwtwi Kstyatasya Wé aurgresdelle. fCxca m»l> kivitele ca, ksr. aaéméicaegéd Karafiilk Frigy«* kösvetl#« *<r- smyiei« *s írlögyabrte «lati történik, U is a. ««»kánok ke*»p黫A*«*é* «*Ur«i feivMelefe feljogosítva van. A fŐld»w*k*l*«k U m*. Skftrmhm U-kí* íogwüt «egkeadetni, m*öy*kr* eve (.1000) ««aki. kíráataiik. Mi in ofly M*Úí kőxtóré, bogy wimU*ok, kik «*rs »aakáiaa rmi *e»»i Uré»»*k, nwgöfcai Írgké*«Www #*|Ke«J»«r Í**küg wrrciurtt ca. ki/, wernóknegedad Ta- j4.i*o« * bott ^ön*«ál j«fc*l*ék. Kuk folytán mtotm uúoomérióktí kőr«ke*ók jnuateak köattMtomáara: I -»»ér: «sakál csak egy ege**, legkeeeoabb 10 emberból álló wunknscnoport kapital, kik auír otthon Magoknak egy felelős vezetőt {kaparást} eáJamiaaak, kivel astaa egyedül a bclyani- wea a »unka wegáJUpUuuk, és ugyan kinek a isetéaek in kísnolgáJtainak. «-»•or i «tódra »nnkáa lartoaik a mag« eaaköwsít ásót é* kapál ■ é* Mimim «unkáarao- poci legaláJrb egy tómőmtlykt« komi), a* egyébb e**ltó*dkről u Igaagatóaág gondoskodik. 3- a»or: «te« »sak« áii, tóluh#*k ké«sité*éból, weUybe* a főid 14 átlövi úrókágnii * kijeleli gödrökből, «elljek w*jd « «tatomét képesattdti, lésaeo kordám!». A töké* »»ékét kajla*« « kijeleli mri keswtteadó r* jól «egtónwadő, exenkivbl * lőtté* ktompén, alakét kesére ege** fel egy ól sneieaaégö réteg kéményén lessen megtömendő, ■teílyért aaoabaa kölöa nwgtérité* fog következni. 4- asert egy Kubiköl földnek kiewelcaerrt, eUtordáaaert, e* aasal a kijelelt «ód tölu-a kr~ uitOaeerl u l-aö mélyargböl, a*at egy öl mélységig fn kr. pg... a ll-dik weiyaegbót vagyis egy ölnél melyebb, de két ölnél ne* taélyebb gödrökből ......................................................9 „ 31} ,, t * a itl-dik mélységből, axaz kei őbé) »efjebb, de # Ól 1 labaal new «eiyebb gödörből . ... 9 n „ „ Raew kivftl weg * feljebb említett rétégből egy öl hnaarnii^aaii d tőke* kúxepea jal ■egtftmmeert aúadea ölayi magasaág ataa 40 kr. pgó ftaetletik. 5- aade: n ftactesek beteakem tóeteasrk, addig ammbaa eaak ebdegeseaek adatnak, m,g aa elválab fedte« ».mai uÁekteae* el nem ké»*ior«Sk, Ha vaUmeüy rnnskiacsoport feltalajt anr»ka- ját eMbem kewai, akkor a kwrakagyea rés* eEkemtoewe aaáa awáier*^ fogadtatík. A Tota*i cm ka amgyeb*fe«é#iőf .%eg*ardt»a weptewbe* J-*a t*Ä4 Is. Ur. kduvtoad Tuarsm. w T«Manor l'iatke Nagy, s.k. I úr. Adrián Zsigmondi rendőr ezredes, megyei főkapitánnyal
