Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-05 / 54. szám

a Képújság 1980. március 5. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Munkadíj Több bejelentés érkezett szerkesztőségünkbe, amely­ben arról panaszkodnak, hogy a decsi Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet a legkülönbözőbb időpontok­ban utalja a munkadíjakat. Az észrevételt a Háziipari és Népi-Iparművészeti Szövet­kezetek Országos Szövetsé­gének küldtük meg Buda­pestre, ahonnét dr. Nagy László elnök a következőket válaszolta: „...A 39/1967. (XII. 29.) PM. sz. rendelet értelmében a háziipari szövetkezetekben a tárgyhónapra járó munkadí­jat (munkabért) a szövetke­zeti tagoknak (dolgozóknak) a következő hónap 8. nap­ján kell kifizetni. Amennyi­ben a 8-a a dolgozó heti pi­henőnapjára, szabad napjára, szombatra vagy munkaszü­neti napra esik, a kifizetés­nek a megelőző munkanapon kell megtörténni (6/1974. [II. 28.] MüM. számú rendelet.) A szövetkezetnél a revizo­ri irodánk a közelmúltban vizsgálatot tartott és meg­állapította, hogy — az ismé­telten jelentkező pénzügyi nehézségek ellenére — a szövetkezet a bérfizetés kö­telező napját általában be­tartja. Kivételt képez, ha a fizetés pénteki napra esne, mert ez esetben a fizetésre Telefonszámunk: 12-284 — a dolgozók egyetértésével — csak a következő hétfőn kerül sor. Ennek az az oka, hogy a munkadíjat a dolgo­zók többségének (Decsen, va­lamint annak közvetlen kö­zelében lakóknak) készpénz­ben fizetik ki, vagyis a be­dolgozóknak munkadíjuk fel­vételéért be kell menniök a szövetkezet központjába. Pénteki napon pedig — fel­tehetően a hét végi háztar­tási munkák miatt — ta­pasztalat szerint sokan nem veszik át munkadíjukat, és így a szövetkezetnél igen je­lentős pénzösszeg maradna vissza, amelynek megnyug­tató őrzését a két munka­szüneti napon — megfelelő pénztárhelyiség hiányában — nem tudják biztosítani. Az említett kivételtől el­tekintve a bérfizetés a ren­delet szerinti napon megtör­ténik, még ha a késő délutá­ni órákban is, ami vélemé­nyünk szerint nem észrevé- telezhető. Mint már említet­tük, a szövetkezetnél az utóbbi időben gyakoriak a pénzügyi nehézségek és emiatt a bérkifizetést csak banki hitel felvételével tud­ják megoldani. A hitelt a bank a fizetési nap délelőtt­jén folyósítja, annak felvé­tele után kerülhet sor a bo­rítékolásra. Ez utóbbi munka többnyire hosszabb időt igényel, és emiatt a kifizeté­seket csak délután kezdhetik meg, de mindenkor még a munkaidő befejezése előtt. A szövetkezet központjától távolabb eső községekben lakó dolgozók részére a mun­kadíjak kifizetése rendszere­sen, MNB-postautalvánnyal történik. A vizsgálat, alkal­mával javasoltuk, hogy a be­dolgozók részére a jövőben teljes egészében MNB-posta- utalványon kerüljön, sor a munkadíjak átutalására. Ezt kötelezően elrendelni azon­ban nem vagyunk jogosul­tak... A szövetkezet előbbiekben ismertetett bérkifizetési ,gyakorlata’ — véleményünk szerint — tehát csak annyi­ban kifogásolható, nogy az 5/1974. (II. 28.) MüM számú rendeletben foglaltakat — megfelelő önálló pénztár- helyiség hiányára hivatkozva — nem tartja be. A szabály­talan gyakorlat megszünte­tésére és a hivatkozott ren­delet betartására felhívtuk a szövetkezet elnökének fi­gyelmét...” Kerti traktor vizsgáztatása Olvasóink gyakran keres­nek meg bennünket hasonló kérdésekkel, mint Hegedűs József Madocsáról, akinek a leveléből idézünk: „...Kéréssel fordulok Önök­höz, legyenek szívesek segít­ségemre lenni. Van egy kis kerti traktorom, amit saját magam csináltam és szeret­ném levizsgáztatni, de nem tudom a követelményeket...” A levelet a KPM Autófel­ügyelet Tolna megyei Köz­lekedésfelügyeletének küld­tük meg Szekszárdra, ahon­nét Réti János kf. vezető a következőket válaszolta: ,,..A házilag készülő kerti traktor felszerelésére vonat­kozó műszaki előírásokat a 23/1975. (XII. 31.) KPM szá­mú rendelet szabályozza. E rendelet alapján készült ösz- szevont tájékoztatónkat mel­lékelten megküldöm az ön részére. Amennyiben a tájékoztató áttanulmányozása után is maradna részére tisztázatlan kérdés, úgy kérem a KPM Autófelügyelet Tolna megyei irodáját (Szekszárd, Pollack Mihály u. 6.) keresse fel, ahol készséggel adunk bő­vebb tájékoztatást...” Megkérjük azokat az ol­vasóinkat, akiknek hasonló problémájuk van, hogy forduljanak közvetlenül a KPM Autófelügyeletéhez, ugyanis kérdéseikre így előbb kaphatnak választ. Ml VÁLASZOLUNK A térítéses és a té- :.-Vöjpú rítés nélküli étke- VíCfc'::. zésről szól a belke- reskedelmi minisz- •äw# ter 3/1980. (II. 17.) ivi.ív'j BkM számú rende­leté, amely szerint munka­napokon egyszeri térítés nél­küli főétkezésre a meleg­konyhával rendelkező ven­déglátó üzletek (egységek) melegkonyhai termékek elő­állításával, értékesítésével foglalkozó, valamint az ez­zel összefüggő kisegítő és ad­minisztrációs munkát végző dolgozói jogosultak. Kimond­ja a jogszabály, hogy a kol­lektív szerződésben meg kell határozni azokat a juttatásra jogosító munkaköröket, vala­mint azokat az egységé­ket (üzleteket) is, amelyek­ben a térítés nélküli főétke­zés biztosított. A részmunka- időben foglalkoztatott dolgo­zókra ugyancsak a kollektív szerződés terjesztheti ki ezt a juttatást. A rendelet a Ma­gyar Közlöny 1980. évi 11. számában jelent meg, a ki­hirdetés napján — 1980. feb­ruár 17-én — hatályba lé­pett, rendelkezéseit azonban már 1980. január 1. napjától kell alkalmazni. A pénzügyminiszter 5/1980. (II. 17.) PM számú rendelete a szesz jövedéki ellenőrzésé­ről és adóztatásáról szóló ko­rábbi jogszabályt módosítja, s az új rendelkezés szerint az adótétel a bérfőzés keretében előállított pálinka után hek­toliterfokonként 70 Ft. Az adó­mentes szesz betárolását és felhasználását a pénzügyőri szakaszok a felhasználóknál a jövőben nem ellenőrzik ugyan, a felhasználók azon­ban az adómentes szesz nyil­vántartása és felhasználása során a társadalmi tulajdon kezelésére vonatkozó általá­nos szabályok szerint kötele­sek eljárni. (Magyar Köz­löny 1980. évi 11. száma.) Az AFESZ-ek sütőipari te­vékenységéről, a termelés minőségének javításával kap­csolatos feladatokról jelent meg tájékoztató a SZÖVOSZ Tájékoztató idei 6. számában. „Különös gondot kell fordí­tani a pékáru megfelelő he­lyen történő hűtésére, tárolá­sára, a késztermékek üze­men kívüli szállítására. A termék minőségének megóvá­sa érdekében ügyelni kell a szállítórekeszek, tisztaságára... a kereskedelmi egységekben az áruk megfelelő szakszerű tárolására és elhelyezésére...” — mondja ki a tájékoztató, ugyanakkor felhívja a ME- SZÖV-öket, hogy adjanak se­gítséget az ÁFÉSZ-ek részé­re a sütőipari üzemek ter­melésének javításához, to­vábbfej lesztéséhez. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Értesítő idei 2. számában irányelv jelent meg az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek vállalati szerveze­tének és vezetésének fejlesz­tésére. Az irányelv — töb­bek között — arra hívja fel a figyelmet, hogy az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek vizsgálják felül az egyik legnagyobb tartalé­kot jelentő munkaszervezést, a teljesítményhez és a minő­séghez igazodó bérezés ki- szélesítésének lehetőségét, a munkaerőgazdálkodás hely­zetét, fejlesszék tovább a valós teljesítményeken ala­puló munkanormákat, az el­végzett munkák minőség sze­rinti átvételét. Kihangsú­lyozza az irányelv, hogy a vállalati szervezet és veze­tés korszerűsítése nem kam­pányfeladat, hanem folyama­tos elemző és szervező mun­kát igényel. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Országjáróknak Syr ... Kirándulás örömeit kap, csolhaltjuk össze kulturális élménnyel, íhá ellátogatunk a nagytétényi, kastélymúzeum­ba, melynek barokk ékszer­doboz éDülete történelmi időkről tanúskodik, eredete több ezer évre vezethető v.isz- sza. Az egykori gótikus épület tehát valóban történelmi ko. rókát élt át, amíg a mai ba­rokk. formája kialakult. Többször fenyegette pusztu. lás, dőlt romba és éledt új­já, mindig egy új gazda íz­lése és igénye szerint átépít­ve. A gótikus épületben va­laha magas rangú török fő- urak is 1 laktak, majd kiűze­tésük után iBuchingen Ferenc osztrák kapitány kapta ka­tonai érdemei elismeréseként ajándékba. Neki azonban nem volt szüksége rá, ezért jutányos áron eladta fia egyik kaítonabarátjának, aki a kuruc háborúban életét veszítette. Az épület felesége családjának tulajdonában maradit, a következő gazda egy másik leszármazott, Da- róczy Katalin. S ezzel új korszak kezdődik a falu és a kastély történetében. Da- róczy Katalin ugyanis, má­sodik férjével, Száraz Gyíörggyel megváltja Té­tényit, ahol építkezni kezde­nek és fellendítik a gazdasá­got is. Az ezerhétszázharmáncas években dúló .pestisjárvány következtében az épület azonban ismét elhagyottá válik, az ott tárolt és fel­halmozott gabona miatt pe­dig a födémek leszakadnak, s ismét az enyészet évei kö­vetkeznek. Végül, egy rend­kívüli bonyolult örökösödési eljárás után, Száraz Julian­na és férje, Rudnyánszky József, a dúsgazdag és mű­vészetpártoló főúr építi újjá 174ő-től. A múzeum termei adnak otthont az „Európai bútorok a XV—XVIII. században”, a ,/Magyar bútorművészet a XVIII. században”, valamint a „Bútonművészet a XIX. században” kiállításnak. Megtekinthetjük e termek­ben többek között a közép­korban még szekercével megmunkált, ácsolt bútoro­kat, majd a fejlettebb kö­zépkor céhekbe tömörülő mestereinek munkáit, vala­mint az európai gótikus asz­talosra űvesség jellegzetes da­rabjait. A tizennyolcadik százádli hazai bútonművészet emlékei köziül láthatjuk pél­dául az egykori itrencsényi jezsuita rendház refektóriu. mát, megismenkedhetünk en­nek a tornak 'a lakáskultú­rájával, a század első felé­csérő kályhacsempe-kiáll'í- tás, valamint a régi keleti imeszőmyegek gyűjteménye, melyek kultuszáról bár sok emlék maradt fent a IX—X. századból, mégsem lehet pontosán meghatározni az időt, 'mióta használnak a muzulmánok ámaszőnyeget. Annyi, bizonyos, hogy az imaszőnyegek többségét) Tö. rökőrszágban a XVI—XVII. században készítették, vala­mivel kevesebbet pedig Pa­kisztánban és Indiában. A. T. Fogadószoba a XIX. század elejéről nek barokk irányzatával, s a század második felének rokokó stílusával. A tizien- kilencedik század bútormű- vészetét bemutató kiállítás anyaga már a közelmúltba kalauzolja a nézőt, hiszen apáink, nagyapáink otthoná­ban imég nem, egy olyan jel. legzetes koraklasszfici&ta, em- pfir vagy neobarokk bútort láthattunk, melyek ezen a kiállításon is jellemzői a kornak. Ugyancsak a nagytétényi kastélymúzeumban tekint­hető meg az egykori kézmű­ves mesterek munkáit di­„Copf” stílusú bútorok Nyugat-Európából (XIX. sz.) Német szobaberendezés .................. " X VIII. századi magyar írószekrény és barokk kályha A nagytétényi kastély és múzeum

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents