Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-30 / 76. szám
1980. március 30. 1RÉPŰJSÁG 9 Jó érzékkel és ügyességgel. Az üvegkészítés mesterei. A cseh üvegkészítők felélesztik az üveg lelkét, s a forró, alaktalan anyagból olyan szépségeket varázsolnak elő, amelyeket minden ember megcsodál. Ezek a szépségek „Bohemia Glass, Skrdlovice” védjeggyel eljutnak a világ majd negyven országába, köztük a Szovjetunióba, Kanadába, Francia- országba, az USA-ba, az NSZK-ba és a ' skandináv államokba. A Cseh-Morva-fennsík egy kis községében: Skrdlovicé- ben üzemelő üveghuta kis „vállalati múzeumában” elénk tárult az üzem szinte teljes negyvenéves története. Kísérőnk, Petr Ho, a gyárvezető elmondja, hogy a gyárat Emánuel Beránek 1941-ben alapította, s még ugyanannak az évnek őszén megkezdték az első készítmények szállítását. Hutaüvegeket, különleges csillogásé, vas,tag falú vázákat, pasztellzöld, vagy rózsaszínbe játszó árnyalatokban, buborékos üvegből... A gyár kezdettől fogva kapcsolatot tárt az üvegkészítő művészekkel. A jó ötleteket, az érdekes megoldásokat, elgondolásokat a képzőművész adja., s az üveggkészi .ő mester azután jó érzékkel és ügyességgel igyekszik a képA skrdlovicei üveghutának a moszkvai olimpiai játékokra készített művészi emléktárgyai zőművész terveit, megvalósítani. — Az üveggyárban nemcsak egyedi darabok születnek — tájékoztat a gyárvezető —, hanem kisebb sorozatok, húsztól száz darabig, sőt, néha nagyobb szériák is, de egy-egy mintából legfeljebb 1200 darab készül. Évente száz-százhúsz új mintát hozunk forgalomba. A gyár kollekciója képviselte Csehszlovákiát a Münchenben megrendezett EXEMIPLA ’79 nevű kiállításon, s szerepelt a JABLONEC ’79 harmadik nemzetközi üveg- és porcelán- kiállításion is, ahol négy aranyérmet nyert. A skrdlovicei üveggyár bájos emléktárgyaival az 1980. évi moszkvai olimpiai játékok látogatói is megismerkedhetnek. ZDENER STREJC (ORBIS—KS) A fejlődő Neamt megye A rigai autógyár olimpiai termékei Az 1980-as olimpia szervező bizottságának megrendelésére több mint 400 gépkocsit gyárt a RAF mikro- buszgyár. Az idén nyáron már megtette sikeres próbaút j át a Moszkva—Görögország—Moszkva útvonalon az a speciális mikrobusz, amely az olimpiai lángot vivő futókat kíséri majd. — „RAF” mikrobuszaink sikeresen kiállták az első szigorú vizsgákat — mondja Valdisz Brant, az SZKP XXV. kongresszusáról elnevezett jelgavai autógyár mérnöke. — Csupán a legutóbbi években több nagy autótúrát hajtottak végre kocsijainkkal. Bolgár alpinisták például RAF típusú autókkal jutottak el Szliven városból a Kilimandzsáró lábához, miután több ezer kilométert tettek meg az úttalan afrikai vidékeken. A gyár szakembereinek egy csoportja szupertúrát hajtott végre — a Balti-tengertől egészen a Csendes-óceánig (16 500 kilométer). A próbatúrák során ellenőrizték a RAF—2907, a RAF—2908 és a RAF—2909 típusok teljesítőképességét. Éppen a RAF —2907-es lesz majd a fáklyavivők kísérő kocsija. A mikrobuszban található egy vezetőfülke, egy utastér és egy raktárrészleg, amelyben hat tartalékfáklyát helyeznek el, ezek közül három az egész úton égni fog. A 2908-as szériájú kocsikat a szervező bizottság munkatársainak szánják. Az utastérben színes televíziós készülék, hűtőszekrény és modern rádiótelefon-összeköttetést biztosító berendezés van. A 2909-es típusú nyitott gépkocsit a kerékpárosok követésére és a verseny alatti műszaki segítségnyújtásra szánták. A 2910-es és a 2911-es modell tervezői is az olimpikonokról gondoskodtak; e két jármű a maratoni futók .és a távgyaloglók versenybíráit szállítja majd. Egyedülálló természet- szetvédelmi területtel, Románia növényvilágára nem jellemző, nagyobb kiterjedésű nyírfaerdővel rendelkezik az ország északi részén alakult Neamt megye. A megye különben is gazdag természeti és történelmi nevezetességekben. A turisták szívesen keresik fel a zord Békás-szorost, a titokzatos Vörös-tó vidékét, az „ezüst erdőt” (ahogy a nyírfást nevezik), és a sok-sok ódon kolostort. A megyeszékhely, Piatra Neamt is modern iparváros lett, korszerű, kényelmes lakótelepekkel, de híven őrzi a múltat a gondosan restaurált óvárossal. A vidék iparosítása jóformán a nulláról indult. Ma itt található az ország három kiemelkedő nagyipari vállalata: Savingstiben a műszálgyártó kombinát, amely aktív és ígéretes KGST- partner, Romaniban a szovjet műszaki segítséggel létesített csőhengerlő üzem és Tascában a cementgyár, amelynek termékeiből készül jelenleg az ország részére szükséges betonpanelek háromnegyed része. Ebből a megyéből például bútort, kukorica-vetőgépeket, hengerelt árut, karusszel-esztergapadokat és kötöttárut szállítanak a Szovjetunióba. A legközelebbi ötéves időszakra * újabb nagy beruházást terveznek. Roman városban például megépül az ország legnagyobb cukorgyára, valamint egy poliamidszál-gyártó üzem. A megye iparosítása több mint negyedszázada kezdődött a Békás-hegységben szovjet segítséggel épült Lenin vízerőmű üzembehelyezésével. Bár később újabb 12 lépcsővel bővitették, ma már mérete és teljesítménye (amely 220 ezer kilowatt) eltörpül a többi erőmű mellett. A Lenin erőmű jelentősége mégis nagy: itt tanulnak az ország hid- roenergetikai szakemberei, akik a Duna, az Arges, a Lotru, a Szamos, az Olt és a Cérna mentén épült hatalmas teljesítményű erőművekben kaptak és kapnak munkát. Az 1981—1990-es időszakra szóló energetikai kutatási és fejlesztési program és a 2000-ig érvényes fő irányzatok szerint azt tervezik, hogy a jövő század elejére teljes mértékben hasznosítják az ország egész hidroenergetikai potenciálját. (Ez az arány jelenleg 30 százalék). A Duna és a belső folyók mentén ebben az időben 855 vízi erőmű működik majd, 13 millió kilowatt összteljesítménnyel. Roman, Neamt megye második legnagyobb városa, manapság főként csőhengerlő üzeme miatt foglal el tiszteletre méltó helyet a gazdasági rangtáblázaton. Ez a modern gyár évente mintegy 600 ezer tonna különböző átmérőjű és rendeltetésű csövet készít — az olajfúráshoz használt csövektől kezdve a vízvezetékig. Az üzem termékeinek körüli belül 40 százalékát exportálják. Ennek jó fele része a Szovjetunióba kerül. Burnótszelencegyűjtemény A jurták világában egykor íratlan, de szigorú szabályai voltak a vendégfogadásnak, a legendás mongol vendégszeretetnek. Ezek a szertartásos szokások faluhelyen még ma is élnek. A rendszerint lovon érkező vendéget nagy örömmel fogadták, s miután az állatról is kellőképpen gondoskodtak, bevezették a jurtába, a díszhelyhez, a bejárattal szemben lévő kojmorhoz. Megvárták, míg kényelembe helyezi magát, majd még a társalgás előtt megkezdődött a burnótkínálás szertartása. Előkerült a vendég ezüsttel díszített, faragott tubákos szelencéje. A kínálás sorrendjét a kor és a tisztelet mértéke határozta meg. Ezután — ha volt — másik vendég vette elő szelencéjét, és így tovább... Ha valakinél nem volt burnótos szelence, a házigazda adta körbe a sajátját. A burnótozásnak is, akár a kínálásnak, kialakultak a különleges formái. A régi népszokás emlékét őrzik a ma már többnyire múzeumokban látható szelencék. A Mongol Központi Állami Múzeum különösen gazdag gyűjteménnyel rendelkezik ezekből az egykori férfiviselet elmaradhatatlan részét jelentő tárgyakból. Termésfém alumínium A jakutszki geológusok fémesen csillogó anyagra bukkantak a szibériai bazaltkőzetekben. A tüzetesebb vizsgálatok kimutatták, hogy az anyag: termésalumínium. Az alumínium a harmadik leggyakrabban előforduló elem a földkéregben (áz oxigén és a szilícium után.) Vegyületeit több száz kőzet és ásvány tartalmazza — az agyagtól egészen a zafírig. A szakemberek eddig úgy vélték, hogy erős kémiai aktivitása miatt a természetben csak vegyületeiben található meg. Bölények erdeje Pjotr Marcsuk vadőr eteti a bölényeket. Már több mint 20 éve dolgozik a rezervátumban, jól ismeri a hatalmas állatok szokásait és ízlését. Kuba gazdasága Központi kérdés lett Kubában a munkafegyelem megszilárdítása. A szigetország vezetőinek a közelmúltban elhangzott beszédeiből is kitűnik: a jövőben egyetlen, munkahelyen sem lehet több dolgozó, mint amennyire ténylegesen szükség van. Minden dolgozót, akire akárcsak ideiglenesen nincs szükség az adott ' munkahelyen, át kell irányítani oda, ahol abban az időben éppen több munkáskézre van igény. Az ésszerűbb, a népgazdaság igényeivel és követelményeivel jobban összhangba kerülő foglalkoztatottsági színvonalat elsősorban köz- gazdasági eszközökkel kívánják elérni. Felülvizsgálják a jelenleg érvényben lévő bérskálát és termelési normákat, a kubai minisztertanács ennek végleges változatát a közeljövőben hozza nyilvánosságra. A bérrendszer jobban ösztönzi majd a végzett munka minőségének javítását, a termelés hatékonyságának növelését és az ésszerűbb takarékoskodást a meglévő erőforrásokkal. A mostani intézkedések szoros összhangban vannak a gazdaságirányítási rendszer két éve megkezdődött továbbfejlesztésével. Az 1978-ban meghirdetett elveknek megfelelően az utóbbi időszakban „élőbbé” vált a szigetországban a pénz- gazdálkodás, növekedett a vállalatok önállósága, de- centralizáltabb lett a döntéshozatal. A tavalyi esztendő eredményeinek értékelésekor kiderült, hogy a gyorsabb, • hatékonyabb előrelépés egyik legnagyobb akadálya a munkatermelékenységnek a számítottnál lényegesen kedvezőtlenebb alakulása volt. A világpiaci változások — a legtöbb nyersanyag és élelmiszeripari termék ára meredeken emelkedett, míg a cukor ára rendkívül alacsony volt —, valamint a kubai külkereskedelem szerkezdetének problémái miatt a figyelemre méltó eredmények ellenére sem sikerült maradéktalanul valóra váltani az 1979. évi elképzeléseket. Mint a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tavaly novemberi plénuma megállapította: az ország csak a szocialista gazdasági integráció segítségével, illetve a baráti országokkal való szorosabb együttműködéssel tudta elkerülni a súlyosabb gondokat. A KGST- országokkal kötött közép- és hosszú távú megállapodások biztos alapot nyújtottak és nyújtanak a szigetország gazdaságának fejlődéséhez. A két- és sokoldalú segítségnyújtás keretében sok gyár, üzem kezdte meg termelését, s a szocialista országok biztos felvevő piacai voltak — és maradnak — a kubai termékeknek. Szovjet segítséggel felépült például egy cukornádarató kombájnokat kibocsátó gyár, bővült a papírgyártó kapacitás, a cementgyártás. Uj agrotechnikai rendszerek honosodtak meg a KGST- együttműködés keretében. FARAGÓ ANDRÁS
