Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-26 / 72. szám

A fiÉPÜJSÁG 1980. március 26. Folytatja munkáját az MSZMP XII. kongresszusa Közös felelősségvállalás gaaxliasági vezetők között. Ezek természetesek, hiszen megoldást kereső szándékkal más és más nézőpontból íté­lünk meg kérdéseket, de együtt kelil -keresni lainniak le­hetőségéi hagy nagy társa­dalmi és gazdaságpolitikai céljaink megvalósulásának feltóteMítj és lehetőségeit még jobb, célirányosabb együitiíműködéssel, a mainiáil eredményesebben szolgál­hassuk. A szakszervezeti munka fejileszitése nem nélkülözheti a párttagok és a pártszerve­zetek hozzáértő, a napi poli­tikai munkában is megnyil­vánuló támogatását. A pánt, történetem küldie- tésétöli áthatva, váltelija a felelősséget az ország, aí nép sorsáért Olyan utált miutait, amely hazánk felvirágzásá­hoz vezet , amélybein. egész népünk élete szebb, boldo­gabb és teljesebb lesz.^ Meg­győződésünk, hogy a nép eze­két az ajánlásokat elfogadja és ,támogatja: valamennyien együtt dolgozunk nagy cél­jaink megvalósításáért. Gáspár Sándor után, pon­tosan fél négykor lépett a szónoki emelvényre Fintár János, Tolnia nagyközség pártbizottságának titkára. (Folytatás a 3. oldalról) Nálunk az elmúlt két év­tizedben a szakszervezetek és a kormány között gyümöl­csöző, szocialista céljainkat jól szolgáló együttműködés alákullt ki, amelynek belső hasizna és nemzetközi1 értéke fgylanánt van. Ebben az együttműködésben vannak viták, véleménykülönbségek, éppen úgy, mint másutt, szakszervezeti, állami és Szocialista céljainikért vég- zétit tevékenységünk szarosán össizékapcsalódSk a nemzet­közi munkásosztály küzdel­méért; és ügyéért vájlak; fe­lelősségünkkel ds.. Ez a közös felelősségvállalás mind erő­sebbé válik — elsősorban a szocialista, országok szakszer­vezeteiben' —, és nagy hozzá­járulás a béke, a biztonság, a társadalmi baladás fcifoon- takoatiaitäsähoz atz egész vi­lágon. Ösizinitén és becsületesen készek vagyunk együttmű­ködni minden osatiáiytest,vé­rünkkel, valamennyi munkás- sízervezetitel1, de elutasítunk minden olyan szándékot, tö­rekvést, amely erőink meg­osztására Arányul. Határozot­ton visszautasítunk miindenifc, ami amtikommun isi a, szov- jetellien.es. (társak! Hozzászól,äsomlban azokról az eredményeikről., erőfeszí­tésekről; kívánok szólni, ame­lyeket a iközségpoliitika, _ a községifejlesztés megvalósí­tásában érttiünk el. Községünk a szekszárdi járás legnagyobb települése, amely az 50-es évek köze­péiig a megye egyik legje­lentősebb ipart ,települése volit, és ma is számottevő iparnali 'rendelkezik. Mezőgazdasági' üzemeink ötezer hektár földterületen gazdálkodnak, országosan is jónak mondható eredimóny- nyeli. A helyben foglállkoztaitot- tak közeli 70 százaléka aiz iparban dolgozik, 14 százalé­ka mezőgazdaságban. A me­zőgazdasági környezetben már munkásba,gyományoik- kaili rendelkező község Tolna, ami a közságpóliiitifcábam is kötelez: a munfcásszemiiélet további erősíitésében és aizez álltai, motivált, igények kielé­gítésében'. A községi pántszervék és -szervezetek munkája jelen­tősen fejlődött, a iterületükön folyó poliitifcai munka gaz­dáivá váltak. ■ A vállalati központokkal és aiz őket liinányrtó pántszer- vekkel a megyei és járási pártbiizotitságok tartottak és tartamiak kapcsolaitat, ami a fejleszltési ,feladatok eldönté­séihez nélkülözhetetlenül szükséges. Eddig a községi pártbizottság ezzel súlyának nem megfelelőét^ foglalko­zott. Ezért az a törekvésünk, hogy 3 Jjüzségt pártbizottság szervezettebb kapcsolatot alakítson ikd a miagyváMialiait pánt-, gazdasági, tömegszer­vezeti vezetőivel. Fontos ez a kapcsol at ren­dezés azért, is, mert az üze­mekben foglalkoztatottak száma nem, állt arányban- az­zal a támogatással], amelyet a köaségfejiliesatési elképzelé­sek megvalósításához nyújta­nak. A község két könnyűipart üzeme elsősorban, nőket fog­lalkoztat, munkaalkalmait te­remt nemcsak a nagyiközség, hanem a környező községek lányai, asszonyai Szám&ra is. Ebből .fakadnak sajátod ne­hézségek. A foglalkoztatottak több­sége fii-artát, sokan a család­alapítás, mások a gyermek- nevelés gomdjalival birkóz­nak, amihez társadalmunk jelienltős (támogatást ad. Az ötödik ötéves terv so­rán a település arculata je­lentős mértékben változott, tért hódított a -többszintes, tömbsizerű lakásépítés. A község össz-íakásálllomámyá- naik -fele a -felszabadulás- után épült föl.. A városiasodás jeleit, mu­tatja a kommunális ellátott­ság fejlődése. Az iigényökmek megfelelően kiépült, az egész­ségügyi hálózat, óvodáink, bölclsődéink fejlesztése az ötödik ötéves terv során megfelelő volt, a növekvő la­kossági igényeknek kielégí­tően eléget itud tenni. A kulturális és művélődé- sti lehetőségeink szerény el­látottsága mellett 'törekvé­seink az alapellátás biztosí­tására irányulnak, tekintettel aura, hogy a megyeszékhely közelsége, az ottani művelő­dési központ színvonalas kulturális rendezvényei meg­határozók lakosságunk egy (részénél is a szabad idő hasznos eltöltésében. Községünk sportéletében kiemélkedő eredmények szü­lettek, mélyre büszkék va­gyunk.. Jelentős fejlődés van a itömégsport (terén is,, annak ellenére, hogy általános is­koláink nem rendelkeznek tornateremmel Kedves elv-társaik! Községpóliitikai munkánk­ban meghatározó a nagyköz­ségi tanácsunk pártirányítá- sai A pártbizottságunk a leg­lényegesebb kérdésekben érőzetasen állást foglal. orientálja a tanácsi .döntése­két, de egyben mozgósít is a hozott határozatok végre­hajtására. Az élónt eredmények elle­nére jelentős feltánatlflin jtar- taiókok állnak még ,rendel­kezésünkre, iközségpolitikai céljaink megvalósításához. Ezért több esetben jogos'kri­tika érte községünk párt- és állalmi vezetését, hogy nem élünk mindazzal a Jehetőség- gieli, ami a község lakosságá­nak erejében, hozzáállásában megvan. Fontos politikai'‘kér­dés, hogy gondjaink megol­dását az egész község ügyé­vé kelti tennünk. Az anyagi és társadalmi erőforrások növelése érdeké­ben az egyik legfonitosabb feladatunknak ,tartjuk a köz­ségi pártbizottság koordináló tevékenységének fejlesztését. Ennek szellemében1 egyértel­műen kell; dolgoznunk azon, hogy a jövőben' a községben gazdálkodó egységek, terme­lő szervezetek, intézmények együttes feladata legyen, a községfejilesztés. Támaszkod­nunk kelt rájuk, hogy segít­sék anyagi és társadalmi- munka-hozzájárulásukkai a község fejlesztéséit, otthono­sabbá -tételét. El kell érnünk a szemlélet 'megváltoztatá­sát, meg kell értetnünk min­denkivel, hogy alkotni, je­lentős eredményt elérni a lakosságért csak a lakosság­gal együtt lehet. Feladataink sokasága pa- rancsolőan megköveteli te­hát: politikai munkánk köz­ponti -kérdésévé kell tennünk községiünk társadalmi szer­veinek és szervezeteinek ak­tivizálását. A moagalkni munka irá­nyításán és koordinálásán túl kiemelten fontos kérdés­nek tartjuk a községpolittfcai munkában az eszmei, politi­kai munkát. Ezen belül a propagandamunka fontos feladata, hogy meggyőzően hirdesse társadalmi, politi­kai célkitűzéseteket, azok megvalósítására hatásosan mozgósítson. A feladatok végrehajtására való mozgó­sításiban a párt-, állami-, tár­sadalmi szerveken,, szerveze­teken túl! jelentős szerepet játszották és játszanak a kü­lönböző szintű politikai' és tömegszeirvezeti oktatások, azok propagandistái, akik eredményeink népszerűsíté­se msV.iött a feladatok meg­valósítására is mozgósítanak. Ehhez kapcsolnám aiz értel­miség helyét, szerepét, köz­életi tevékenységük jelentő­ségét. Az értelmiség nagy része megfelel az egyre nö­vekvő követelményeknek, aktív közéleti tevékenységet folytait, párt.-, állami, tömeg- szerVezeti és ,tömeg-mozgalmi feladatok megvalósításában részt vállai.! Gondot okoz azonban, hogy a kedvező eredményék -mel­lett az értelmiség kis -részé­nél esetenként tapasztalható a politikai közömbösség, a mozgalmi munkától való* húzódoizás és 'társadalmi heliyzet.uk, szerepük túlbe­csülései.' A község pártbizottság, valamint a pántalapszerve- zietiek azon dolgoznak, hogy az értelmiség problémáival való foglalkozáson túl gon­dolkodásuk alakítása, bevo­násuk a iközségpolitiikai, köz- élleti munkáiba is minden­napi féládat-uk legyen'. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A konglresszusi irányel­vekből. is látjuk, hogy alap­vető céljaink nem változ­tak, csak a változó körülmé­nyiek és növekvő igények m- dakolittá teszik, hogy módsze­reinket az eredményesebb végrehajt,ás érdekében rugiab m'as-a'bhá, célirányosabbá te­gyük. Ennék megfelelőien községi pártbizottságunknak a jövőben ,az eddigieknél, vi­lágosabb, közérthetőbb, von­zóbb p ragra rtkrt keli) bizto­si-bánra, meghatároznia a községi tanács, a tömegszer­vezetek és tömegmozgalmak és ezeken keresztül közsé­günk valamennyi lakosa számára. Az eddigi gyakorlatot to­vábbfejlesztve széles körű mozgalmi program keretében meg kívánjuk határozni a község állami, társadalmi életében a vezető szervek sajátos feladatait. Községipolitikai célkitűzé­seink megvalósítása érdeké­ben a lakosság egészének mozgósításált, a ,társadalmi erőforrások legszélesebb kö­rű feltárását és azok leg­ésszerűbb felhasználását is kiemelt, feladatunknak ifeart- jukj Mindehhez szükséges meg­nyernünk a lakosság bizal­mát, fölkelteni bennük a fe­lelősségérzetet környezetünk, a község előtt álló feladatok megvalósítása érdekében. Mindez sok feladatot ad a község párt-, állami, tömeg- szervezeti és tömegmozgalmi szerveinek. Az eredményes munka biztosítéka, hogy a pántszervék és -szervezetek, az üzemek dolgozói és a község lakossága között a kapcsolat jó, ez biztosítéka további eredményeinknek. Mi, Tolna nagyközség kom­munistái egyetértünk azzal, hogy az élet álltai ismételten visszaigazolt pártpolitikai fő irányvonalakat a kongresz- szus hagyja (jóvá, erősítse megi A kongresszus dokumentu­maiban foglaltakkal egyet­értve ezt elfogadom és el­fogadásira ajánlom. Törekvé­sünk, hogy a XII. kongnesz- szus határozatainak végre­hajtásában következetesen részt veszünk. Grősz Károly, a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei pártbizottság első titká­ra, Borsod megyei küldött Bevezetőben arról az élénk politikai vitáról szólt, amely a megyében a kongresszust megelőző pártrendezvénye­ken és a pártonkívüliek szé­les köreiben is kibontako­zott; — A viták légköre, gondo­latgazdagsága azt jelzi: pár­tunkban természetes lett, hogy a szocialista társadalom építése együtt jár az emberek közötti véleménykülönbségek őszinte feltárásával, végső soron a párt ideológiai és po­litikai egységének erősítésé­vel. Az utóbbi öt esztendő alatt észrevehetően fejlődött párttagságunk és lakosságunk gazdasági tájékozottsága, mű­veltsége. Ennek eredménye­ként az ország gazdasági helyzetének megítélése foko­zatosan közelít a realitások­hoz. — A politikai munkát ne­hezíti, hogy az alaptalan, hi­bás nézetek keverednek va­lós, jogos igaz észrevételek­kel. Nem tekinthetjük hibá­nak, hogy az emberek a ko­rábbiakhoz viszonyítva sok­kal erélyesebben bírálják a gazdálkodás fogyatékosságait, a helyileg vagy országosan tapasztalható pazarlást, a ha­tározatlan vezetőket, a dön­tésre érett kérdések haloga­tását. E kritikák nem rend­szerünk ellen irányulnak, el­— A Hazafias Népfront cselekvő részese volt az el­múlt öt esztendő országépítő munkájának — mondotta fel­szólalásának bevezető részé­ben Sarlós István. — Tevé­kenysége éppúgy érzékelhe­tő az elért eredményekben, mint a gondok és a feladatok megoldását elősegítő intézke­désekben. Mozgalmunk nagy várakozással tekint a párt Pintér János Tolna megyei küldött Tisztiéit kongresszus! Ked­ves elytárisnők, kedves elv­lenkezőleg, a hatalom, az el­ért eredmények féltéséből fakadnák. Jobban össze kell hangol­ni tehát a gazdasági intézke­déseket, a felvilágosító mun­kát és a politikai eszközök egyéb lehetőségeit. Takács Imréné, az Ajkai Üveggyár technoló­gusa, Veszprém megyei kül­dött ismertette az Ajkai Üveggyár munkáját, eredmé­nyeit, s hozzátette: sikereink értékét növeli az a tény, hogy a gyár önerejéből érte el eze­ket, a fejlesztéshez külső anyagi támogatást nem ka­pott. Ezután gyári példákkal méltatta a gazdasági vezetők munkáját. — Bizonyos va­gyok benne — mondta —, hogy a gazdasági vezetők többsége az egész országban jól dolgozik. Éppen ezért, nekem személy szerint na­gyon nem tetszik, hogy di­vattá vált a gazdasági veze­tőket kívülállóként nemcsak kritizálni, hanem okolni is sok mindenért. A továbbiakban elmondot­ta, hogy a kongresszusi elő­készületek során igen sok ve­zetőségválasztó taggyűlésen volt jelen. Ezekből azt a meg­győződését vonta le, hogy az irányelvekkel a párttagság egyetért, de hozzátette: — A felszólalók hangsúlyozottan felhívták a figyelmet a hatá­rozatok eddiginél következe­tesebb végrehajtására. Újvári Sándor, a Zala megyei Tanács elnö­ke, Zala megye küldötte a településfejlesztés és a lakos­ság ellátásának helyzetéről, feladatairól beszélt. — E téren egyik alapvető gondunk a megye elaprózott településszerkezete. 261 köz­ségünk közül ugyanis 130- ban ötszáznál kevesebb em­ber lakik. De a legkisebb te­lepülésen is egyre inkább igénylik a jobb és a színvo­nalasabb ellátást, vagy leg­alábbis a megfelelő alapellá­tást. Ennek alapján kellett és kell az erőket koncentrálni úgy, hogy az úgynevezett központi községekben össz­pontosuljanak a gazdasági, közigazgatási, kereskedelmi, egészségügyi és művelődési egységek. Noha lakásépítési tervünk ebben a tervidőszakban túl­teljesül, mégsem tudjuk az igényeket — és vele párhu­zamosan a gyermekintézmé­nyi igényeket — kielégíteni, ugyanakkor — főként a kis­községekben — a lakóházak százai állnak üresen. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy következetesebben érvénye­sítsük azt a törekvésünket, hogy a jövőben elsősorban a már városban élők lakás- és gyermekintézmény-igényeit elégítsük ki, számukra biz­tosítsunk színvonalasabb el­látást. Vas Ervin őrvezető, a néphadsereg küldötte fel­szólalásának bevezetőjében elmondta, hogy az egyik tü­zérezrednél tölti szolgálati idejét. Hozzászólásában a be­vonulás, a beilleszkedés és a kiképzés tapasztalatairól szólt, utalva arra, hogy a fiatalok nagy többségében nincs a valóságnak megfelelő kép a mostani katonai életről; sok téves, ferde információ éri a fiatalokat. Ezután arról szólt, több ezer katonatársa nevében is, hogy amióta katona, sok te­kintetben gazdagabbnak érzi magát: megismerhette egy korszerűen felszerelt hadse­reg belső életét, érzékelte a tisztek, a párt- és a KISZ- tagok felelősségérzetét, amit a szocialista haza fegyveres szolgálatából adódó feladatok ellátása közben tanúsítanak. Tapasztalataim alapján nyu­godt szívvel kijelenthetem — mondotta —, hogy a katonai szolgálat nagymértékben hoz­zájárul emberi értékeink gyarapításához. Dr. Radics Katalin, a Magyar- Tudományos Aka­démia nyelvtudomány i inlté- aeitének tudományos munka­társa, budapesti küldött be- vezetőben az egyetemet, fő­iskolát végzettek pályakezdé- si gondjairól 'beszólt. Amikor valaki egyetemista vagy fő­iskolás — mondotta —, nagy tenvekeit sző. ügy érzi, szak­májában minden, fontos kér­dés megoldása őrá vár, So­kaknak. megvan, a ,lehetősé­gük!, bogy a megszerzett szellemi (tőkét kamatoztas­sák. Egyes szakmákban,'azon­ban, nem ritka, az ennél rosiz- szabb, kiábrándítóbb pálya­kezdés sem. Jogosulatlan a kiábrándulás, ha abból ered, hogy a megpályázható állás nem Budapesten van vagy ha abból, hogy a munkakört nem öfezi elegendő presz­tízs. 3>e jogosult az elégedet­lenség, iha a mérnöknek technikusi feladatot -kell el- Játni, ha rutinszerű el,lenőr­ző tevékenységet vagy egy­szerű adminísizitiriatív munka­kört kell! betölteni. A -tudományos kutatók egységes ikövetelményrend- sízerérő], szólva helyeselte, ha ezt nagyon komolyam ve­szik és nem kaphat maga­sabb besorolást, több fizetést az, aki valamelyilk követel­ményt nem teljesíti. s ‘Ért követően az elnöki tisiztót -betöltő. Stock János vezérőrnagy, hadsereg,­parancsnok bejelentette, hogy a kongresszusihoz to­vábbi külföldi itestvérpártok- tól érkeztek üdvözletek, majd Sarlós Istvánt, az MSZMP 'Poliítik-ai Bizott­ságának -tagiját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkárát kérte fel be- síztéde megtartására. Sarlós István felszólalása XII. kongresszusára. Ez kife­jezésre jutott abban is, ahogy választott testületeink részt vettek az irányelvek vitájá­ban. Az elhangzott észrevéte­lek és javaslatok ismereté­ben elmondhatom, hogy párt­tagok és pártonkívüliek, ma­gyarok és nemzetiségiek, ma­terialisták és vallásos embe­rek egyaránt azt javasolják; a kongresszus erősítse meg eddigi politikai irányvona­lunkat. Az eszmecserék tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy népünk politikailag egységes, és kész arra, hogy tettekkel támogassa szocialista cél­jaink megvalósítását. Érthe­tő és indokolt, «hogy az álta­lános egyetértéssel párhuza­mosan, politikánk következe­tes képviselete és megvalósí­tása érdekében, határozott intézkedéseket, az eddiginél nagyobb következetességet és ha kell, szigorúságot várnak az erre illetékes vezetőktől. A mozgalom a nemzeti egy­ség erősítésén akkor tud eredményesen munkálkodni, ha az általános célok hirde­tésén túl a napi életet meg­határozó tervekre és az azok teljesítését befolyásoló té­nyezőkre is figyelmet fordí­tunk. \ Sokoldalú tevékenység Feladatunk, hogy a • hoz­zánk érkező információkat eljuttassuk az illetékes párt- és állami szervekhez — mon­dotta Sarlós István, majd így folytatta: — Az így megismert és a termeléssel összefüggő gon­dok és javaslatok továbbadá­sa útján is erősíteni kíván­juk kapcsolatainkat az irá­nyító szervekkel, hogy észre­vételeinkkel vagy bírálataink­kal segítséget nyújtsunk munkájukhoz. A gazdaság- politikai munkával kapcso­(Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents