Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-26 / 72. szám

1980. március 26. S*f PÜJSÄG 5 Folytatja munkáját az MSZMP XII. kongresszusa (Folytatás a 4. oldalról.) latban például javaslatot tet­tünk a kormánynak a válla­lati, elsősorban a tröszti irá­nyítás egyszerűsítésére, a szolgáltatást javító kis- és középüzemek létesítésére. Más alkalommal a kisiparo­sok helyzetével foglalkoz­tunk, és az anyag- és eszköz- ellátás szervezetté tételét, az adózási rendszer egyszerűsí­tését szorgalmaztuk. Rendszeresen foglalkozunk a környezetvédelem általános és napi kérdéseivel is. Helyeslés fogadta azt a szándékot, hogy hatékony gazdasági és egyéb intézke­désekkel is fellépünk azok ellen, akik nem a képessé­geiknek és a lehetőségeiknek megfelelően dolgoznak. Ez azonban még csak egyoldalú, de szükséges lépés. Ezzel egy- időben kell észrevehetőbb anyagi és erkölcsi elismerés­ben részesíteni azokat, akik teljesítik és még inkább azo­kat, akik túlteljesítik köte­lességüket. Mi a nyíltságot és az őszin­teséget akarjuk mindenben és mindenütt érvényesíteni. Ez szükségessé teszi azt, hogy nyíltan szóljunk a hibákról is. Ezt is tesszük. De az már baj, ha csak á nehézségekről beszélünk. Meggyőződésem, a rossz ellen a jóra- támasz­kodva eredményesebben le­het fellépni, mint akkor, ha kizárólagosan a rossz mun­káról szólunk. Hazánkban a társadalom helyzeténk elemzése azt is szükségessé teszi, hogy meg­vizsgáljuk, milyen mélységben és milyen hatékonysággal ér­vényesül nálunk a demokrá­cia. Ezt a kérdést is osztály­szempontból vizsgáljuk. Mi, a hatalmon lévő munkásosz­tály, következésképpen a ve­le szövetséges egész dolgozó nép érdekében akarunk - mi­nél teljesebben megvalósuló demokráciát. A demokrácia jogokat ad és a kötelességek teljesítését várja el minden­kitől. A demokrácia meghatáro­zott célt szolgál — a szocia­lizmus kiteljesítésének a cél­ját. Ezért munkálkodni kell, méghozzá serényen és rend­szeresen, annak végig kell mennie az odáig vezető úton: az alkotómunka, az áldozat- vállalás, az újért való küz­delem útján. A döntéseket megelőző eszmecserében az emberek véleményének a megismerése az elsődleges. De ahhoz, hogy legyen az érdekeltnek véle­ménye, az szükséges, hogy az adott témában gyakorlati ta­pasztalatokat szerezhessen, hogy kellő informáltsággal rendelkezzék. Ezt a társadal­mi szerveknek és mozgal­maknak, a Hazafias Nép­frontnak is jó politikai mun­kával kell segítenie. Az egyenrangúság és egyenjogúság nem zárja ki, sőt feltételezi a jó értelem­ben vett alá- és fölérendelt­séget. Nem szülhet ez kis- királyságot. Sok emberben van erre hajlam, de ezt ki­élni csak ott lehet, ahol olya­nok is vannak, akik az ilyes­mit eltűrik, sőt, sajnos sok­szor természetesnek tartják. Az emberi méltóságot sen­kinek sincs joga megsérteni, de hozzáteszem, hogy a sér­tést eltűrni sincs joga sen­kinek. A nemzeti egység olyan cél, amely cselekvésre ösztönöz A párt szövetségi politiká­jának sarkalatos kérdése .a nemzeti egység megteremtése és folyamatos erősítése. A XI. kongresszust követően, annak tudatában, hogy ez az egység létezik, a pártprogra­mot az akkori választási fel­hívásban nemzeti program­ként vállaltuk. Ügy gondo­lom, hogy ez helyes lépés volt, s az azóta eltelt évek megerősítették: a program céljai és a megvalósítást se­gítő feladatok jók, kiváltot­ták az állampolgárok érdek­lődését, egyetértését és tá­mogatását. A nemzeti egység erősítése olyan cél, amely cselekvésre ösztönöz minden, a hazáját és népét szerető embert. S mert úgy látják, hogy a történelmi múltunk­ban soha nem tapasztalt egy­séget a szocializmus korsza­ka teremti meg, szívesen mű­ködnek együtt a magyarok­kal a nemzetiségiek és a párt­tagokkal a pártonkívüliek. Ebben a törekvésben jelen­tős szerepe van a hazánkban működő egyházaknak. Öröm­mel tapasztaljuk, hogy az egyházak vezetői, papjai és hívei túlnyomó részben vál­lalják politikánk támogatá­sát, és részt vesznek a társa­dalmi fejlődést segítő mun­kában. A népfrontbizottsá­gokban például több mint 500 egyházi személyiség vé­gez munkát. •Jól kapcsolódnak egymás­hoz a társadalom osztályai és rétegei, s a kapcsolat gyak­ran túlnő a formális kerete­ken, s a cselekvés forrásává válik. A múlt évben, elsősor­ban a szocialista brigádok közreműködésével, 1978-hoz viszonyítva, 25 százalékkal, 4,8 milliárd forintra nőtt a társadalmi munkában előál­lított értékek nagysága. Az önkéntes közhasznú tevé­kenység a tanácsok kommu­nális fejlesztési alapjait 12— 15 százalékkal növelte. A kö­telezőn felül végzett munka az egyetértést, a támogatási készséget és a társadalmi közreműködés jelentőségét sugározza. Vannak a nemzeti egysé­get csak szólamokban támo­gatók is, akik ugyan helyes­lik céljainkat, élvezik az eredményeket, de ők maguk a kötelező munkán felül nem sokat tesznek a közösségért. Ők azok, akikkel gyakran kell szót váltanunk, hogy megértessük velük, szüksé­günk van rájuk, s nekik szük­ségük van a társadalomra. A politikai munka szaka­datlan küzdelem azért, hogy eszméinket terjesszük, hogy újabb és újabb tömegeket mozgósítsunk a szocialista je­lenünkért és a holnapért vég­zendő munkára. E törekvé­seinket megértéssel fogadják állampolgáraink. Pártunk törekvései világo­sak, programja forradalmi. A kongresszusi jelentés, a szó­beli beszámoló és a határo­zati javaslat is ezt tükrözi. S mert a Hazafias Népfront létrejöttétől kezdve a nép­nek a párt által kitűzött cél­jait vallja magáénak, a jövő­ben is hű marad eredeti szándékához. Támogatjuk á XII. kongresszus határoza­tait és részt veszünk azok végrehajtásában — mondotta befejezésül Sarlós István. Horváth József, a Diósgyőri Gépgyár eszter­gályosa, Borsod megyei kül­dött részletesen beszélt ar­ról, hogy a Diósgyőri Gép­gyár néhány évvel ezelőtt sú­lyos gazdasági helyzetbe ke­rült, újabban viszont jelen­tős sikereket értek el a mun­kaszervezés és a fegyelem ja­vításában, a termékszerke­zet átalakításában és így az exportban is. — A termékszerkezet át­alakításához kapcsolódó mun­kaerő-átcsoportosítás sze­mély szerint engem is érin­tett — mondta. — A veze­tőkkel történt közös meg­egyezés alapján két fiammal együtt — akik szintén eszter­gályosok —, átkerültünk egy új gyártmányt előállító üzem­be. A korábbinál lényege­sen korszerűbb, programve­zérlésű gépen vállaltunk munkát. Az új mesterfogá­sok elméleti és gyakorlati el­sajátítására a vállalatvezetés külön tanfolyamon adott mó­dot. így mára megfelelő szín­vonalon végezzük munkán­kat és az elmúlt időszakban szokásos normaidő fele alatt gyártjuk az alkatrészeket. Dr. Prieszol Olga, a Közalkalmazottak Szák­szervezetének főtitkára hangsúlyozta: Pártunk az el­múlt években is nagy figyel­met fordított az államélet fejlesztésére. takarítható meg, s jövőre, il­letve később ez a megtaka­rítás a többszörösére növe­kedhet. Kettler Pál felszólalásával a kongresszus befejezte ked­di tanácskozását. A küldöt­tek szerdán reggel 9 órakor a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója fölötti vitával folytatják munkájukat. Barátsági és szolidaritási gyűlések a testvérpártok képviselőinek részvételével Gondjaink egy része abból fakad — mondotta a továb­biakban —, hogy az állami munka területén sem mindig vagyunk elég következetesek a politikai döntések végre­hajtásában. Gyakorta már az értelmezésékor viták alakul­nak ki. Ez a helyzet nemegy­szer komoly gazdasági vesz­teséget is okoz az országnak. Ezért mi nagyon lényeges­nek tartanánk a sokoldalúan előkészített, de világos és egyértelműbb állásfoglalást tartalmazó határozathozatalt, amely kizárja a többféle ér­telmezés lehetőségét. A helyes központi irányítás és szabályozás, a felesleges feladatok kiiktatása, az ál­lampolgárok és a közvetlen jogalkalmazók iránti na­gyobb bizalom fontos felté­tele annák, hogy az ügyinté­zés gyorsabb, felelősségtelje­sebb és emberközelibb le­gyen. Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke, a TOT elnöke be­vezetőben aláhúzta: a kong­resszus határozattervezete olyan politikát tükröz, mely joggal tarthat igényt minden dolgozó osztály, réteg — így a termelőszövetkezeti pa­rasztság — helyeslésére, együttműködésére is. Az elmúlt évtizedek gya­korlata azt igazolja, hogy mezőgazdaságunk a párt gazdaságpolitikájában megfe­lelő helyre került. Adottsá­gaink alapján a mezőgazda­ság kiemelten fejleszthető a kiegyensúlyozott belföldi el­látás és a gazdaságos export érdekében. < Ezután részletesen szólt ar­ról, hogy több mint két év­tizede agrárpolitikánk, szö- vetkezetpolitikánk változat­lan és a lenini elveiken alap­szik. Mezőgazdaságunk már ver­senyképesen termeszt gabo­nát és még néhány más fon­tos terméket. Szép eredmé­nyeiket értünk el a húster­melésben is. Állattenyészté­sünk azonban még sok kí­vánnivalót hagy maga után. összességében mezőgazdasági termékeink még költségesék, drágák ahhoz, hogy minden piacon sikerrel állják a ver­senyt. Végül hangsúlyozta Szabó István, hogy a téeszek tagjai, vezetői, a tsz-ek területi szö­vetségei és a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa eddig is mindent megtettek agrár- és szövetkezetpoliti­kánk megvalósításáért. így lesz ez a jövőben is. Kettler Pál, az Épületasztalosipari és Fa­ipari Vállalat vezérigazgatója bevezetőben arxéi beszélt, hogy a fejlődés az építőipar­ban szó szerint elentmondá- sos. A legnagyobb erőfeszí­téssel sem tudtunk megfe­lelően felnőni az elérhető korszerű technikához, s az építők nagy eredményei gyakran sok utánjavítással születnek meg. Az építőipar­ban dolgozó kommunisták előtt egyértelművé kezd vál­ni, hogy egyetlen lehetősé­günk a legnagyobb tartalék: a meglévő erők összefogása, kihasználása. A felszólaló ezután az ár- intézkedésekről szólva kifo­gásolta a hazai gyenge mi­nőségű fák árának emelke­dését, majd arról szólt, hogy mit tesz a vállalatuk a rá­fordítások csökkentéséért. Nagy lehetőségnek nevezte olyan ablakok készítését, amelyek jobb szigetelőképes­ségükkel fűtési energiát ta­karítanak meg. Több válla­lat összefogásával a korábbi fejlesztések most beértek, az idén ezzel mintegy 25 millió forint értékű fűtési energia A Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. ikongresszusá- nak külföldi vendégei közül tizenhat .testvérpárt .képvise­lői kedden (fővárosi és vidé- ikd nagyüzemekbe, állami gazdaságokba, itermelőszö- vetlfcezetelkibe, oktatási és kullt.unális intézményekbe lá­togattok és barátsági, szoli­daritási gyűléseken italá'Jkoz- fcak a magyar dolgozók leg­különbözőbb rétegeinek 'kép­viselőivel.. A Bolgár Kommunista Pánt küldöttsége — Apró Anitáinak, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága (tagjának kí­séretében — 'Dunaújvárosba, a iDunai Vasműbe látogatott. A Laoszi IFonnadalmi Nép- pánt delegációja — Győri Imrének, a Központi Bizott­ság titkárának .társaságában — Kisfcunmajsán .találkozott a dolgozók kollektíváival. A Lengyel Egyesült Munkás­pánt delegációja — Övájri Miiklósnak, a Politikai Bir- zotitság 'tagjának kíséretében — a csepeli 'munkásotthont kereste fel A Mongol Népi Forradalmi Pánt képviselői — Fock Jenövek a Poliiitdfcai Bi­zottság tagjával együtt —aiz Enyingi Állami Gazdaságban jártak. A Román Kommu­nista Párt ‘küldöttsége —Ma- róthy .Lászlónak, a Politikai Bizottság .tagjának (társasá­gában — a Május 1. Ruha­gyár doégazóSnaik vendége volt. A Francia Kommunista Párt és a Norvég Kommu­nista Pánt képviselői — Aczél Gvönggyeli, a Politikai Bizottság .tagjával együtt — Bábolnán, az állami gazda­ság dolgozóival .találkoztak. A Gönög Kommunista Párt és Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának delegációját — Katona Imrének, - a Köz­ponti Bizottság tagjának kí­séretében — a Pataky Ist­ván művelődési központban Kőbánya dolgozói, lakosai fogadták. A Spanyol Kom­munista Pánt és Ausztria Kommunista Pártjának kül­döttei — Várkonyi Péternek, a Központi Bizottság tagjá­nak társaságában — Salgó­tarjániba, a kohászati üze­mékbe látogattak. A Belga Kommunista Pánt és a Nyu­gat-Berlini Szocialista Egy­ségpárt delegációja — Ro­many Pálnak, a Központi Bizottság .tagjának kíséreté­ben — a Gödöllői Agrártu­dományi Egvetem .tanáraival és tanulóival .találkozott- Ír­ország Kommunista Pántjá­nak, a San Marino-d Kom­munista Pártnak és az iffle- gfalitásban küzdő Török Kommuniista Pártnak a kép­viselőit — Szakali Józsefnek, a Központi Bizottság 'tagjá­nak társaságában — az ászó'ri termelőszövetkezet tagjai fogadták. A külföldi kommunisták küldötteit mindenütt nagy örömmel, barátsággal, szere­tettel köszöntötték a helyi párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek vezetői, a dolgozó kollektívák tagjai. A nemzeti színű zászlók­kal és a proletariátus vörös lobogójával feldíszített ter­meket zsúfolásig megtöltöt­ték a vendéglátók, valamint a környék lakóinak képvise­lői. A .testvérpántok küldöt­tei .tolmácsolták pántjuk, munkásosztályuk, illetve né­pük üdvözletét és sok sikert kívántak az MSZMP XII. kongresszus a határozata inak megvalósításához Ognjan Dojnov, a Bolgár Kommunista Pánt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára: — A magyar nép joggal büszke a szocialista építés­ben elért eredményeire. Őszintén örülnek e sikerek­nek a Bolgár Népköztársa­ság dolgozói i s, mi vel ezek az eredmények jelentős hoz­zájárulásrt képeznek a szo­cialista, közösség, a szocializ­mus és va béke erőinek meg­szilárdításához az egész vi­lágon. A továbbiakban elemezte Bulgária gazdasági helyzetét, rnaijd a Bolgár Kommunista Pánt mai feladatairól szólt: — Jelenleg a munka szocia­lista szervezésének és a gaz­daság tervszerű irányításá­nak .további tökéletesítésén dolgozunk. A Bolgár Népköztársaság — mondotta — szolidáris az imperializmus, a gyarmato­sítás és a fajüldözés etilen, a nemzeti felszabad utasért, a függetlenségért és társadalmi haladásért harcoló népekkel. A bolgár nép fenntartás nél­kül aiz afgán nép oldalán affi abban a harcban, amelyet az imperialista törekvések elten, az áprilisi forradalom vívmányainak megvédéséért vív és teljes mértékben tá- mogattja a Szovjetunió idő­szerű, határozott lépéseit az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság megsegítése ér­dekében. A Bolgár Kom­munista Párt különös figyel­met fordít balkáni szomszé­daihoz fűződő kapcsolatai­ra. A Bolgár Népköztársaság politikája a Bailkán tóreég- ben, — jelentette ki Todor Zsiiivikov elvtáms — „követ­kezetes, elivi, változaitlan, konjunkturális hatásoktól mentes poliitifca”. Phoumi Vongvichit, a Laoszi Forradalmi Néppárt KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök­helyettes : — Tudjuk, hogy a magyar nép nagy áldozatokat hoz azoknak az országoknak a népeiért, amelyek a békéért, a nemzeti függetlenségért és egy igazságosabb világért küzdenek. A laoszi nép is sok erkölcsi és anyagi segít­séget kapott a magyar párt­tól, a magyar kormánytól és néptől a nemzeti függetlensé­géért vívott harcában. Ez a segítség a legutóbbi négy év­ben országunk szocialista át­alakulásának szakaszában még érezhetőbbé vált. A magyar szakértők napjaink­ban megosztják a laoszi nép­pel örömüket és bánatukat; mind több diákunk tanul Magyarország különböző egyetemein. Phoumi Vongvichit ezután arról beszélt, hogy a laoszi népnek ma sok nehézséget okoznak az imperialistákkal szövetkező kínai reakciósok, akik kémeket, felforgató ele­meket küldenek az országba. — Külpolitikai téren — mondotta Phoumi Vongvic­hit — szolidárisak vagyunk a Szovjetunióval és a többi szocialista testvérországgal, támogatjuk a nemzeti füg­getlenségükért küzdő orszá­gok népeit, az enyhülés^, a világbéke .megőrzését, üd­vözöljük a Szovjetuniónak azt az elhatározását, hogy segítséget nyújt Afganisztán­nak. ' Stanislaw Kania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára: Méltatta a csepeliek és a lengyel üzemek kapcsolatait, a magyar és a lengyel nép barátságát, majd a magyar pártkongresszus jelentőségé­ről szólt: — Mély meggyő­ződésünk, hogy a kongresz- szus által kitűzött nem köny- nyű feladatok megvalósítása tovább gazdagítja a Magyar Népköztársaság eddigi ered­ményeit. A nemzetközi helyzetről szólva hangoztatta: — Határozottan támogat­juk a Szovjetunió követke­zetes békepolitikáját. A ba­ráti szocialista országokkal együttműködésben továbbra is építeni és erősíteni kí­vánjuk a béke erőinek Eu­rópában és a világon egyre bővülő szövetségét. — Ennek a törekvésnek tanúbizonyságaként Edward Gierek elvtárs Lengyelor­szág nevében azt a javasla­tot tette, hogy Varsóban ül­jön össze a katonai enyhü­léssel és leszereléssel foglal­kozó európai értekezlet. Ezt a kezdeményezést a lengyel társadalom teljes mértékben támogatja. Szampilin Zsalan-Ázsav, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára: Jóleső érzés, hogy a párt­jaink, országaink és népeink közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés szálai állandóan erősödnek. A Szovjetunió és a többi testvérország mellett, a Ma­gyar Népköztársaság is haté­kony, testvéri segítséget nyújt a Mongol Népköztár­saságban folyó szocialista építéshez. A Magyar Nép- köztársaság műszaki-gazda­sági segítségével a Mongol Népköztársaságban több fon­tos üzemet építettek fel, köz­tük az ázsiai viszonylatban is igen nagynak számító bio­kombinátot, az ulánbátori ruhagyárat, valamint a hús­kombinátot Darhanban, az ország második ipari cent­rumában. A nemzetközi helyzetet ele­mezve szólt arról, hogy az imperializmus és a pekingi hegemonisták agresszív mes-“ terkedéseinek megélénkülése súlyos veszély az egyetemes békére és biztonságra. Ez megköveteli, hogy erősítsük országaink, minden haladó, demokratikus erő közös fel­lépését a béke és a népek szabadsága ellenségeinek ak­namunkája ellen, a békéért, és a biztonságért, a fegyver­kezési hajsza megállításáért, a népek közötti bizalom és megértés erősítéséért. Iosif Banc, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára: — A román nép, a Román Kommunista Párt múlt év novemberi, XII. kongresszu­sán elfogadott történelmi je­lentőségű határozatok végre­hajtásán dolgozik. Nerpzetközi kapcsolataink egészét a következő elvekre építjük: teljes jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tar­tása, a belügyekbe való be nem avatkozás, valamennyi nép azon joga, hogy önmaga határozhasson sorsa felől. Ál­lást foglalunk amellett, hogy az államok közötti vitás kér­déseket, a feszültség és konf­liktushelyzeteket kizárólag békés úton, az érdekelt orszá­gok tárgyalásai útján, nem pedig erőszakkal vagy az erő­szakkal való fenyegetéssel rendezzék. Románia szorgalmazza, hogy újabb konkrét lépések történ­jenek az európai népek kö­zötti bizalom és együttműkö­dés fejlesztésének utján. A többi állammal együtt kész cselekvőén részt vállalni az idén sorra kerülő madridi ta­lálkozó előkészítésében. A román—magyar barát­ság és együttműködés kérdé­seiről szólva kiemelte, hogy ezek erősítésében és elmélyí­tésében döntő szerepük van Nicolae Ceausescu elvtárs és (Folytatás a 6. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents