Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
1980. március 26. NÉPÚJSÁG 3 Folytatja munkáját az MSZMP XII. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) Nélkülözhetetlen a szocialista gazdasági integráció további elmélyítése Népgazdasági terveink megvülósíitíáísiában eddig is pótoihiaítaitHam segítséget jelenített a szocialista országokkal folytatott sokoldalú műszaki-tudományos és gazdasági együttműködés. A nemzetközi körülmények, a közös és a nemzeti érdekek most még inkább sürgetően követiéllilk a szocialista gazdasági integráció elmélyítését. Számunkra különösen nagy fontossága van a Szovjetunióval! kiépített és egyípe bővülő gazdasági együttmű-. ködösnek. Ezért is örvendetes és nagy fontosságú fejlemény a gyártás szakosításának és a kooperációnak a közelmúltban Budapesten aláírt hosszú távú programja. A kormányunk kiülpoiliiiti- káját az a törekvés hatotta át, hogy a lehető legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsa népünk békés szocialista alkotó munkájához, nemzeti céljaink elérésiéhez. Ennék szellemében az elmúlt esztendőkiben ás aktív nemzetközi tevékenységet folytattunk. Békénk, nemzeti függetlenségünk és szuverenitásunk zálogának tekintjük azokat az erős szálakat, amelyek összefűznek bennünket a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival. Uigy, mint eddig, ezután is munkálkodni fogunk a szocialista országok egységének, a Varsói Szerződés erejének to- vábbszilárdításáért, részt vállaljunk közös szervezeteink tevékenységéből^ s hiánytalanul eleget ítészünk a szerződésekből és megállapodásokból ránk háruló kö- ■télezalitsiégekn.ek..-Iníerniaici omaHiistia élveinknek megfelelően a jövőben is támogatjuk a fejlődő országok haladó törekvésieilt. Mint a békés egymás mellett élés elkötelezett hívei, a jövőben is a béke megőrzéséért, a különböző társadalmi rendszerű . országok együttműködésének fejlesztéséért szálliunk síkra., Sajnálatosnak tartjuk, hogy az utóbbi időben a szélsőséges ámperialiisitia kötök újult erővel támadnak az enyhülés folyamaiba ellen, s ennek nyomán, nőtt a világban a feszültség. Mesterkedéseik és a haladó erők visszaszorítását, célzó kísérleteik áltmenietileg megzavarhatják a normális, kiegyensúlyozott nemzetközi légkörit. Próbálkozásaik azonban kudarcra varinak ítélve. Az idő nekünk dolgozik. Tíz- és százmilliókban, a különböző világnézetű, de reálisan .gondolkozó politikusokban egyre inkább szilárd meggyőződéssé érlelődik, hoigy .a békés, egymás méüllatt élésnek nincs értelmes alternatívája. A nemzetközi helyzet ugyan változott, de az alapvető nemzetközi erőviszonyok mám változtok. A Magyar Népköztársaság — 'területét, lakóinak számát tekintve — kis ország. Állásfoglalásának mégis súlya, szavának hitele és tekintélye vian a nemzetközi életben. Elsősorban azért, ment hazánk és szövetségeseink, a saocialisltla országok olyan pofiit.ika elikötielezetit.jei, amely mindemkor a béke, ia társadalmi haladás ügyét, szolgálja. Bizonyos, hogy pártunk vezetésiével nagy tettekre képes munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, ér-- itelmisiagünlk — baráti szövetségbe és szoros nemzeti egységbe tömörülve — sikerrel fogja végrehajtani ,a Xllil. kongresszus hatánoza- ttaiiti. A magunk elé tűzött cél yonző és világos: tovább építjük ia fejlett szocialista társadalmat. Most nehéz útszakaszhoz érkeztünk. Hogy mielőbb sikernél' ibúlij,üssünk rajtái, síZafcítanunk kelili mindazzal!, almi idejét múlit és korszerűtlen. A kormány és a közszolgáltat dolgozóinak nevében biz- tosíitlhiatom önöket, hogy megtisztelő (kötelességünket teljesülve mindem tőlünk telhetőt megteszünk a kongresz- szus ,határozatainak végrehajtásáért. Bódi Béla, a Gagarin Hőerőmű Vállalat vezérigazgatója, Heves megye küldötte elmondta, hogy jelenleg a hazai szenekből termelt villamos energia 40 százalékát a Gagarin Hőerőmű biztosítja. Gazdálkodásunk eredményét azonban rontja, hogy a bánya-erőmű technológiai kapcsolatából hiányzik a nyers lignit tisztítását szolgáló széndúsító berendezés, amely az erőmű 40 milliárdos értékének mindössze 2 százalékába kerülne. Meggyőződésem — hangsúlyozta Bódi Béla —, hogy ezzel alapvető népgazdasági érdekeket sértünk, túl drágán takarékoskodunk. A villampsenergia-terme- lésnek például vel^ árója, hogy az erőmű hűtési rendszerén keresztül nagy meny- nyiségű alacsony hőmérsékletű hulladékhő kerül a szabadba. A Gagarin Hőerőmű esetében annyi, mint a magyar mezőgazdaság évi ősz-1 szes energiafelhasználásának 30 százaléka. Mi kísérleti jelleggel 3000 négyzetméter alapterületen bebizonyítottuk a hulladékhő növényházi hasznosítási lehetőségét. S bár a kísérlet sikerült, még mindig a tanulmányok értékelésénél, a zsűrizéseknél, a felesleges vitáknál tartanánk, ha a megyei pártvezetés konkrétan nem karolta volna fel kezdeményezésünket. Sikula György, a Hajdú-Bihar megyei párt- bizottság első titkára, Hajdú- Bihar megye küldötte a többi között hangsúlyozta: — Felkészültünk az új feladatokra és módszereinket a változó körülményekhez igazítottuk. Olyanokhoz, mint a termelés visszafogottabb növelése, az ipar szerkezeti fejlesztése, a mező- gazdasági termelési rendszerek kiterjesztése, a közigazgatás átszervezése. Az élet ma azt igényli, hogy a megye vezető testületéi, tisztségviselői érezzene^ még nagyobb politikai és elnyeri felelősséget mindazért, ami területükön történik. Sikula György elmondta: a megyei pártbizottság munkájában is központi helyet foglal el a gazdasági építőmunka irányítása, szervezése, végrehajtásának segítése, ellenőrzése. — Párttagságunk körében általános az a felismerés, hogy gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésünk folytonosságának fő forrása a pártegység, a párt szervezetének cselekvési és ideológiai egysége. Csikós István, a MEZŐGÉP Vállalat hegesztője, pártalapszervezeti titkár, Szolnok megye küldötte: — Igaz, hogy tompítottan, de munkánk során mi is naponta tapasztaljuk a háttéripar kiépítetlenségéből, az anyagellátás nehézségeiből adódó gondokat. Küszködünk a belső és a külső kooperáció gyengeségeivel. Nálunk is gondot okoz a termelés folyamatosságának a biztosítása, a munkafegyelem megszilárdítása, a munkaidő ésszerű kihasználása, a nagyértékű termelőberendezések több műszakos üzemeltetése és így tovább. Az irányító pártszervek útmutatásain túl- az élet is arra kényszerít minket, hogy az alapszervezeti pártélet különböző fórumain behatóan foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel. Politikai mozgósító munkánkban — folytatta — visszahúzó erő az elmúlt évtizedekben megrögződött egyenlősdi szemlélet, amelynek a felszámolásáért harcolunk. A differenciált bérezéssel elvben mindenki egyetért. A végrehajtással azonban korántsem ilyen értelmű a helyzet. Sokan úgy gondolják, mint egyes sportolók — bocsánat a hasonlatért —, hogy nem feszítjük meg magunkat, hiszen anélkül is tisztességesen meg lehet élni. Az ilyen „dolgozgatunk és keresgetünk” felfogás helytelen szemléletre és közfelfogásra vall. Sérti a becsületes, munkáját szerető, szorgalmas emberek önérzetét. Szépvölgyi Zoltán beszéde Ezután Szépvölgyi Zoltán, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. A jelentés megállapítja, hogy a budapesti, a megyei, a megyei jogú pártértekezleteken és a legnagyobb üzemek pártértekezletein a küldötteket a Központi Bizottság határozatának megfelelően, kellő felelősséggel és körültekintéssel, titkos szavazással választották meg. A kongresszust előkészítő taggyűléseken és pártértekezleteken párttagságunk nyílt, őszinte, pártszerű légkörben, nagy érdeklődés közepette, alkotóan vitatta meg a kongresszusi irányelveket. A XII. kongresszusnak 767 szavazati jogú küldötte van. Közülük 764-en vannak jelen, a hiányzók igazoltan vannak távol. A kongresszus tehát határozatképes. A kongresszusi küldöttek kedvező összetételét a következő főbb jellemző adatok mutatják: A párttagság összetételének és az általános követelményeknek megfelelően az előző kongresszushoz képest nőtt a fizikai dolgozók, a nők és a 30 éven alul: fiatalok aránya. A küldöttek 70,7 százaléka férfi, 29,3 százaléka nő. A küldöttek 68,8 százalékának eredeti foglalkozása munkás, vagy paraszt, 22,6 százalékának értelmiségi, 8 százalékának alkalmazott, és 0,6 százaléka az úgynevezett egyéb statisztikai kategóriába sorolható. Jelenlegi foglalkozásuk szerint a küldötteknek 34,4 százaléka fizikai dolgozó, közöttük nagy számmal vannak szocialista brigádvezetők és brigádtagok. 25,2 százaléka a párt, a tömegszervezetek és társadalmi szervezetek függetlenített funkcionáriusa, 21,9 százalékuk állami és gazdasági vezető, 15,6 százalékuk értelmiségi, 2 százalékuk a fegyveres erők és testületek tagja, 0,9 százalékuk pedig adminisztrációs munkaörben dolgozik vagy diák. Kedvező, hogy a XI. kongresszushoz képest 40 százalékkal emelkedett a 29 éven aluli küldöttek aránya, amely most 14,1 százalék. 60 éves és ennél idősebb a küldöttek 9,2 százaléka. A régi párttagok megbecsülését fejezi ki, és a kongresszus munkája szempontjából is kedvező, hogy felszabadulás előtti párttagsággal — tehát hosszú és nagy politikai tapasztalatokkal — rendelkezik a küldöttek 9,3 százaléka. A küldötteknek 24,5 százaléka 1971-től tagja a pártnak. A küldöttek közül legrégebben, 1918 óta. tehát 62 éve párttag a 86 éves Hunya István, a legfiatalabb párttag pedig a 21 éves Kiss Adrien, egyetemi hallgató, aki második éve tagja a pártnak. A küldöttek iskolázottsága, politikai és általános műveltsége is jól tükrözi azt a jelentős fejlődést, amely társadalmunkban végbement. 59,3 százalékuk egyetemi és főiskolai, 28,7 százalékuk középiskolai és 12 százalékuk nyolcosztályos általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A mandátumvizsgáló bizottság meggyőződése, hogy az egész párttagság képviseletében jelenlévő, kiemelkedő politikai és szakmai ismeretekkel, tapsztalatokkal rendelkező küldöttek felelősen és tényszerűen tudnak véleményt nyilvánítani a XI. kongresszus óta végzett munkáról és helyesen határoznak a szocializmus építése soron következő feladatairól. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresszus egyhangúlag elfogadta. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését követően Győri Imre arról tájékoztatta a küldötteket, hogy továbbra is nagy számban érkeznek a párt XII. kongresszusát köszöntő táviratok, levelek, üdvözletek. Délután a kongresszus Cservenka Ferencnének, az MSZMP Pest megyei Bizottsága első titkárának elnökletével folytatta munkáját. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. Gáspár Sándor felszólalása Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára fel szólalását mondja A SZOT főtitkára bevezetőjében hangsúlyozta: elveink és politikánk szilárd, céljaink jók. Népünk, a dolgozó milliók cselekvő tenni akarása változatlan. Ez fémjelzi rendszerünk erejét, amely józan bizakodásunk alapja. A jelenlegi körülmények között a legfontosabb feladatunk hazánk gazdasági erejének növelése, a gazdálkodás javítása. Az 1979-ben kibontakozó folyamatokat erősíteni és gyorsítani kell. A fejlesztésre szánt anyagi eszközeink felhasználásával úgy kell eljárnunk, mint a gondos háziasszonynak, aki jól meggondolja, mire ad pénzt. Célszerűen, a jövőt építve használjunk fel minden fillért. Fejlődésünknek másik feltétele a korszerű munkaerőgazdálkodás. Szükségesnek tartjuk, hogy mindenki ott végezze a munkáját, ahol arra a társadalomnak leginkább szüksége van. Nem engedhető meg, hogy tízezrek ott dolgozzanak, ahol nem azt nyújthatják, amire képesek, és amire az országnak szüksége van. De gondoskodni kell arról, hogy az érintettek számára a munkahely- vagy szakmaváltás minél kisebb teherrel járjon. E célok megvalósításáért növeljük a gazdálkodó-, a termelőegységek önállóságát és felelősségét, de igényeljük, hogy ez párosuljon a központi szervek összehangoltabb, jobb irányító munkájával. A munkában magasabb az igény és a mérték Társadalmi fejlődésünk érdekében kapjanak nagyobb megbecsülést a feladatukat kiemelkedően elvégző, a közösség ügyét eredményesen munkájukkal segítő, céljainkat szolgáló százezrek. Jobb társadalmi, erkölcsi megbecsülést élvezzenek még a nehezen kezelhető emberek is, akik önálló véleményükkel, tevékenységükkel a rendszer nagy értékei. Hazánkban is nagyon, sok kitűnő vezető működik a különböző területeken. Vannak vezetők, akik jól irányítanak, és személyes felelősséggel hajtják végre feladataikat. És ez a többség. De aki úgy utasít, hogy nincs tekintettel az emberi méltóságra, annak kevés köze van a szocializmusban kívánatos vezető típusához. A szocializmus soha nem ígért és a jövőben sem ígér gond nélküli életet. De gazdasági fejlődést, társadalmi haladást és egyéni boldogulást igen. A dolgozó tömegek ezt értik, tudják, és most azt is megértik, hogy a munkában, magtartásban magasabb az igény és a mérték. A SZOT főtitkára hangsúlyozta, hogy az utóbbi 15—20 év folyamán a szakszervezetek szerepe és tevékenysége jelentősen megváltozott. Ez főként az érdekképviselet és az érdekvédelmi tevékenység újjáéledésének köszönhető, mert ez teremtett alapot és •adott hitelt a szakszervezeti munkának. — A szakszervezeti munka egyik gyengéje, hogy erőnk jelentős részét fordítjuk belső munkára, a szervezet „önmozgatására”. Ezért tevékenységünknek az eseményekre gyakorolt hatása bizony nemegyszer gyenge. Erőteljesebbé kell tennünk gazdaságsegítő munkánkat, a szocialista munkaversenyt; a nevelőmunkát és a demokratikus jogok gyakorlását. A szakszervezetek növekvő felelőssége ma megköveteli, hogy segítsék megértetni a dolgozókkal a népgazdaság továbbfejlődéséhez elkerülhetetlen intézkedések szükségességét, és közben határozottan őrködjenek, hogy a dolgozók alapvető szociális és jövedelmi viszonyai ne szenvedjenek csorbát. Szükség esetén a nyílt vitát fs vállalva — az üzemi demokrácia fórumait felhasználva — kell fellépniük a vállalat- vezetéssel szemben a tisztességes, normális munka- és szociális feltételek, a korszerű és hatékony munka- szervezés érdekében. A mostani helyzetben különös fontosságot kap az elosztás olyan továbbfejlesztése, amely a lehető legnagyobb mértékben megtartja a társadalmi biztonságérzetet és a legkevésbé hátrányos az alapvető rétegek számára. Bérezési rendszerünk is továbbfejlesztésre szorul. Ellentmondások vannak a szakképzett és a szakképzet- len munka elismerésében, valamint a bérarányokban néhány alapvető ágazat és foglalkozási csoport között. Ezeken az arányokon — a lehetőségekhez mérten — javítani kell. Különös figyelmet kell fordítani az iparban, elsősorban a nagyüzemekben a bér- és kereseti viszonyok alakulására. Támogatjuk, hogy mindenütt, ahol ennek megvannak a feltételei, vezessék be a teljesítménybérezést. Igazítsák a követelményszinteket a mai szükségletekhez, mert ez felel meg mind az össztársadalmi érdekeknek, mind az egyes emberek érdekeinek. Célunk az életszínvonal megvédése, majd emelése A;z árak alakítása befolyásolja a fogyasztást, növeli az állam bevételeit és hatással van a termelésre. A fogyasztói áriak nagyobb arányú emelése azonban, szokatlan. a dolgozók stzámára, hisiaem a korábbi években ez nem .fordulit ©lő. Az árak növekedése az életszínvonal - poliitiikára jelentős hatással van. Ennek minden összefüggését körültekintően; ikje-13 elemezni. A szakszervezeti mozgalom egyetért minden értelmes, hosszabb távon is eredmé- . nyékét garantáló közgazdasági javaslatiak Még akikor isi, ha szokatlan, új, még akkor is, ha iaz történetesen áremelés, célunk az életszínvonal megvédése, majd emelése, Hogy ez milyen eszközökkel — áremeléssel vagy anélkül — valósul: meg, iaz persze wem közömbös; de mégiscsak másodliaigios kérdés. A lényeget. kell néznünk: életsizín- voiniali-poliiitikánk megvalósí- ‘ fását. A jelenlegi helyzetben — nagy erőfeszítéssel — csak azoknak garantálható a társadalmi ellátás reálértékének megőrzése, akiknek ez az alapvető életfeltételeit érinti. Ez mindenekelőtt. az átlagos vagy annál alacsonyabb nyugdíjakra, a családi pótlékra és a minimális keresetekre vonatkozik. Korlátozott lehetőségeink ellenére is szükségesnek tartjuk, hogy növeljük erőfeszítéseinket. a lakásépítésiben. Az életszínvonal alapvető kérdése a létbiztonság. Ezlt minden tisztességesen dolgozó ember számaira garantálná kell. A itelijes foglalkoztatottság fenntartása szocialista társadalmunk sajátja. Az utóbbi évtizedben a szocialista demokrácia eredményesen fejlődött, de úgy véljük, hogy megérlelődött a továbblépés lehetősége a tartalom javítására. .Meg kell teremtenünk a feltételiéit annak, hogy a bi- zalimitesitületi ia dolgozók nevében véleményezze 'a gazdasági vezető munkáját, tevékenységét. A gazdasági vezetők kinevezésére és felmentésére illetékes irányító szervekkel együttesen meg kelli vizsgálni, hogyan szükséges növelni ebben, a .folyamatban a bi.zaimiiitestülietek szerepét. Ez egyértelműbbé, hatékonyabbá teszi a dolgozók beleszólási jogának érvényesülését, és tovább javítja a jogok és a kötelezettségek összhangját. ,A Magyar Szocialista Munkáspárt lenini politikája a szakszervezetekre .is kedvező hatású. Hazánkban a szakszervezeti mozgalom nem egyszerűen a poliiitika végrehajtója; hanem részt vesz a politika alakításában és formálásában; is. (Folytatás a 4. oldalon.)
