Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-26 / 72. szám

1980. március 26. NÉPÚJSÁG 3 Folytatja munkáját az MSZMP XII. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) Nélkülözhetetlen a szocialista gazdasági integráció további elmélyítése Népgazdasági terveink megvülósíitíáísiában eddig is pótoihiaítaitHam segítséget je­lenített a szocialista orszá­gokkal folytatott sokoldalú műszaki-tudományos és gaz­dasági együttműködés. A nemzetközi körülmények, a közös és a nemzeti érdekek most még inkább sürgetően követiéllilk a szocialista gazda­sági integráció elmélyítését. Számunkra különösen nagy fontossága van a Szovjet­unióval! kiépített és egyípe bővülő gazdasági együttmű-. ködösnek. Ezért is örvende­tes és nagy fontosságú fej­lemény a gyártás szakosítá­sának és a kooperációnak a közelmúltban Budapesten aláírt hosszú távú programja. A kormányunk kiülpoiliiiti- káját az a törekvés hatotta át, hogy a lehető legkedve­zőbb külső feltételeket biz­tosítsa népünk békés szo­cialista alkotó munkájához, nemzeti céljaink elérésiéhez. Ennék szellemében az el­múlt esztendőkiben ás aktív nemzetközi tevékenységet folytattunk. Békénk, nemzeti független­ségünk és szuverenitásunk zálogának tekintjük azokat az erős szálakat, amelyek összefűznek bennünket a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival. Uigy, mint eddig, ezután is mun­kálkodni fogunk a szocialista országok egységének, a Var­sói Szerződés erejének to- vábbszilárdításáért, részt vállaljunk közös szerveze­teink tevékenységéből^ s hiánytalanul eleget ítészünk a szerződésekből és megálla­podásokból ránk háruló kö- ■télezalitsiégekn.ek..-Iníerniaici omaHiistia élveink­nek megfelelően a jövőben is támogatjuk a fejlődő or­szágok haladó törekvésieilt. Mint a békés egymás mel­lett élés elkötelezett hívei, a jövőben is a béke megőr­zéséért, a különböző társa­dalmi rendszerű . országok együttműködésének fejlesz­téséért szálliunk síkra., Sajnálatosnak tartjuk, hogy az utóbbi időben a szélsőséges ámperialiisitia kö­tök újult erővel támadnak az enyhülés folyamaiba ellen, s ennek nyomán, nőtt a vi­lágban a feszültség. Mesterkedéseik és a hala­dó erők visszaszorítását, cél­zó kísérleteik áltmenietileg megzavarhatják a normális, kiegyensúlyozott nemzetközi légkörit. Próbálkozásaik azonban kudarcra varinak ítélve. Az idő nekünk dolgo­zik. Tíz- és százmilliókban, a különböző világnézetű, de reálisan .gondolkozó politi­kusokban egyre inkább szi­lárd meggyőződéssé érlelő­dik, hoigy .a békés, egymás méüllatt élésnek nincs értel­mes alternatívája. A nem­zetközi helyzet ugyan válto­zott, de az alapvető nemzet­közi erőviszonyok mám vál­toztok. A Magyar Népköztársaság — 'területét, lakóinak számát tekintve — kis ország. Állás­foglalásának mégis súlya, szavának hitele és tekintélye vian a nemzetközi életben. Elsősorban azért, ment ha­zánk és szövetségeseink, a saocialisltla országok olyan pofiit.ika elikötielezetit.jei, amely mindemkor a béke, ia társa­dalmi haladás ügyét, szol­gálja. Bizonyos, hogy pártunk vezetésiével nagy tettekre ké­pes munkásosztályunk, szö­vetkezeti parasztságunk, ér-- itelmisiagünlk — baráti szövet­ségbe és szoros nemzeti egységbe tömörülve — si­kerrel fogja végrehajtani ,a Xllil. kongresszus hatánoza- ttaiiti. A magunk elé tűzött cél yonző és világos: tovább építjük ia fejlett szocialista társadalmat. Most nehéz út­szakaszhoz érkeztünk. Hogy mielőbb sikernél' ibúlij,üssünk rajtái, síZafcítanunk kelili mind­azzal!, almi idejét múlit és kor­szerűtlen. A kormány és a közszolgá­ltat dolgozóinak nevében biz- tosíitlhiatom önöket, hogy meg­tisztelő (kötelességünket tel­jesülve mindem tőlünk telhe­tőt megteszünk a kongresz- szus ,határozatainak végre­hajtásáért. Bódi Béla, a Gagarin Hőerőmű Vállalat vezérigazgatója, Heves me­gye küldötte elmondta, hogy jelenleg a hazai szenekből termelt villamos energia 40 százalékát a Gagarin Hőerő­mű biztosítja. Gazdálkodá­sunk eredményét azonban rontja, hogy a bánya-erőmű technológiai kapcsolatából hiányzik a nyers lignit tisz­títását szolgáló széndúsító berendezés, amely az erőmű 40 milliárdos értékének mindössze 2 százalékába ke­rülne. Meggyőződésem — hangsúlyozta Bódi Béla —, hogy ezzel alapvető népgaz­dasági érdekeket sértünk, túl drágán takarékoskodunk. A villampsenergia-terme- lésnek például vel^ árója, hogy az erőmű hűtési rend­szerén keresztül nagy meny- nyiségű alacsony hőmérsék­letű hulladékhő kerül a sza­badba. A Gagarin Hőerőmű esetében annyi, mint a ma­gyar mezőgazdaság évi ősz-1 szes energiafelhasználásának 30 százaléka. Mi kísérleti jelleggel 3000 négyzetméter alapterületen bebizonyítottuk a hulladékhő növényházi hasznosítási lehetőségét. S bár a kísérlet sikerült, még mindig a tanulmányok érté­kelésénél, a zsűrizéseknél, a felesleges vitáknál tartanánk, ha a megyei pártvezetés konkrétan nem karolta vol­na fel kezdeményezésünket. Sikula György, a Hajdú-Bihar megyei párt- bizottság első titkára, Hajdú- Bihar megye küldötte a töb­bi között hangsúlyozta: — Felkészültünk az új feladatokra és módszereinket a változó körülményekhez igazítottuk. Olyanokhoz, mint a termelés visszafogot­tabb növelése, az ipar szer­kezeti fejlesztése, a mező- gazdasági termelési rendsze­rek kiterjesztése, a közigaz­gatás átszervezése. Az élet ma azt igényli, hogy a me­gye vezető testületéi, tiszt­ségviselői érezzene^ még na­gyobb politikai és elnyeri fe­lelősséget mindazért, ami te­rületükön történik. Sikula György elmondta: a megyei pártbizottság mun­kájában is központi helyet foglal el a gazdasági építő­munka irányítása, szervezé­se, végrehajtásának segítése, ellenőrzése. — Párttagságunk körében általános az a felismerés, hogy gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésünk folytonosságának fő forrása a pártegység, a párt szer­vezetének cselekvési és ideo­lógiai egysége. ­Csikós István, a MEZŐGÉP Vállalat he­gesztője, pártalapszervezeti titkár, Szolnok megye kül­dötte: — Igaz, hogy tompítottan, de munkánk során mi is na­ponta tapasztaljuk a háttér­ipar kiépítetlenségéből, az anyagellátás nehézségeiből adódó gondokat. Küszködünk a belső és a külső kooperáció gyengeségeivel. Nálunk is gondot okoz a termelés fo­lyamatosságának a biztosítá­sa, a munkafegyelem meg­szilárdítása, a munkaidő ésszerű kihasználása, a nagy­értékű termelőberendezések több műszakos üzemeltetése és így tovább. Az irányító pártszervek útmutatásain túl- az élet is arra kényszerít minket, hogy az alapszerve­zeti pártélet különböző fó­rumain behatóan foglalkoz­zunk ezekkel a kérdésekkel. Politikai mozgósító mun­kánkban — folytatta — visszahúzó erő az elmúlt év­tizedekben megrögződött egyenlősdi szemlélet, amely­nek a felszámolásáért harco­lunk. A differenciált bére­zéssel elvben mindenki egyetért. A végrehajtással azonban korántsem ilyen ér­telmű a helyzet. Sokan úgy gondolják, mint egyes spor­tolók — bocsánat a hason­latért —, hogy nem feszít­jük meg magunkat, hiszen anélkül is tisztességesen meg lehet élni. Az ilyen „dolgoz­gatunk és keresgetünk” fel­fogás helytelen szemléletre és közfelfogásra vall. Sérti a becsületes, munkáját szere­tő, szorgalmas emberek ön­érzetét. Szépvölgyi Zoltán beszéde Ezután Szépvölgyi Zoltán, a mandátumvizsgáló bizott­ság elnöke terjesztette elő a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. A jelentés megállapítja, hogy a budapesti, a megyei, a megyei jogú pártértekezle­teken és a legnagyobb üze­mek pártértekezletein a kül­dötteket a Központi Bizott­ság határozatának megfele­lően, kellő felelősséggel és körültekintéssel, titkos sza­vazással választották meg. A kongresszust előkészítő taggyűléseken és pártértekez­leteken párttagságunk nyílt, őszinte, pártszerű légkörben, nagy érdeklődés közepette, alkotóan vitatta meg a kong­resszusi irányelveket. A XII. kongresszusnak 767 szavazati jogú küldötte van. Közülük 764-en vannak je­len, a hiányzók igazoltan vannak távol. A kongresszus tehát határozatképes. A kongresszusi küldöttek kedvező összetételét a követ­kező főbb jellemző adatok mutatják: A párttagság összetételének és az általános követelmé­nyeknek megfelelően az elő­ző kongresszushoz képest nőtt a fizikai dolgozók, a nők és a 30 éven alul: fiatalok aránya. A küldöttek 70,7 százaléka férfi, 29,3 százaléka nő. A küldöttek 68,8 százalé­kának eredeti foglalkozása munkás, vagy paraszt, 22,6 százalékának értelmiségi, 8 százalékának alkalmazott, és 0,6 százaléka az úgynevezett egyéb statisztikai kategóriá­ba sorolható. Jelenlegi foglalkozásuk sze­rint a küldötteknek 34,4 szá­zaléka fizikai dolgozó, kö­zöttük nagy számmal van­nak szocialista brigádvezetők és brigádtagok. 25,2 százalé­ka a párt, a tömegszerve­zetek és társadalmi szerve­zetek függetlenített funkcio­náriusa, 21,9 százalékuk ál­lami és gazdasági vezető, 15,6 százalékuk értelmiségi, 2 százalékuk a fegyveres erők és testületek tagja, 0,9 százalékuk pedig adminiszt­rációs munkaörben dolgozik vagy diák. Kedvező, hogy a XI. kong­resszushoz képest 40 száza­lékkal emelkedett a 29 éven aluli küldöttek aránya, amely most 14,1 százalék. 60 éves és ennél idősebb a küldöttek 9,2 százaléka. A régi párttagok megbe­csülését fejezi ki, és a kong­resszus munkája szempont­jából is kedvező, hogy fel­szabadulás előtti párttagság­gal — tehát hosszú és nagy politikai tapasztalatokkal — rendelkezik a küldöttek 9,3 százaléka. A küldötteknek 24,5 százaléka 1971-től tagja a pártnak. A küldöttek kö­zül legrégebben, 1918 óta. tehát 62 éve párttag a 86 éves Hunya István, a leg­fiatalabb párttag pedig a 21 éves Kiss Adrien, egyetemi hallgató, aki második éve tagja a pártnak. A küldöttek iskolázottsága, politikai és általános mű­veltsége is jól tükrözi azt a jelentős fejlődést, amely tár­sadalmunkban végbement. 59,3 százalékuk egyetemi és főiskolai, 28,7 százalékuk kö­zépiskolai és 12 százalékuk nyolcosztályos általános isko­lai végzettséggel rendelkezik. A mandátumvizsgáló bi­zottság meggyőződése, hogy az egész párttagság képvise­letében jelenlévő, kiemelke­dő politikai és szakmai is­meretekkel, tapsztalatokkal rendelkező küldöttek felelő­sen és tényszerűen tudnak véleményt nyilvánítani a XI. kongresszus óta végzett munkáról és helyesen hatá­roznak a szocializmus építé­se soron következő feladatai­ról. A mandátumvizsgáló bi­zottság jelentését a kong­resszus egyhangúlag elfo­gadta. A mandátumvizsgáló bi­zottság jelentését követően Győri Imre arról tájékoztat­ta a küldötteket, hogy to­vábbra is nagy számban ér­keznek a párt XII. kong­resszusát köszöntő táviratok, levelek, üdvözletek. Délután a kongresszus Cservenka Ferencnének, az MSZMP Pest megyei Bizott­sága első titkárának elnökle­tével folytatta munkáját. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. Gáspár Sándor felszólalása Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára fel szólalását mondja A SZOT főtitkára beveze­tőjében hangsúlyozta: el­veink és politikánk szilárd, céljaink jók. Népünk, a dol­gozó milliók cselekvő tenni akarása változatlan. Ez fém­jelzi rendszerünk erejét, amely józan bizakodásunk alapja. A jelenlegi körülmények között a legfontosabb felada­tunk hazánk gazdasági ere­jének növelése, a gazdálko­dás javítása. Az 1979-ben ki­bontakozó folyamatokat erő­síteni és gyorsítani kell. A fejlesztésre szánt anyagi esz­közeink felhasználásával úgy kell eljárnunk, mint a gon­dos háziasszonynak, aki jól meggondolja, mire ad pénzt. Célszerűen, a jövőt építve használjunk fel minden fil­lért. Fejlődésünknek másik fel­tétele a korszerű munkaerő­gazdálkodás. Szükségesnek tartjuk, hogy mindenki ott végezze a munkáját, ahol arra a társadalomnak leg­inkább szüksége van. Nem engedhető meg, hogy tízez­rek ott dolgozzanak, ahol nem azt nyújthatják, amire képesek, és amire az ország­nak szüksége van. De gon­doskodni kell arról, hogy az érintettek számára a munka­hely- vagy szakmaváltás mi­nél kisebb teherrel járjon. E célok megvalósításáért növeljük a gazdálkodó-, a ter­melőegységek önállóságát és felelősségét, de igényeljük, hogy ez párosuljon a köz­ponti szervek összehangol­tabb, jobb irányító munká­jával. A munkában magasabb az igény és a mérték Társadalmi fejlődésünk ér­dekében kapjanak nagyobb megbecsülést a feladatukat kiemelkedően elvégző, a kö­zösség ügyét eredményesen munkájukkal segítő, céljain­kat szolgáló százezrek. Jobb társadalmi, erkölcsi megbe­csülést élvezzenek még a ne­hezen kezelhető emberek is, akik önálló véleményükkel, tevékenységükkel a rendszer nagy értékei. Hazánkban is nagyon, sok kitűnő vezető működik a kü­lönböző területeken. Vannak vezetők, akik jól irányítanak, és személyes felelősséggel hajtják végre feladataikat. És ez a többség. De aki úgy utasít, hogy nincs tekintettel az emberi méltóságra, an­nak kevés köze van a szo­cializmusban kívánatos ve­zető típusához. A szocializmus soha nem ígért és a jövőben sem ígér gond nélküli életet. De gaz­dasági fejlődést, társadalmi haladást és egyéni boldogu­lást igen. A dolgozó töme­gek ezt értik, tudják, és most azt is megértik, hogy a munkában, magtartásban magasabb az igény és a mér­ték. A SZOT főtitkára hangsú­lyozta, hogy az utóbbi 15—20 év folyamán a szakszerveze­tek szerepe és tevékenysége jelentősen megváltozott. Ez főként az érdekképviselet és az érdekvédelmi tevékenység újjáéledésének köszönhető, mert ez teremtett alapot és •adott hitelt a szakszervezeti munkának. — A szakszervezeti mun­ka egyik gyengéje, hogy erőnk jelentős részét fordít­juk belső munkára, a szer­vezet „önmozgatására”. Ezért tevékenységünknek az eseményekre gyakorolt hatá­sa bizony nemegyszer gyen­ge. Erőteljesebbé kell ten­nünk gazdaságsegítő mun­kánkat, a szocialista munka­versenyt; a nevelőmunkát és a demokratikus jogok gya­korlását. A szakszervezetek növek­vő felelőssége ma megköve­teli, hogy segítsék megértet­ni a dolgozókkal a népgaz­daság továbbfejlődéséhez el­kerülhetetlen intézkedések szükségességét, és közben ha­tározottan őrködjenek, hogy a dolgozók alapvető szociális és jövedelmi viszonyai ne szenvedjenek csorbát. Szük­ség esetén a nyílt vitát fs vállalva — az üzemi demok­rácia fórumait felhasználva — kell fellépniük a vállalat- vezetéssel szemben a tisztes­séges, normális munka- és szociális feltételek, a kor­szerű és hatékony munka- szervezés érdekében. A mostani helyzetben kü­lönös fontosságot kap az el­osztás olyan továbbfejleszté­se, amely a lehető legna­gyobb mértékben megtartja a társadalmi biztonságérze­tet és a legkevésbé hátrányos az alapvető rétegek számára. Bérezési rendszerünk is továbbfejlesztésre szorul. Ellentmondások vannak a szakképzett és a szakképzet- len munka elismerésében, valamint a bérarányokban néhány alapvető ágazat és foglalkozási csoport között. Ezeken az arányokon — a lehetőségekhez mérten — ja­vítani kell. Különös figyel­met kell fordítani az ipar­ban, elsősorban a nagyüze­mekben a bér- és kereseti viszonyok alakulására. Támogatjuk, hogy min­denütt, ahol ennek megvan­nak a feltételei, vezessék be a teljesítménybérezést. Iga­zítsák a követelményszinte­ket a mai szükségletekhez, mert ez felel meg mind az össztársadalmi érdekeknek, mind az egyes emberek ér­dekeinek. Célunk az életszínvonal megvédése, majd emelése A;z árak alakítása befolyá­solja a fogyasztást, növeli az állam bevételeit és hatás­sal van a termelésre. A fo­gyasztói áriak nagyobb ará­nyú emelése azonban, szo­katlan. a dolgozók stzámára, hisiaem a korábbi években ez nem .fordulit ©lő. Az árak nö­vekedése az életszínvonal - poliitiikára jelentős hatással van. Ennek minden össze­függését körültekintően; ikje-13 elemezni. A szakszervezeti mozgalom egyetért minden értelmes, hosszabb távon is eredmé- . nyékét garantáló közgazda­sági javaslatiak Még akikor isi, ha szokatlan, új, még ak­kor is, ha iaz történetesen ár­emelés, célunk az életszínvo­nal megvédése, majd emelése, Hogy ez milyen eszközökkel — áremeléssel vagy anélkül — valósul: meg, iaz persze wem közömbös; de mégiscsak másodliaigios kérdés. A lénye­get. kell néznünk: életsizín- voiniali-poliiitikánk megvalósí- ‘ fását. A jelenlegi helyzetben — nagy erőfeszítéssel — csak azoknak garan­tálható a társadalmi el­látás reálértékének megőrzé­se, akiknek ez az alapvető életfeltételeit érinti. Ez min­denekelőtt. az átlagos vagy annál alacsonyabb nyugdí­jakra, a családi pótlékra és a minimális keresetekre vo­natkozik. Korlátozott lehetőségeink ellenére is szükségesnek tart­juk, hogy növeljük erőfeszí­téseinket. a lakásépítésiben. Az életszínvonal alapvető kérdése a létbiztonság. Ezlt minden tisztességesen dolgo­zó ember számaira garantálná kell. A itelijes foglalkoztatott­ság fenntartása szocialista társadalmunk sajátja. Az utóbbi évtizedben a szocialista demokrácia ered­ményesen fejlődött, de úgy véljük, hogy megérlelődött a továbblépés lehetősége a tar­talom javítására. .Meg kell teremtenünk a feltételiéit annak, hogy a bi- zalimitesitületi ia dolgozók ne­vében véleményezze 'a gazda­sági vezető munkáját, tevé­kenységét. A gazdasági ve­zetők kinevezésére és fel­mentésére illetékes irányító szervekkel együttesen meg kelli vizsgálni, hogyan szük­séges növelni ebben, a .folya­matban a bi.zaimiiitestülietek szerepét. Ez egyértelműbbé, hatéko­nyabbá teszi a dolgozók be­leszólási jogának érvényesü­lését, és tovább javítja a jo­gok és a kötelezettségek összhangját. ­,A Magyar Szocialista Mun­káspárt lenini politikája a szakszervezetekre .is kedvező hatású. Hazánkban a szak­szervezeti mozgalom nem egyszerűen a poliiitika végre­hajtója; hanem részt vesz a politika alakításában és for­málásában; is. (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents