Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
Folytatja munkáját az MSZMP XII. kongresszusa Kedden reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolójának vitájával folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnöki megnyitója után Hossala József, a Csepel Vas- és Fémművek Csőgyárának hengerésze, Budapest küldötte lépett a mikrofonhoz. Hossala József elöljáróban a csepeli kohászok nehéz munkakörülményeiről, a szakmai kiöregedés veszélyeiről, az utánpótlás égető hiányáról beszélt, majd szűkebb munkaterületéről, az ország legnagyobb csőgyáráról, és az ott dolgozó kommunisták példamutatásáról szólt. — Területünkön a termelés eredményeivel, a munka- fegyelem megszilárdításában egyaránt mérhető a kommunisták jelenléte — mondta. — Tagságunk élen jár a minőség javításában, a technológiai fegyelem betartásában, az anyag- és energiatakarékosságban, a munkahelyi légkör és az emberi viszonyok alakításában. Komoly eredmény és erő, hogy párttagságunk valamennyi tagja képezi magát, szakmai-politikai területen egyaránt. Huszonnégy elvtársunk velem együtt a forgató villa mellé érettségi bizonyítványt is szerzett. Tanulunk azért is, mert bízunk a körülmények javulásában. Vállalatunknál ugyanis jelenleg több mint egymilliárdos szinttartó beruházás folyik, ami üzemi helyzetünkön javít, igaz, gondjainkat még nem oldja meg teljesen, csak könnyít rajtuk. Elsősorban olyan területeken, ahol ma már nagyon hiányzik a munkáskéz. A népgazdaságnak szüksége van a különböző, jó minőségű csövekre. És ezt nekünk kell megtermelni. Pártmunkánk szerves részének tekintjük az óvodai, a bölcsődei, a lakáskérelmek igényeinek kielégítését. Büszkék vagyunk rá, hogy a jogos kéréseknek az utóbbi években száz százalékban eleget tudtunk tenni. Ez nemcsak a mi érdemünk, a Csepel Művek közösségének, áldozatkész erőfeszítéseinek is nagy része van benne. Ezután Vékony Judit, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója, Baranya megye küldötte szólalt fel. Emlékeztetett a kongresszusi irányelveknek az értelmiség növekvő társadalmi szerepével kapcsolatos megállapítására, s hozzáfűzte:— Azt, hogy a holnap értelmisége mennyire lesz képes megbirkózni feladataival, a mai felsőoktatás színvonala határozza meg. Mi, egyetemisták a tudományegyetem jellegéből adódóan is, fokozott érdeklődéssel fordulunk társadalmi kérdések felé. Sokszor nem értjük a meglevő társadalmi ellentmondásokat, azok okait. Kérdéseinkkel oktatóinkhoz fordulunk, s rájuk nagy felelősség hárul a válaszadásban. — Az ember húszévesen még formálható és formálni is kell. Szükségünk van eszményekre, példamutatásra, arra, hogy emberi tartást tanuljunk. Az egyetemnek szakembereket, hangsúlyozom, embereket kell nevelnie. Az oktatók legfontosabb tevékenysége az oktatás-nevelés. Hiányosságnak tartom, hogy az egyetemi oktatók nem rendelkeznek pedagógiai képzettséggel. Bírálta Vékony Judit az egyetemi oktató-nevelőmunka fogyatékosságait, köztük például a jegyzetellátás akadozását, a nem mindig a.rátermettséget mérlegelő felvételi vizsgarendet, majd így folytatta: az egyetemi oktatáson kívül a KISZ-nek, mint a fiatalok politikai tömegszervezetének is nagy szerepe van az elkötelezettség érzésének kialakításában és megszilárdításában. A KISZ-ben az egyetemisták- főiskolások szervezettsége a legmagasabb, országosan 78, a mi egyetemünkön több mint 90 százalékos. Az a véleményem, eredményesebb munkát tudnánk végezni, ha az egyetemisták kisebb százaléka lenne KISZ-tag, de ezek között nagyobb arányban lennének lelkes, elkötelezett emberek. Dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke, Bács-Kiskun megye küldötte: — Megyénk a népgazdaság helyzetével és lehetőségeivel összhangban fejlődik tovább. A fejlesztés fő jellemzője a termelési szerkezet további korszerűsítése, a minőségi tényezők meghatározó szerepe és a növekedési ütem nagyfokú differenciálódása. A lakásépítés tervezése és segítése továbbra is a tanácsok kiemelt feladata marad. Megyénk lakossága eddig is sokat tett a lakásgondok saját erőből való megoldásáért, hiszen a lakások 80 százaléka magánerőből épül. A jövőben is elsősorban ezt az utat kell járnunk. Mindent megteszünk azért, hogy javuljon a magánépítkezők anyagellátása, több vállalkozó legyen a kivitelezésben, elegendő közművesített telek álljon rendelkezésre, a hatósági eljárás pedig váljék egyszerűbbé és gyorsabbá. A társadalmi munka szerepéről és jelentőségéről szólva elmondotta: — Az utóbbi négy évben a megye lakossága több mint kétmilliárd forinttal, lakosonként átlagosan 3700 forinttal járult hozzá szűkebb hazája fejlesztéséhez. A társadalmi munka naturális értékét is messze meghaladja politikai jelentősége. A társadalmi munkával hatalmas értéket adhatunk hozzá az állami fejlesztéshez, miközben közéleti embereket formálunk. Dr. Cserháti István, egyetemi tanár, a szegedi II. sz. belklinika igazgatója, Csongrád megye küldötte egészségügyünk helyzetével, fejlődésével és gondjaival foglalkozott. Ezzel kapcsolatban megállapította: — A kórházi, klinikai ágyak számának a növekedése olyan mérvű, hogy ezzel nemzetközi viszonylatban jó közepes helyet foglalunk el. Ha azonban ezen belül régi egészségügyi intézményeink nagy részét nézzük, kiderül, hogy ezek jelentős hányada elavult és egyáltalán nem felel meg a mai követelményeknek, sem állapotában, sem felszerelésében. A kongresszus határozati javaslatában olvashatjuk, hogy csupán új kórházak építésével nem lehet az egészségügyi ellátás színvonalát emelni. Ezért szükséges a régiek korszerűsítése, a mai követelményeknek (Folytatás a 2. oldalon.) A tomerőmü-építkezés ► ____ P aksi parton a reaktor Plzenben a Skoda-művek különlegesen kiképzett üzemcsarnokában február 17-én ereményes „vizsgát tett” az első csehszlovák gyártmányú és első magyar üzemelésű reaktortest. A nyomáspróba során és eredménye alapján „zöld utat” kapott a berendezés a szállításra. A 215 tonna súlyú berendezés hossza 11 méter 80 centiméter, a legnagyobb átmérője pedig 4 méter 27 centiméter, a csonkok felhegesztése után az átmérő 4 méter 71 centiméter lesz. A teljesítménye 1375 MW. A keringetett, 43 ezer m3/óra mennyiségű víz nyomása, 125 kp/cmJ lesz. Plzenben vasúti szállításra március 9-én készítették elő, Pozsonyba 681 kilométer út megtétele után érkezett 22-én délelőtt, negyed tizenegykor. Itt uszályba rakták és a Dunán az Őrlik nevű tolóhajó 14 óra 10 perckor indult el vele Magyarországra. Mint Michal Trcka kapitány és dr. Hoffmann Ernő, a Magyar Villamos Művek szállítási vezetője elmondotta, a kellemetlen időjárás zavarta útjukat és Budapest felett egyszer a köd miatt le is kellett állniok. Paksra a rakomány 24-én 17 óra 15 perckor érkezett. Az erőmű történetében eddig legnagyobb súlyú és legfontosabb berendezés partra emelését az ERBE szállítási szakemberei 25-én 8 óra 5 perckor kezdték meg. A reaktortartályt gumihevederekkel vonták körül, majd előre elkészített faheveder került a tartály köré, a karvastagság- nyi acélsodronyok behelyezése 10 óra 20 percre történt meg. Ezután a kétszer 160 tonnás teljesítményű hatalmas kikötői daru oár centire felemelte a tartályt az uszályról. Tízpercnvi várakozás után — ennyi kell a sodrony szerkezetének a rendeződéséhez — megkezdték a kiemelést. Tíz óra 30 perckor méltóságteljesen emelkedett a reaktortartály egyre magasabbra és 10 óra 41 perckor megszólalt az Őrlik hajókürtje, jelezve: paksi földre érkezett az első magyar atomerőmű reaktortartálya! HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly A kiemelés előtt a reaktortartály Karvastagságú acélsodronnyal vették körül Cg és föld között 215 tonna
