Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

1980. március 2. NÉPÚJSÁG 9 Energiatakarékos berendezések A prágai Erősáramú Technika, a ZSE, Csehszlo­vákia legnagyobb erősára­mú felszerelésgyára. Ter­mékeit a világ 60 országá­ban vásárolják. Újdonságaik a korszerű, energiatakarékosságot elő­segítő berendezések. Az „RQ 5” jelű „meddő” ener­gia szabályozó műszer, az égésnél keletkező oxigén- tartalom mérésére szolgáló szonda vagy az erőművi védő- és mérőtranszformá­tor. A meddőáram káros hatását kompenzálja az „RQ 5” regulátor, ez az elektronikus szabályozó műszer. Mivel a korábbi­nál sokkal finomabb, meg­bízhatóbb vele a szabályo­zás, az energiaveszteség is jelentősen csökken. Külö­nösen jó eredményekről számolnak be a nagyon energiaigényes mezőgazda­ságban történt alkalmazás példái. Az oxigéntartalmat meg­állapító szonda csehszlovák találmány. Egyszerűbb, ol­csóbb a külföldi berende­léseknél. Ha az új típusú szondát országos méretek­ben felhasználnák, a meg­takarítás, a számítások sze­rint, évente 650 000 tonna szén energiáját jelentené. Védelmi és mérési fel­adatokra alkalmas új típusú transzformátorokat is ki­fejlesztettek a prágai gyár konstruktőrei, amelyek az erőművek nagy teljesítmé­nyű egységeinél áramki­maradás esetén jelentkező külső zavarok hatását csökkentik vagy kizárják. A BP 22, 180—P védő és mérő kapszulás transzfor­mátorok ezt a feladatot látják el, ami nem cse­kélység, hiszen évente tu­catjával fordulnak elő za­varok az elektromos háló­zatban. A mintegy 5 millió lakosú Szlovák Szocialista Köztár­saságban évente 40 ezer há­zasságot kötnek. Ez a szám nagyon imponáló, de aggasz­tó a tény, hogy évről évre nő a válások száma is: 1979-ben már meghaladta a 6500-at. Pozsonyban, Szlovákia fővá­rosában például a statisztika szerint minden 3—4. házas­ság válással végződik. Joggal vetődik fel a kér­dés: mi a válások oka? Első helyen az alkoholizmus áll, ezt követik a jellembeli kü­lönbségekből fakadó nézet- eltérések és a szexuális prob­lémák. A házastársak elhide- gülése gyakran hűtlenség kö­vetkezménye. Az anyagi és a lakásgondok érdekes módon csak a hetedik helyen áll­nak, Szlovákiában ugyanis nemcsak az állami szerveik, de a szövetkezetek is figyel­met fordítanak a fiatalok la­káshelyzetének javítására. Hidason, Pozsony közelében a „Csehszlovák—Magyar Ba- dátság” Termelőszövetkezet fiatal tagjainak lakásépíté­séhez például 35—45 ezer ko­ronával járulnak hozzá. Egy szövetkezeti lakás mintegy 130 ezer koronába kerül; ah­hoz, hogy valaki egy ilyen 3 szobás lakáshoz jusson, 30 ezer koronát kell előlegként befizetnie. A tapasztalatok azonban azt igazolják, hogy ha egy házasság megromlik, azt az anyagi segítség sem tudja összetartani, s a békéltetési eljárások sem hozzák meg a kellő eredményt. A lakást a bíróság rendszerint annak ítéli, aki a gyermeket neveli — ez az esetek 95 százaléká­ban a feleség. A válások többsége a házasságkötés után 5 éven belül következik be. Ehhez hozzájárul az is, hogy sok fiatal túl rövid is­meretség után köti össze sor­sát. Vidéken a lányok 45 szá­zaléka, a városokban pedig 65 százaléka már gyereket vár, amikor kimondja a bol­dogító igent. SEREDI JÁNOS Éltető víz a sztyeppén A német Tessedik Ahogy Szarvas őrzi nagy fiának, Tessedik Sámuel­nek emlékét, úgy gondoz­za az NDK-beli Möglin fa­lucska lakossága Daniel Albrecht Thaer hagyomá­nyát. Thaer 1752-ben született, édespja udvari orvos volt. Ő maga is orvosnak ta­nult a göttingeni egyete­men. de szabad idejében mezőgazdasági kérdések­kel is foglalkozott. 1804- ben telepedett le Möglin- ben. Abban az időben itt is az Európa-szerte dívó hármas vetésforgó volt az általános művelési mód: két esztendő után egy évig parlagon maradt a föld. A talaj összetételé­nek, tápanyagának és trá­gya-szükségletének alapos tanulmányozása után Thaer bevezette a hetes vetésforgót — ez egyhar- madával növelte a termés­hozamot. Földjei művelé­séhez angol felszereléseket hasnált, sőt azokat tovább is fejlesztette: így például vetőgépét sorhúzóval és magszekrénnyel szerelte fel. Kísérleteket folytatott a takarmánymennyiség és -összetétel hatékonyságá­nak javítására is. Tudományos eredmé­nyeiről és gyakorlati ta­pasztalatairól számos írás is megjelent, legjelentő­sebb „Az ésszerű mezőgaz­daság alaptörvényei” című műve. Thaer, akárcsak Tessedik, 1806 tavaszán hozzákezdett mezőgazda- sági szakiskolájának létre­hozásához. 1810-ben már a möglini mezőgazdasági akadémiát a berlini egye­temhez csatolták és Thaert egyetemi tanárnak nevez­ték ki. Halálának 150. évfordu­lóján méltóképpen emlé­keztek meg a nagy tudós­ról: az 1592-ben épült kas­télyt, Thaer egykori lakó­házát újjávarázsolták, a bejárati folan emléktáb­lát helyeztek el, s a falu parkjában felállították a nagy tudós mellszobrát is. GÁTI ISTVÁN Több mint 20 holdas területen terül el az érdekes és élményt nyújtó bukaresti falu­múzeum, amelynek anyagát sokéves kutatómunkával gyűjtötték össze Románia min­den tájáról. Külön varázst ad a múzeumnak a sok faház, amelyet az ország különböző részéből szétbontva szállítottak ide, ahol aztán a vidéki mesterek korhűen állították fel újból. A múzeumban bemutatják a romániai parasztgazdaságokban használt mun­kaeszközök, valamint népviseletek, üvegre és fára festett ikonok, régi népi hangszerek, vadászfegyverek sokaságát is. il tenger kincsei Kuba 5700 kilométer hosz- szú partszakasza, 1600 szi­getecskéje és korallzátonya nagyszerű lehetőségeket nyújt a halászatra. Minit egy FAO- j elentésből is kitűnik, mind­ezt 1958 előtt alig használ­ták ki, sőt a szigetország bel­sejében a hal, mint táplálék, ismeretlen volt. Az 1958. éviinél tízszente több a halászzsfcmány, ami az előző évhez viszonyítva is 15 százalékkal emelkedett. Ma az ország minden lako­sára 112 kilogramm hal jut évente. Szovjet segítséggel, 39 mil­lió pesós beruházással, kiépí­tették a mai igényeknek megfelélő havannai halásza­ti kikötőt, amely a maga ne­mében a kontinens legna­gyobbja. A halászflottát eb­ben a tervidőszakban — újabb négy nagy egységgel, egyenként 6000 tonnás hűtő­szállító hajóval bővítik. 1981- re már 65 000 tonna halász­zsákmányt tudnak készletez­ni további feldolgozásra. A további fejlődést biztosítja a szakembergárda gyarapodása is: a három szakfelsőoktatá- si intézményben 1960 óta nyolcezren kaptak diplomát. Ez év eredményei újabb dinamikus fejlődést mutat-' nak: a „tenger kincseiből” 225 ezer tonnányit fogtak ki az idén. Ebből 112 ezer ton­na a hazai piac, 113 ezer tonna pedig az export igé­nyeit elégíti ki. Bukaresti falumúzeum ■■—-i., ^ Ragin Kaffarov Azerbajdzsánból jött a Karsinszki sztyep­pe öntözőhálózatának építésére. Üzbegisztán déli részén hú­zódik hosszú kilométereken keresztül a Karsinszki sztyeppe. Az egyébként ter­mékeny földeknek a termé­szet szűkmarkúan mérte a csapadékot. A környező he­gyekben eredő folyócskák sem tudták kielégíteni az it­teni földek vízigényét. Nem hozta meg a kívánt ered­ményt az olvadáskor kelet­kező vizet gyűjtő néhány víztározó sem. Olyan hidro­technikai rendszert kellett kialakítani, amely biztosítja, hogy az éltető nedvesség közvetlenül a termőföldekre jusson. A domborzati viszo­nyok nem tették lehetővé, hogy az Amu-Darja vizét közvetlenül a Karsinszki sztyeppére juttassák. Meg. oldást csak az jelenthetett, ha a folyóvizet előbb 136 méter magasra emelik. Eh­hez szivattyúállomásokra volt szükség. 7 szivattyúál­A korábban terméketlen sztyeppén ma gyapot terem lomás építését irányozták elő, amelyek másodpercen­ként 240 köbméter vi^et emelnek a kívánt magasság­ba. A hét állomás közül hat már megkezdte munkáját. Elkészült 300 kilométer köz­Az Amu-Darja vizét továbbító szivattyúállomások egyike ponti és 150 kilométer el­ágazó öntözőcsatoma. Most folyik az éltető vizet őrző 1600 millió köbméteres tali- mardzsani víztározó építése. A Karsinszki sztyeppén 900 ezer hektár . földet tesznek termővé, ami évi 1 millió 300 ezer tonna gyapot ter­melését biztosítja. A hatal­mas hidrotechnikai létesít­mény építőinék számos — minden kényelemmel ellátott — falut és települést építet­tek. APN—KS Kiváló... Á Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság egyik min­tagazdasága a Rjongjon Me­zőgazdasági Kombinát, Dél- Hvanghe megye agráripari nagyüzeme. Ez magában fog­lalja a környék . termelőszö­vetkezeti gazdaságait, ipari üzemeit. A megalapítása óta eltelt két évtizedben jól bi­zonyította példájával: a kü- lön-külön gazdálkodó egysé­gek összevonásával, az erők egyesítésével, korszerű veze­tés mellett milyen kiemelke­dő eredményeket lehet el­érni. Ma a kombinát területén csaknem négyszer annyi bú­zát és 12—13-szor annyi húst termelnek, mint a kezdeti időszakban. Meghonosították a gyümölcstermelést olyan területeken, ahol azelőtt me­zőgazdasági kultúráról szó sem volt. A jól gépesített gaz­dasági egységekben a gépja­vítást egyes gépek összesze­relését, készítését is saját szakemberekkel végzik. Sok ezer hektárnyi területen érik az ország gabonája, a rizs. Nagyüzemi módszerekkel ha­lásznak és dolgozzák fel a haltermékeket. A mezőgazda- sági jellegű ipari üzemek mellett különféle fogyasztá­si cikkeket előállító gyárak is tartoznak a kombináthoz. ♦ Válás - szlovák módra

Next

/
Thumbnails
Contents