Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

t TOLNA \ 10 iVÉPÜJSAG 1980. március 2. Múltunkból — Néhány nap múlva, március 6-án összeül az országgyűlés, hogy a kormány ajánlására az atomenergiáról szóló tör­vényjavaslatot tűzze na­pirendre. Hogyan ké­szült fel erre a szá­munkra különös jelen­tőséggel is bíró ülés­szakra a Tolna megyei képviselőcsoport? — A szokásos módon, amint erről szűkszavúan tu­dósították is a lap olvasóit. — Ha megengedi, az iránt érdeklődöm, ami a felkészülésben nem te­kinthető szokásosnak. — Arra gondol, hogy a cik­lusnak ez volt az utolsó cso­portülése? A soros feladat miatt túl sók szó az alka­lom egyszeriségéről nem volt közöttünk. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy vala­hány képviselőtársam el­kezdte már magában azt a számvetést, ami egy-egy nagy megbízatás idejének lejárta­kor válik esedékessé. — Foglakoztatja tehát képviselőinket az a kér­dés, hogy választóik bi­zalmának miként felel­tek meg? — A mandátum végének közeledtével ez természetes dolog, hiszen az eredményék, kudarcok, jó vagy rossz ta­pasztalatok egyaránt hasznos útravalót jelenthetnek majd azoknak, akik a nyáron sor­ra kerülő országgyűlési vá­lasztások után foglalják el helyüket a parlamentben. — Ez így ünnepélye­sen hangzott, de jól ér­zékelteti a készülő számvetésnek tartalmát és célját is. — Mint tudja, elég távol áll tőlem az ünnepélyeske­dés. A képviselői munkáról szólva már csak azért is ke­rülném a nagy szavakat, mert ez a tevékenység való­jában igen-igen hétköznapi helytállást követel a válasz­tókörzetekben csak úgy, mint az országgyűlés üléstermé­ben. — Ha nem tévedek, a március 6-i országgyű­lés a ciklusnak szám szerint a 35. ülése lesz, mely ez alkalommal ép­pen a 24. törvény meg­alkotására hivatott. Ha naivnak tűnik is a kér­dés, hadd tudakoljam: könnyű, vagy nehéz volt az országgyűlésnek ez a ciklusa? — Egyáltalán nem nevez­ném naivnak a kérdést, mert az a fajta érdeklődés van mögötte, amit országszerte tapasztalhatnak választóik körében a képviselők. Az ér­demi válasz azonban nem egyszerű. Azt kell mérlegel­ni, hogy mihez viszonyítva könnyebb vagy nehezebb ? Tolna megye 9 képviselője közül nyolc 1971 óta képvi­selő már. Ha a jelenlegi és az ezt megelőző ciklus kö­zött vonok párhuzamot, két­ségkívül a hetvenes évek ele­jén volt könnyebb a mun­kánk. Ne higgye, hogy azért, mert az akkori feladatok már mögöttünk vannak. Fej­lődésünkre a dinamizmus volt jellemző, törvényalkotó munkánk is ennek felelt meg. Most a minőség követelmé­nyei kerülnék mindinkább előtérbe, a gazdálkodás egyensúlyának megteremtése a legfőbb dolgunk, ami igen bonyolult feladat és valahá­nyunknak sok küzdelmet ígér. Ezekután gondoljon ar­ra. hogy az országgyűlés te­vékenysége mindenkor hű tükörképe volt az ország éle­tének és maga is kimond­hatja kérdésére a választ. Nehéz, de élénkülő volt a ciklusnak különösen a má­sodik fele. — Beszélne erről az élénkülésről? — Szívesen. Az eddig meg­tartott 34 ülésen a 351 képvi­selő közül 285 szólalt fel. Mi, Tolna megyeiek 11 alkalom­mal kaptunk szót és úgy gondolom, nincs szégyenkez­ni valónk, mert egy-egy tár­gyalt probléma kapcsán — jóllehet mindig sajátosan Tolna megyei példa volt a kiindulópont — országos je­lentőségű ügyekben hallattuk a szavunkat. — Itt választópolgár­ként szeretnék közbe­szólni, ha szabad. Véle­ménye szerint a népben, nemzetben való gondol­kodás készsége > az or­szággyűlésnek erre a ciklusára mennyiben vált általánosan jellem­zővé? — Sejtem mi érdekli, s megnyugtatom. Ma már csak szórványosan fordul elő, ami korábban elég gyakori volt, hogy egy-egy képviselő szót kapva olyan fekete képet fes­tett az adott napirend vitá­jában megyéje helyzetéről, mintha az egész ország anyagi erejét csak és kizá­rólag oda kellene koncent­rálni éveken át. Mint tudja, az érdekek rangsorolása sok­szor egészen kis csoportokon belül sem könnyű dolog. Ho­gyan lehetne ez másképpen országos méretekben? — Daradics elvtárs! A választók és képviselők kapcsolatának rendsze­rében kulcsszerepe van a kölcsönös információ- cserének. Ügy emléke­zem, hogy a ciklus ele­jén a Tolna megyei cso­port is azt határozta el, hogy fokozza a válasz­tókerületi munkát. A képviselők sokszor ke­resik majd a választók­kal való találkozás al­kalmait. — Jól emlékezik. Annak idején azt hiszem beszélget­tünk is erről. Két követel­ményt állítottunk magunk elé. A rendszerességet és a szervezettséget. A rendsze­rességnek teljes egészsében megfeleltünk. A szervezett­séget javíthattuk volna erő­teljesebben is. — Változatlanul sok meghívást kapnak a képviselők? — Szerencsére, igen. Pont ezért kell jól összehangolni a programot, mert ugyan­azon időben mondjuk három helyen megjelenni egyvala­kinek képtelenség. Egyéb­ként manapság a képviselőt a legkevesebbszer hívják már csak ünnepelni és ezt én a magam részéről nagyon ör­vendetes jelenségnek tartom. Rengeteg munkajellegű ta­nácskozásra invitálnák ben­nünket és ennek a haszna kölcsönös. — Volt egy olyan idő­szak, amikor a helyi ve­zetők a képviselőnek úgynevezett „kijáró” sze­repet szántak. Azaz el­várták tőle, hogy a he­lyi fejlesztési gondok egy részét vállaltassa át I az „állam bácsival”. Él még ez a gyakorlat? — Szórványosan történnek próbálkozások a felélesztésé­re, de valójában nem élet­képes már ez a módszer. — Kérdés volt a cik­lus elején, hogy szükség van-e napjainkban arra, hogy a képviselők foga­dóórákat tartsanak. Mi lett ennek a dilemmá­nak a vége? — Ami várható volt. A fo­gadóórák az évek folyamán vesztették el jelentőségüket, döntően a választókerületi munka élénkülése miatt. Már képviselői beszámolóra is ritkán kérik fel a csoport tagjait, miután különböző al­kalmakkor módjuk van ta­nácskozásokon, gyűléseken, rétegtalálkozókon stb. be­szélni országos és helyi dol­gainkról, az országgyűlés munkájáról. Arról is. hogy mit végeztek választóik kép­viseletében. — Akaratlanul szed­tünk össze egy csokorra- valót a képviselői mun- , ka pozitív jellemzőiből, de nem beszéltünk még arról, hogy a választók ma milyen problémák­kal keresik elsősorban a képviselőket? — A közérdekű bejelenté­sek. javaslatok, észrevételek fórumairól szó volt már. Ott a közösség életét érintő té­máké a vezérszólam. Mi ma­rad? A képviselőhöz betop­panók többsége sokszor na­gyon is egyéni gondjait jön eipanaszolni. Rengetegen vannak, akik a képviselőtől várják lakásproblémáik le­hetőség szerint soron kívüli megoldását, noha közismert, hogy a lakásgazdálkodásnak megvannak a jogszabályi ke­retei, a képviselő nem disz­ponál a lakáselosztásban. Elég sokszor fordul elő az­tán, hogy országos vagy he­lyi szervek által törvényesen lezárt ügyekben kérnek „jog­orvoslatot” a panaszosok ab­ban a hitben, hogy majd a képviselő csodát tesz és ki­csikarja a számukra kedve­zőbb döntést. — Megértik az ilyen ügyekben érdekeltek, hogy a képviselő nem csodalény és nem áll törvények fölött? — Megértik, de nemköny- nyen. Sajnos az is előfordul, hogy ideig óráig neheztelés­félét melenget a szívében egyik-másik ilyen panaszos. — Képviselőinket az elmúlt öt esztendőben sok, különféle szervek által összehívott megyei tanácskozáson láthattuk és hallhattuk is. — Ez a tájékozódás nö­vekvő igényével hozható összefüggésbe. A megjelenés — jó lenne ha még többet tarthatnánk ezekből számon — hozzátartozik a képviselői munkához éppen úgy, mint az ülésszakokat megelőző csoportülések. Ezeknek a na­pirendjét mindig úgy vá­lasztottuk meg, hogy kap­csolódjék a soros országgyű­lés témájához, módot adjon a felkészülésre és segítséget a felszólalni, vagy interpel­lálni kívánóknak. I — Egy csoportülésen általában három témát tárgyaltak. — Szükséges volt ez a sű­rítés. hiszen ahogy az orszá­gé, a megye társadalmi, gaz­dasági, kulturális élete is mozgásban van a fejlesztési tervek megvalósulásának függvényében. Talán érde­mes megemlíteni, hogy az elmúlt öt év 28 csoportülé- sén 30 tájékoztatót kaptunk, egyúttal az arra legilletéke­sebbekhez továbbíthattuk e tájékoztatók alkalmával a választókörzetekből hozott, és témába vágó jelzéseket. A ciklus elején határoztuk el azt is. hogy a korábbiaknál több kihelyezett ülést tar­tunk. Szám szerint 15 alka­lommal volt helyszíni ülé­sünk. — Az országgyűlés öt bizottságában öt Tolna megyei képviselő tevé­kenykedik. A többiek hogyan értesülnek a bi-\ zottságok munkájáról? — Van mód a tájékozó­dásra, bármelyik képviselő részt vehet az országgyűlési bizottságok munkájában. Ugyanúgy megkapja a napi­rendre kerülő témák írásos anyagát, ha kéri, mint a bi­zottsági tagok és tanácskozár si joggal lehet jelen. Éltünk is ezzel a lehetőséggel. — Évekkel ezelőtt képviselőink jónak mi­nősítették munkakap-,, csolatukat a megyei és a helyi szervekkel. Nem vallhatják ugyanakkor ezt egyik-másik orszá­gos szervünkkel kapcso­latban. Most mi a hely­zet? — Ma sokkal pozitívabb a kép, ezért is kirívóbb, ha va­lamely országos szerv nem a tőle várható komolysággal és alapossággal válaszol vala­melyik képviselő felvetései­re. — Érkezésemkor jegy­zeteket rendezett, holott friss nyugdíjas. Arra számítottam, hogy dél­utáni pihenésében zava­rom meg. — A teveliek falugyűlésé­re készülök, ahol alkalmam lesz a megye és a választó- körzet életének változásairól, gazdasági feladatainkról is beszélni. — Tudósítóként ta­pasztaltam az őszi ülés­szakon, hogy az ország- gyűlés munkájának ere­detileg pihenésre szánt szüneteit a Tolna me­gyei képviselők sem pi­henéssel töltik. Most is keresik majd a konzul­tálás lehetőségét az or­szágos szervek itt elér­hető vezetőivel? — Ez föltehetően fokozot­tabb mértékben lesz most így, hiszen intézés alatt álló ügye valahányun'knak van és jó lenne mindahány ügyre pontot tenni. — Köszönöm a be­szélgetést! LÁSZLÓ IBOLYA Fotó: K. A. E özeledik hazánk fel­szabadulásának 35. év­fordulója. Tolna me­gye 1944. november végén—december elején fel. szafoádiufft. A front a megyé. tői északra húzódott az ezt 'követő időiben. December kö­zepén a szovjet hadsereg felszámolta a fasiszta sere­gek megerősített védelmi vo­nalát, a Margilt-vonalat. Le­zajlott a fasiszta seregék ja. nuári három ellentámadása, amelynek az volt a célja, hogy kiszorítsa a Dunántúl­ról a III. Ukrán Front csa­patait.. A németek átmeneti­leg sikert értek el, kijutot­tak a Dunához Dunapentele térségében, de tervüket nem sikerült megvafósítáni. A szovjet csapatok szívós vé­delmi harcokban felőrölték a támadók erejét, majd az ellentámadások eredménye­ként február közepére sike­rült visszaállítani a januári front-viszonyokat. Ezt köve. • tőén néhány hétre „megme­revedett’ a front, csak 'ki­sebb csatározások zajlottak le. Ezt a nyugalmi helyzetet a német hadvezetés arra használta fel, hogy újabb terveket készítsen a Dunán­túl és Budapest visszaszer. zésére. Tömegesen csoporto­sították át a Dunántúlra a hadlfelsasrelést. Feltöltöttek megtizedelt hadseregeiket is. A III. Ukrán Front pa­rancsnoksága is terveket ké­szített, a bécsi hadműveletet készítették elő. Tolna megye ebben az idő­ben FELVONULÁSI, HADTÁPTERÜLET volt. Az aircvon-al mozgásai -közvetlenül is érintették a megyét. A csapatok előnyo­mulása, -visszavonulása, a németek tömeges bombázása nemcsak a hadseregnek oko­zott gondot, de igen erősen éreztette hatását a lakosság körében is. A m-agy-e lakos­sága munkaerejének jelen­tős hányadát lekötötte a h-adsereg igényeinek kielégí­tése. A „robot”-(nak neve­zett -munkával — amelyet nem minden esetiben sikerült általános megelégedésre megoldaniuk a közigazgatási szerveknek — segítette a la­kosság a frontnak lőszerrel való ellátását, kiépített és használhatóvá tett -repülőte­reket (pl. megtisztította a hótól a kifutópályákat), épí­tette a megrongált utakat, helyreállította a felrobban­tott vasúti pá-lyáka-t, tábori kórházak üzemelését biztosí­totta. A szovjet hadsereg felbe, csülhet-etlen értékű segítsé­get nyújtott AZ ÉLET MEGINDÍTÁSÁHOZ. Erőfeszítéseket tett a köz- igazgatás újjászervezésére, az üzemek megindítására, és azoknak nyersanyaggal való ellátására, segített megte­remteni azokat a politikai föltételeket, amelyeknek fel­használásával a magyar nép eleget tehetett a fegyverszü­neti megállapodásokban vál­lalt kötelezettségének: a fa- ziEim-us maradványai felszá­molásának, a demokratikus élet kibontakoztat,ásíániak. A'z élet újjászervezésében mérhetetlenül nagy felada­tot vállaltak magukra a tár­sadalom haladó erői, közü­lük is kiemelkedő munkát végeztek A KOMMUNISTÁK. Ismeretes, több pártszerve­zett a felszabadulást követő 2—3 napon már megalakult. Több községben a -kommu­nisták fogadták és köszön­tötték a felszabadítókat a -köizsiég határában. Köztu­dott, hogy a megyeszékhely november 30-án, szabadult fel, hat na-ppal később pe­dig már a pártszervezet sa­ját előállítású tagkönyvvél látta el tagjait. Azt is tud­juk, -hogy a felszabadulást követő napokban a megye- székhely kommunistái vet­ték kézbe a város és a me­gye irányítását. /1945. március 6-án — a főispánhoz érkezett jelenté­sek szerint — már 33 Tolna megyei községben működött a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete. A legna­gyobb létszámmal Ozorán a-llakulít meg a szervezet: 40 személy nyilatkozott a meg­alakulás mellett. A főíspáríi jélenitést' követően jött létre az M-KP helyi szervezete Bedegikéren, Tengődön, N a-gykóny-ibart, Koppány- szántón és Érttényben. Pakson 1944 december ele­jén alakult meg a szervezet hét taggal. Ez a szám feb­ruárra 33-ra emelkedett. Kezdetiben csak fizikai dol­gozók és a nagybirtokokon cselédieskedclk lettek a szer­vezet tagjai, később több ér­telmiségi és néhány közép- paraszt is kérte felvételét. A PAKSI SZERVEZET élete kezdettől fogva igen mozgalmas volt. Akkor, ami­kor a németek a Balaton körzetéből ellentámadást in­dítottak a szovjet hadsereg ellen, s az kénytelen volt területeket, feladni, ők a front közvetlen közelébe ke­rült községeket járták és ott szervezték a pártot. Munká­juk -megkönnyítésére a paiksi szovjet parancsnokságtól kaptak teherautót és egy pár lovat, s biztosították szabad mozgásukat, hogy feladatai­kat teljesíthessék. (Megje­gyezzük, hogy amikor a pák. si -kommunisták a környező községeket járták, a front közelsége mii a at a civil la­kosság nem mehetett egyik községből a másikba). Arról is van, tudomásunk, hogy a paksilak a befagyott. Duna jegén átkelve Kalocsára menték, hogy az ottani párt- szerv-ezet-tői érdeklődjenek munkájúik iránt, tapasztala­tokat szerezzenek saját ten­nivalóik jobb megoldása ér­dekében. 1945. július 30-án kelt sta_. tisztiikai adatok szerint a megyében 2505 párttag volt. Szekiszárdon és a -központi járásban 502, a völ-gységi já­rásban 457, a tamási járás­ban, 368, a dombóvári járás­ban 290, a si-montomyai já­rásban- 324 és a dunaföldvá- ri' járásban 564 kommunista volt. Általában köztudott, hogy a felszabadulás uitán köz­vetlenül azok vettek részt a pártszervezetek alakításá­ban, akik már a Magyar Tanácsköztársaság idején megismerkedtek a kommu­nista eszméikkel, va-gy az il­legalitás nehéz éveiben ju­tottak ell a kommunista moz­galomhoz. Ott voltak azok is, akik a Horthy-korszak ide­jén a szakszervezetek bal- szárnyán tevékenykedtek. Az -öntudatos munkások mellett azonban gyakran a kommunista pártban kíván­tak tevékenykedni azok is, akik a fasizmus idején a polgári ellen,záfel pártok bal- szárnyán működtek. Érdekes sajátosságot mu-tat A SZEKSZÁRDI SZERVEZKEDÉS. Vas Zoltán írásából van er­ről tudomásunk. A városban annak idején elterjedt a hí­re, hogy Magyarországán a felszabadulást követően pro- létiárdikitatúra és egy-párt- renidszer lesz. Mindenki, aki részt kíván venni a közélet­ben, a politikában, az csak a kommunista párt kereté­ben teheti meg. Ezért, többen is kérték felvételüket azok köziül, akik egyébként, nerp váüMták volna a kommu- níístia párti tagságot. A párt­helyiség kapualjában Vas Zoltán a következő feliratot olvashatta: . Egyesült Kom­munista, Szociáldemokrata, Rilsgazdia és Nemzeti Pa- raisZtipárt”. Egyetlen szerve­zetben az egész koalíció! Vas Zoltán, -amikor 1945. január 6-án Szekszárdon járt, hogy a párt, központi bizottsága nevében felvegye a kapcso­latot a szekszárdi szervezet­tel-, megmagyarázta, _ hogy mindazok, akik szívesen venbék, h-a egykori pártszer­vezeteik isimét működnének, hagyják el a t-erm-et és ala­kítsák meg pártjaikat. A fel­szólítást követően hamaro­san meg is alakultak ezek a szervezetek. K. BALOG JÁNOS ■ • ■■■■■*. ' ' S&SS&v• v:*1?--v-. • '' ' ••: :•.'. ' ' •: xví:v:- xV.;::.• •: • . '• •• .... - v':' Daradics Ferenccel, képviselőcsoportunk vezotü/évef

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents