Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-02 / 52. szám
1980. március 2. Képújság 5 Tanácskozott a megyei pártértekezlet (Folytatás a 4. oldal roll.) elmondhatom, hogy ezalatt az egy év alatt olyan ismeretekkel gyarapodtunk, amelyeknek nagy hasznát vesszük munkánkban. Valamennyiünk nevében köszönetét mondok ezért a pártnak. A továbbiakban a csomópont közel kétezerhatszáz dolgozójának, köztük a félezer kommunistának munkájáról beszélt, azokról a nehézségekről, amelyeket az évről évre fokozódó feladatok becsületes ellátása közepette kellett leküzdeni. Az egyik oldalon, megjelent a korszerű technika a vontatás díze- lesítésével, a másik oldalon a forgalmi és kereskedelmi technika elmaradottsága akadályozza a munkát. Jelentős előrelépés volt az egységes üzemfőnökség létrehozása, a vontatás és a forgalmi szolgálat együttes irányításának megvalósítása, így sikerült csaknem teljesen úrrá lenni a létszámhiányon — az egyes területeken felszabadult létszámot átcsoportosítani oda, ahol hiány volt. A dombóvári csomópont dolgozói becsülettel teljesítették a XI. kongresszus határozataiból adódó feladataikat és meg fogják valósítani azokat is — ebben a hatodik ötéves tervidőszakra előirányozott beruházások is javítják a feltételeket —, amelyeket a XII. kongresszus irányoz majd elő. Az irányelvekről szólva elmondta: azokkal a csomópont párttagsága egyetért és egységes véleménye, hogy a cselekvésben, a végrehajtásban kell előrelépni. SZABÓ BENJAMIN — Ma még nem jelenthetem, hogy az első reaktorblokk üzemkészen áll, azonban mégis, van mit mondanom. Az öt évvel ezelőtti pártértekezleten még csak azt jelenthettük, hogy megkezdődött a főépület alapjainak kiásása, ma már ott magasodik a hatalmas csarnok és benne serény munka folyik annak érdekében, hogy az ütemezés szerint a következő tervciklusban befejeződjék az 1760 megawatt kapacitás létrehozása. A hazai ipar és építőipar sok nagy beruházást valósított meg a felszabadulás óta, ám ilyen feladatot még nem kapott. Bebizonyosodott, hogy egyáltalán nem megoldhatatlan feladat a hazai beruházási, kivitelezési szervezetek számára az eddigiekhez képest minőségileg sokkal magasabb követelményeket támasztó munka. Öt évvel ezelőtt még csak ötven-száz szakember, főleg könyvből tanulta a tennivalókat, ma ezrekre rúg azoknak a száma,', akik tanulva és a gyakorlati munkában megedződve dolgoznak az első magyar atomerőmű építésén-szerelésén. Jelenthetem, az első reaktorblokk munkái olyan stádiumban vannak, hogy az üzembe helyezés az előírt határidőre megtörténhet. És közben folynak a munkálatok a 2-es, a 3-as és a 4-es blokk építésén is. Elismeréssel szólt a kormánybiztos az építkezésen dolgozó pártszervezetek, kommunisták munkájáról, a mintegy tízezer dolgozó, erőfeszítéseiről és arról, hogy mind a megye, mind Paks város párt- és állami vezetői mennyi segítséget adtak és adnak. A város, a megye közvéleménye saját ügyének tekinti a nagyberuházást és a felvilágosító munkának köszönhető, hogy itt nyoma sincs annak a félelemnek, amit nem egy tőkés országban — mesterségesen, üzleti érdekből keltenek. IZSÁK GYULA Szabó Benjamin után Izsák Gyula, a bátaszéki Búzakalász Mgtsz elnöke kapott szót. A Sárköz mezőgazdaságának eredményeivel ismertette meg a pártértekezlet résztvevőit, kiemelve azt a tényt, hogy az országos átlagnál magasabb termés- eredményeket érnek el a növénytermesztésben, ugyanakkor az állattenyésztéshez szükséges abrakot is megtermelik, s így ez az ágazat is jeles eredményeket produkál. Különösképpen figyelnek a tájegység gazdaságainak vezetői, dolgozói arra a tényre, hogy egy év múlva üzembe állítják a Szekszárdi Hús. kombinátot. Érzik a Sárköz kommunistái, hogy mekkora felelősség hárul az itt élő, dolgozó emberekre, hiszen a föld, az éghajlat, a tájegység adottságai jobbak mint az országban. Izsák Gyula a gondokról is szólt. Elsősorban a szekszárdi történelmi borvidék felélesztésének eddigi eredményeiről, illetőleg arról, hogy ez a vidék nem kapja meg azt a támogatást, mint más történelmi borvidék. Szóvá tette azt is, hogy a Sárközben évek óta sokat beszélünk vízrendezésről, ám a képviselők többszöri interpellációja ellenére sem alakult még ki az egységes védekezési rendszer. A sárközi mezőgazdasági üzemek dolgozói, vezetői nevében azt ígérte Izsák Gyula, hogy a párt irányvonalát követve a jövőben is ■ egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek népünk felemelkedését biztosító terveink végrehajtásában. SZABÓ JANOSNÉ A bátaszéki kommunisták küldötte után Szabó Jánosné szakmunkás, a Bonyhádi Cipőgyár dolgozója szólalt fel. Hozzászólásának első részében arról a felelősségteljes munkáról beszélt, amely áthatja a cipőgyár minden dolgozóját, különösképpen a kommunistákat. A pártszervezet megkülönböztetett fi. gyeimét fordít az export- munkára. Az exportcipők gyártásában 1975 óta lényeges fejlődés következett be, mert a gazdasági vezetők a pártszervezetek tanácsára is, egyre keresik az új piacokat, öt évvel ezelőtt a gyárból nyugati exportra még csak negyvenezer pár cipőt küldtek, ám tavaly már 130 ezer párat, idei tervük pedig 180 ezer. Különös gondot fordítanak a termékek minőségére. Ezért kidolgozták a dolgozók anyagi érdekeltségének új módját, amely elsősorban a minőségi munkát ismeri el, ezért adható több bér. A változó piachoz való rugalmas igazodás a dolgozóktól is nagyobb áLdozátot kíván, de a cipőgyárban ez ideig is megértéssel fogadták a munkások a kereskedelem gyakran változó igényét, a divatot, s az ebből eredő termékszerkezet-változást is. A jövőben is készek a gyár dolgozói a kongresszus irányelveinek megvalósításában aktívan közreműködni — mondta felszólalása végén a cipőgyáriak küldötte. PÓLA KAROLY Szabó Jánosné után Póla Károly, a szekszárdi 505. számú Ady Endre Szakmunkás- képző Intézet igazgatója lépett a mikrofonhoz. Felszólalását azzal kezdte, hogy a közoktatásban egyre hatékonyabban alkalmazzák az új módszereket, de nemcsak az intézetnek, az iskolának van feladata az új generáció nevelésében, hanem a szülői háznak és az üzemeknek is. A nevelőmunka tárgyi és személyi feltételei rendelkezésre állnak, az oktatáspolitikai feladatok végrehajtásában a pedagógusok aktívan közreműködnek. Az új ismeretek befogadása, ille. tőleg az új módszerek lehetségessé teszik az. új munkás- nemzedék felnevelését, azzal együtt, hogy sok nehézséggel kell megküzdeniök. A nyílt iskolarendszer hatásos a munkássá nevelésben — álla. pította meg Póla Károly, ugyanakkor kritikus szavakat mondott az intézet tanulóinak élőképzettségéről. Nagy gond, hogy a közismereti tárgyakból a tanulók előképzettsége gyenge, s ezért is fordul elő, hogy igen magas az elégséges előmenetelő fiatalok aránya. Fontosnak tartják, hogy a fiatal szakmunkásjelöltek megtanuljanak korszerűen gondolkodni, megismerjék nemcsak a szakmát, hanem változó életünk társadalompolitikai kérdéseit is. A követelmények alól nem- szabad senkinek felmentést adni. Hogy a jövőben mind jobban képzett munkások dolgozzanak, annak a mai, nagy és korszerű oktatási követelmény, illetőleg ezek következetes végrehajtása az alapja — mondotta a felszólalása végén a szakmunkásképző intézet igazgatója. BÁLI ZOLTÁN Báli Zoltán, a megyei párt- bizottság tagja, a megyei fegyelmi bizottság elnöke jelentette a pártértekezletnek, hogy a fegyelmi bizottság áttekintette a megye párttagságának a két kongresszus közötti fegyelmi helyzetét. A fegyelem az alapszervezetekben és testületekben tovább szilárdult. Párttagjaink túlnyomó többsége fegyelmezetten, kommunistához méltóan dolgozik és él. A mögöttünk lévő ciklusban, a következetes fegyelmi munka eredményeképpen va. lamivel több mint félezer fegyelmi eljárást folytattak le és 216 emberről bizonyosodott be, hogy méltatlan a párttagságra. A fegyelmi bizottság elnöke kiemelten szólt arról, hogy tovább kell emelni a nevelő, a megelőző munka színvonalát, hiszen a megtörtént esetek jelentős hányadában meg lehetett; volna előzni a fegyelmi eljárást, ha az alap- szervezetek, illetve a párt- szervek időben felfigyelnek a fegyelemsértésre. Pártunk határozottan fellép a hatalommal való visszaélés, a bírálat elfojtása és a megtorlás ellen-, valamint azok ellen, akik megsértik államunk törvényeit. iA továbbiakban arról szólt Báli Zoltán, hogy meg kell őrizni a javuló tendenciát, sőt erősíteni azt, éppen a határozottsággal és következetességgel. JOBBAGY JÁNOSNÉ Jobbágy Jánosné, a Simon- tornyai Bőrgyár csoportvezetője, pártértekezleti küldött a kiemelt nagyberuházás helyzetét ismertette. Elmondta, hogy a bőrgyári rekonstrukció végrehajtása nehéz feladatot jelentett az üzemi kollektívának, de sikeresen megoldották, bár az első időszakban a hagyományoshoz, a megszokotthoz való ragaszkodás akadályozta a technikai, technológiai fejlesztést. A beruházás eredményeképpen az üzem termelése más- félszeresére nőtt, ami négymillió négyzetméter bőrt jelent. iNem kis gondot okozott a bőrgyárnak a világgazdaságban bekövetkezett számos változás, amelyek hatása óhatatlanul ide is begyűrűzött. Ennek ellenére jelentős fejlődést sikerült elérni, részben a mennyiség növelésében, de ami legalább annyira fontos, új termékék gyártásában, amelyek ■ zöme úgynevezett divatos, tehát a piacon jól értékesíthető termék. Az eredményeket változatlan létszám mellett, a fegyelem javításával, a technika és technológia korszerűsítésével érték el, úgy, hogy közben lényegesen javultak a munkakörülmények, megszüntették az egészségre ártalmas munkahelyeket és korszerű szociális létesítmények állnak a dolgozók rendelkezésére. HOHMANN JÓZSEF Ezután Hohmann József, a paksi járási pártbizottság első titkára kapott szót. Az alapsziervezeti pártmunka helyzetéről beszélt és elmondta, hogy a járási párt- bizottság megállapítása szerint a paksi járásban jelentős javulás tapasztalható. Az alapszervezetek tevékenysége a politikai munka egészének egyik legfontosabb, meghatározó tényezője. A paksi járásban tevékenykedő alapszervezetek mind jobban érzékelik saját szerepüket, fontosságukat a pártirányításban, pártellenőrzésben, a működési terület politikai, társadalmi életének meghatározásáoan. Ehhez minden segítséget megad a járási pártbizottság. Az alapszervezeti vezetőségek újjáválasztása nyomán javult a titkárok és vezetőségi tagok általános és politikai műveltségi színvonala, az pedig, hogy igen sokan a régiek közül továbbra is tagjai maradtak a vezetőségnek, a mozgalmi tapasztalatok, gyakorlat hasznosítását biztosítja a jövőben. * Hohmann József felszólalása után az elnöklő Szabó- pál Antal szünetet rendelt el. GULD ZSUZSA A szünet után a pártértekezlet Bozsó Jánosné végrehajtó bizottsági tag elnökletével folytatta munkáját. Guld Zsuzsa, a Pamuttextilművek tolnai gyárának szövője elmondta, hogy üzemük -i- mind termelési volumene, mind korszerű technológiájánál fogva, ami a beszámolási időszakban megvalósított, 154 millió forintos gépi rekonstrukció és a modernizálás keretében végrehajtott üzem- és munkaszervezési intézkedések eredménye — meghatározó a vállalat termelésében, gazdálkodásában. A csökkenő létszám ellenére teljesíti feladatait a gyár, amelyben kiemelt szerepe van a tőkés exportnak. A továbbiakban a szak- szervezeti bizalmiak, a szak- szervezeti tagság munkájával foglalkozott a felszólaló. A bizalmiak élnek a SZOT 1976. május 31-i határozatában előírt, megnövekedett jogaikkal, érvényesül megnövekedett felelősségük is. Kezdeményezőek nemcsak az érdekvédelmi munkában, hanem a szocialista versenyben is, a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolásában, az üzemi demokrácia erősítésében. A bizalmiak tekintélyét elsősorban az alapozza meg, hogy a termelőmunkában is élen járnak. DR. SZABÓPÁL ANTAL Guld Zsuzsa után dr. Sza. bópál Antal, a megyei tanács elnöke szólalt fel. Hozzászól ásóban a községi, városi és járási pártérte- kezleteken felvetődött néhány kérdéssel foglalkozott. Elmondta, hogy folynak a munkálatok a hatodik öltéves terv megyei településfejlesztési programjának előkészítésére. A jelenlegi ‘ tervciklus ban a megyében három, milliárd forint volt az előirányzat településfejlesztésre, ezt háromszázmillióval túlteljesítették. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a párt-, a Hazafias Népfront-, a KISZ- és a szakszervezetek, valamint a többi tömegszervezet mozgó, sító munkája nyomán a lakosság széles tömegei kapcsolódtak be a fejlesztésbe. A társadalmi munka értéke az elmúlt négy esztendőben négyszázmillió forintot tett ki. Mindez jó alapot teremt a hatodik ötéves terv településfejlesztési terveinek elkészítéséhez. A lakásépítés elsődlegessége mellett nagy erőiket kell fordítani az alap. ellátás javítására, a közok. tatási és egészségügyi intézmények fejlesztésére. A tér. vezésnél rangsorolják az igényeket, mivel az igények és lehetőségek közt most sincs egyensúly. A központi fejlesztési alapok növelésével nem lehet számolni, ám még sok a tartalék a helyi erőforrások feltárásában. Indokolatlanul nagy a szóródás a települések között: vannak városok, községek, ahol az egy lakosra jutó társadalmi munka eléri az 1800—2000 forintot, de vannak, ahol a kétszázat sem. Mind a kongresszusi irány, elvekben, mind a párttaig- gyűlléseken, pártértekezlete, ken követelményként fogalmazódott meg az államigazgatási tevékenység korszerűsítése, az adminisztráció csökkentése. E téren sókat várunk az ügyvitel egyszerű, sítésében, a felesleges párhuzamosságok megszüntetésében a helyi kezdemenye- zésetotől. Eddig is számos intézkedés történt', az ügyfél, szolgálati irodák ma már nemcsak felveszik a panaszokat, hanem gyakorta azonnal intézkednek. Hálózatukat bővíteni kell. Az ap_ parátusban erősíteni kell azt a légkört, amelyben idegen az aktatologatás, az ügyfél ide-oda küldözgetése. A továbbiakban a már előkészített és egyes szervekben, a tanácsokhoz tartozó intézményekben már szá. zalékosan is kidolgozott, konkrét létszámcsökkentési intézkedéseket ismertette a megyei tanács elnöke, majd üzemi mun kas zer vezési - kér. désekíkel foglalkozott. Elmondta, hogy megkezdődtek az előkészületek az ország- gyűlési és tanáesválasztások- ra, az a cél, hogy a tanácsokban növeljék a fizikai dolgo. zók, a nők és a fiatalok arányát. MAURER MIHÁLYNÉ A megyei tanács elnökének felszólalása után Maurer Mihályné művezető, a Szekszárdi Állami Gazdaság küldötte kapott szót. Elmondotta, hogy a tizenegyedik pártkongresszus ha. tározataiból eredő feladató, kát teljesítették, dinamikusan fejlődő, korszerű nagy. üzemmé vált. munkahelye, ahol a nyereség a két kongresszus között háromszorosá; ra növekedett. Az éves árbevétel eléri a nyolcszáz. millió forintot, s tavaly 63 millió forintos nyereségük (Folytatás a 6. oldalon.)
