Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-02 / 52. szám
6 ^ÉPÜJSÁG 1980. március 2. Tanácskozott a megyei pártértekezlet (Folytatás az 5. oldalról.) volt. Az egyre növekvő hozamokról, terméseredményekről, valamint a tectini. kai-műszaki szín vonal emeléséről is számot adott. Példákkal bizonyította, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményei miként változtak: 192 csalód költözött új otthonba a gazdaság segítségével. A most folyó kongresz- szusi és felszabadulási munkaversenyben. ötvenegy brigád kilen.es záz tagja vesz részt, teljesítve vállalásaikat, sizép munikasikerekikel kö_ szföntiik a pártkongresszust. DR. BÍRÓ IMRE Az állami gazdaság küldöttének felszólalása után dr. Bíró Imre főorvos, a megyei kórház párttitkára lépett a szónoki emelvényhez. Az egészségügy dolgozói, több mint háromezren a megyében, jóleső érzéssel vették tudomásul — mondotta —, hogy a párt megyei vezetése elismeri fáradozásukat, a nép érdekében kifejtett eredményes munkát. Az egészségügy a két kongresszus között dinamikusan fejlődött. Korszerű technika áll a jól képzett ■ egészségügyi káderek rendelkezésére. A fejlődés üteme biztató a jövőt illetően is, hiszen az egészségügyi törvény jó utat jelölt ki. A sok beteg gyógyítása gondokkal is jár. Ilyen többek között, hogy zsúfoltak a szakrendelések. A körzeti orvosi munkának a jövőben nagyobb teret kell adni, hiszen rendelkeznek a körzetek olyan felszereléssel, az orvosok tudással, hogy helyben az alapellátást elvégezhessék. Szólt az embert veszélyeztető környezeti hatásokról, arról hogy a helytelen táplálkozás, a dohányzás, az italozás milyen hatással van a társadalomra. Végül megállapította, hogy az egészségügy szervezeti változásai, az integráció jó hatással vannak a gyógyító munkára, jobb a betegek ellátása, a gépek, műszerek kihasználása célszerűbb. LAKOS JÓZSEF Dr. Bíró József felszólalása után Lakos József, a pálfai Egyetértés Mgtsz, elnöke, a megyei tsz-szövetség elnöke kapott szót. A pálfai közös gazdaság eredményeit, valamint a szorgalmas tagság munkáját ismertette küldöttársai előtt. Kiemelte, hogy termelési eredményeik egyre növekszenek, tavaly kilencvenmiiyó forintos termelési értéket állítottak elő, s állami tartalékföldeket vettek művelés alá. A szövetkezet összvagyona meghaladja a 140 millió forintot, egyre korszerűbb termelési eszközök állnak a földet művelők rendelkezésére. A gondokról szólva hangsúlyozta: ott kell megoldani a termelés során felmerülő gondokat, ahol keletkeznek; nagyobb erőfeszítést kell tenni a helyi lehetőségek kihasználására, a takarékosabb gazdálkodásra. Elmondotta, hogy a megye hatvannyolc szövetkezeti gazdasága az intenzív fejlődés szakában van, a termeléshez a feltételek, technikai és emberi oldalról biztosítva vannak. A két kongresszus között a termelőszövetkezetek tagsága a párt agrárpolitikájának megvalósításán eredményesen fáradozott. PÉTI IMRE Péti Imre, a megyei párt- vb tagja, a megyei KISZ- bizottság első titkára Tolna megye ifjúságának helyzetét elemezve elmondta, hogy az elmúlt években javultak a párt ifjúságpolitikája megvalósulásának feltételei. Minden, ami a fiatalokért és a fiatalokkál együtt történik, megalapozott politikai és társadalmi alapon megy végbe. Rámutatott a megyei KISZ-bizottság első titkára, hogy a lakáshelyzet volt és maradt a legnagyobb ifjúsági problémánk. Igaz, hogy megyénkben a kiutalt lakásoknak több mint felét fiatalok kapták, a helyzet azonban még mindig nem kielégítő és a költségek növekedésével — bennük az albérleti költségek növekedésével — a helyzet lényeges javulására egyelőre nem is számíthatunk. Péti Imre felszólalásában korszerűbb lakásgazdálkodási rendszer kimunkálását sürgette. A KISZ munkájával kapcsolatban a felszólaló rámutatott, hogy a szövetség szervezeti felépítése megfelel a kitűzött céloknak, a létszám egyenletesen emelkedik, bár nem nőtt úgy, mint szerették volna. Kezdeményezőbbé, tervszerűbbé vált a szervezeti tevékenység. Elmondotta, hogy a szövetség célja minden ifjúsági réteg igényei kielégítésének módját megtalálni, s kellő differenciálással még vonzóbbá tenni a KISZ-t a fiatalok számára. KISZL FERENCNÉ A Paksi Konzervgyár üzemvezetője a gyár nehézségeit és eredményeit ecsetelve elmondta, hogy az új munkaerőhelyzet az élőmunka jobb kihasználására, a termék- szerkezet átalakítására, az anyag- és energiatakarékosságra, a hatékonyság javítására sarkallta a gyár politikai és gazdasági vezetését. A szocialista munkaverseny eredményeképpen a tervezett hárommillió helyett 5,2 millió forint értékű anyagot sikerült megtakarítaniok. S noha a borsóból jelentős kiesés sújtotta az üzemet, a tervezett 42 millió forint helyett 40 millió forint nyereséget sikerült produkálniok. Elmondta Kiszl Ferenené, hogy a gyár termelési tervei Kiszl Ferencnét követően Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szólalt fel. Bevezetőben a Központi Bizottság nevében köszöntötte a megyei pártértekezlet résztvevőit, majd a kongresz. szusi irányelvek országos vi. tájával kapcsolatban elmondta, hogy azt a pártalap- szervezetek mindegyike megvitatta, a társadalmi szervek mindegyike nyilatkozott. A pártbizottságok a különböző szervek, intézmények nagyon sok olyan levelet, észrevételt kaptak, amelyben nem a párthoz tartozó állampolgárok fejtették ki és írták le véleményüket. A hozzászólásokra a párttal való egyetértés volt a jellemző. Természetes a mi számunkra az is fontos, hogy a hozzászólók nemcsak azt mondták: nagyszerű az a gondolatsor, amivel találkoztak az irányelvek olvasásakor, hanem több száz kézzelfogható, elfogadandó és végrehajtandó javaslatot is tettek. Az alapvető igény, amely mindenhol elhangzott úgy szólt, hogy a párt folytassa jól bevált kül- és belpolitikai irányvonalát, következetesen dolgozza ki ennek szellemében gazdasági és kulturális teendőit, követeljen fegyelmet párttagtól és pártonr kívülitől, vezetőtől és beosztottól, mindenkitől, aki köztünk él, aki a mi munkánk gyümölcsét élvezni akarja és aki egy jobb jövőről álmodozik. Egyöntetűen fölléptek azzal a kívánsággal és követelménnyel, hogy a társadal- * munkban még megtalálható, észlelhető és a szocializmus eszmeiségével ellentétes magatartásformák ellen az eddiginél jobban, határozottabban lépjünk fel. iGondjainkról szólva elmondta Sarlós István, hogy a magyar nép most is, mint a múltban is a nehéz feladatoknál nem a nehezet, hanem a feladatokat veszi észre. Azokból a nehézségekből, amelyekről olyan sokat és olyan sokan beszélnek ma, lényegében a cselekvés lehetőségét fogják észrevenni. Részletesen foglalkozott a Politikai Bizottság tagja az aktuális külpolitikai kérdésekkel, levonva a következtetést: az imperializmus természete ugyanaz, ami volt, most úgy látszik, azt hiszik, olyan szakaszba érkeztek el, amikor nyíltan, leplezetlenül és minden vonatkozásban reálisak, azokat a pártszervezet támogatja. Elmondta a felszólaló azt is, hogy a gyár termékei minőségének javításán túl nagy gondot fordítanak a könnyebb értékesítés érdekében a tetszetős, vonzó, korszerű csomagolásra is. imperialistaként léphetnek fel. A továbbiakban arról szólt, hogy az elmúlt 25 évben volt olyan periódus, amikor a hatékonyságról, a szervezettségről, az import csökkentéséről, az exporttermelés észszerű növeléséről, az ipar. szerkezet változásáról beszéltünk. Most, a VI. ötéves terv küszöbén arról van szó, hogy mindezékkel a feladatokkal nem külön-külön és a másiktól elszigetelve, hanem egyszerre, egyidőben, folyamatosan kell foglalkozni. Ahhoz, hogy a követelményeknek megfelelően tudjunk gazdálkodni, egyre több szocialista gondolkodású és szocialista magatartásé emberre van szükségünk. Ennek legmegfelelőbb alkotó, for. máló eszköze a Szocialista demokratizmus. Már egy hónap sem választ el bennünket a XII. kongresszustól. A Központi Bizottság arra törekszik, hogy magán a kongresszuson a Tolna megyei és a többi megyei pártértekezlet állásfoglalását, útmutatását, javaslatait figyelembe vegye. BECHTEL JANOSNÉ A Politikai Bizottság tagja után Bechtel Jánosné, a Bonyhádi Vasipari Szövetkezet betanított munkása, a bonyhádi városi pártvégrehajtó bizottság tagja kapott szót. Beszámolt arról a fejlődésről, amely szövetkezetüket alig egy évtized alatt kisipari jellegű üzemből korszerű középüzemmé változtatta. Ezt egyrészt, saját fejlesztési alapból és sok társadalmi munkával valósították meg. Beszélt a szövetkezeti demokrácia gyakorlati megvalósulásáról, a módosított szövetkezeti törvény adta lehetőségek felhasználásáról, a különböző fórumokról, a szocialista brigádmozgalomról, amelyben a szövetkezet tagjainak 86 százaléka vesz részt. Megváltozott a nők helyzete is a szövetkezetben. — Jómagam — mondta —, egyike vagyok annak a tíz nődolgózónak, akik tavaly hegesztőtanfoíyamot végeztünk. Egy éve még el sem tudtuk képzelni kezünkben a hegesztőpisztolyt és ma már valamennyien bátran dolgozunk vele. Felszólalása befejező részében a pártszervezet eredményes termelésirányító, -ellenőrző munkájával foglalkozott. • Dr. Máté János, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke jelentést tett a pártértekezletnek. VILLÁNYI JÓZSEF Villányi József, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója szólalt fel ezután. — A beszámolási időszakban vállalatunk eleget tett a rá háruló feladatoknak — mondta —, miközben ipari potenciálja fejlődött, korszerű építési módszereket vezetett be. Jelentősen túlteljesítette lakásépítési előirányzatát és mintegy négy- százmillió forinttal több munkát végzett el a Paksi Atomerőmű építésénél, mint ami eredeti feladata volt. Voltak sikertelenségek is, elsősorban minőségi hiányosságok és — csökkenő mértékben — késedelmes átadások. A vállalat felkészült aura, hogy a megváltozott helyzetben is eredményesen működhessen. Olyan vállalati politikát alakítottunk ki és folytatunk — mondta —, amely alkalmazkodik az új, nehezebb körülményekhez. Ennek egyiik formája, 'hogy kezdeményező és 'irányító szerepet vállaltunk a megye építőipari társulásának létrehozásában és működtetésében. Ezáltal a rendelkezésünkre álló korszerű technikai bázist, igényibe vehetik a kisebb építőipari szervezetek is. Célunk — és ezt politikai kérdésnek-f eladatnak tartjuk —, hogy a .megye építőipara eleget tudjon tenni .mindannak, ami a VI. ötéves terviben rá hárul. DOMBI IMRE Villányi Józsefet Dombi Imre, a 22. számú Állami Építőipari Vállalat kitűzője, alapszervi párt-titkár követte a felszólalók sorában. Beszélt a Politikai Bízott, ság 1978-lban hozott határozatáról, amelynek megvalósításával meggyorsult az * atomerőmű építése-szerelése. Az építkezésen nagy a szerepük a fiataloknak — az ifit dolgozók fele 30 éven aluli — mondta. A KISZ Központi Bizottsága KISZ. építkezéssé nyilvánította a beruházást, ennek keretében hozták létre a KlSZ-építő- bri'gádoti. — Jómagam is Hajdúböszörményből jöttem a KISZ felhívására. Jelenleg 250-en vagyunk és mindig olyan helyen „vetnek be” bennünket, ahol kritikus a helyzet. A fiatalok egy évre kötnek szerződést, ám háromnegyed részük az egy év’ lejártával itttmarad. A továbbiakban a káder, nevelő munkáról beszélt, valamint a szocialista brigád- mozgaloimró’, megemlítve, hogy aiz ifjúsági szocialista brigádok az elmúlt évben 80 ezer óra társadalmi munkát végeztek. EGYED MIHÁLY Szünet után Daradics Ferenc elnökletével folytatta munkáját a megyei pártérte- kezlet, s elsőként Egyed Mihály, az SZMT vezető titkára kapcsolódott a vitába. Nyolcvanezer szervezett dolgozó nevében köszöntötte a kommunisták tanácskozását, s megállapította, hogy a pártértekezlet dokumentumai, illetőleg a hozzászólások, a vita azt tanúsítja, hogy eredményes volt munkánk a két kongresszus között. A kongresszusi irányelvek a szakszervezeti munka feladatait is megjelölik. Most az a tennivaló, hogy a termelést, a gazdálkodást segítő munkát tegyék a szak- szervezeti mozgalom fő feladatai közé. Tizenkétezer választott tisztségviselő munkálkodik azon, mondotta a vezető titkár, hogy a párt politikáját megértessék az emberekkel, annak végrehajtására mozgósítsanak. A szakszervezeti tisztségviselők fő tennivalója, hogy a mozgalmat összekötő kapoccsá tegyék a tömegek és a párt között. A szakszervezeti jo- gok-kötelességek témakört érintve az üzemi demokrácia további szélesítését látja indokoltnak, minél több embert aktív gazdasági és politikai munkára kell ösztönözni, hiszen nagy feladatainkat csak cselekvési egységben tudjuk sikerrel végrehajtani. VERESEGYHÁZI ATTILA A szakszervezeti vezető titkára után Veresegyházi Attila, a SZOT-gyermeküdülő (Vajta) tanára, alapszervezeti titkár kapott szót. A pártalapszervezetben folyó politikai munkát elemezte. Elmondotta, hogy kritikusan vizsgálták munkájukat, s arra a meggyőződésre jutottak, hogy konkrét pártmunkát kell adni az alapszervezetben a tagoknak, s a feladat teljesítését számon is kell kérni. A felvilágosító munka folyamatossága fontos a pártéletben, hiszen mindig új helyzet áll előttünk, gaz(Folytatás a 7. oldalon.) Sarlós István felszólalása %
