Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-12 / 35. szám
1980. február 12. Képújság 3 A kömlődi jubileum Zárszámadás Bonyhádon Ujhazak — új csatornák Szekszárdon a Fáy utca és a Szabó Dezső utca között a TÁÉV dolgozói végzik a csatornázási munkálatokat is. Űj vízvezetéket, vízelvezetőt csinálnak és elkészítik a telefon- kábel helyét. Az új közművekre a most épülő házakat kötik rá. Poroton tégla Bátaszékről Ünnepelt szombaton Paks duna'kömllődi városrészének régi és mindig jól gazdálko. dó kis szövétkezete: zárszámadását tartotta a paksi Szabadság Tsz. Megtisztelte részvételével és elemző tájékoztatásával a közgyűlést K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára. Sok vendéget köszöntött a szövetkezet pártititkéra,, Ulbert Sándor, ez is mutatja, mennyire becsülik megye- szerte a jó munkát: ott volt a közgyűlésen Bigóczky István, a páksd városi pártbizottság első titkára, képvisel, tette magát minden, társgazdaság, vállalat, intézmény, amelynek rendszeres kapcsolata van a szövetkezettel. Uhrin Vendel elnök meghatottam, nem kérkedően emlékezett meg a harminc év jó eredményeiről, mielőtt ismertette volna a vezetőség beszámolójában a tavalyi gazdálkodást. Szinte a semmiből indultak, a mainál sokkal kisebb területen és létszámmal, mindig a saját erejük, -munkájuk volt a gyarapodás alapja, itt nem kellett hitelt elengednie az államnak. 1979-ben a búzatermesztés érzékeny veszteségét sikerült Szombaton tartották a de- csi termelőszövetkezet zárszámadó -közgyűlését. A Sárköz legnagyobb közös gazdaságában az elmúlt évben fs, hasonlóan a megelőző évek. hez, jó eredményeket értek el a növénytermesztési és az állattenyésztési ágazatban — mint azt Nagy János, a szövetkezet elnöke a vezetőségi beszámolóban ismertette. Részt vett a decsi közgyűlésen dr. Abraham Kálmán pótolni más, jó eredményekkel, sőt, kiváló terméseket is betakarított a tsz néhány nő. vényből. Tehenészete évék óta az ország legjobbjai között van, a maga kategóriájában. A tavalyi tejhozam tehenenként 4348 liter volt, magyartarka fajtánál. Az ellenőrző bizottság jelentése jórészt a gondos munkát és a pénzkezelést dicsérhette a tagságnak: ez a jellemző, a meghatározó. :Egy~agy dolgozó tag évi jövedelme átlagosan: 57 787 forint, lényegesen több az előző évinél. Kiváló termelőszövetkezeti dolgozó kitüntetést kapott négy alapító tag: Bácskai József, Kurilla László, Pet- rilk Ferencné és Rechten- wald János, továbbá Knapp György nyugdíjas tag, aki ugyancsak alapító volt és 1952-től 1978-ig brigádvezető. Két fiatal kitüntetettről úgy beszélt Uhrin Vendel, ők „igyerek korukban kezdték” itt a munkát: Katona Imre, KiSiS Ferenc. Jutalmat kaptak szocialista brigádok és nyugdíj ások, megbecsülésekén t a régi küzdelmeknek és a mai helytállásnak. G. J. építésügyi és városfejlesztési miniszter is, őt a decsi termelőszövetkezeti közgyűlésre Tatár Lajos, a járási pártbizottság első titkára kísérte el. A miniszter beszédet mondott, elsősorban gratulált a közös gazdaság dolgozóinak kiváló eredményeikhez, majd a népgazdaság helyzetéről, külpolitikai kérdésekről szélt. Végül a közelgő pártkongresszusra való készülésről és tennivalóinkról a'd-otit ismertetőt. A közgyűlésen huszonöt termelőszövetkezeti tagnak kiváló címet elismerő oklevelet adtak át, tizenöt állapító tagnap pedig a szocia. Eredményes évet tudhatott ■tavalyi -munkája nyomán maga mögött a bonyhádi Pannónia Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tagsága. A félezer aktív dolgozót fog. lalikoztató gazdaság tagságának errőil adott számot a város- új művelődési központjában tartott zárszámadó közgyűlésén a szövetkezet elnöke, Ettiig László. Állta-Iában jellemző a tavalyi termesztésre, hogy a kalászosok a vártnál és a megelőző évinél kevesebbet hoztak. Bonyhádon a búza kifejezetten -rossz termést adott. A téli fagyok következtében ki kellett szántani, illetve tárcsázni tavasszal ötszáz hektárt — helyére kukoricát és napraforgót vetették. A búza termése emellett tizennyolc mázsával elmaradt az 1978-as év átlagtermésétől. A megnövekedett területen termesztett kukorica többet adott az előző évinél és jó termést hozott a napraforgó is. Kiemelkedőnek mondható a cukorrépa termése, és a cukortartalom is jobb volt az átlagosnál. A hagyományosan nagy létszámú állattenyésztés szempontjából jó, hogy a 78- as évinél tizenöt mázsával többet adott a lucerna -hektáronként. ÍM-inden-t egybe, vetve a növénytermesztés kilencvennyolc százalékra teljesítette tervezett termelését. lista mezőgazdaságért emlékplakettét. Végül megjutalmazták a termelésben példamutató munkát végző szocialista brigádok tagjait. Az állattenyésztésen belül létszámánál és termelésénél fogva a szarvasmarhatartás a legjelentősebb. Nem sikerült növelni az egy tehénre jutó tejtermelést, viszont az állategészségügyi előírások szigorúbb betartása következménye az, hogy a borjú. élhull-ást felére csökkentették. Jól sikerült a hizlalás: a korábbinál több vágómarhát értékesítettek és a minőség javítása is nagyobb árbevételt eredményezett. Dinamikusan fejlesztik a iuhá. szatot a szövetkezetben. Bár a bárányélhullás két százalékkal meghaladta a megelőző évit, a pecsenyébárány- érték-esítés több volt, ami a megn-övékedett anyajuh- állománynak ltudható be. Nyíráskor az állatokról 5,1 kilogramm gyapjút vágtak. Lehalászás és értékesítés után a halászat 104 százalékra teljesítette tervét. A szövetkezet tagjai háztáji gazdaságaikból kétezer- négyszáz hízó sertést értékesítettek a gazdaságon keresztül és emelkedett az itt hizlalt marhák száma is. A közös- gazdaság a tavalyi évben negyvenmillió forint bruttó jövedelmet termelt, ebből a szövetkezeti ered- *mény a tizennyolcmillió forintot -meghaladta. A tagok átlagos havi jövedelme több a tavalyinál, négyezeregy. száz forint. A Bátaszéki Vázkerámiá- gyárban hazánkban először kezdték meg a jelentős fűtési energiát megtakarító, hőszigetelő poroton tégla nagyüzemi előállítását, s az idén a tavalyinál már 200 ezerrel többet, természetes méretben összesen egymillió-hétszázezer — kisméretű tégla- egységben számolva: tizennyolcmillió-négyszázezer — darabot gyártanak belőle elsősorban " a kislakásépítke- zésékhez. A Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalathoz tartozó modern bátaszéki gyárban két évvel ezelőtt rendezték be a nagyobb térfogata ellenére könnyű, lyukacsos poroton tégla gyártásához szükséges automata gépekkel berendezett polisztirol gyöngyhabo- sító üzemet. Csak a gyártási Szabadalmat és a gyöngyha- bosító gépeket vették külföldről. A tapasztalatok szeriéit a poroton téglából épített lakásokban a tüzelőanyag csaknem egyharma- d-a megtakarítható évente, az összes hazai téglafajta közül a legjobban hőszigetelő tulajdonságú, súlya fele a tömör tégláénak, a térfogat- súlya a vízénél is könnyebb, szilárdsága, szállítása igen kedvező, csupán a hangszigetelő képessége marad el a többiétől. Szakemberek a jövő építőanyagának tartják a poroton téglát, amely egy- kétszintes házak, gazdasági épületeik gazdaságos építőanyaga, a magasabb épületeknél pedig vázkitöltő elemként használhatják fel. A bátaszéki gyárban egyébként az idén a tavalyinál ötöt milliónyival több, kisméretű téglaegységben számolva nyolcvanmillió vázkerámiát — köztük Alfa falazóblokkot — és tizenkétmillió cserepet gyártanak. (B. L.) Az építésügyi miniszter a decsi közgyűlésen Kísérleti árpa, búza A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetében a FITOTRON-ban — a genetikai és nemesítési kísérletekre szolgáló összkomfortos növényházban — beérett a búza és az árpa. Művelődés könyvvel, közösségben Újabb nekirugaszkodással igyekszik előmozdítani a népfrontmozgalom országszerte a könyvszeretetet, az o'lválsókultűra további terjedését — jelentették be azon a hétfő délelőtt kezdődött tanácskozáson, amelyen a a HNF közművelődési aktivistái, könyvtárosok, népművelők vesznék részt. A Bidlgrád rakparti székházban több százan kapcsglódin&k be a HNF országos titkársága által kezdeményezett értekezlet munkájába A téma: művelődő közösségeket lehet és kell szervezni az országos hálózatú könyvtárak köré. A tízéves hagyományokkal, tapasztalatokkal rendelkező „olvasó népért” mozgalom friss feladatáról van szó. Nevezetesen arról, hogy a hajdani munkás-föld munkás olvasókörök mintáiára — jó hagyományukat felelevenítve — szerte az országban megteremtik az egyéni művelődés közösségi formáit, könyvbarát-köröket. a könyvtárakhoz kapcsolódó csoportokat, klubokat hoznak létre. (MTI) Kossuth Kiadó Minden a terjesztőkön múlik A Kossuth Kiadó megyei kirendeltsége .az elmúlt évben is teljesítette gazdasági tervét. A tapasztalatokról, eredményekről, és persze a hiányosságokról beszélgetünk Háhn László kirendeltségvezetővel. — Kezdjük a tényekkel, és az éves tervvel. — Forintban számolva 16 százalékkal emeltük a megyében a könyvforgalmat. De ez a szám nem jelenti azt, hogy az előző évhez képest ennyivel több könyvet, több művet adtunk el. A folyóiratoknál könnyen kiszűrhető, hogy mennyi volt az áremelkedés, a könyvek esetében csak akkor lehetne megtenni, ha változatlan utánnyomás jelent volna meg — új áron. Számításaink szerint a valóságos emelkedés, vagy ahogy ezt szaknyelven mondják — változatlan áron számolva —, a fejlődés körülbelül nyolc százalék lehet. — Maradjunk a folyóiratok előfizetésénél. Mennyi az emelkedés, az árváltozás hatására mennyit mondtak le a négy folyóiratból, és ha lehet, azt is jó lenne tudni, hogy hol? — Ezt bizony jó lenne tudni, de sajnos nem tudjuk. A KHI több mint egy éve felmondta az adatszolgáltatást, azóta nem " tudunk semmit. Országosan is csak az egyes folyóiratok összes példányszámát ismerjük, a részleteket nem. Azelőtt figyelemmel kísérhettük, hol, mennyi az előfizető, hol kellene szervezni. Ma például azt sem tudhatjuk, hogy a párttagság hány százalékához jut el a Pártélet. A lemondásokról épp így nem értesülünk. Nálunk csak az szerepel, hogy terjesztőink, példányonként mennyit adnak el. Ezt a témát még a pártszervezetek sem kísérhetik figyelemmel, hiszen egy nagyobb munkahelyen van 60—80 előfizető, 20—25 rendszeres vásárló, képtelenség figyelemmel kísérni, kinek jár folyóirat és kinek nem. Az elmúlt évben kaptunk egy tervszámot, nevezetesen azt, hogy 590 példánnyal emeljük a folyóiratok előfizetőinek számát, de a fentiek miatt arról sincs fogalmunk, hogy ez a szám reális volt-e, vagy nem? Nem tudtuk, hol kellene szervezni. 340 darabot sikerült teljesíteni, de hogy ez mennyi többlet példányt jelent, az megint csak titok, hiszen nem ismerjük a lemondások adatait. — Hol áll a megye a többiek között a sorban? — Még ezt sem tudjuk, a központi számok, statisztikák még nem jelentek meg, any- nyi bizonyos, hogy az évi fejlődési ütemünic azelőtt is 8 — 10 százalék volt. Valószínűleg nem vagyunk lemaradva. — Mennyi a lerjesztő és hogyan dolgoznak? — A megye majdnem minden alapszervezetében van terjesztés. 750—800 könyvterjesztő vesz részt a munkában. Azt lehet mondani, hogy minden a terjesztőn múlik, illetve a pártvezetőségen, azon, hogy mennyire rátermett embert találtak erre a munkára és mennyire tartják fontosnak a tevékenységét, hogyan ellenőrzik a munkáját. Mondok egy példát, a Láng Gépgyár dombóvári gyárában évekig azt a választ kaptuk, náluk ilyesmire nincs igény, egy darab könyvet sem tudnak eladni. Aztán rendeztünk egy könyvnapot, nem a kért ezer, hanem háromezer forint értékű könyvvel. Az utolsó darabig elfogyott, és azóta hatalmas a fejlődés, a nulláról jutottunk el oda, hogy tavaly például 17 eZer forintért adtak el az üzemben politikai irodalmat. Nagyok a különbségek a terjesztők között. A Paksi Konzervgyárban a készáru- raktár pártszervezetében 17 ezer forint értékben vásároltak könyvet, a karbantartóknál pedig 517 forintért. Természetesen ezekből a számokból nem vonhatunk le következtetést még a vásárlásra sem, nemhogy az olvasásra, ugyanis nagyon valószínű, a készáruraktár terjesztőitől veszik a könyvet a többi alapszervezet tagjai is. Ezért mondom, hogy minden a terjesztőn múlik. — Van megyei sorrend? — Mindenképpen Bonyhád város az első, ott is a cipőgyár, de jó a zománcgyár is. összességében a már említett Paksi Konzervgyár sem áll rosszul. Dombóváron jól megy a terjesztés a Láng Gépgyáron kívül a kesztyűgyárban. A MÁV fatelítő pártszervezetében többen vesznek politikai irodalmat, mint valamennyi MÁV-párt- szervezetben összesen. A csavaripari vállalat sincs elmaradva. A két tolnai téxtilgyár mindig is versenyben volt egymással. A terjesztő személyének változásai itt is kimutathatóak, de jelenleg megfordult a helyzet és az eddigiekkel ellentétben, a PA- TEX vezet. — Megírtuk tavasszal, hogy öt megye kirendeltsége brigádot alkot. Minden évben van valamilyen — a helyi sajátosságoknak megfelelő — vállalásuk. Az elmúlt évben Tolna azt tűzte ki célul, hogy 10 százalékkal emeli az oktatási intézményekben a politikai könyvek forgalmát. Sikerült megvalósítani? — Igen, hiszen a tervünket 112,7 százalékra teljesítettük. Az oktatási intézményeknél két százalékkal magasabb volt az emelkedés, mint amennyi az átlag, de az év közbeni áremelkedések a vál-> lalásunkat értékelhetetlenné teszik. Egyébként ezen a területen is az a helyzet, ami másutt. Az újság is írt már a bonyhádi szakközépiskola terjesztőjéről, ő tízszer annyi könyvet ad el, mint például az ipari szakmunkásképző ugyanott. Lengyelben is felkeltette a terjesztő az igényeket, mind a pedagógusok, mind a nevelők körében. — Milyen újdonságok'várhatók az idén? — Tavaly 230 mű jelent meg, az idén a második, vagy sokadik kiadásokat, a változatlan utánnyomásokat leszámítva, mintegy 180 mű megjelenése várható. A sorozatok folytatódnak, és több könyv jelenik meg hazánk felszabadulásának évfordulójára, a magyar ellenállásról és a partizánharcokról könyv és arcképalbum. A Mit kell tudni? sorozatban a felszabadulás történetét dolgozták fel a szerzők. Lesz ezen kívül képsorozat és minikönyv is. Az Űj világ-sorozatban lát napvilágot .Illés Béla nagyszabású műve, a Honfoglalás. Vértessy Sándor, az ismert riporter, dokumentum-kisregényt írt a felszabadulásról, és válogatás jelenik meg at elmúlt 35 év humoros írásaiból. IHÁROSI IBOLYA
