Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-10 / 34. szám

2 ^DéPÜJSÁG 1980. február 10. Ezt hozta a hét Hétfő: Szovjet—kambodzsai tárgyalások Moszkvában, Leonyid Brezsnyev és Heng Samrin nyilatkozatai. — Bre- zinski provokációs jellegű látogatása pakisztáni afgán tá­borokban. — Növekvő feszültség Salvadorban. Kedd: Megkezdődik a genfi leszerelési bizottság tava­szi ülésszaka. — Több OPEC-ország újabb olajáremelést jelentett be. — Heves viták Tunézia és Líbia között, fran­cia flottamozdulatok a Földközi-tengeren. Szerda: Panmindzsonban, a KNDK és Dél-Korea kép­viselői megállapodásra jutnak a megbeszélések folytatásá­ról. — Az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsülése. — Merényletkísérlet Rhodesiában Mugabe ellen. Csütörtök: A bécsi haderőcsökkentési konferencia ülé­se. — Fokozódó terrorhullám Olaszországban — Változá­sok a VSZK kormányában. Péntek: Kína megszakítja a tárgyalásokat Vietnam­mal. — Élesedő ellentétek az új iráni elnök, Baniszadr és a túsztartó diákok között. — Eltérő értékelések a francia- nyugatnémet csúcstalálkozóról. Szombat: Tovább gyűrűzik az Abdulgate-botrány. az amerikai kongresszus tagjainak vesztegetési ügye. — So­rozatos konzultációk a Nemzetközi Olimpiai Bizottság La­ke Placid-i ülése előtt. — összetűzések Libanonban. A hét 3 kérdése Francia—nyugatnémet csúcstalálkozó Párizsban. A képen: Giscard d’Estaing és Helmuth Schmidt a tárgyalások előtt. (Képtávírónkon érkezett). 1. Mi történt a héten a nemzetközi diplomáciában? A nyugati sajtó lépten-nyomon az enyhülés temetésé­ről, a detente korszakának végéről ír. Az elmúlt hónapok­ban tanúsított amerikai magatartás következtében, valóban érezhetően nőtt a nemzetközi feszültség. Elegendő arra utalni, hogy „jégre tették” a SALT-megállapodást; ál-krí­zist idéztek fel a Kubában két évtizede tartózkodó szovjet katonai szakértőkkel kapcsolatban; rekord magasságú ka­tonai költségvetést hajszoltak keresztül; blokáddal fenye­gették Iránt; az eurőrakéta-programmal szeretnék meg­bontani kontinensünk stratégiai egyensúlyát, s végül, de nem utolsósorban az afganisztáni események ürügyén, szov­jetellenes lépések egész sorára került sor, meghirdették a Carter-doktrínát. Ilyen körülmények között, a sok tekintetben hisztérikus légkörben, különös érdeklődésre tarthatott számot Leonyid Brezsnyev tömör moszkvai nyilatkozata, amely a szovjet- kambodzsai tárgyalások során, a Heng Samrin tiszteletére adott bankett pohárköszöntőjében hangzott el. A szovjet vezető azt hangsúlyozta, hogy az enyhülés nem kis erőfe­szítések eredménye, a békeszerető államok közös vívmá­nya. Nem szabad megengedni, hogy felelőtlen imperialis­ta erők tönkretegyék gyümölcseit, sőt Moszkvában szüksé­gesnek tartják a további előrehaladást. Természetesen alig­ha lehetnek illúzióink, hogy egycsapásra megváltozik a ve­szélyes irányzat: az amerikai héják offenzíváját csak bo­nyolítja, hogy megkezdődött az elnökválasztási év, az ilyenkor szokásos szélsőséges megnyilvánulásokkal. Ám a világ még így is sokat tehet az enyhülés eredményeinek védelmében. A szocialista országok messzemenően felhasználják ál­láspontjuk kifejtésére az adott fórumokat — a héten foly­tatódott a bécsi haderőcsökkentési értekezlet, valamint megkezdte tavaszi ülésszakát a genfi leszerelési bizottság. (Végre Kína is elküldte képviselőit, de a pekingi küldött bemutatkozása kevés jót ígért, egyelőre aligha lesz a reá­lis fegyverzet-korlátozási megegyezések kimunkálásának élharcosa...) A szocialista országok változatlanul készülnek a madridi Európa-találkozóra, s a különböző nagyköveti tárgyalások arra utalnak; ha most nincsenek is kedvező feltételek a magas szintű találkozókra, a diplomáciai csa­tornákon át folyik az eszmecsere. Nemcsak az keltett figyelmet, ami történt, de az is, amire előreláthatólag nem kerülhet sor. ügy tűnik, hogy elnapolták a vezető nyugati országok tervezett külügymi­niszteri értekezletét, elsősorban a franciák tartózkodása miatt. Idevág, hogy a Giscard—Schmidt találkozót is sok­féleképpen értelmezték, általában a kölcsönös óvatosságot emelték ki. Felemás nyilatkozatok hangzottak el Tokióban, a külügyi szóvivő nem erősítette meg a sajtó által beha­rangozott szovjetellenes gazdasági korlátozásokat. Wa­shington politikája, amely szívesen venné szövetségesei bi­zonyos katonai szerepvállalását a Perzsa-öböl térségében, s keresztül akarja erőszakolni az olimpia bojkottját, vala­mint a Moszkvával szemben javasolt amerikai szankció­kat — a jelek szerint nem talált túl lelkes támogatókra. a külpolitikában A Salvadorban túszként fogva tartott Victor Sanchez spa­nyol nagykövet nyilatkozatot ad a mexikói televízió tudó- stíójának. (Képtávírónkon érkezett) Hiba lenne lebecsülni Washington lehetőségeit, hiszen nem kevés eszközzel képés szövetségeseire hatni — a rossz ügy érdekében. Mégis egyre többen ismerik fel a nyugati világban, hogy nem egyoldalú érdekekről, a közösen elért vívmányok megőrzéséről van szó. 2. Hogyan halad az iráni konszolidáció? Közhelynek számít a megállapítás, hogy Iránban rend­kívül bonyolult a helyzet, de a hét bármelyik napjának híreit olvasván, sokszorosan igazolódhat ez a megjegyzés. Baniszadr, az új elnök meglehetősen gyorsan beiktatást nyert hivatalába, s most lényegében azon munkálkodik, hogy ténylegesen kezébe vegye a yezetést. Ennek eleve korlátot szab, hogy az alkotmány értelmében Khomeini, vallási vezetőként az államfőt is ellenőrizheti, csakhogy az ajatollah — szivgyengeség következtében — kórházi ápolásra szorul. így adódhat olyan ellentmondás, hogy a túsztartó isz­lám diákok — akiknek pontos összetételét és hátterét ne­héz lenne felmérni — heves vitában állnak az elnökkel, szavaik és tetteik egymást keresztezik. (A tájékoztatásügyi miniszter letartóztatása és szabadon engedése, rádiónyilat­kozatok és -cáfolatok, stb.) Mindenki Khomeinire apellál, a visszavonult vallási vezető azonban érdemben nem fog­lalt állást. Ám újabb belső feszültség jelei mutatkoznak a hadseregben, s nem tudni, hogy a nemzetiségi vidékeken tartós vagy csak átmeneti lesz a fegyvernyugvás. Némi bi­zonytalanság mutatkozik a választások kiírásánál is, elő­ször februári dátumot jelentettek be, de néhány órával ké­sőbb már eltolódott a szavazás napja márciusra. Nyilvánvaló, hogy a rendezett viszonyok hiányát szí­vesen használták ki azok a külső és belső erők, amelyek szeretnék Iránt — a sah nélkül ugyan —, de a korábbi út­ra visszatéríteni. Az iráni konszolidáció tehát változatlanul fontos feladat, s legalább annyira lényeges, hogy ez a kon­szolidáció a forradalmi fordulat idején meghirdetett anti- imperialista alapokon menjen végbe. 3. Miért keltett olyan visszhangot az Abdulgate-bot­rány? Kevés kiagyalt krimi vetekedhet a valósággal: erre újabb bizonyság az Abdulgate-botrány. (A különös kifeje­zés egyszerre utal az arab kapcsolatra, valamint a Water- gate-ügyre.) Röviden a lényeget: Washingtonban olyan hí­rek terjedtek el, hogy egyes befolyásos személyek hajlamo­sak komoly összegű csúszópénzeket elfogadni. Az FBI de- tektívjei beöltöztek ál-sejkeknek és nagy pénzeket ígér­tek, ha a szóban forgó honatyák letelepedési engedélyt sze­reznek számukra, s lehetővé teszik „olajpénzeik” amerikai befektetését. Kilenc szenátor és képviselő, valamint szám­talan lobbysta fennakadt a szitán, a bizonyítékokat kép­magnófelvételek szolgáltatják. Csinos botrány ez önmagában is, ha nem lenne két jelentős politikai mellékzöngéje. Az egyik, hogy csaknem kizárólag demokrata pártiak keveredtek bele, az egyetlen szenátor, aki visszautasította az ajánlatot republikánus volt. A másik, hogy miközben a Watergate-ügyben a kong­resszus próbálta megnyirbálni az elnöki hatalmat, most az államgépezet látszik visszavágni a képviselőknek. A pénz és a politika ebben a botrányban is ikertestvérek, s minő véletlen: az Egyesült Államokban választási évet írnak. Vagyis: folytatása erőteljesen következik... RÉTI ERVIN Panmindzsonban szerdán tárgyalások voltak Észak-Korea és Dél-Korea között. A képen: a küldöttségek vezetői a megbeszélések kezdetén kicserélik megbízólevelüket. (Képtávírónkon érkezett). Magyar felszólalás a DÍVSZ VB ülésén Koppenhága . Szűcs D. Gábor, az MTI kiküldött tu­dósítója jelenti: A Kommunista Ifjúsági Szövetség a magyar ifjúság nemzeti érdekeiből kiindul­va határozottan szorgalmaz­za az enyhülési folyamat folytatásában, a társadalmi haladás ügyének szolgálatá­ban érdékelt erők összefogá­sát. Ehhez a viták, nézetkü­lönbségek ellenére is. válto­zatlanul adottak a szükséges politikai feltételek — jelen­tette ki Kovács Jenő. a KISZ KB titkára a Demok­ratikus Ifjúsági Világszövet­ség Végrehajtó Bizottságának ülésén, szombaton elhangzott felszólalásában. A világpolitikai fejlemé­nyeket elemezve, a KISZ KB titkára megállapította, hogy a nemzetközi helyzetet je­lenleg az enyhülési folyamat határozott megtorpanása jel­lemzi. A magyar delegáció veze­tője aggodalommal állapítot­ta meg, hogy a béke megőr­zése szempontjából meghatá­rozó jelentőségű szovjet— amerikai kapcsolatokban is megmutatkoznak a nemzet­közi helyzet kedvezőtlen ten­denciái. Rámutatott, hogy az ezekben a kapcsolatokban bekövetkezett törésért az Egyesült Államokat terheli a felelősség. Washington, a közelmúlt történelmi tapasz­talatait figyelmen kívül hagyva, ismét a stratégiai egyensúly megbontására tö­rekszik, és az erőegyensúly megszüntetésére irányuló ter­veinek megvalósításába mind erőszakosabb eszközökkel próbálja Nyugat-Európát is bevonni. Afganisztánról szólva Ko­vács Jenő hangsúlyozta, hogy az 1978-as áprilisi forrada­lom óta magyar részről min­den segítséget megadtak az afganisztáni nép és az ifjú­ság országépítő munkájához. A DÍVSZ feladataira rátér­ve a KISZ KB titkára rá­mutatott. hogy a jelenlegi helyzetben a végrehajtó bi­zottságnak olyan cselekvési programot kell elfogadnia, amely az ifjúság még szé­lesebb tömegeit mozgósítja a békéért, a nemzetközi eny­hülés folytatásáért, a lesze­relésért vívott küzdelemre. A béke és a leszerelés té­makörének szentelt rendkí­vüli ülésen résztvevő mint­egy százhatvan küldött, va­lamint a meghívott nemzét- közi szervezetek képviselői — összesen a világ több mint hatvan országából érkezett Csaknem kétszáz fiatal fel­hívást fogadott el, amely a DÍVSZ valamennyi tagszer­vezetét, a baráti ifjúsági szervezeteket sürgeti, hogy különleges kezdeményezé­sekkel járuljanak hozzá az 1981 januárjában, Helsinki­ben tartandó leszerelési ifjú­sági világfórum előkészítésé­hez. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üd­vözölte Ruhollah Moszavi Khomeini ajatöllahot, vala­mint Abol Hasszán Bani- szadrot, az iráni iszlám forradalom győzelmének el­ső évfordulója alkalmából. VARSÖ Varsóban, a Kultúra és Tu­domány Palotájában hétfőn megkezdi munkáját a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Vili. kongresszusa. A tanács­kozáson a több, mint 3 millió párttag képviseletében 1847 választott küldött vesz részt. Jelen lesz számos testvér­párt küldöttsége, köztük a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja delegációja. Az ötnaposra tervezett ta­nácskozás folyamán Piotr Ja_ roszewicz, a L'EMP PB tag­ja, miniszterelnök tart elő­adói beszédet a következő 1981—85-re szóló lengyel öt­éves tervről. NEW YORK Saint Vincent és Grena­dine, az 1979. október 27- én függetlenné vált Karibi szigetállam pénteken hivata­losan kérte felvételét az Egyesült Nemzetek Szerveze­tébe. A kérelmet tartalmazó levelet Robert Milton Cato, az állam miniszterelnöke küldte Kurt Walheim ENSIZ- főtitkár címére. TEHERÁN Khomeini ajatollah, Irán vallási és politikai vezetője iszlám és más vallású sze­mélyiségekből álló népes lá- togatócsoportot fogadott. A találkozó színhelye az a te- heráni kórház volt, ahol Khomeinit jelenleg szívpana­szokkal ápolják. A látogatók között volt volt Határion Capucci, Jeruzsálem görög- katolikus érseke is, akit ko­rábban az izraeli megszállók három évig. börtönben tartót, tak. Capucci most azoknak az ünnepségeknek a vendége, amelyekkel az iszlám 15. év­századának kezdetéről és az iráni forradalom győzelmé­nek első évfordulójáról emlé­keznek meg. Capucci, akit Baniszadr iráni elnök is fogadott megláto­gatta a Teheránban fogva, tartott amerikai túszokat. Az érseket Ahmed Száj ed Kho­meini, az iráni vezető fia is elkísérte. A nagykövetségen tett látogatása után Capucci elmondta: a túszok egészsé­gesek és jól gondoskodnak róluk. A 49 túsz közül mint­egy harminccal találkozott. MADRID Az utóbbi napokban foly­tatott tárgyalások eredmé­nyeként a legfontosabb basák politikai pártok béke- front alakítását határozták el a Baszkföld szabadságának és békéjének biztosításáért vívott küzdelemben. A baszk békefront létrehozásáról szóló dokumentumot az ab­ban résztvevő pártok hétfőn írják alá Bilbaóban. KAIRÓ Izrael valószínűleg tizen­öt hónap múlva befejezi csa. patai kivonását a SinaLfél- szigetről — adta hírül szom­bati számában a kairói Akhbar el Jóm. Az egyipto­mi—izraeli katonai vegyes bizottság tanácskozásait is­mertető jelentésében a lap arról tudósít, hogy a bizott­ság megvizsgálta a Camp David-i megállapodásokban előírt csapatvisszavonási me­netrend második szakaszával összefüggő kérdéseket, s ja­vaslatot készített arról, hogy az eredetileg tervezett 27 hó­nap helyett egy évvel koráb­ban, már 1981 áprilisára fe­jezzék be az izraeli megszál­ló erők visszavonását Egyip. tóm 1948-as határaira. Lottótájékoztató A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság közlése szerint a 6. játékhéten 5 találatos szel­vény nem volt. A lottónyeremények a nyereményül letek levonása után a következők: 4 találatos szelvénye 86 fogadónak volt, nyereményük egyenként 89 106 forint. 3 találata 7849 fogadónak volt, nyereményük egyenként 488 forint. A 2 találatos szelvények száma 203 089 darab, ezek­re egyenként 24 forintot fi­zetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents