Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-10 / 34. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Mai számunkból

XXX. évfolyam, 34. szám.

ÁRA: 1,60 Ft

1980. február 10., vasárnap

LENGYEL MEZŐGAZDASÁG (8. old.)

Demográfiai csúcs

az általános iskolákban

Sokszorosan időszerű jelentést terjesztett a kormány legutóbbi ülése elé a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, amikor beszámolt a növekvő létszámú gyermekkorosztályok iskolába lépésének előkészítéséről. Aktuálissá teszi egyrészt az, hogy maholnap márciust írunk, s akkor kezdődnek az általános iskolai beíratások. Időszerű azonban a kérdés megtárgyalása azért is, mert életbe lépett az új tanterv. annak sikerét pedig alá kell támasztani — többek között — szervezetileg, tantermekkel, anyagaikkal is.

Harmadszor, de egyáltalán nem utolsósorban: azért időszerű mindezek napirendre tűzése, mert most és a következő években növekszik a tanköteles korba lépő gyerekek száma. Közhasználatú kifejezéssel: a demográfiai csúcs most éri el az általános iskolákat.

Mindennek kiinduló- és végpontja: az iskolás korba lépő korosztály. Ök azok, akik az ezredforduló táján — sokan közülük még előbb — lépnek az addigra kiöregedő nemzedékek helyére a munkapadoknál, a mérnöki asztaloknál, az orvosi rendelőkben, az élet ezernyi területén. A KNEB vizsgálata azonban aláhúzta azt a szomorú, de közismert tényt, hogy még mindig nem minden gyereket íratnak iskolába hatéves korában. A vizsgálat során segítséget kértek és kaptak a népi ellenőrök a társadalmi szervezetektől, elsősorban a Hazafias Népfronttól. így derítettek fel 317 olyan esetet, hogy nem íratták be idejében a gyeréket az iskolába. Többségben városi gyerekek ezek, akiket csak az ellenőrök közbelépésére küldték szüleik iskolába.

Hazánkban általános és mindenkire kiterjedő tankötelezettség van, vagyis a szülőnek nemcsak joga, hanem kötelessége is akkor küldeni iskolába a gyermekért, amikor annak eljön az ideje. Mégis vannak még mindig — a legkülönbözőbb korosztályokban —, akik nem végezték el az általános iskolának nemhogy nyolc, de lényegesen kevesebb osztályát sem. Egy részük — sok éves, évitizedes késéssel — olykor munkahelyük ösztönzésére és költségére fejezi be általános iskolai tanulmányait.

Ide tartozik, hogy a helyi tanácsok sem mindig következetesek ebben. Nem napra kész a népességnyil- vánttartás, amelyből ki kell derülnie: kik lépnek iskolaköteles korba. S ha a gyermeke beíratását elmulasztó szülőt — hiszen erre törvény van! — megbírságolják, nem ritka eset, hogy azonnyomban ugyanannyi segélyt utalnak ki számára. így pedig csak az iskolázatlanok táborát termelik újra

Művelődés elől elzárkózó, alkoholista szülők gyermekeit — ha mégis eljutnak a beiratkozásig — gyakran korrekciós osztályokban kell tanítani. A pedagógia ingerszegénynek mondja az ilyen gyerekek környezetét. Megállapította a vizsgálat, hogy kevés még a korrekciós osztály, s az iskölaéretlennek bizonyult gyerekék 3 százalékát felmentették egy évre az iskolába járás alól, döntő többségüket viSszaküldve az óvodáiba. Pedig nem a félmentés a megfelelő megoldás, hanem a korrekciós osztály, amelyben fokozatosan pótolják a gyerékek az otthonról hozott hátrányokat, s egy vagy két év után átkerülhetnek a többiek közé.

Ám azok a bizonyos „többiek” sincsenek mindenütt ideális helyzetben— mint a vizsgálat megállapította. Mindenekelőtt: országosan kevés a tanterem. 1970 óta az egy tanteremre jutó tanulócsoportszám ugyan 1,32- röl 1,25-re csökkent, de ez még mindig azt jelenti, hogy az osztálytermek egynegyedében kétműszakos a tanítás. (Megyénkben a tavalyi tanévben az osztály- termek 6,9 százalékában volt így.) Nagyok az osztály- létszámok is, ami viszont nehezíti, sőt helyenként meg is akadályozza, hogy a pedagógusok egyenként fog- lalkozhasisanák a gyerekekkel, kibontakoztathassák képességeiket. A megyénkbeli 28 gyerek osztálytermenként, jó közepes arány volt, de romlani fog.- Szű- kek az általános iskolai napközi otthonok, legtöbb helyen nem vállalják, hogy a napköziséken kívül más gyerek is kapjon ebédet az iskolában.

Sök tehát a gond. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság többek között javasolja, hogy gyorsítsák meg az általános iskoláknál jórészt már elhatározott, de el sem kezdett építkezéseket — hiszen 1985-re a jelenleginél csaknem negyedmillióval több gyerek ül az iskolapadokba, s a feszültségek tovább nőnek.

Kétségtelen, hogy a tervező és kivitelező vállalatokra a jelenlegi gazdasági helyzetben sok hárul. De az iskolaépítésekét és bővítéseket akkor is előre kell hozni, ha kevesebb haszonnal jár, mint a gazdasági létesítményeké. Az iskolaépítés gyors módszereire (könnyűszerkezetes építési rendszer) már több megyében vannak bevált, jó tapasztalatok.

Ki kell vennie részét az iskolahelyzet javításából a társadalomnak is. A legutóbbi években az óvodák voltak soron — ott mutatkozott a demográfiai csúcs. Most elérte az iskölákat, amelyek helyzete a következő években még nehezedik. Kommunista szombatok felajánlásait, egyéb társadalmi munkák eredményeit most elsősorban iskolafejlesztésre kell fordítani. Újraélesztésre vár az „egy üzem — egy iskola” mozgalom is.

Nem túlzás: úgy kell most az országnak a több tanterem, mint éhesnek a falat kenyér. Hiszen gyermekeinkről, a jövő nemzedékről van szó!

VÁRKONYI ENDRE

FŐISKOLAI

KÉRDŐJELEK...?

(3. old.)

PARTTAGGYÜLÉS után — PARTTAGGYÜLÉS ELŐTT

(3. old.)

HASZNOSÍTSUK TERMŐFÖLDJEINKET <4. old.)

EGYÜTTMŰKÖDÉS — TAKARMÁNY- TERMESZTÉSBEN (8. old.)

A PEPITA BŐRÖND (10. old.)

VÁCI MIHÁLY SÁRKÖZI ISKOLÁJA

(10. old.)

MŰEMLÉKEK TANÚSÁGA (11. old.)

TÜRELEM ÉS TERMELÉSI TAPASZTALAT

(4. old.)

EMPÁTIA (3. old.)

MÜLTUNKBŐL (6. old.)

LAKK VAGY LAZÜR? (12. old.)

A KAUCSUKBÖL ABRONCS LESZ (12. old.)

A MÉHEK TROMBITÁSA (13. old.)

A PANASZ NAPJA (7. old.)

ÖKÖLVÍVÁS (14. old.)

Sok rangos üzeme van Dombóvárnak. Népgazdasági szempontból fontos is valamennyi. Az első azonban a vasút. Ezt nem lehet elvitatni. Csökken ugyan a dombóvári vasutasok száma, hiszen a felszabadulás előtt majd háromszor annyi vasutas volt a városban, mint ma. Ugyanakkor a továbbított tonnák, a forgalom nőtt. Érdekes dolog ez, de így van. A vasút egyik lelke a fűtőház. Ötödik oldalon látható felvételeinket ebben az üzemben készítettük.

ZÁRSZÁMADÁS 1980 (7. old.)

iiiflin

Csatlakoztak a felhíváshoz

A Szekszárdi Állami Gazdaság versenybizottsága értesítette szerkesztőségünket, hogy csatlakozva az országos kezdeményezéshez, vállalják a személyenkénti társadalmi munkaórákat, amelynek bérét a munkahelyek közelében lévő, bátaszéki, várdombi és szedresi iskolák, gyermekintézmények terven felüli fejlesztésére ajánlják fel. Ezzel is az idei népgazdasági feladatok sikeres teljesítését kívánják elősegíteni és a szocialista brigádmoz- galom alkotó erejét kifejezésre juttatni.

Elsőkként a következő brigádok jelentkeztek vállalásaikkal: Május 1., Kun Béla, Csapó Dániel, Hizlalási brigád, tmk-brigád, Ságvári Endre. Szamuely Tibor és a Gagarin brigád.

Tamásiból elsőként

(TUDÓSÍTÓNKTÓL)

A Kapós-Koppány völgyi Vízi Társulat Bánki Dónál szocialista brigádja február 8-án rendkívüli brigádgyűlést ■ tartott. Szíjártó József műhelyvezető, a szocialista brigád vezetője köszöntötte a brigádot és a vendégeket: Papp Lászlót, a nagyközségi közös tanács elnökhelyettesét és Horváth Lászlót, a HiNiF nagyközségi titkárát. Ezután ismertette a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor szocialista brigádjának felhívását.

Vállalásukat így fogalmazták meg: „Az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulója tiszteiére brigádunk vállalja a kongresszusi és a felszabadulási műszak ledolgozását. Ezt egyrészt a március 8-i kommunista szombaton, másrészt április 4-ig teljesítjük.”

A kongresszusi műszakot a vállalatnál tartják, mivel ezzel a tervteljesítést is segítik. A munkabért Tamási gyermekintézményeinek terven felüli fejlesztésére és az úttörőzenekar egyenruháza- tának beszerzésére ajánlották fel. A felszabadulási műszakban az emlékpark kialakítását és rendbetételét vállalták.

A Bánki Donát szocialista brigád javasolja a vállalat többi brigádjának és a Tamási nagyközség területén lévő többi ipari és mező- gazdasági üzem szocialista brigádjainak, hogy csatlakozzanak a felhíváshoz, köszönt- sók ők is munkával az MSZMP XII. kongresszusát és felszabadulásunk 35. évfordulóját. A hozzászólók javasolták, hogy azok a szocialista brigádok, amelyek nem Tamásiban laknak, saját lakóhelyükön vállalják a két kommunista szombatot.

ÉKES LÁSZLÓ