Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-08 / 32. szám
1980. február 8. Képújság 3 Főiskolai kérdőjelek...7 Kétségtelenül. És egyébként Az előzőkből talán kiderült, hogy az újságíró nem 1—2 röpke órát töltött a főiskolá. val kapcsolatos kérdések meg. közelítésével. Ennek során egyre inkább kialakult benne az az érzés, hogy a cikksorozata feleimében^ idézett főiskolai kérdőjelek csak módjával léteznek. A jó szándék kétoldalú, csak tétova, amin lehet változtatni és erre már volt is példa. (A honvédségi és a nyomdai KISZ-szervezet esetében.) Aligha helyi megoldásra, hanem alapos országos rendezésre vár főiskolai, egyetemi képzési rendszerünk bizonyos mértékű áttekinthetet. lensége. Azzal kapcsolatban például joggal várhatnak egyértelmű, határozott felvilágosítást a főiskolások, hogy végzés után hol kaphatnak munkát. A vitás kérdések esetében pedig részletes magyarázatot is. A megyei tanácson azt a félreérthetetlen tájékoztatást kaptuk, hogy minden végzős főiskolást állás vár. Néhá- nyukat — a speciális kollégiumokat végzetteket — könyvtárban, művelődési házban, a többséget természetesen iskolákban. Amikor a várható állásokról a Tolna és Somogy megyei illetékesek, a KISZ-szervezetek képviselőinek jelenlétében (esetünkben Szabó Mária III. évf. hallgató, vezetőségi tag) tanácskoztak, ez a tájékoztatás kevésbé lehetett félreérthetetlen. Minden jel arra vall, hogy némi nyugtalanságot szült. Szóba került esetleges felsőtagozatos oktatói hely, (amire a főiskola nem képez) éppúgy, mint helyettesítés, nagyon sok napközi, korrekciós osztály és természetesen „rendes” tanítás. A napköziknél tanácsos egy pillanatra megállni. Nincs érthetőbb vágy annál mint, hogyha valaki egyszer már „lehúzott” három évet a főiskolán, akkor a tudását a szokványos iskolai oktatás keretében akarja továbbadni. A „szokványos” természetesen nem lebecsülő jelző, de az se egészen igaz, hogy a hivatás ki- teljesedését csak az új ismeretek első kézből való továbbadásával lehet elérni. E sorok írója három gyerek után „gyakorló” napközis apának is minősítheti magát, tehát — bár nem pedagógus — nagyon jól tudja, hogy a roppant fárasztó iskolai órák után mekkora jelentősége van a napköziben tevékenykedő nevelő munkájának. Nagyon rossz és nagyon jó példákat egyként tud idézni. Félő, hogy a gyerekekben az előbbiek — ideiglenesen — mélyebb, maradandóbb nyomokat hagynak. Az általános iskola alsó tagozatában semmi túlzás nincs abban, hogy a napközis újra tanítást vállal. Tehát végeredményben a délelőtti „műszakban” tevékenykedő kollégával közös erőfeszítéssel igyekszik a fejekbe sulykolni mindazt, aminek a megértése csak együttes munkával érhető el. Jó lenne jobban ismerni a pedagógusok életének belső rejtelmeit és pontosan tudni azt, hogy a napközis elfoglaltság mikor vált valami (persze hivatalosan soha ki nem mondott, sőt a leghiva- talosabb helyekről cáfolt) „alrendűvé”. Feladat ez, méghozzá a javából. Talán adalékkal lehet szolgálni a későbbi tervezésekhez az egyik helyi főiskolai oktató véleményével, hogy igenis képezzék (akár külön is!) a napközis pedagógusokat. Előfordulhat, hogy friss diplomával a zsebében az ifjú ta- nftó napközisként két év alatt minden tanultat elfelejt? nem képzelhető el? Egyelőre ne higgyük azt, hogy aki a kemény munka árán megszerzett diploma birtokosa lesz, az e 1 e - v e a tespedés szándékával indul pályájára. (Megeshet, hogy ez történik vele. De doktori címet viselő, magas (alap)képzett- ségűekkel nem kevésbé. Nehéz elképzelni, hogy miért ne hihetnénk a most végző tanítónők, tanítók pályaszere- tetében. A napközis „probléma” nem mondvacsinált. Az ilyen beosztás elleni — sokakban meglévő — ellenszenv valami furcsa módon nyomban megszűnik, ha napközisként városban kellene dolgozni, pontosabban tanítani. Csakhogy nem ott kell. Cikksorozatunk azzal a szándékkal indult, hogy részben saját mulasztásunkat pótoljuk. Korábban is foglalkozhattunk volna már bővebben a főiskolával. (A főiskolások is velünk. Szeretettel várnánk bárkit, aki a kívülálló által naponta mégse figyelemmel kísérhető belső életről rendszeresen tudósítana — nem bennünket, hanem olvasóinkat.) A folytatásban arra leszünk kíváncsiak, hogy mit szólnak mindahhoz, ami róluk itt és máshol már megjelent; egyáltalán milyennek értékelik lehetőségeiket, maguk a főiskolások? ORDAS IVÁN Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Jó vetőmagkilátások A Vetőmagtermeitető Vállalat vezérigazgatójának nyilatkozata A tavalyi aszályos év a vetőmagtermesztést, -szaporítást nehezítette, mégis kiegyensúlyozott lesz az idei tavaszon a vetőmagelJátás. A vállalatok nagy gonddal válogatták, osztályozták a készleteket, felhasználták a korábbi tartalékokat és a még hiányzó részit importból egészítették ki. A készletek a pótrendelések teljesítésére is elegendőek — mondotta Szabó Józséf. a Vetőmagter- meltető és Értékesítő Vállalat vezérigazgatója az MTI munkatársának. Országszerte megkezdték a megrendelt tételek szállítását. Az elmúlt évek tervszerű szaporításának eredmé. nyeként tavaszi árpából nagy mennyiségű és jó minőségű választókkal állnak a nagyüzemek rendelkezésére. A fajták választéka tovább bővült. A zaib vetőmagjának szaporítását tavaly a nyári aszály, maijd a betakarításkor a változékony, csapadékos időjárás példátlan mértékben károsította. A helyzetre jellemző, hogy az Országos Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyelőség január közepi országos adata szerint a vetőmagkészletnek csak alig több, mint harmada érte el a szabványos minőséget. A Vetőmag Vállalat szakemberei a szaporító gazdaságokkal kialakított sokoldalú kapcsolat révén a nehézségek ellenére is elérték, hogy az üzemek előzetes igényeit teljesítik. .Az 1979. évi kukoricatermés a vetőmag tefcinlteité- ben is kedvező helyzetet teremtett. A szaporítóanyag 96 százaléka szabványos minőségű. Jól szolgálja az energiatakarékosságot, bogy a korai kukoricahibridek vetésterületét jelentősen növelhetik a gazdaságok (a korán érő fajtáknál, hibrideknél általában nincs szükség mesterséges szárításra). Csaknem 70 százalékot tesznek ki a nagy termőképességű, úgynevezett kétvonalas hibridek. Takarmánynövények vetőmagjából az idei ellátás néhány kivételtől eltekintve megfelelő lesz. A tavalyi (termés, illetve tartalékok fedezik az igényeket. Megfelelő a 'készlet a magas biológiai értékű lucernából, vörös. heréből, somkóróból, tavalyi bükkönyből és a fűvető. magból. Az átlagosnál nagyobb mennyiségű a készlet kölesből, muharból és szemes cirokból. Importból pótolták a hiányt néhány takarmánynövényből, például a siilóelrokból és takarmányrépából. A kertészeknek az idei tavaszon nem lesz gondjuk a vetőmagok beszerzésénél. A tavalyi aszályos tavasz miatti kieséseket a vállalat külföldi behozatallal pótolta. így van ez például a zöldborsó esetében. A mezőgazdasági naigyüzemek vetömagellátá- sa a kertészeti szaporítóanyagoknál folyamatos: pél. dául a hajtatási* fajták vető. magjához már hónapok óta hozzájuthatnak. A kistermelők és a házikertek művelői 35 faj föbbszáz fajtájának vetőmagjából válogathatnak. A csomagolás, tasakolás már tavaly megkezdődött, és így jelenleg már csaknem a teljes igényt kielégítő zöldségvetőmag a bolti hálózatban vain, A további szállítmányokat folyamatosan küldik az üzletekbe. A kiskert-tulajdonosok és a háztáji földek művelői a zöldség vet őrnagyvakon kívül a kiskereskedelmi hálózatban 100—200—500 grammos csomagolásban vásárolhatnak takarmánynövény- vetőmagvákat, fűmagikeve- rékeket, hibridkukoricát és az egyéb gazdasági növényfajok szaporítóanyagait. Napirenden a költségvetés és a fejlesztési alap Ülést tartott a szekszárdi Városi Tanács Tegnap délután ülést tartott Saekszárd város Tanácsa. A jelenlévők megvitatták a városi tanács 1980. évi költségvetésének és fejlesztési alapjának tervét, s megállapították: az idén még nagyobb figyelmet kell fordítani a pénzeszközök hatékony felhasználására, az ésszerű takarékosság követelményeinek érvényesítésére, az igények rangsorolására és a munkaerő-gazdálkodás javítására. A tanácsülés elfogadta a 194 millió 388 ezer forint végösszegű költségvetés tervét. A fejlesztési alap terve — amelyben 9,5 millió forint értékű társadalmi munka elvégzése is szerepel — 181 millió 453 ezer forintot tesz ki. 'Énnek felhasználásakor elsőrendű követelmény a már korábban megtervezett fejlesztések megvalósítása, a folyamatban lévő beruházások befejezésére való törekvés, s a lehetőségekhez .mérten gondoskodni kell a következő tervidőszak feladatainak előkészítéséről is. » I A fák azóta nagyra nőttek Az idő nem fogadott kegyeibe minket. Fotós kollégámat egyáltalán nem irigyeltem. Párás, köd ülte táj, szomorúan szemerkélő eső. Ilyenkor a kutyát se küldik ki a házból (jobb helyeken). A fényképezőgépet is sajnálkozva veszi elő az ember. (Ugyancsak jobb helyeken.) Az idő kegyeibe fogadott minket. Fotós kollégámat sajnálom. Azt az időt fényképezhette csak, mely időjárás voltában párás volt és esős, s ködös voltához méltón megülte a tájat. Az időt, idő gyanánt a super japán szerkezet egyáltalán nem érzékelhette. — Ezerkilenczsáztizenhat- ban szereztem tanítói oklevelet Baján. Ötödik hó húszadika áll a passzuson az évszám mellett. Ezerkilencszázhat- vanhatban az ötvenéves évforduló alkalmából megkaptam az „Aranyoklevelet”, ezerkilencszázhetvenhatban a gyémántot, jövőre pedig, nyolcvanegyben kijár a vas. Sajnos, nem tudtam a diplomaszerzéstől minden esztendőt végig tanítani, jött az első világháború, aztán a Tanács- köztársaság alatt vállaltam munkát és ezért hosszú éveket kellett a pályától messze töltenem. 1926-ban fogadtak el tanítónak Fácánkertben. Ott is maradtam. Kilencszáz- hatvtanötig, míg nyugdíjba nem mentem. Harminckettőig iskolavezető voltam, attól aztán hatvanötig iskolaigazgató. A negyven tanítói évemet ebben a faluban szolgáltam. Nyugdíjaztatásomkor Szekszárdra költöztünk és az-, óta csak néhányszor jártam itt. — így szól röviden Szíj- jártó Sándor igazgatótanító életrajza. — Jaj, az igazgató bácsi! — az idegen elfordul, hadd örüljenek. Az idegen elfordul, mert... igen, mert itt minden alkalommal, ha járókelővel találkozunk, ismerőssel találkozik az igazgató bácsi. Tanítvánnyal, hiszen az egész falu tanítványa volt, leszámítva az újonnan jöttékét. írjuk ide: az idegen elfordul, mert nem akar (botor dolog), az egymást újra látók örömében hullott könnyekkel együtt potyogtatni könnyeket. Szíjjártó Sándor kérésünkre jött el, magazint csinálni a faluba. — Falu? Huszonhatban, mikor én idekerültem, Fácánkertnek azt a pusztát hívták, ahol a szeszgyár áll, meg a kastély. Én is ott laktam. A kis kastélyban. A harmincas években egyesítették az öregfalut, Simon-majort és a névadó pusztát Fácánkert néven. Mióta nyugdíjba mentem, meg mióta utoljára itt jártam, sok minden megváltozott. Mindenesetre az aktív éveim alatt a mainál több, nagyon- nagyon sok esemény történt. A tanító élete egy volt a falu életével. Kérvényt írtam, tanácsokat adtam, a mozit vezettem, kulturális előadásokat csináltunk. 1946-ban itt szerveződött a megyében a másodiknak termelőszövetkezet. A Vörös Hajnal nevet adtuk neki. A bonyhád-börzsönyi volt a példa. A tanító ebből sem maradhatott ki. Népművelési ügyvezető voltam, tanácstag, végrehajtó bizottsági tag. Iskolát építettünk, kultúrházat, óvodát, itt szerveztünk először téesz-akadémiát, esti iskolát. Nagyon sok olyan ember él ma megyeszerte, de nyugodtan mondhatom, országszerte is, aki ezekben az időkben, a mi népiskoláinkban szerezte meg a tudást és a bizonyítványt. A tanító szerepe akkor egészen más volt és egészen más a falué is. Itt aztán megint elakad a szó. Szinte úgy, mintha tilos határba tévedtünk volna. Érthető, hogy az igazgató bácsi nem akar kritizálni. Mondjuk helyette mi, az ottaniak véleményét összefogva. Ma nincs olyan ember a faluban, aki figyelne a kívánságokra, az igényekre, aki segítené őket tanulni, szórakozni, vágyaikat kiteljesedni. — Nézze! — tereli a szót Szíjjártó Sándor — ezeket a fákat, az iskola körül, én ültettem a gyerekekkel. Milyen nagyra nőttek! czakó Allaslehetósegek — Ezeket a fákat mi ültettük a gyerekekkel! (Fácánkerti magazinunkat a holnapi számunkban olvashatják.) Vb-ülés Tamásiban Célcsoportos beruházásra 1980-ban 132,2 millió forintot költenek. így kerülhet sor a Balkta lakótelepen 152 tanácsi értékesítésű lakás átadáséra, s befejeződik a húsipari vállalattal közös beruházásként készülő 90 lakásból 60-nak az építése. Az idén átadják rendeltetésének a Tambov lakótelepi új épületek földszinti üzlethelyiségeit, s jelentős összegekét fordítanak közművesítésre, valamint a déli fűtőmű bővítésére. Kulturális fejlesztésre 18,7 millió forint kiadást terveznek a fejlesztési alapból. Ez elsősorban a 216 férőhelyes könnyűszerkezetes óvoda építésének befejezését teszi lehetővé, s elkészül a KISZ. bizottság által kezdeményezett csónakház is. A Boty- tyán-hegyen két szobrászműterem épül. A városi tanácsülés jóváhagyta a fejlesztési alap tervét, majd a termelés- ellátási bizottság tevékenységéről tárgyalt. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A tamási Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága ülést tartott. Elsőként dr. Mózes György tanácselnök tájékoztatóját hallgatták meg a lejárt határidejű rendeletek végrehajtásáról. Második napi. rendként Gyürky László, a költségvetési üzem vezetője számolt be 1979-ben végzett tevékenységükről, majd ezt követően ismertette idei tervüket. A vb tagjai hozzászólásaikkal, hasznos javaslataikkal segítséget adtak az üzem további munkájához. Ezután dr. Mózes György a falugyűlések időpontját — Páriban február 25-én, Tamásiban március 3-án lesz —, és az ezekre tervezett beszámolót ismertette. A közérdekű bejelentések után személyi, ügyekben döntött a vb. ÉKES LÄSZLÖ
