Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-08 / 32. szám

2 IvEPÜJSÄG 1980. február 8. Baniszadr és az „iszlám diákok” Kenyértörésre került sor Űjabb fordulat a Panamá­ban tartózkodó exsah ügyé­ben, erőpróba a Baniszadr el­nök vezette iszlám forradalmi tanács és a jelek szerint ön­álló hatalmi központot alkotó „iszlám diákok” között — ez áll az Iránnal kapcsolatos hí­rek középpontjában. Ami a volt császárt illeti: Carlos Ozores panamai kül­ügyminiszter televíziós nyi­latkozatban közölte, hogy Re- za Pahlavi, bár szabadon mo­zoghat az országban, „nyil­vánvaló okokból” nem hagy­hatja el Panamát és a pana­mai nemzeti gárda állandó őrizete alatt áll. A trónjától megfosztott volt császár december 15-én érke­zett Panamába, és azóta sor­sáról több egymásnak élesen ellentmondó nyilatkozat hangzott el. Ozores külügy­miniszter most közölte: Irán tájékoztatta a panamai kor­mányt, hogy a hivatalos ki­adatási kérelem „úton van” Panamaváros felé. Panama korábban hatvan napot adott Teheránnak, hogy a kiadatás megvizsgálásához szükséges dokumentumokat előterjesz- sze. Pahlavi kiadatását a legha­tározottabban, kompromisszu­mot nem ismerőén azok az „iszlám diákok” követelik, akik immár több mint három hónapja megszállva tartják az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét, és túszként fogva tartanak mintegy 50 amerikai állampolgárságú személyt. A túsztartók azóta önálló hatalmi központtá „nőtték ki magukat” és azt hangoztatják, hogy csakis Khomeini ajatollahnak haj­landók engedelmeskedni. A jelek szerint most nyílt kenyértörésre került sor köz­tük és az ország közelmúltban megválasztott elnöke, Abol Hasszán Baniszadr között. A közvetlen kiváltó ok az volt, hogy a diákok nem hivatalos vádemelése alapján a tehe­ráni főügyész utasítására a „forradalmi gárdisták” — Ba­niszadr és az iszlám forra­dalmi tanács tudta nélkül — letartóztatták az „amerikai kapcsolatokkal” vádolt Nasz­szer Minacsi tájékoztatási mi­nisztert. Baniszadr elnök en­nek kapcsán — nem először — rendkívül élesen bírálta a diákokat, szemükre vetve, hogy akadályozzák a hatósá­gok tevékenységét és „diktá­torként” viselkednek. Az isz­lám forradalmi tanács szerda esti ülésén elrendelte a tájé­koztatási miniszter haladék­talan szabadonbocsátását. A legfrissebb hírügynökségi je­lentés szerint csütörtökön hajnalban Nasszer Minacsit kiengedték az Évin börtönből. A MOB állásfoglalása A magyar sportolók a Ma­gyar Olimpiai Bizottság hatá­rozatának megfelelően szerve­zetten készülnek az 1980. nyá­ri, Moszkvában megrendezés­re kerülő olimpiai játékokra. Az olimpiára készülő sporto­lók ünnepélyes fogadalomté­telére február 10-én kerül sor. A Magyar Olimpiai Bizott­ság tapasztalatai szerint a moszkvai szervező bizottság, a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság és a nemzetközi sport- szövetségek előírásai alapján biztosítja mindazokat a felté­teleket, -amelyek az olimpiai játékok lebonyolításához szükségesek. Minden előké­szület megtörtént, hogy a ver­senyek és a kapcsolódó ren­dezvények a béke és a népek közötti barátság, az olimpiai eszme, az olimpiai mozgalom további erősödését, fejlődését segítsék. Megdöbbentőek az Egyesült Államok elnökének és más politikusoknak a pró­bálkozásai, akik a moszkvai játékok elleni támadásokkal kívánják politikai elképzelé­seiket érvényesíteni. A Magyar Olimpiai Bizott­ság elítél mindenfajta bojkot­tal való fenyegetést és zsaro­lást, egyetért a kérdésben a NOB elnökének, Lord Killa- ninnak és a Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szövetsége végre­hajtó bizottságának vélemé­nyével. Határozott álláspon­tunk, hogy a fenyegetések ve­szélyeztetik a világ sportolói közötti barátság ápolását. A bojkott nemcsak a moszkvai olimpiai játékoknak okozna kárt, hanem a nemzetközi olimpiai mozgalom jövőjének is. Bízunk abban, hogy a világ haladó erői hitet tesznek az olimpia nemes eszméi mellett, jobb belátásra bírják azokat, akik politikai fenyegetésre használják fel az olimpiai já­tékokat. Biztosak vagyunk abban, hogy a moszkvai olim­pia a világ fiatalságának bé­kés találkozója lesz. Ehhez ki­vannak hatékonyan hozzájá­rulni az 1980. évi olimpiai já­tékokon részt vevő magyar sportolók, sportvezetők. (MTI) BEJRŰT Moamer Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője csütörtö­kön fogadta Luis Herrera Campins venezuelai elnököt, aki szerdán este érkezett az észak-afrikai országba — je­lentette csütörtökön a Jana lí­biai hírügynökség. A két poli­tikus országaik kapcsolatát, különösképpen pedig a kő­olajexportáló országok szer­vezetében (OPEC) folytatandó együttműködését, valamint a nemzetközi gazdasági élet kérdéseit vitatta meg. DELHI India és Irak sikraszáll az enyhülés és az Indiai-óceán térségének demilitarizálása mellett. Egyebek között azt hangsúlyozták Indira Gandhi indiai kormányfő és Hamid Alván, az iraki elnök külön- megbízottja csütörtöki talál­kozóján. A delhi megbeszélé­seken rámutattak, hogy a tér­ségbe irányuló (vagyis a Pa­kisztánnak szánt amerikai) fegyverszállítások tovább nö­velik a feszültséget és aláás­sák a térség stabilitását. HANOI Gustáv Husák, Csehszlová­kia Kommunista Pártja KB főtitkára, államfő a jövő hé­ten párt- és kormányküldött­ség élén hivatalos baráti láto­gatásra Vietnamba érkezik —, jelentették be Hanoiban. A delegáció a tervek szerint há­romnapos vietnami tartózko­dás után Kambodzsába és La- oszba is ellátogat. Angliában hatodik hete tart az acélipari, munkások sztrájkja. Csütörtökön több mint száz sztrájkoló ment el Sheernessbe, ahol azt kívánták megakadá­lyozni, hogy az ország még egyetlen üzemelő magán- acélgyárában munkába álljanak a dolgozók. Portugália Tíz hónap — hátra Az első esztendő megszab­hatja az egésiz évtized mene­tét — vallják a babonások. Portugália az új évvel nem­csak új dekádba lépett, ha­nem — sokan hiszik —, új korszakba is, illetve talán — a haladó erők reményei sze­rint — csak • új időszakba. Hiszen tény, hogy az 1974. évi áprilisi forradalom óta először kaparintotta kezébe a kormányrudaít a jobboldal, de egyelőre csak Októberig szól a mandátuma. Az őszi menetrendszerű választáso­kon ugyanis még megfordul­hat a reakciós restauráció tendenciája, s eldőlhet: merre tart majd Portugália a nyolcvanas évebken. MEGOSZTOTT BALOLDAL Az ma már nem kétséges, hogy a következő hónapok­ban hátrafelé halad. A jobb­oldali pártok szövetségének kinyilvánított szándéka ' az, hogy minél többet semmi­sítsen meg azokból a hala­dó vívmányokból, amelye­ket öt és fél esztendő alatt, súlyos harcok árán értek el as: ország dolgozó tömegei, baloldali pártjai. Jól tudjuk, hogy a haladó változások, a hagyományos kapitalista alapokat csorbító törvények, rendelkezések szilárdabbak is lehettek volna, ha az áp­rilisi fordulat után a balol­dal különböző erői, össze­fogva, együttműködve való­sítják meg országátalakító terveiket. A Szocialista Párt vezetői azonban nem voltaik hajlandóik kompromisszu­mot kötni a többi baloldali áramlattal, elsősorban pedig a kommunistákkal. így bár az elért eredmények jelen­tősek, törékenyek is, amint ez már az elmúlt másfél év jobboldali offenzívája során nemegyszer megmutatkozott. A decemberi soron kívüli választás végeredményébe, tehát a szociáldemokrata- centrista szövetség győzel­mébe mindenképpen alapo­san belejátszott a baloldali egység hiánya. Ennek követ­kezményeit az új kormány a következő jtíz hónapban szeretné a maga javára ka­matoztatni. Kettős cellái,. Az egyik a jobboldal alapvető vonala: visszatérni a tőkés rend klassrikus megoldásá­hoz. A másik taktikai cél: most kell megvetni egy újabb választási győzelem, tehát a további ötéves kor­mányzás alapjait. Hogy miiként képzelik ezt a gyakorlatban, az kivilág­lott a Sa Carneiro-kabinet parlamenti vitára bocsátott programjából. A taktikus szociáldemokrata pártvezér nyilvánvalóvá tette: módo­sítani akarja a földreformot, korlátozni szeretné az álla­mi szektort, hogy mindenütt egyeduralkodóvá tehesse a magánvállalkozást, ami per­sze nem jelent mást., mint az ország gazdasági gondjai­nak a tőkések és földbirto­kosok érdekeit szolgáló „megoldását”. •Nem lehet kétséges ugyan­is, hogy ez elsősorban a dolgozók rovására megy vég­be a városban és falun egy­aránt. A milliós munkanél­küliséget alighanem újabb elbocsátások növelik majd, s rendkívül megnehezül a munkások bérharca. Továb. bi áremelkedésekre is szá­mítani lehet — Portugáliá­ban eddig is az egyik legma­gasabb volt az inflációs ráta Európában. KI VESZÍT ŐSSZEL? Mindez persze nem lehe­tett váratlan senki számára. A Soares-féle szocialista kormányzás határozatlan­sága, dngatagsága termelte ki azt az elégedetlenséget, amely a középrétegek jelen­tős részét a jobboldali pár­tok félé sodorta. Az egysze­rű választótól oktalanság lenne elvárni, hogy előre lássa egy jobboldali kurzus minden veszedelmét, ő csak változást, akar, mert egyre nehezebben él a válsággal küszködő országban. S ez a tényező lehet az egyik mo- tívuimla a haladó erők opti­mizmusának, ami az őszi vá­lasztásokat illeti. Hiszen a Sa Carneiro-kormány aligha képes pár hónap alatt jelen­tős javulást elérni a portu­gál viszonyokban. A tömegék elégedetlensége pedig foko­zódni fog, s könnyen lehet, hogy októberben éppen a kormányzó erők ellen fordul. Ahogy még a decemberi vá. lasztások előtt jósolták egyes szakértők: Portugália olyan rosszul áll, hogy aki most nyer, az veszít jövőre. Addig azonban még ke­mény politikai csatározások várhatók. A kormány máris bejelentette például, hogy vá­lasztási reformot akar, ami nem jelenthet mást. mint agresszív adminisztratív lé­pést a baloldal októberi esé­lyeinek csökkentésére. Ebben döntő szerepe lehet annak is, hogy mennyit sikerül megsemmisítenie a jobbol. » dali hatalomnak a legalapve­tőbb forradalmi vívmányok, bál., Mert ezen fordulhat meg az egész ország jövője, s nemcsak a következő év­tizede. AVAR KAROLY A „Carter-doktrína” jegyében Lázas támaszpontkeresés Washington a „gyorshad- itest” hídfőállásait biztosítan­dó újabb katonai támaszpon­tokat keres. Az elmúlt más. fél hónap alatt másodszor kereste fel amerikai katonai küldöttségek ólén Szomáliát, Kenyát, Ománt és Szaúd- Arábiát Reginaid Bartholo. mew, a külügyminisztérium katonapolitikai osztályának vezetőije. (Az Egyesült Álamok sze­retné elérni, hogy ezek az országok bocsássanalk Wa­shington rendelkezésére tá­maszpontokat : vagyis azt akarják, hogy amerikai ka­tonai egységek bármikor igénybe vehessenek katonai létesítményeket területükön, amikor „amerikai érdekeket” kell megvédeni a térségben. Washington közel-keleti ka­tonai jelenlétének megerősí­tése Carter elnök új „dokt­rínájából)” fakad. Eszerint a Perzsa-öböl térsége „létfon­tosságú” az amerikai érde­kek szempontjából. Kuvait, Bahrein, Dubai és Szaúd-Arábia vendége ugyanekkor az angol had­ügyminisztérium egyik kato­nai szakértője, Tomlinson. Nohla a látogatás nem hiva­talos jellegű, sajtóértesülé­sek szerint küldetésének a brit katonai jelenlét fokozá­sa a fő célja. Csütörtökön amerikai kongresszusi képviselők egy csoportja — köztük a kép­viselőház megajánlási bi­zottságának három tagja — érkezett Pakisztánba. A cso­port „tanulmányozza Pakisz­tán katonai és gazdasági szükségleteit”. A látogatás kapcsán a TA.SZSZ emlékez­tét arra, hogy az Egyesült Államok már 400 millió d,r_ liánra emelte a Pakisztánnak nyújtandó segélyt. Ziiaull Bak tábornok, pa. kisztáni elnök remekül játsz. sza a rá kiosztott szövetsé­ges! szerepet. Legutóbbi „diplomáciai” erőfeszítései arra vallanak, hogy a szom­szédos Indiát próbálja fel­használni a Szovjetunió va­lamiféle befolyásolására. Legutóbbi nyilatkozatában arra szólította fel: Uj-Del- hit, hogy „vesse latba befo­lyását a Szovjetunió afga­nisztáni jelenlétének beszün­tetésére”. Az elnök sajátos javaslattal is előállt: azt indítványozta, hogy az Afga­nisztán kérésére az ország­ban tartózkodó szovjet ka­tonai kontingenst egyfajta „semleges testület” váltsa fel. Egyidejűleg „kiváló ideának” minősítette a saját elképzelését áriról, hogy az afganisztáni—pakisztáni ha­tárt pakisztániakból, indiai­akból és irániakból álló „nemzetközi békefenntartó erők” ellenőrizzék, amelyek többek között „segítenék” a Pakisztániban tartózkodó af­gán „menekülteket” a haza­térésben. A jelenlegi helyzetben, amikor az amerikai imperia­lizmus és a kínai hegemo- nizmus feszültséget szít Ázsiában, rendkívüli módon veszélyeztetik a térség bé­kéjét és stabilitását azok a tervek, ho,gy Pakisztánt a szomszédos államok elleni agresszív akciók előkészíté­sének központjává, katonai fegyvertárává változtassák — figyelmeztet rá csütörtö­ki számában a Pravda. Az SZKP központi lapja Brze- zimski amerikai nemzetbiz­tonsági főitanácsadó pakisz­táni látogatását kommentál­va hangsúlyozza: nem vé­letlen, hogy éppen Pakisz­tánt választották ki a hír­hedt „Caríer-dóktrína” meg­valósítása első láncszeméül. Peking nem ér rá Csütörtök esti kommentárunk. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy Kína nem veszi komo­lyan azokat a tárgyalásokat, amelyek déli szomszédjával, Viet­nammal folynak az államközi kapcsolatok rendezése érdeké­ben. Pontosabban fogalmazva, ezek a tárgyalások folynának, ha a kínai fél nem követne el mindent elodázásuk és végső so­ron zátonyra futtatásuk érdekében. Mint ismeretes, e kor­mányközi tárgyalásokra az egy éve Vietnam ellen elkövetett kínai agresszió visszaverése után került sor, s a két küldöttség felváltva Hanoiban és Pekingben tartotta üléseit. A kínai fél obstrukciós magatartása következtében azonban vajmi kevés eredményt hoztak a megbeszélések. Jelenleg Pekingben kellene tárgyalnia a két küldöttség­nek, de egyelőre semmi remény arra, hogy hamarosan sor ke­rülne a találkozóra. A múlt héten a kínai fél a delegációvezető Han Nien-lung külügyminiszter-helyettes „nagyfokú elfoglalt­ságára” hivatkozva, nem volt hajlandó megállapodni a tárgya­lások második fordulója tizenegyedik ülésének időpontjában. A kínai miniszterhelyettes olyannyira „nem ér rá”, hogy kurta nemmel utasította vissza a vietnami küldöttségnek azt a ja­vaslatát is, hogy a holdújévi ünnepségek időtartamára — eze­ket mindkét országban megtartják — kerüljenek mindenféle ellenségeskedést a határövezetben. A vietnami küldöttség tegnap Pekingben közzétett nyilat­kozatában újból felszólította a kínai felet a tárgyalások foly­tatására. Joggal mutatott rá arra is, hogy a tűzszüneti javaslat elutasítása ellentétes az erkölcsi elvekkel, a hagyományokkal és lábbal tiprását jelenti a vietnami és a kínai nép érzelmei­nek és reményeinek. Peking hivatalos válasza erre még késik, de eddig tanúsított magatartása alapján úgy tűnik, hogy a határövezetben élő, s már sokat szenvedett lakosság az idén sem ünnepelheti meg békében és nyugalomban legnagyobb ünnepét. Kína továbbra sem mondott le arról a maga vindikálta jogáról, hogy „meg­leckéztesse” a terjeszkedési tervei útjában álló Vietnamot. Pe­king a jelek szerint a délkelet-ázsiai feszültség fenntartásában érdekelt PÄLFI VIKTOR Árvíz az NSZK-ban A Német Szövetségi Köztársaságban megáradtak a folyók a súlyos esőzések következtében. Az ország néhány tele­pülésén már csak a képen látható módon tudnak közle­kedni az emberek. Baniszadr iráni elnök élesen bírálta az „iszlám diáko­kat”, akik a CIA-val való együttműködés vádjával le­tartóztatták Irán tájékoztatási miniszterét.

Next

/
Thumbnails
Contents