Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-08 / 32. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 32. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. február 8., péntek Mai számunkból TÍZ HÓNAP — HÁTRA (2. old.) JÓ VETŐMAG- KILÁTÁSOK (3. old.) MIRE FORDÍTJÁK A VÁROS PÉNZÉT? (5. old.) A KÖZÚTI ELLENŐRZÉSEK TAPASZTALATAI (7. old.) KÖNYVTÁR, BŐVÍTÉS ELŐTT (5. old.) Vendégszobák Jelképesen az ország legnagyobb szállodájának neve­zik a fizetővendéglátás hálózatát, hiszen a lakásokban, nyaralókban, vagyis a magánszállásokon hozzávetőlege­sen 100 000 vendéget lehet egyszerre elhelyezni: annyit, amennyi az ország összes szállodájának, moteljének, kempingjének együttes befogadóképessége. Vagyis ha a családok nem adnák bérbe lakásukat, üdülőjüket, akkor egyszeriben felére csökkenne az ország idegenforgalmi fogadóképessége. r Sőt, a csökkenés jóval nagyobb lenne. A fenti számok ugyanis kizárólag a hivatalosan — tehát utazási irodán, idegenforgalmi hivatalon keresztül — bérbe adott szál­láshelyeket jelzik. Ezzel szemben a statisztika tanúsága szerint a Magyarországra látogató külföldiek 80 százalé­ka rokonoknál, ismerősöknél, vagy nem adózó, „fekete” szálláshelyeken éjszakázik. A fizetővendéglátás nélkülözhetetlen, tehát a szobák bérbeadásának feltételeit hasonló körültekintéssel kell rendezni, mint akár a szállodákét, hiszen a vendégek kényelméért, anyagi biztonságáért, azért, hogy a fizetett díj ellenében arányos szolgáltatást kapjanak, az állam is felelősséget érez. Ezt a felelősséget csak úgy viselheti, ha egyúttal ellenőrizni is tudja a szobakiadás árát, körül­ményeit, vagyis ha a bérbeadó és a bérlő között nem fekete, hanem hivatalos szerződés jön létre. Emellett el­engedhetetlen, hogy akik szobájuk — sőt, esetleg nem is a saját, hanem a tanács tulajdonában lévő lakásuk — bérbeadása révén jövedelemhez jutnak, ebből a jövede­lemből adót is fizessenek. Az idén január elsején a belkereskedelmi miniszter el­rendelte, hogy a fizetővendéglátó helyeket újból sorol­ják osztályba, méghozzá az eddiginél jóval differenciál­tabban. Az idegenforgalmi hivatal vágy az utazási iroda az idén már úgy köt szerződést a bérbeadóval, hogy a díj megállapításánál a legapróbb részletekre is tekintettel van. Számításba veszik például, hogy a vendég használ­hatja-e a kertet vagy a konyhát, a vasalót vagy a kerti hintát. Mindezeket a feltételeket írásba foglalják, és a háromnyelvű tájékoztatót kifüggesztik a szoba falára. Természetesen az árral együtt. így a vendég pontosan tudja, mennyi a szoba hivatalos ára, és ezért a díjért milyen szolgáltatások járnak neki. A mostani rendezés átlagosan 50 százalékkal meg­emelte a díjtételeket, s az árakat egyúttal a szabad ár­formába sorolta. Vagyis a közvetítő és a szobatulajdonos — bizonyos határok között — szabadon állapodhat meg' a bérleti díjról. Ezzel egyrészt arányosabb, reálisabb lesz a magánszállások ára, másrészt a magasabb ár várha­tóan többeket késztet arra, hogy a hivatalos feltételek mellett, közvetítőn keresztül bocsássa az idegenforgalom rendelkezésére nélkülözhető lakrészét. Ebben teszik érdekeltté a szobatulajdonosokat az adó­zás új feltételei is. Eddig sem volt, és ma sem tilos köz­vetítés nélkül bérbe adni a lakrészt, szobát; „feketévé” az ügyletet csak az teszi, ha a jövedelem után nem fizet­nek adót. Most olyan adórendszer lépett életbe, amely kedvezményeket nyújt azoknak, akik igénybe veszik az idegenforgalmi hivatalok, az utazási irodák közvetítését. S mi lesz azokkal, akik sem eddig, sem ezután nem szándékoznak adót fizetni, vagyis nem jelentik be, hogy vendéget fogadnak? A múltban általában arra hivatkoz­tak, hogy rokonaikat látják vendégül, akiktől a szoba­használatért nem kértek pénzt. Ez azonban bizonyítha­tatlan. Az illetékesek ezért összesen évi 14 napban szab­ták meg annak az időnek a felső határát, amíg adómen­tesen lehet vendéget elszállásolni. Ezen az időn túl — akár fizet a „rokon”, akár nem — adót kell fizetni. Eddig a szállásadók — főként a Balatonnál, főszezon­ban — olykor hihetetlenül összezsúfolták a vendégeket, és minden apró szolgáltatatásért önkényesen kértek meglehetősen magas összegeket. Máskor néhány napra, például egy víkendre egyáltalán nem adták oda a szobát, mondván, hogy a mosatási és egyéb költségeik arány­talanul magasak. (Az ilyen többletkiadásokat az új díj­tételek figyelembe veszik.) Más oldalról, az állam oldaláról, a múltban az a visz- szás helyzet állt elő, hogy a turisták élvezték mindazt, amit az állam az idegenforgalom érdekében beruházott, de a pénz java, amit üdülésükre költöttek, nem az ál­lamkasszába, hanem a szobatulajdonosok zsebébe ván- f dorolt. S mivel a külföldieknek mintegy háromnegyede \ lakott „feketén”, nagyon leegyszerűsítve azt is mondhat- ; juk, hogy külföldi idegenforgalmunk háromnegyedére az ' államnak szinte csak kiadása volt. A január elsején életbe lépett különböző rendelkezé­sek most valamennyi résztvevő — a turista, a szobatu­lajdonos, az idegenforgalom — érdekeit igyekszik össze- ; egyeztetni, nem feledkezve meg arról, hogy a magán­kézben lévő vendégszobák egyszerűen nélkülözhetetle­nek a bel- és a külföldi idegenforgalom fenntartásához, fejlesztéséhez. GÁL ZSUZSA Csatlakoztak a felhíváshoz A szabóknál nyolcszázan tartanak kongresszusi műszakot A Vörös Csillag Gépgyár „Sziklai Sándor” szocialista brigádjának felhívására a Szekszárdi Szabó Szövetke. zetnél is röpgyűléseket tar­tották. Nyolészázan csatlla. koztak a gépgyáriak kezde­ményezéséhez. Miután vál­takozó szabad szombat van a szövetkezetben, úgy dön­töttek, -hogy március 22-én és 29-én tartják a kongresiz- szusi műszakot. A felajánlott munkáért kapott fizetést mindenütt a helyi gyermek, intézmények fejlesztésére, korszerűsítésére fizetik be a munkások. A szövetkezet dolgozói már korábban el­határozták, hagy személyen­ként 50 forinttal járulnak hozzá a fo-nyód-bél a telepi úttörőtábor építéséhez. PLUSZ MŰSZAK A VASIPARI SZÖVETKEZETBEN CSATLAKOZTAK A BÁTASZÉKI „FÉMIPARIAK” A Bátaszéki Fémipari Szö­vetkezet „Petőfi Sándor” szocialista brigádja szintén bejelentette, hogy március 22-én kommunista műszakot tart, amelynek munkabérét gyermekintézmények fej­lesztésére fordítják. FELAJÁNLÁS A DÉLVIÉP SZEKSZÁRDI ÉPÍTÉSVEZETŐSÉGÉN A Bonyhádi Vasipari Szö­vetkezét forgácsolóüzemé­ben dolgozik a „Radnóti Miklós” szocialista brigád. A kollektíva, amely élenjár a hasznos kezdeményezések­ben, most úgy döntött, hogy március 22-én, amikor pedig szabad " szombatjuk lenne, dolgoznak. Munkabérüket ők is a helyi gyermekintéz­ményeknek ajánlották föl. Ugyanakkor felhívták a szö­vetkezet többi szocialista brigádját, hogy kövessék pél­dájukat. KOMMUNISTA MŰSZAK A TOLNAI GÉMBEN A nagyközségi párt-kül- döttértekezfleten a tolnai GÉM küldöttei bejelentet­ték, hogy a szövetkezet va­lamennyi dolgozója kommu­nista műszakot vállal a Sziklai Sándor nevét viselő szocialista brigád felhívásá­ra. ök is gyermekintézmé­nyek fejlesztéséire fordítják a kongresszusi műszak mun­kabérét, amelyet résziben Tolnáin, részben Fonyód- Bélatelepen, az ott épülő úttörőtáborban használnak föl. AZ UNIÓ-BAN A „GAGARIN” BRIGÁD VOLT A KEZDEMÉNYEZŐ A legnagyobb Tolna me­gyei ipari szövetkezet, a dombóvári Unió I. üzemegy­ségének kétszeres aranyko­szorús „Gagarin” brigádja vállalta elsőnek, hogy csat­lakozik a kongresszusi és fel- szabadulási műszakhoz. Fel­hívással fordultak a szövet­kezet több mint ötven bri­gádjához; hogy tartsanak kommunista műszakot, amelynek bérbevételét fele összegben a városi gyermek­intézmények, fele részben a balatoni úttörőtábor építésé- re-fejiesztésére adják. RÖPGYŰLÉS A BONY—KS-NÉL Február 4-én a szövetke­zet valamennyi üzemében néhány percre abbahagyták a munkát, hogy megbeszél­jék, milyen módon köszöntik pártunk XII. kongresszusát és hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját. Úgy döntöt­tek, hogy március 22-én és 29-én is dolgoznak. A két műszak munkabére mintegy húszezer forint lesz. Az ösz- szeget fele-fele arányban a helyi gyermekintézmények fejlesztésére és a Fonyód- Bélatélepen épülő úttörő­tábor építésére adják. A DÉLVIÉP szekszárdi építésvezetőségén, a Zsebő István vezette ezüstérmes szocialista brigád tagjai fel­keresték az építésvezetőt és közölték, hogy csatlakoznak a „Sziklai Sándor” szocialista brigád felhívásához. Egy sza­bad szombatjuk munkabérét helyi gyermekfatézmények fejlesztésére ajánlják fél és felhívják a vállalat többi brigádját is a csatlakozásra. Nyugati exportra készíti a húsipari védőkdtényeket a Bátaszéki Vasipari Ktsz Petőfi brigádja A tolnai GÉM Hámán Kató szocialista brigádja is csat­lakozott a felhíváshoz A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács csütörtökön ülést tar­tott. Borbánéi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese be­számolt a magyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság ülésszakáról. A kor­mány jóváhagyólag tudomá­sul vette a beszámolót. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének vizsgálati jelentését a növekvő létszá­mú gyermekkorosztályok is­koláztatásának előkészítésé­re tett intézkedésekről. Ugyancsak a népi ellenőrzé­si bizottság elnöke tett je­lentést a Szekszárdi Húskom­binát állami nagyberuházás kivitelezésének helyzetéről. Ez utóbbival kapcsolatban a Minisztertanács a felelős­ség egyidejű megállapítása mellett kötelezte az illeté­kes irányító szerveket, hogy a feltárt hibák kijavítására záros határidőn belül tegyék meg a szükséges intézkedé­seket. A kormány elfogadta az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnö­kének előterjesztését a kör­nyezetvédelem koncepciójá­ról és követelményrendsze­rérői. A Minisztertanács áttekin­tette — a párt- és társadalmi szervek hasonló intézkedései­vel egyidejűleg hozott — ta­karékossági rendszabályok végrehajtásának menetét. Ennek keretében tudomá­sul vette, hogy a párt-, a tár­sadalmi és az állami szervek által használt közületi gép­kocsik számának csökkenté­séről az elhatározott intézke­dések kiadásra kerültek és azok végrehajtására folya­matosan ez év végéig kerül sor. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Magyar-bolgár tárgyalások A tavalyinál tíz százalék­kal több fogyasztási cikk kölcsönös szállítását hatá­rozták meg a magyar—bolgár belkereskedelmi tárgyalások­ról csütörtökön Budapesten aláírt jegyzőkönyvben. A február 6-án és 7-én tar­tott megbeszéléseken, Lau- thán Ferenc és Szlavcso Pe- sev belkereskedelmi minisz­terhelyettes, kedvezőnek ítélték a két ország kereske­delmének árucsereforgalmi, valamint műszaki-tudomá­nyos együttműködésének ala­kulását, a múlt évi teljesíté­sét és meghatározták az idei tennivalókat is. Az 1980. évre létrejött meg­állapodás szerint a két or­szág kereskedelme kölcsönö­sen mintegy 700 millió forint értékű árut cserél. A megállapodás értelmé­ben tovább bővülnek a két ország áruházadnak közvet­len kapcsolatai, együttműkö­dése. Az idén 11 magyar il­letve bolgár áruházban tar­tanak árusítással egybekötött nemzeti árubemutatót. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents