Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

1980. február 1. Képújság „Vállalás” vagy gyermekáldás? Karácsony másnapján a te­levízióban 40 percig voltunk vendégei a népszerű íróhá­zaspárnak : Levendel Júliának és Horgas Bélának. A „Pár­beszéd” című adás a négy­gyermekes család otthonában készült. Természetes légkörben folyt a beszélgetés, azt érezhettük, hogy egyszerűen, megelége­detten, boldogan élnek ők ha­tan együtt. Mindenkinek megvan a maga feladata a kis közösségben. Miért éppen őket kereste fel a riporter a beszélgetés­re? Ez is kiderült, amikor fel­tette a „nagy” kérdést, amit addig csak kerülgetett: „Ho­gyan merték vállalni a négy gyermeket?” Az anya — aki becslésem szerint nem lehet több 35— 36 évesnél — természetesen, de csodálkozó visszautasítás­sal jelentette ki, hogy ő egyik terhességénél sem érezte „vál­lalásinak azt, hogy gyerme­ket hoz a világra. 18 évesen, mint kezdő egye­temista, férjével albérletben lakott, amikor az első gyere­két megszülte. S ma a 17 éves nagyfiú már úgy él a fiatal házaspár mellett, mint egy harmadik felnőtt. A 15 év körüli nagylányról is hihető lenne, hogy húga az édesany­jának, s bizonyosan segít bátyjával együtt a két kisebb nevelésében. Az egész beszélgetésből ér­ződött — és Horgas Béla írá­saiból is tudom —, hogy nagy családban élni jó. Sok-sok apró örömtől esnek el azok, akik nem ilyen bátrak. Mindig szerettem a több- gyermekes családok gyerme­keit tanítani. Teljesen mások voltak, mint az egykék, ön­állóbban öltözködtek, tettek- vettek, segítettek társaikon, sok mindent tanultak már előre, nagyobb testvéreiktől, nem válogattak az étkezés­ben, szerények voltak, nem vették el a másét, megszok­ták azt, hogy otthon is közös­ségben élnek, otthon is alkal­mazkodni kell a másikhoz. Sajnos, ma egyre kevesebb az úgynevezett „nagy” család, és egyre gyakrabban hallható a gyermekvállalás kifejezés, ami már a fogamzás pillana­tától valami „üzleti vállalko­zásaként hat, hiszen „tervtel­jesítés” jellege van, mert esetleg csupán a lakásért vál­lalták a fiatalok a két gyer­meket. Jó lenne, ha nyelvünkből a gyakorlat kikoptatná a gyer­mekvállalás szót és fiatalja­ink áldásnak éreznék a gyer­mek érkezését, „mert annak kell érezniük, ha azokra a gyermektelenséggel sújtott asszonytársaikra, az ő fájdal­mukra gondolnak, akik ^az anyaság legszebb érzésére re­ménytelenül, hiába vágynak, ök is sokan vannak. — yé — „Gazdálkodj Kedves játéka ez kisebbek­nek, nagyobbaknak egyaránt, gyakran a család felnőttjei is jól szórakoznak vele. Tervez­ni, okoskodni, számolni, spe­kulálni kell ahhoz, hogy nyer­tes lehessen a játékos. De vajon hányán játsszák jól az életben az okos gazdál­kodást ? Hányán terveznek jól, és hányán tudják azt meg is valósítani, amit elképzel­nek? Tanítónői munkám során nagyon érdekes tapasztalato­kat szereztem. A gyermekek ellátottsága, gondozottsága, az otthonok rendje, az életmód nagyon sokszor nem tükrözte a szülők kereseti kimutatása szerinti jövedelmet. Az ötgyermekes P. család­ban csak az édesapa keresett. Gyermekeik közül kettőt ta­nítottam, de mindet ismertem. Rendesek, tiszták voltak, és sohasem mentették magukat azzal — ha be kellett fizetni kirándulásra, vagy más prog­ramra —, hogy „Anyukának nincs pénze.” Mindig volt mindenre. Igaz, nem banánt hoztak tízóraira, de a vajas kifli mellett mindig volt egy alma, vagy 2—3 szem retek. Az apa nem járt el kocsmáz- ni, a családdal érezte jól ma­gát. Egyszer megkérdeztem az édesanyát, hogyan tud ilyen jól gazdálkodni? Akkor el­mondta nekem, hogy a férje az utolsó fillérig hazaadja a keresetét, közösen megbeszél­nek mindent, de a pénzt ő — az asszony — kezeli. A B. családnak csak egyet­len gyermeke volt, és mind­két szülő dolgozott. Nagyon jól kerestek, de a kisfiú csak hébehóba hozott tízórait, hol­mija elhanyagolt, hiányos volt. Hol az anya, hol az apa jött el a gyermekért, mind­kettő mindig szeszszagú volt és rendetlen. Az otthonuk is elhanyagolt. És bizony Zsolt sokszor mentette magát azzal, ha nem volt füzete, hogy „anyukának nem volt pénze”. Papírforma szerint több mint kétszeresét keresték a P. család jövedelmének. De sokszor gondoltam arra, mennyi mindent tudna előte­remteni ebből az összegből az az ügyes asszonyka. B.-éknél nem volt tervezés. Mint az asszonyka mesélte: egy hely­re leteszik a fizetést egy kis dobozba, és melyiküknek, mi­kor kell, akkor kivesz belőle, amennyit akar. „Ketten dol­gozunk érte — tette hozzá —, ketten is költjük el!” Ez rend­ben is lenne, de nem akármi­re, terv nélkül és megbeszé­lés nélkül. A helyes és jó családi gaz­dálkodásra, arra, hogy ki ke­zelje a pénzt, nehéz tanácsot adni, mert esete válogatja, hogy melyik a legeredménye­sebb módszer. A legrosszabb az, amit B.- éknél láttam, hogy a közösre „rájár” mindkét fél, amíg a „készlet tart”. Ezt még az egyedül élő kereső sem tehe­ti meg, mert teljesen beosztás nélkül nem lehet eredmé­nyesen gazdálkodni. A legnagyobb baj az, hogy a fiatalok, amikor összeke­rülnek, nem ismerik eléggé egymást, nem tudják, melyi­kük is lenne érettebb, alkal­masabb a „gazdasági veze­tésire. Mindegyikük félti a jogait, és nem akar anyagi függőségbe kerülni a másik­kal szemben. Ezért aztán vagy azt választják, hogy mindenki a saját keresetéből gazdálkodik, vagy a közösből vehet szabadon. Mindkét módszer egész kis vagyonok pazarlását, elaprózását jelenti. Nehéz valamiféle receptet adni, hogy ki kezelje a pénzt, de az életben az tapasztalha­tó, hogy a közös tervezés mel­lett egy kézben kell lennie a családi kasszának. Nem hatá­rozható meg, hogy a férj le­gyen-e a „pénztáros” vagy a feleség. Kettőjük közül az, aki jobban tud bánni a pénz­zel, és több érzéke van a jó gazdálkodáshoz. DR. GERGELY KAROLYNÉ A lakosság háromnegyed részének lúdtalpa van. Ez a rendellensség szinte népbe­tegség. A lúdtalp könnyen felismerhető, ha nedves talp­pal padlóra lépünk ún. „te­litalp” nyomot hagy. A rendellenes láb komoly fáj­dalmakat okozhat a láb-, térd-, és csípőizülefekben, sőt kisugárzó hátfájást is. Né­hány alapvető fogalommal tisztában kell lennünk ahhoz, hogy eredményesen küzdj ünik a lúdtalp kialakulása ellen, s ha már megvan, akkor gyógykezeljük, fájdalmas ha­tásait csökkentsük. 'A láb testünk egész súlyát viseli. A lábfej 26 csontból, izmokból és szalagokból fel­épített két boltívből alakul, a hosszanti boltozat a nagy- ujj és a sarokcsont között, a harántboltozat pedig a nagy- uij és a kisujj töve között alakult ki. Ez a két boltozat — a hídszerkezet statikájá­hoz hasonlóan — biztosítja testünk biztonságos alátá­masztását. tartását. Az egész­séges lábak teherbíróképessé- ge és a terhelése között egyensúly van, s ha ez az egyensúly valamilyen oknál fogva felbomlik (pl. elhízás­nál), akkor a boltozatokra nagyobb súly nehezedik, mint amennyit elbírnak. A töfob- letsúly a talaj felé nyomja a boltozatokat, lesüllyednek, deformálódnak. Ezek az el­változások okozzák a kezdet­ben kisebb, később mind na­gyobb panaszokat. Sokan vannak abban a tévhitben, hogy lúdtalp csak gyermekkorban alakulhat ki. Ez nem így van. Serdülő, sőt felnőttkorban is keletkez­het. Nézzük az okokat sorjá­ban. A kisgyermek hónapok alatt tanul meg járni. A lábfej fokozatosan alkalmaz­kodik a teher viseléséhez és kialakul az ideális egyensú­lyi helyzet a teher és a láb- boltozatok teherbírása között. Nagyon sok türelmetlen szülő erőlteti, hogy gyermeke talp­ra álljon. Ez helytelen, mert a lábboltozatok nem alkal­mazkodtak még a teher vise­léséhez és életre szóló defor­máció alakulhat ki — külö­nösen túltáplált gyermek ese­tében. Akkor járunk el he­lyesen, ha hagyjuk a gyer­meket saját magától feláll­ni és magától elindulni. A megelőzéshez tartozik az is, ha. a kisgyermek már jár­ni tud és panaszkodik, hogy elfáradt, vegyük fel, vagy ültessük kocsijába. Ne gon­doljuk azt, hogy „kényeske- dik”. A fáradtságérzet azt jelzi, hogy lábai nem bír­ják tovább testsúlyát vinni. Ha a gyermek már lúdtalpa«, sürgősen forduljunk orvos­hoz, mert a lúdtalp kezelés nélkül nem jön rendbe! Mi­nél előbb kezeltetjük, annál nagyobb az esély a gyógyu­lásra. Serdülőkorban is fenyegeti a gyermeket a lúdtalp kiala­kulásának veszélye. Hirte­len növekszik, fejlődik, test­súlya számottevően nő. Ez a súlytöbblet felborítja a láb teherbíróképessége és a ter­helése között addig meglé­vő egyensúlyt, s elkezdődik a lábfej deformálódása. A szülőnelk tehát serdülőkor­ban is figyelemmel kell kí­sérnie, nem alakul-e ki kez­dődő elváltozás. A rendsze­res gyógytorna, a láb mére­teihez készült betét rendbe hozhatja a kezdődő lúdtal­pat. Lúdtalp kialakulására ve- zetihez serdülő és felnőtt kor­ban a nem megfelelő cipő. A keskeny, kényelmetlen, rövid, magas sarkú, nem a lábboltozat ívéhez alkalmaz­kodó cipők előbb-utóbb sú­lyos deformációkat okozhat­nak. A lábcsontok termé­szetellenes helyzetbe kerül­nek, s ízületeikkel, izmokkal együtt eltolódnak eredeti helyzetükből. Ez a változás - megzavarja a gerincoszlop alátámasztásának biztonsá­gát, nehezebb a járás, fára­dékonyságot, bokadagadást és sók esetben lábfájást okoz. A felnőttkorban kialakuló lúdtalp okai három fő cso­portba oszthatók: az elhízás, a terheséggel járó súlytöbb­let és a foglalkozási túlterhe­lés. Ha elkezdődik a súly­gyarapodás. már kezdetben viseljünk — legalább mun­kában és otthon — magas­szárú cipőt vagy gyógy- fapapucsot, nehogy a túlter­helés lúdtalp kialakulásához vezessen. Ezzel az esetek többségében elkerülhető a visszértágulatok kialakulása is. SAJTGOMBÓC LEVES Hozzávalók: 1 liter húsle­ves (vagy csontleves). 4 dkg vaj, 8 dkg sajt (reszelt), bors, só, tojás sárgája, 4 dkg lisZt, vágott petrezselyem. A vajat reszelt sajttal, borssal, kevés sóval és a to­jás sárgájával habosra kever­jük. Majd végül lisztet keve­rünk hozzá. Pár percre a hűtőszekrénybe tesszük. A hűtőből kivéve kis gombóco­kat formálunk belőle és for­ró, de nem forrásban lévő húslevesben 5 percig kifőz­zük. Bőségesen megszórjuk petrezselyemmel. INDIAI RIZSLEVES Hozzávalók: 4 dkg vaj, 1 fej vöröshagyma, 1 kávés­kanál curry, 10 dkg rizs, 1,3 liter víz, 3 dl tei, 1 húsleves- kocka, 1 db banán, 1 tojás sárgája, 1 csipet só és cukor, 10 dkg reszelt sajt. 3 evőka­nálnyi darabolt mandula. A hagymát felszeleteljük és olvasztott vajban üveges­re pároljuk. Hozzátesszük a rizsit és curryt szórunk rá, tovább pároljuk, majd vizet, húsleveskockát és tejet te­szünk bele. Enyhe tűznél 15 percig forraljuk. A banánt Villával összenyomjuk és be­lekeverjük a tojás sárgáját. A banánkeveréket és a re­szelt sajtot a leveshez kever­jük. A mandulát megpirítjuk aranysárgára, és végül a le­vésbe szórjuk. Különleges ízű, nagyon ízletes levest ka­punk. KERTÉSZLEVES Hozzávalók: 1 kg vegyes zöldség: borsó, kelkáposzta, zeller, sárgarépa, zöldbab, karalábé (vagy 1 kg mély­hűtött leveszöldség), 1 db Játékosan tanul a piti Nagy öröme a családnak, ha a kisgyermek beszélni kezd, s egyre több fogalom­mal ismerkedve, új szavakat tanul. Kismamák figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy segíthetünk játékosan a ki­csinek abban, hogy beszéd- készségét fejlessze, világo­sabb legyen a fogalmak megértése. Még csak drága mesékönyveket sem kell eh­hez vásárolnunk. A képek igen jó eszközül szolgálnak a fentiek elősegí­tésében. Ma már a papírbol­tokban széles körű választék áll rendélkezésre a legkülön­bözőbb témájú levelezőlapok­ból. Érdemes 10—20 darabot venni (állatok, virágok, gyü­mölcsök). Egymásnak háttal helyezzünk egyet-egyet át­látszó. hasonló nagyságú nylonzacskóba, így nem pisz­kolódik be és nem törik be idő előtt a kép. Ha a képekre mutatunk és közben az ott látható ábrát megnevezzük, végűt is meg­ismétli a szavakat a kisgyer­mek. később pedig emléke­zik majd és számos tárgyat, sőt színt felismer a kép alap- ián. De épp így megfelel a cél­nak a képes újságokból, szí­nes folyóiratokból kivágott, jól látható, felismerhető áb­ra (ház, autó, kerékpár stb.). Ezeket persze célszerű rajz­lapra vagy kartonra rára- gaszrtva belehelyezni plasztik borítóba. Ilymódon akár képeskönyvszerűen is össze­állíthatjuk ha kilyukasztva, vékony szalaggal összefűz­zük. Barkácsolóknak Kiegészítő bútorelem A kiegészítő elem első tag­ja mindig a legegyszerűbb alapelem; nyitott egység. A mi javaslatunkban 38x38x48 centiméter méretű. Készül­het 20 mm vastag lécbeté­tes paneliiapból — ez esetben a vágott felületeket élke- ményfázni kell, de készülhet 10 mm vastag rétegelt le­mezből is. Ebből az anyag­ból egyszerűbb az összesze­relés, felületkezelésnek hasz­nálhatunk XYLADECOR pá­cot, színes Wallkyd fedőfes­téket. Ez utóbbi mosható. Felhordható ecsettel, szóró- pisztollyal vagy hengerrel. A nyitott egységet lezárhat­juk ajtóval, zongorapánttal felfüggesztve. Készíthetünk fiókos egysé­geket 3 vagy 4 fiókkal, tet­szés szerinti magassággal. Húzófülnek nagyon szép a kereskedelemben kapható „műszer húzófül”, amely haj­lított gömbvas, krómozva. Az elkészített nyitott alap­elemet variálhatjuk lemez­tartónak. függőleges osztások elhelyezésiével. Alábbiakban több összeál­lítási variációt mutatunk be. Az 1. 2. ábrán a legegy­szerűbb 2 egységet raktuk egymás mellé, 3. ábrán sorba helyezve, a 4. ábrán sarokba helyezve mutatjuk be az ele­méket. Egymás tetejére is helyezhetők az elemek, eset­leg csavarral szükséges egy­máshoz rögzíteni őket. póréhagyma, 4 evőkanál olaj, 6 dkg füstölt szalonna, 1 fej hagyma. 2 liter víz. 2 húsleveskocka, só, bors, ba­zsalikom, 15 dkg spagetti, 20 dkg reszelt sajt, vágott petrezselyem. Az olajat fölforrósítjuk és a kockára vágott szalonnát benne megpirítjuk. A zöldségéket megtisztít­juk és csíkokra vágjuk. A feldarabolt hagymát a zöld­ségekkel együtt hozzáadjuk, és körülbelül 10 percig pá­roljuk. Hozzáöntjük a vizet és a fűszereket belekeverjük. 20 percig lassú lángon tovább főzzük. A spagettit külön sós víz­ben megfőzzük, leszűrjük és a levesbe tesszük. Fűszerez­zük és bőségesen megszórjuk petrezselyemmel Tálaláskor reszelt sajtot szórunk bele. Készítsen madáretetőt Egy cinkepár évente há­romszor is költ. Egy-egy fé­szekalja fióka felneveléséhez — a megfigyelések szerint — 8—9 ezer rovart szednek ösz- sze a környezetükben lévő fákról. 'Egy cinkepár és évi szaporulata 40—50 gyümölcs­fát is képes megtisztítani a kártékony férgektől. Ezért is fogadjuk szívesen, ha megte­lepszenek a kertünkben, amit elősegíthetünk odú, etető fel­állításával. A fák önkéntes, falánk, kis egészségőreit a havas, hideg tél nagyon megviseli, külö­nösen, ha nem jutnak táplá­lékhoz. A fészekodú és etető védelmet nyújt a kis mada­rak számára kitett élelem- , nek. 1. A fészekodú alapja 12x12 cm, a magassága 24 cm le­gyen, 35 mm-es röpnyílással. Helyezzük ki a gyümölcsfák­ra. Eleséget keresve, a zord idő elől is meghúzódhatnak benne a madarak, sőt nem ritkán fészket is raknak ben­ne a nyár folyamán. 2. A sátortetővel ellátott, nagyobb alapterületű etetőt érdemes beüvegezni, s egyik oldalán két darabból álló toló­ablakkal ellátni, ahol az ele­séget beszórjuk. Alul, a 32 mm átmérőjű kerek röpnyí- láson szállnak be a madarak, s így bárhol is helyezzük el az etetőt, macska nem férhet hozzá. A téli hónapokban szórjunk nekik olajos mag­vakat — tökmag, napraforgó —, kölest. Kössünk az oldalá­ra kis szalonna- vagy sült- húsdarabkát.

Next

/
Thumbnails
Contents