Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-29 / 50. szám

2 'KÉPÚJSÁG 1980. február 29. Kolumbia Mi történt Suriname-ban ? A hatalomátvétel előzményei Tömeges túszejtés Dominika követségén Tizenhat nagykövetet és a pápai nunoiust, valamint to­vábbi mintegy hatvan sze­mélyt tartanak túszul Do­minika bogotai naigykövetsé. gén. szélsőbaloldali gerillák, akik az „Április 19. mozga­lom” (M—19) és a „Pedro Leon Arboleda osztag” ve­gyes csoportjának mondják magúikat. A gerillák sportmelegítők­be öltözve közelítették meg szerdán este az épületet és sport zsákokból elővett fegy­vereikkel behatoltak a kö_ vétségre, ahol a nagykövet éppen fogadást adott Domi­nika nemzeti ünnepe alkal­mából. A mintegy harminc támadó többször tűzharcba keveredett az épületet kö­rülvevő katonasággal. Egy gerilla meghalt, s öt személy súlyosan megsebesült. A túszszedő csoport veze­tője telefonon közölte az Rhodesia Salisbury, Kurucz János, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: — A választásokra túl ko­rán, és előkészületlenül kerül sor, ráadásul napról napra Világosabbá válnak a lon­doni rhodésiai konferencia hiányosságai — jelentette ki Joshua Nkomo, a Hazafias Front (korábbi néven a ZA- PU), elnöke Salisburyben az MTI kiküldött tudósítójának adott interjúban. Nkomo veszélyesnek mon­dotta azt, hogy a volt mi­niszterelnök, Muzorewa ma­gánk adseregének egységei szabadon járnak-kelnek az országban, megfélemlítve a lakosokat, miközben a haza­fias erők fegyveresei vagy a AP hírügynökséggel, hogy ötvenmillió dollárt követel­nék; ezenkívül az összes po. litikai fogoly szabadon bo­csátását és szabad távozást az országból. Követelik azt is, hogy közleményük jelen­jen meg a lapokban. A rá­dióval ugyancsak telefonon közölte, hogy hajlandók tár­gyal ásókat kezdeni a kor­mánnyal. A túszokat „szük­ség esetén egy-két hónapig is” fogva tarthatják — fűzte hozzá — és „nem. felelnek életükért, ha a fegyveres erők valamilyen hibát kö­vetnének el”. Mint mondták, az akciót egy társuk, Marcos Zambra­no emlékének szentelik, aki a múlt héten belehalt a rendőri kínzásokba. A csoport elfogadta Alfre­do Vasquez-Carrisoza volt tűzszüneti táborokban van­nak- vagy már bevonultak a iövendő hadsereget szervező laktanyákba, csatlakozva - a rhodésiai hadsereg egyes alakulataihoz. Nkomo a választások elő­estéjén adott interjúban a Hazafias Front jövőbeni fel­adatairól szólva elmondta, hogy a mezőgazdaságnak ki­emelt figyelmet fognak szen­telni. ha kormányon lesznek. A földtulajdon-viszonyokról féltett kérdésre válaszolva a Hazafias Front einöke leszö­gezte: ebben az országban a föld a nép tulajdona és nem képezi adós-vétel tárgyát. Hozzátette, hogy az afrikai parasztok tömegeit kell majd kolumbiai külügyminiszter közvetítését. Az ex-mindsz. tér egy orvos társaságában a nagykövetségre ment, s tárgyalt a kommandó veze­tőjével, valamint a gerillák által kijelölt „tárgyalófoizott. sággat”, amely az Egyesült Államok, Venezuela és Mexi­kó nagykövetéből és a pá­pai, nunciusiból áll. Az említetteken kívül a UPI szerint Ausztria, Olasz­ország, Svájc, Egyiptom,, Iz­rael; Bolívia, Brazília, Costa Rica, Guatemala, Haiti, Pa­raguay, Dominika és Uru­guay nagykövete és sók más szlemély tartózkodik az é{fü­leiben. Kurt Waldheim ENSZ-,fő. titkár mélységes aggodalmát hangoztatta az újabb túsz­szedés hallatán, és a fogva, tartották haladéktalan elen­gedésére szólította föl a tá­madókat. megtanítani az ország lét­alapját jelentő fejlett mező- gazdaság követelményeinek megfelelő földművelésre. Hétmillió fekete és a 260 ezer fehér közötti együttélés kilátásairól Nkomo így nyi­latkozott: mi nem teszünk különbséget bőrszín alapján, minden állampolgárt zim­babweinek tekintünk ma is és a jövőben is. Arra a kérdésre, hogy győ­zelem esetén a Hazafias Frontot a későbbiekben át­alakítanák-e párttá, Nkomo kijelentette: törhegszervezet maradunk mindig'is. és nem tervezzük semmiféle párt- alakulat létrehozását. Suriname-ot hétfő óta hét őrmester és egy hadnagy irányítja, akiket a sztrájkoló katonák juttattak hatalomra. Az új vezetés pontos politi­kai irányvonala még nem ismeretes. Egy évvel ezelőtt a volt holland gyarmat tiszthelyet­tesei panaszt emeltek a fe­letteseik részéről tanúsított rossz bánásmód és megkü­lönböztetések miatt, és kö­vetelték, hogy szakszerveze­tet alakíthassanak. Az ország nyolcszáz katonája közül háromszáz sztrájkba lépett. A hatóságok a sztrájk há­rom vezetőjét, Ramon Anton Abrahams, Laurent Eduard Neede és Badresein Sital őr­mestereket letartóztatták, és bíróság elé állították. Bizalmi szavazás a francia parlamentben Szerdán késő este szava­zott a francia nemzetgyűlés a kormány ellen benyújtott szocialista, illetve kommu­nista bizalmatlansági indít­ványokról. Mindkét szöveg 199 voksot kapott a szava­zásban, amelyen csak a bi­zalmatlansági indítványok támogatói vettek részt a ház­szabályok szerint. Mivel a szükséges többség 246 voks, az eredmény azt jelenti, hogy a parlament elvetette a két indítványt és a kormány a helyén marad. Georges Marchais élesen bírálta a kormánypolitikát. A francia életre a munka- nélküliség állandó emelke­dése, az áremelkedés, vala­mennyi társadalmi réteg vá­sárlóerejének csökkenése, a társadalombiztosítási rend­szert gyengítő csapások és a francia és bevándorolt dol­gozók szabadságjogai elleni támadások jellemzők — mondotta Interjú Joshua Nkomóval New Hampshire it „granitallam” uoksai Az időeltolódás következtében február 27-én a kora reg­geli órákban vált ismeretessé Európában az előző napon tartott első amerikai „előválasztás" — angol szóval pri­mary — eredménye, Ezt az Egyesült Államok északkeleti partján New Hampshire-ben tartották. Az itt elért eredmé­nyek mindig különleges szerepet játszottak az elnökválasz­tási küzdelmek történetében. Az a mondás járja: „Amerre New Hampshire megy, arra megy az ország". Ezt a mon­dást tapasztalati tények igazolják: aki az utóbbi 28 évben ebben az államban győzött, az mindig elnyerte pártjának elnökjelöltségét. IOWA ÉS MAINE HATÁSA A várakozásnak megfelelően a New Hampshire-ben tar­tott előválasztás Carter győzelmét hozta. A demokrata párti* szavazók 49 százaléka voksolt az elnökre, míg Kennedy 38 százalékot kapott. Az eredmény mérlegelésénél figyelembe kell venni, hogy Kennedy a szomszédos Massachusetts állam szenátora is, voltaképpen az Egyesült Államok egész észak­keleti partvidéke a Kennedy-dinasztia „politikai birodalmá­hoz” tartozik. Ebben az értelemben mostani veresége igen baljós jel Kennedy számára — arról nem is szólva, hogy hí­ven kifejezi az Egyesült Államokban jelenleg uralkodó poli­tikai légkört. Mindenekelőtt utalni kell arra, hogy a mostani szavazást megelőzően két másik államban már összemérte erejét Car­ter és Kennedy. Igaz, azok az erőpróbák nem szabályos „elő­választást” jelentettek. Az első szűkebb körű demokrata­gyűlésen Iowa államban Carter 2:1 arányban diadalmasko­dott Kennedy felett. A második esetben, Maine államban a gyűlés résztvevőinek 45 százaléka állt az elnök mellé, 39 szá­zaléka pedig Kennedy oldalára. Miután Maine is az észak­keleti övezethez tartozik, ezek az előzmények már jelezték Edward Kennedy gyengeségét a demokrata párton belül. Pedig tavaly ősszel Carter még szinte reménytelen hely­zetben volt. Az ország figyelmét akkor elsősorban a magas infláció, a munkanélküliség, az ingatag gazdaságnövekedés, és az energiaproblémák kötötték le. Az amerikai közvélemény ezekben a kérdésekben Cartert határozatlannak ítélte. Egy­ben pedig a már korábban megkezdődött hidegháborús ma­nipulációk eredményeképpen úgy vélekedett, hogy áz elnök nemzetközi kérdésekben is túlságosan gyenge kézzel forgatja az ország kormánykerekét. így alakulhatott ki olyan helyzet (amelyre 1884 óta nem volt példa), hogy ősszel még a jelen­legi elnöknek igen kevés esélye volt saját pártja elnökjelölt­ségének megszerzésére. FORDULAT: IRÁNI TÚSZUGY Carter helyzetében a fordulatot valószínűleg az iráni túsz­ügy hozta. A nemzetközi kérdésekben csak nagyon általáno­san tájékoztatott és a televíziós manipulációk bűvkörében élő amerikaiak számára a túszdráma hirtelen „bevitte a lakó­szobába” a nemzetközi helyzetet. Ez kedvező alkalmat bizto­sított Carternek a nemzeti szenvedélyek felszítására, más­részt pedig arra, hogy eljátssza a kicsinyes pártharcokon felülemelkedő elnök szerepét. Ennek a taktikának a lehetősé­geit az afganisztáni események még kiszélesítették. Carter­nek módja nyílott arra, hogy megkísérelje elfeledtetni a „gyengekezűség” és határozatlanság vádját. A szovjetellenes felhívások, az olimpia bojkottjának erőszakolása, a sorozási összeírás bevezetésére irányuló törekvés, a flottatüntetések, a hadiköltségvetés nagyarányú emelése — mind ezt a célt szolgálta. Választástaktikai szempontból ez a magatartás ered­ményt hozott. Annál is inkább, mert Kennedy politikai ha­gyományainál fogva a demokrata párt centrumától némileg balra helyezkedik el, ezért az elnök hidegháborús intézkedé­seit csak balról bírálhatta, tehát a jelenlegi amerikai köz­hangulatban „az árral szemben” kellett úszni. Ez a helyzet vezetett Iowa és Maine választási gyűlései után a „gránit­államban” tartott első amerikai előválasztás eredményéhez. Amennyiben a’ nemzetközi helyzetben nem következik be vi­szonylag gyors változás, vagy valamilyen esemény nem ál­lítja ismét előtérbe az amerikai gazdasági és belpolitikai hely­zet továbbra is megoldatlan kérdéseit, Kennedy pozíciói gyengék maradnak és Carternek elsöprő esélye van a de­mokrata párt elnökjelöltségének megszerzésére. ELLENFELEK A TÚLOLDALON Végül említést kell tenni a republikánus párt jelöltjeinek helyzetéről is. A köztársaság párti tábor összes jelöltje lénye­gesen jobbra áll Cartertől — Kennedyről nem is beszélve. A jelenleg versenyben lévő három pályázó; Reagan kalifor­niai ex-kormányzó, a köztársaság párti szélsőjobb klasszikus vezetője, Bush, a CIA volt főnöke, akit Reagannál mérsékel­tebbnek tartanak, valamint a szenátusban vezető szerepet játszó Baker. Az eddigi erőpróbák során a csaknem 70 éves Reagannel szemben Bush meglepően jó eredményeket ért el és sokan úgy vélték, hogy komolyan veszélyeztetheti Reagan pozícióját. Most New Hampshire-ben a republikánus párti szavazók is leadták voksukat a maguk külön előválasztásán. Ezúttal Reagan 50 százalékot kapott, míg Bush kénytelen volt megelégedni 23 százalékkal. Ez az eredmény is az ame­rikai közvélemény jobbratolódását mutatja. A harc természetesen még csak most kezdődött meg iga­zán az Egyesült Államokban, hiszen New Hampshire az első előválasztás színhelye volt. Annyit azonban le lehet szögezni, hogy a kormányzó demokrata párton belül a helyzet a tava­lyi esztendő őszéhez viszonyítva gyökeresen megváltozott — Kennedy kárára. * —i—e A három tiszthelyettes pe­rében kedden hoztak volna ítéletet, ám hétfőn a kato­nák megrohamozták a ka­szárnyákat, a fegyver- és lő­szerraktárakat, elfoglalták a parti űrhajókat, és azokról lőtték a paramaribói rendőr­őrsöket. A katonai vezetők szerdán bejelentették, hogy újra megnyitották az ország nem­zetközi repülőterét, a telex- és rádióösszeköttetéseket azonban továbbra is ellen­őrzik. Oltón Van Genderen, a megbuktatott kormány mi­niszterelnök-helyettese, aki megadta magát a felkelők­nek, és a szintén őrizetben lévő S. Badrisingh igazság­ügyi és rendőrminiszter nyi­latkozatában elismerte, hogy a katonák teljes mértékben urai az országnak. A két miniszter fölszólította a la­kosságot, hogy „a béke, a rend és a biztonság érdeké­ben teljes mértékben vesse magát alá” a nemzeti kato­nai tanácsnak. Jelenleg körözik a meg­buktatott Henck Arron kor­mányfőt, akinek tartózkodá­si helye nem ismert. Kor­mányának pénzügyminiszte­rét és a rendőrség főnökét letartóztatták, több minisz­tere pedig állítólag a szom­szédos Francia-Guyanába menekült. Paramaribói for­rások szerint belehalt fej­sérülésébe Maurice de Mi­randa főügyész, aki hétfőn ellenállást tanúsított az őt letartóztatni próbáló kato­nákkal szemben. Púja Frigyes Bangkokban iPuja Frigyes külügymi­niszter a Fülöp-szigeteken tett látogatását befejezve, útón Iindia felé, megállt Bangkokban, és csütörtökön udvariassági látogatást tett Szitihí Szavetszila thaiföldi külügyminiszternél. A látó. galtésra elkísérte Veres Já­nos bangkoki magyar nagy. követ. A Japán KP A demokratikus vívmá­nyok megőrzéséért, az alkot, roámyos és emberi jogok vé­delmiéért, valamint a rossz­emlékű militarista múlt fel- támasztása ellen vívott poli­tikai-társadalmi harc kérdé­sei álltak a vita központja, ban a Japán Kommunista Párt XV. kongresszusának harmadik napján. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága üzenetben köszöntötte a JKP XV. kongresszusát. Aiz üzenet, amelyet csütörtökön az Ainaihata is közölt, többek között megállapítja: a ma­gyar kommunisták, a szocia­lizmust építő népünk nagyra értékeli azt az áldozatos küzdelmet, amelyet a japán kommunisták a hazai és a nemzetközi monopóltőke el­len, a dolgozók érdekeinek védelméért, a demokráciáért kongresszusa és a társadalmi haladásért folytatnak. A JlKlP kongresszusán részt vevő magyar pártiküldöttség csütörtökön Kobeban, a tá- vo'l-fceletá szigetország egyik legnagyobb kikötővárosában és ipari központjában barát, sági nagygyűlésen, találko­zott a helyi kommunisták­kal, a lakosság képviselőivel. A zsúfolásig megtelt Mikage csarnokiban a vendégeket Szakamioto Kendzo, a me­gyei pártbizottság elnökhe­lyettese és Kinosilta Motomi, a köbei szavazófcerület kom­munista alsóházi képviselője köszöntötte. A nagygyűlésen Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője tolmácsolta a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, az egész miagyar nép baráti, in. ternacionialista üdvözletét. PANORÁMA BONN A kormány és az ellenzéki már ismert külpolitikai né­zetei csaptak össze csütörtö­kön a nyugatnémet parla­ment vitájában. Helmut Schmidt kiancéllár (képün­kön) kormánynyilatkozatá­ban az enylhülés eddiigi ered­ményeinek megőrzésére, a kelet—nyugati párbeszéd folytatására szólított fel, ugyanakkor azt is bejelen­tette: az NSZK fokozza ka. tonai erejét és más országok­nak az eddiginél nagyobb gazdasági és katonai segélyt nyújt. Az NSZK megbízható partner a NATO-ban és a Közös Piacban, alapvetőnek tekinti az Egyesült Államok­hoz, meghatározónak a Fran­ciaországhoz fűződő szövet­ségi viszonyít. A nyugatnémet fél ugyan, akkor megbízható partnere kíván maradni a Szovjet­uniónak és a szocialista or­szágoknak is. Ezért ragasz, kodik a már megkötött ke­leti szerződésekhez és igyék- szik olyan feltételeket te. remteni, amelyek között az európiai együttműködés to­vábbfejleszthető. BUDAPEST Csütörtökön befejeződött a magyar—olasz fórum Bu­dapesten megtartott VIII. ülése, amelyen az enyhülés, az európai biztonság és együttműködés, a leszerelés, valamint a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok idő. szerű kérdéseiről folytattak véleménycserét. A tárgyalá. sokról közös közleményt ad. ta'k ki. MADRID Csütörtökön reggel meg­kezdődött a népszavazás Spa­nyolország nyolc andalúz tartományában. A csaknem 4 és fél millió szavazópolgár. nak arról kell döntenie, hogy az országrész autonómiájá­nak kialakítását az alkot­mányban meghatározott le. hetőségek közül a gyorsabb úton, vagy az öt évig is eltartható lassúbb úton ki. vánják-e. A' kormánypárt a lasísiúbb út mellett foglalt állást és ezért híveit a sza­vazástól való tartózkodásra szólította fel.

Next

/
Thumbnails
Contents