Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-26 / 47. szám

2 NÉPÚJSÁG 1980. február 26. Irán Munkához látott az ENSZ-bizottság Aimibrus István, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A sah rendszere által el­követett bűntettekkel kap. csolatos iráni panaszok ki­vizsgálására Teheránba ér­kezett öttagú nemzetközi bi­zottságot és a testületet kí­sérő 15 szakértőt vasárnap fogadta Bandszadr államfő és Qhotbzadeth iráni külügymi- ntalter. A találkozó — amelyről kirekesztették a sajtó képviselőit — szűksza­vú közös nyilatkozat ismer, tetésével ért véget. A dek­laráció lényege, hogy a Waldheim ENSZ-lfőtitkár kéthónapos erőfeszítései eredményeként létrejött misszió haladék nélkül hoz­zálát az iráni panaszok .meg­alapozottságának vizsgálatá­hoz, az iráni külügyminisiz- térium pedig minden segít, séget megad ahhoz, hogy a bizottság munkája eredmé­nyes legyen'. Teheránban mind keve­sebb esély;, adnak azoknak az amerikai elképzeléseknek, hogy a nemzetközi bizottság tevékenysége az iszlám diá­kok által fogva tartott tú­szok mielőbbi szabadon bo­csátásához vezethet. Kho­meini ajafollah ugyanis leg. újább üzenetében forradal­mi hőstettnek minősítette az amerikai nagyikövetség el. foglalását és a túszok fog­lyul ejtését, ugyanakkor egy­értelműen' jelezte, hogy a kö­zeljövőben megválasztandó nemzetgyűlés hatáskörébe utalja a döntést a túszok sorsáról és arról is, hogy szabadon bocsátásuk fejében mit követeljenek az iráni nép megválasztott képviselői az Egyesült Államoktól. Kijelentette továbbá, hogy a sah rémtetteit Irán lakos, sága soha nem felejtheti el, a volt uralkodó kiadatására vonatkozó követelésétől soha el nem tántoríthatja semmi. Az ajatollah felszólította, a császári rezsim megkínzott, megcsonkított áldozatait, a Baniszadr iráni elnök Teheránban fogadta annak a nemzetközi bizottságnak a tag­jait, akik a megbuktatott uralkodó bűneit vizsgálják ki. (Képtávirónkon érkezett.) terror alatt elpusztultak hoz. zátartozóit: írásban ismer­tessék szenvedéseiket, hogy a jelentéseik alapján össze­állított jegyzőkönyvet a nemzetközi bizottság élé ter­jeszthessék az iráni hatósá­gok. A túszok fogva tánfői pedig Khomeini szavait üd­vözölve kijelentették: egy lépést sem hátrálnak, sem­miféle nyomásnak nem en- 1gednek mindaddig, amíg ki­tűzött céljaikat el nem érik. A nemzetközi bizottság munkájával párhuzamosan Juan Vazquez panamai ügy­véd, volt igazságügyminisz­ter, akit Irán arra kért fel, hogy a panamai hatóságok­nál járjon közbe a bukott sah kiadatása érdekében, megkezdte a Reaa Pahlavi népellenes bűntetteire vonat­kozó, a szenátus épületében féthálmozott tényanyagok vizsgálatát. Az illetékes iráni hatósá­gok bejelentették: ünnepi há'laadó ünneppé nyilvánít, ják azt a napot, amelyen Khomeini elhagyja a kórhá­zat. Az iszlám forradalom vezetőijét ápoló orvosi testü­let viszont ismét megtiltotta az ajatöllah látogatását, ar­ra való hivatkozással, hogy a szívpanaszokkal — s tel­jességgel ellen őrdizhetetlen források szerint rákkal — küzdő Khomeinit kimerítet­te az utóbbi napok zsúfolt programja, a tárgyalások és látogatások végeléthatiatlan sora. Az ötmilliós világváros ut. cáin hömpölygő gépkocsi, tenger most csakis narancs- sárga autókból áll. A Kho­meini ajatollah által elren­delt mozgósítási hét keretén belül ugyanis három napra betiltották a magánautók közlekedését, így a teheráni utakat az élénk narancsszín- re festett taxik és irány­taxik vették kizárólag birto. kukba.. Az általános nemzeti ön­védelemre való felkészülés céljait szolgáló mozgósítás­hoz tartoznak még a rend­szeres áramszünetek, a gáz- és vízszolgáltatás korlátozá­sa, a lakosság, főként az if­júság fegyverforgatásra való 'kiképzése is. A korlátozásokkal együtt, járó kényelmetlenségeket vi­szonylag fegyelmezetten vi­selik el az iráni főváros la. kői. Egy réteg pedig osz­tatlan lelkesedéssel fogadta a magángépkocsik forgal­mának tilalmát: a teheráni taxisofőrök több tízezres tá­bora. Kabulban helyreállt a rend A kabuli televízió vasár­nap közölte, hogy az afgán biztonsági erők, a párt- és társadalmi szervezetek a hét végén — a főváros lakossá­gának segítségével — szá­mos banditát és terroristát tettek ártalmatlanná, és nagy mennyiségű amerikai, angol, pakisztáni és kínai gyártmá­nyú fegyvert koboztak el. Szombaton jelentős mér­tékben normalizálódott a helyzet Kabulban. A bizton­sági erők — ismét csak a la­kosság önkéntes segítségével — mindent megtesznek a rend biztosítására. A biztonsági szervek — a lakosság közreműködésével — egy ellenforradalmár cso­portot tettek ártalmatlanná, amely pakisztáni területen levő parancsnokaival volt összeköttetésben egy nyugat­német gyártmányú rádió adó­vevő segítségével. Valameny- nyinél amerikai pisztolyokat találtak. Tájékoztatást adtak a kabuli eseményekről és egyben megfelelő utasításo­kat kaptak. Kabulban vasárnap már normális mederben folyt az élet. Rendes munkanap volt, kinyitottak az üzletek, dol­goztak a minisztériumokban és hivatalokban. HAZAÉRKEZETT AZ MSZBT KÜLDÖTTSÉGE Hazaérkezett Moszkváiból a Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége, amely Regős Gábor titkár vezetésé­vel részt vett a szocialista országok szovjet baráti tár­saságainak nemzetközi ta­nácskozásán. Fontos szakaszához érkezett az évtized bűnügye: hétfőn a Buda­pesti Rendőrfőkapitányságon befeje­ződött a tavaly nyáron történt rendőr­gyilkosság vizsgálata, az ügyet vád­emelési javaslattal átadták a Fővá­rosi Főügyészségnek. Az egész or­szágot foglalkoztató rendkívül sú­lyos bűncselekményről, s a rendőri vizsgálatok, a nyomozás során feltárt egyéb bűnesetekről tájékoztatták hét­főn a sajtó képviselőit. Konczer Ist­ván rendőr ezredes, a BRFK vizsgá­lati osztályának vezetője egyebek között elmondta, hogy az elvetemült bűnbanda listáján — Gyulai Károly rendőr főtörzsőrmester meggyilkolá­sán kívül — még három gyilkosság, s mintegy 70 betöréses lopás, autó­feltörés és lopás, csalás, sikkasztás szerepel. A rendőrség áldozatos munkájá­nak, a lakosság segítőkészségének eredményeként a rendkívül bonyo­lult ügyben mindössze néhány hétre volt szükség, hogy a tetteseket kézre A lengyel társadalom programja Nemrég fejezte be ötnapos tanácskozá­sát Varsóban a Lengyel Egyesült Munkás­párt VIII. kongresszusa. Sokoldalú és be­ható vita után a küldöttek határozatot hoz­tak az ország 1981—85-re előirányzott gaz­dasági fejlődéséről, megválasztották a párt vezető tisztségviselőit. Bár a gazdasági tervek a 80-as évek első felére vonatkoznak, végrehajtásuk ki­hat majd az egész évtizedre. Sőt, egyesek, mint például a Visztula-szabályozás prog­ramja, érvényesül majd az elkövetkezendő második, sőt harmadik évtizedben is. A kongresszus határozatait össznépi vita előzte meg, amelyben lengyel párttagok és pártonkívüliek milliói vettek részt. A kong­resszuson 750 küldött kért szót és 954 jut­tatta el az elnökséghez észrevételeit és ja­vaslatait írásban. Edward Gierek záró­beszédében hangoztatta, hogy valamennyi javaslatot alaposan megvizsgál majd a központi bizottság és a politikai bizottság, és azok alapján alakítja ki Lengyelország nagy társadalmi, gazdasági építőprogram­ját.. Az össznépi vita és a pártkongresszus egyértelműen tükrözte, hogy a párt egésze és a lengyel társadalom túlnyomó többsége egyetértett a kongresszus értékelésével és a 80-as évekre előirányzott feladatokkal. A pártkongresszus megerősítette az 1971- ben elfogadott gazdaságfejlesztési elveket, és úgy határozott, hogy az akkor megha­tározott úton kell tovább haladni. A fej­lesztési elvek központjában az ember áll, a maga szükségleteivel. A 80-as évek fej­lesztési céljainak előfeltételeként szabta meg a hatékonyság növelését. Ez teszi le­hetővé a gazdasági problémák megoldását, a fejlett szocialista társadalom felépítésére irányuló program céljainak megvalósítását. A határozat megállapítja, hogy ipari te­kintetben Lengyelország rendelkezik azok­kal a technikai feltételekkel, amelyek le­hetővé teszik a magas szintű fejlesztést. A széles körű nyersanyagbázis és a jól kép­zett szakembergárda a biztosíték arra, hogy a program megvalósuljon. Foglalko­zott a kongresszus a mezőgazdaság problé­máival is. A határozat célul tűzte ki a me­zőgazdaság fokozott ellátását korszerű esz­közökkel. Ez hozzájárul majd a lakosság jobb ellátásához. A párt a dolgozók kezde­ményezésére, a társadalmi ellenőrzésre számít, mint a szocialista demokrácia ki- szélesítésének alapjára. Külpolitikai tekintetben Lengyelország a többi szocialista országgal együtt követ­kezetesen törekszik az enyhülésre és a bé­kéié. Edward Gierek a kongresszuson megismételte a Varsói Szerződés javasla­tát össz-európai leszerelési konferencia összehívására és a konferencia színhelyéül Varsót javasolta. A párt fontos feladata a nép erkölcsi­politikai egységének erősítése és elmélyí­tése. A kongresszus igazolta a párt hatá­rozottságát és aktivitását. A párt, amely­nek jelenleg több mint hárommillió tagja és tagjelöltje van, felkészült az új felada­tok végrehajtására, az akadályok és nehéz­ségek leküzdésére. Szilárd elhatározásuk, hogy az össznépi érdeket képviselő straté­giát megvalósítják, s ez hozzájárul majd a szocialista Lengyelország világpolitikai sú­lyának megerősítéséhez a békéért folyta­tott harcban. Alternatíva — a béke Hétfő esti kommentárunk. „Brezsnyev síkraszállt az enyhülés mellett” — írja nagybetűs főcímében az El Pais című spanyol polgári lap. Rendes körülmények között egy ilyen megállapítás — mármint az, hogy a szovjet államfő az enyhülés mel­lett tett hitet — aligha lett volna ordítóbetűs főcím szinte valamennyi világlap első oldalán. Korábban még a szovjetellenes fórumokon is elismerték, hogy Moszk­vából nem fújdogálnak hidegháborús szelek és a szov­jet megnyilatkozások mindig tükrözték azt az alapvető tényt, hogy a szocialista nagyhatalom egész külpoliti­kája az emberiség békevágyát fejezi ki. Most azonban, tekintettel a körülményekre, a nyu­gati közvélemény irányítói kénytelenek valami meg­lepetésfélét színlelni. Gondoljuk csak végig: Carter nem az afganisztáni szovjet akció miatt, hanem annak ürü­gyén kezdte el a már készen álló, sőt fontos elemei­ben a már korábban is alkalmazott doktrínájának kon­centrált érvényesítését. A washingtoni karmesteri pál­ca intésére — ha nem is harmonikusan, ha disszonáns hangokban bővelkedve is — felhangzott a szovjet­ellenes gyűlölködés világméretűre tervezett kórusa. Moszkvával ellentétben Washingtonból semmi más nem fújt az utóbbi időben, csakis dermesztőén jeges szél. Egymást követték a látványosnak szánt intézkedések: a gabonára és a technikai eszközökre vonatkozó szál­lítási tilalom, az olimpiai bojkott, a kapcsolatok egész sorának brutális befagyasztása, fenyegetőzés minden fórumon és minden szinten, katonai bázisokról tár­gyaló amerikai politikusok demonstratív látogatása Iszlámábádtól Pekingig és Haifától Nairobiig. Ilyen külpolitikai közegben hangzott el a szovjet vá­lasztási kampány lezárásaként az SZKP főtitkárának, a szovjet államfőnek a beszéde. Brezsnyev mostani megnyilatkozása, akárcsak a Pravdának januárban adott interjúja, világméretű figyelmet keltett, hiszen a választások küszöbén a beszéd egy bel- és külpolitikai programnyilatkozattal is felért. Brezsnyev beszédében ismét harmonikus egészet al­kotott a bel- és külpolitika, méghozzá a szó legneme­sebb értelmében. Az SZKP főtitkára felvázolta a föld­kerekség legnagyobb országának grandiózus fejlesztési terveit és ismét világossá tette, hogy ezért — de nem­csak ezért — a szovjet külpolitika legfőbb törekvése továbbra is a béke védelme, az enyhülés fenntartása, sőt kiterjesztése. Ám — természetesen — nem minden áron. A Szovjetunió egész történelme folyamán be­bizonyította, hogy nyomással, fenyegetéssel a jelenlegi­nél összehasonlíthatatlanul nehezebb körülmények kö­zött sem lehetett rákényszeríteni semmire. Miért lehet­ne most, amikor ereje minden vonatkozásban sokszo­rosa a korábbinak, és amikor már egy összeforrott szo­cialista közösség néz szembe minden fenyegetéssel? Mivel az egész jelenlegi amerikai szuperkampány ürügye az Afganisztán népének nyújtott szovjet segít­ség, Leonyid Brezsnyev ezt a témát is félreérthetetlenül „a helyére tette”. Kijelentette: a Szovjetunió haladék­talanul hajlandó megkezdeni csapatai kivonását, mi­helyt az Afganisztán demokratikus rendjét fenyegető külső beavatkozás minden formája megszűnik és ezt az Egyesült Államok — Afganisztán szomszédaival együtt garantálja. Leonyid Brezsnyev egyúttal rá­mutatott arra is, hogy miközben az Egyesült Államok nagy hangon követeli a szovjet csapatok kivonását, gyakorlatilag mindent megtesz azért, hogy ez a lehető­ség minél távolabb kerüljön: folytatja és növeli a be­avatkozást Afganisztán ügyeibe. A szovjetellenes hisz­tériának nem csupán az a célja, hogy bárki is győzel­met arasson az elnökválasztáson, hanem elsősorban az, hogy az Egyesült Államok saját hegemóniájának ren­delje alá az Indiai-óceán, a Közel- és Közép-Kelet, va­lamint Afrika országait. Egyúttal föl akarja használni ezeket a területeket a szocializmus világa és a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen irányuló hadászati el­képzeléseinek megvalósításához. Ez a dolog lényege — mondotta a szovjet vezető. A labda — írja a kifejezetten jobboldali párizsi lap, a Le Quotidien de Paris — most az amerikaiaknál van. Carter kénytelen lesz felelni. Körülbelül ez a nyugati visszhang lényege és a jelenlegi helyzetben ez nem csekélység. Az olasz Corrierre della Sera szerint a Brezsnyev-beszéd „felkeltette a világméretű érdeklő­dést és pozitív fordulat lehetőségét jelezheti”. A pozitív fordulat eddig sem Moszkván múlott. A Brezsnyev-beszéd legfőbb hatása éppen az a tömeges felismerés, hogy a Carter-féle hisztérikus kampánnyal szemben ismét bizonyította a szovjet szándékok jóté­kony folyamatosságát, azt, hogy a hidegháborúnak igenis van alternatívája. Ezért keltett osztatlan figyel­met és széles körű elismerést nemcsak a beszéd tartal­ma, hanem annak higgadt és józan hangvétele is. HARMAT ENDRE kerítsék. A szinte példátlan erőfeszí­tést jól szemlélteti, hogy a gyanú­sítottak letartóztatásáig több ezer személygépkocsit ellenőriztek, mint­egy 200 ezer lakost kérdeztek meg, hogy minél többet tudjanak meg a bűnesetről. A nyomozás során össze­gyűlt terhelő vallomások, bizonyíté­kok alapján őrizetbe vették Soós Lajos 36 éves gépkocsivezető, bün­tetett előéletű vecsési lakost, György József 38 éves kocsikísérő, büntetett előéletű budapesti lakost, Németh István 20 éves gépkocsivezető, bün­tetlen előéletű budapesti lakost és Varga László 35 éves szállítómun­kás, büntetett előéletű budapesti lakost. Soós Lajos vallomása szerint már tíz év óta tervezte, hogy — na­gyobb bűncselekmények elkövetésé­hez, ha kell, gyilkosság árán. is, rendőrtől fegyvert szerez. Elhatároz­ta, hogy a XVIII. kerületi Vörös Had­sereg úton, a 4-es főútvonalon, a Ferihegyi repülőtér mellett szolgála­tot teljesítő Gyulai Károly rendőr főtörzsőrmestertől szerzi meg a fegy­vert. Gépkocsijával naponta járt ar­ra, ismerte a környéket, s köszönő­viszonyba került a rendőrrel, így re­mélte, hogy tervét valóra válthatja. Tudta azt is, hogy a bűncselekményt egyedül nem hajthatja végre. Ebbe bevonta Németh Istvánt, akit az Ist- ván-kórházban ismert meg. Számolt azzal is, hogy rajtuk kívül szükség lesz harmadik közreműködőre is, így szólt György József korábbi bűntár­sának, aki nem mondott ellent. He­teken keresztül figyelték Gyulai Ká­roly szolgálati beosztását, várva az alkalmat a bpncselekmény elköveté­sére. A végzetes, július 9-i napon este tíz óra után Soós és Németh személy- gépkocsival Vecsésre utazott, amikor észrevették, hogy Gyulai Károly van szolgálatban, elhatározták, hogy vég­rehajtják régi tervüket. Az éjszaka folyamán végre is hajtották tervüket. A sajtótájékoztatón ismertették a bűnbarida egyéb bűncselekményeit is. Sajtótájékoztató a rendőrgyilkosságról

Next

/
Thumbnails
Contents