Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-24 / 46. szám

1980. február 24. rtÉPÜJSÁG 5 Együtt — egymásért Dou-| |Am a címet plagizáltam, magyarán loptam. De I"**1» abban a biztos tudatban, hogy a SZOT munkavédelmi osztálya nem fog megorrolni érte. Ugyanis egy röplapjuk címét másoltam írásom fölé. Erre és a len többiek megírására azért bátorkodtam, mert az utóbbi időben érte­kezleteken és a sajtóban — a mi lapunkban is —igen sok szó esett a .munkavédelemről, vagy ahogy szívesebben nevezem: a munfcásvédelemről. Dó az az érzfésem, hogy az esőtök több­ségében csak kerülgetjük a témát és hangzatos megállapítá­sokba, uraim bocsa’ szólamokba csomagol juk, amit elhallgatni kívánunk. Tavaly közel félezer halálos üzemi baleset történt hazánk­ban, Tolna miegyében pontosan húsz. Az üzemi balesetek szá­ma meghaladta a százezret’az országban, megyénkben 1636 volit. Valamelyest csökkenő tendencia mutatkozik, az ezer dolgozóira jutó balesetek száma ugyanis az 1978-as 27-ltel szemben, tavaly csak 24,1 volt. Minden bizonnyal a vonatko­zó intézkedések pontosabb betartásának, a vállalatok munka­védelmi felelőseinek és a szakszervezeti szerveknek köszön­hetően. EZt a „csak”-óf azonban már az előző mondatban is idé­zőjelbe kellett volna tennem. Mert vallóim, hogy semmi sem lehet fontosabb, mint az, emberek biztonsága, az emberek egészsége, az emberek élete. Nem haszontalan fajtánként végignézni, melyek voltak a balesetokozó tényezők. Személyek esése okozta az üzemi bal­esetek 15,7 százalékát, az üzemen belüli közlekedés során tör. tént 7,1, a kézi anyagmozgatásnál, rakodásnál 16,4 százaléka. Gépek kezelése és kiszolgálása közben történt 15,7, közúti közlekedés közben 2,6 százalék. Nem akarom fölmenteni a dolgozókat a felelősség alól, nyilván az esetek többségében vastagon felelősök a bekövet­kezett balesetért, de a felsorolt okok elgondolkoztatóak. Ami az emberek elesését illeti, ritkán történik meg, ha a padló sima, ha nincsenek rajta akadályok, ha a lecsorgott olaj nem. teszi korcsolyapályává, tehát ha tisztaság van a mű­helyben. Az üzemben való közlekedésre ugyanez vonatkozik, de még azzal; is megtoldhaltjuk, hogy a túlságosan gyakori jövés-menés nem mindig indokolt. Az üzem- és munkaszer­vezésre vet rossz fényt, ha a munkás részére nincs odaké- .szítve a szerszám, az alkatrész, a nyersanyag, hanem maga kénytelen egy legutolsó anyacsavanért is a raktárba ballagni, akár napjában tucatszor is. Arról már nem is szólok, hogy a termelékenység szempontjából milyen kára van az ilyen „szervezés”-nek. KpfCPötpIpn hogy a miind korszerűbb gépek osök- l\ClöCglCICII) kentük a balesetveszélyt. Az „ipari műemlékökein” dolgozni nemcsak a hatékonyság szempontjá­ból ráfizetéses, hanem a bennük rejlő balesetveszély miatt is. Nem arra akarok buzdítani, hogy most aztán hajiigáljunk ki minden szerszámot, amely nem a iegestegmoderneibb és a szuperkorszerű gépeken tudjuk csak elképzelni a munkavég­zést, de arra igenis, hogy a végiképp elavulttól szabaduljunk meg, pláne ha még baleseti veszélyt is hordoz, mert — me­gint csak ismétlem — az emberek épsége, egészsége, élete mindennél fontosabb. Takarékoskodni nemcsak szabad, ha­nem kell. is, de az egészség rovására tienni azt, több mint bűn. Ha mér a takarékosságinál tartunk, érdemes megvizsgálni, hány munkanap esett ki balesetek következtében. 1966-ban ez közel 23 ezer volt, tavaly már majdnem 35 ezer. Ez még alkkor is elgondolkodtató, ha az ezer főre jultó balesetek szá­ma örvendetesen csökkenő. tendenciáit mutat. Bár a halálos balesetek száma nőtt, a csonkulásosoké több mint egynegye­dével csökkent az elmúlt évekhez képest. Egyébként a halá­los — üzemi balesetnek minősülő — balesetek számának emelkedése egy közlekedési tömégszerencsétlenség miatt kö­vetkezett be. Ha már a közúti közlekedési baleseteknél tar­tunk, meg kell jegyezni, hogy egyik sem a jármű műszaki hibája miatt történt, hametm mindéin esetben szubjektív ténye­zők okozták. ' Man UpII mondani hogy az üzemi balesetek 2,4 I l\CII mviiualll, százaléka az úgynevezett egyéb kategóriába tartozik. Egy példa erre — nem minden célzatosság nélkül .mondom el, mert mutatja, hogy az üze­mi rend, jelen esetben rendetlenség milyen következménnyel is járhat. Egyik kis üzemiben „ráértek” a dolgozók. Bgyilbük, hogy valamilyen foglalatossággal agyonüsse az időit, amolyan púkkancsöt, vagy duirrattyút fabrikált. Egy vascsőbe gyufa- fejeket gyömöszölt, hogy majd robbantásukkal riogassa mun­katársait. Igen ám, de a durrantyú a kelleténél előbb, még a dolgozó kezében felrobbant, leszakítva néhány ujját. Ha ez az ember nem ér rá „barkácsolni”, hanem, termelőmunkát vé­gez, a baleset nem következik be. És itt' már óhatatlan felve­tődik az üzemvezetés felelőssége. Meg lehet 'figyelni és a statisztika adataival bizonyítani, .hogy ahol jó az üzem- és munkaszervezés, ahol fegyelem és rend van az üzemben, oít a dolgozók jobban érzik magukat, hiszen teljesítményük és ezáltal keresetük is nő, ott a mun­kával vannak elfoglalva, ott lényegesen kevesebb a baleset, mint ahol rendetlenségigei találkozni, ahol ráérnek tekeregni, ahol valamivel „agyon kell ütni az időt”. A szakszervezet, illetékes szervei nem. kis munkát fordíta­nak a megelőzésre, mert hiszen ez a lényeg. Baj, ha már a kész helyzetet kell rögzíteni. Megelőző intézkedésekre Van szükség, amelyekhez az eddigi tapasztalatok elemzése is elen­gedhetetlen. Nem véletlen, hogy alig javult a helyzet a me­zőgazdasági üzemekben, észrevehető a javulás az építőipar­ban, romlott a helyzet a kereskedelemben és a vendéglátó- iparban, kielégítő az egészségügyi intézményeknél.. Ebből ér. dskes következtetéseket lehet levonni, amit meg is tesznek. Figyelemre méltó az a felvilágosító munka, amelyet a bal­esetek megelőzése érdekében folytatnak. Mindenek előtt: a munkáltatót meg kell ismertetni ebbéli kötelességeivel, a dol­gozókat pedig kötelességeikkel és jogaikkal. Ami a munkába állás előtti kötelező orvosi vizsgálatot il­leti, általában nincs baj, ami a munkavédelmi ismeretek el. sajátítását illeti, ott .már nem megnyugtató a helyzet. Az ok­tatás formális, az oktatás magatartáséval mintegy kötelező penzumot tudnak le az üzemiek, de valóságos ismereteket nem nyújtanak. A minisztertanácsi rendelet' önálló fejezetben foglalja össze a dolgozók munkavédelemmel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Ta­lán nem felesleges néhány résziletet idézni ezekből: A dol­gozó jogosult és köteles a rábízott feladatokat a munkavédel. mi szabályok megtartásával ellátni. Munkahelyén a bizton­ságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és így munkát végezni. A rendelkezésire bocsátott’ gépet, berende­zést... munkakezdés előtt... megvizsgálni és a részére meg­határozott karban tartási feladatokat elvégezni. A munkavédelemiben a hangsúly a biztonságos munka­végzésen, a megelőzésen van. Hatékony termelés — bizton­ságos munkavégzés, e két fogalomnak együtt és egyidőben kell érvényesülnie. LETENYEI GYÖRGY Manapság szeretjük a simára fogott, katonás rendeket A legősibb forma — csak romolni tudott „Építészet, építőművé­szet tágabb értelemben bármely épületnek célsze­rű megépítése; szorosabb értelemben — mint építő­Az otromba, a bárdolatlan is széppé válik ha élettel telik meg. Más lelkiség szülte a góti­kát, mint amilyen a imienk. Mégsem marad ránk hatás­talan a fenséges harmóniá­ja. művészet — az építés mű­vészete a formai szépség törvényei szerint, mely a szerkezetek alakját esztéti­kailag és logikailag helye­sen használja föl és azokba életet önt. Minthogy azon­ban a szépség törvényei a legegyszerűbb épületnél is éppúgy érvényre jutnak, mint a legdíszesebbnél, vi­szont a legpompásabb épü­let sem művészi alkotás, ha az kitűzött céljának meg nem felel: azért az építé­szet a képzőművészetek között az első és a legnehe­zebb, mert míg a szobrá­szat és festészet a szépet a természetben közvetlen utánozhatja, addig az épí­tészetnek oly formákkal kell az érzelemre és lélek­re hatnia, melyeket — mert a természetben föl nem ta­lálhatók — magának kell megteremtenie és a szer­kezetekkel összhangba hoz­nia.” A teljesség igénye nélkül kis gyönyörködtetés céljából álljon itt néhány fénykép. Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Különböző korok, különbö­ző ízlések sajátos architek­túrát adnak egy városkép­nek A múltból mába, a mából múltba néző ablakok Hasonlatok

Next

/
Thumbnails
Contents