Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-24 / 46. szám
1980. február 24. rtÉPÜJSÁG 5 Együtt — egymásért Dou-| |Am a címet plagizáltam, magyarán loptam. De I"**1» abban a biztos tudatban, hogy a SZOT munkavédelmi osztálya nem fog megorrolni érte. Ugyanis egy röplapjuk címét másoltam írásom fölé. Erre és a len többiek megírására azért bátorkodtam, mert az utóbbi időben értekezleteken és a sajtóban — a mi lapunkban is —igen sok szó esett a .munkavédelemről, vagy ahogy szívesebben nevezem: a munfcásvédelemről. Dó az az érzfésem, hogy az esőtök többségében csak kerülgetjük a témát és hangzatos megállapításokba, uraim bocsa’ szólamokba csomagol juk, amit elhallgatni kívánunk. Tavaly közel félezer halálos üzemi baleset történt hazánkban, Tolna miegyében pontosan húsz. Az üzemi balesetek száma meghaladta a százezret’az országban, megyénkben 1636 volit. Valamelyest csökkenő tendencia mutatkozik, az ezer dolgozóira jutó balesetek száma ugyanis az 1978-as 27-ltel szemben, tavaly csak 24,1 volt. Minden bizonnyal a vonatkozó intézkedések pontosabb betartásának, a vállalatok munkavédelmi felelőseinek és a szakszervezeti szerveknek köszönhetően. EZt a „csak”-óf azonban már az előző mondatban is idézőjelbe kellett volna tennem. Mert vallóim, hogy semmi sem lehet fontosabb, mint az, emberek biztonsága, az emberek egészsége, az emberek élete. Nem haszontalan fajtánként végignézni, melyek voltak a balesetokozó tényezők. Személyek esése okozta az üzemi balesetek 15,7 százalékát, az üzemen belüli közlekedés során tör. tént 7,1, a kézi anyagmozgatásnál, rakodásnál 16,4 százaléka. Gépek kezelése és kiszolgálása közben történt 15,7, közúti közlekedés közben 2,6 százalék. Nem akarom fölmenteni a dolgozókat a felelősség alól, nyilván az esetek többségében vastagon felelősök a bekövetkezett balesetért, de a felsorolt okok elgondolkoztatóak. Ami az emberek elesését illeti, ritkán történik meg, ha a padló sima, ha nincsenek rajta akadályok, ha a lecsorgott olaj nem. teszi korcsolyapályává, tehát ha tisztaság van a műhelyben. Az üzemben való közlekedésre ugyanez vonatkozik, de még azzal; is megtoldhaltjuk, hogy a túlságosan gyakori jövés-menés nem mindig indokolt. Az üzem- és munkaszervezésre vet rossz fényt, ha a munkás részére nincs odaké- .szítve a szerszám, az alkatrész, a nyersanyag, hanem maga kénytelen egy legutolsó anyacsavanért is a raktárba ballagni, akár napjában tucatszor is. Arról már nem is szólok, hogy a termelékenység szempontjából milyen kára van az ilyen „szervezés”-nek. KpfCPötpIpn hogy a miind korszerűbb gépek osök- l\ClöCglCICII) kentük a balesetveszélyt. Az „ipari műemlékökein” dolgozni nemcsak a hatékonyság szempontjából ráfizetéses, hanem a bennük rejlő balesetveszély miatt is. Nem arra akarok buzdítani, hogy most aztán hajiigáljunk ki minden szerszámot, amely nem a iegestegmoderneibb és a szuperkorszerű gépeken tudjuk csak elképzelni a munkavégzést, de arra igenis, hogy a végiképp elavulttól szabaduljunk meg, pláne ha még baleseti veszélyt is hordoz, mert — megint csak ismétlem — az emberek épsége, egészsége, élete mindennél fontosabb. Takarékoskodni nemcsak szabad, hanem kell. is, de az egészség rovására tienni azt, több mint bűn. Ha mér a takarékosságinál tartunk, érdemes megvizsgálni, hány munkanap esett ki balesetek következtében. 1966-ban ez közel 23 ezer volt, tavaly már majdnem 35 ezer. Ez még alkkor is elgondolkodtató, ha az ezer főre jultó balesetek száma örvendetesen csökkenő. tendenciáit mutat. Bár a halálos balesetek száma nőtt, a csonkulásosoké több mint egynegyedével csökkent az elmúlt évekhez képest. Egyébként a halálos — üzemi balesetnek minősülő — balesetek számának emelkedése egy közlekedési tömégszerencsétlenség miatt következett be. Ha már a közúti közlekedési baleseteknél tartunk, meg kell jegyezni, hogy egyik sem a jármű műszaki hibája miatt történt, hametm mindéin esetben szubjektív tényezők okozták. ' Man UpII mondani hogy az üzemi balesetek 2,4 I l\CII mviiualll, százaléka az úgynevezett egyéb kategóriába tartozik. Egy példa erre — nem minden célzatosság nélkül .mondom el, mert mutatja, hogy az üzemi rend, jelen esetben rendetlenség milyen következménnyel is járhat. Egyik kis üzemiben „ráértek” a dolgozók. Bgyilbük, hogy valamilyen foglalatossággal agyonüsse az időit, amolyan púkkancsöt, vagy duirrattyút fabrikált. Egy vascsőbe gyufa- fejeket gyömöszölt, hogy majd robbantásukkal riogassa munkatársait. Igen ám, de a durrantyú a kelleténél előbb, még a dolgozó kezében felrobbant, leszakítva néhány ujját. Ha ez az ember nem ér rá „barkácsolni”, hanem, termelőmunkát végez, a baleset nem következik be. És itt' már óhatatlan felvetődik az üzemvezetés felelőssége. Meg lehet 'figyelni és a statisztika adataival bizonyítani, .hogy ahol jó az üzem- és munkaszervezés, ahol fegyelem és rend van az üzemben, oít a dolgozók jobban érzik magukat, hiszen teljesítményük és ezáltal keresetük is nő, ott a munkával vannak elfoglalva, ott lényegesen kevesebb a baleset, mint ahol rendetlenségigei találkozni, ahol ráérnek tekeregni, ahol valamivel „agyon kell ütni az időt”. A szakszervezet, illetékes szervei nem. kis munkát fordítanak a megelőzésre, mert hiszen ez a lényeg. Baj, ha már a kész helyzetet kell rögzíteni. Megelőző intézkedésekre Van szükség, amelyekhez az eddigi tapasztalatok elemzése is elengedhetetlen. Nem véletlen, hogy alig javult a helyzet a mezőgazdasági üzemekben, észrevehető a javulás az építőiparban, romlott a helyzet a kereskedelemben és a vendéglátó- iparban, kielégítő az egészségügyi intézményeknél.. Ebből ér. dskes következtetéseket lehet levonni, amit meg is tesznek. Figyelemre méltó az a felvilágosító munka, amelyet a balesetek megelőzése érdekében folytatnak. Mindenek előtt: a munkáltatót meg kell ismertetni ebbéli kötelességeivel, a dolgozókat pedig kötelességeikkel és jogaikkal. Ami a munkába állás előtti kötelező orvosi vizsgálatot illeti, általában nincs baj, ami a munkavédelmi ismeretek el. sajátítását illeti, ott .már nem megnyugtató a helyzet. Az oktatás formális, az oktatás magatartáséval mintegy kötelező penzumot tudnak le az üzemiek, de valóságos ismereteket nem nyújtanak. A minisztertanácsi rendelet' önálló fejezetben foglalja össze a dolgozók munkavédelemmel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Talán nem felesleges néhány résziletet idézni ezekből: A dolgozó jogosult és köteles a rábízott feladatokat a munkavédel. mi szabályok megtartásával ellátni. Munkahelyén a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és így munkát végezni. A rendelkezésire bocsátott’ gépet, berendezést... munkakezdés előtt... megvizsgálni és a részére meghatározott karban tartási feladatokat elvégezni. A munkavédelemiben a hangsúly a biztonságos munkavégzésen, a megelőzésen van. Hatékony termelés — biztonságos munkavégzés, e két fogalomnak együtt és egyidőben kell érvényesülnie. LETENYEI GYÖRGY Manapság szeretjük a simára fogott, katonás rendeket A legősibb forma — csak romolni tudott „Építészet, építőművészet tágabb értelemben bármely épületnek célszerű megépítése; szorosabb értelemben — mint építőAz otromba, a bárdolatlan is széppé válik ha élettel telik meg. Más lelkiség szülte a gótikát, mint amilyen a imienk. Mégsem marad ránk hatástalan a fenséges harmóniája. művészet — az építés művészete a formai szépség törvényei szerint, mely a szerkezetek alakját esztétikailag és logikailag helyesen használja föl és azokba életet önt. Minthogy azonban a szépség törvényei a legegyszerűbb épületnél is éppúgy érvényre jutnak, mint a legdíszesebbnél, viszont a legpompásabb épület sem művészi alkotás, ha az kitűzött céljának meg nem felel: azért az építészet a képzőművészetek között az első és a legnehezebb, mert míg a szobrászat és festészet a szépet a természetben közvetlen utánozhatja, addig az építészetnek oly formákkal kell az érzelemre és lélekre hatnia, melyeket — mert a természetben föl nem találhatók — magának kell megteremtenie és a szerkezetekkel összhangba hoznia.” A teljesség igénye nélkül kis gyönyörködtetés céljából álljon itt néhány fénykép. Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Különböző korok, különböző ízlések sajátos architektúrát adnak egy városképnek A múltból mába, a mából múltba néző ablakok Hasonlatok