Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-03 / 28. szám

2 NÉPÚJSÁG 1980. február 3. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás 1979-ben a mezőgazdáig! termékek termelése, a ked­vezőtlen időjárás miatt — a tervtől eltérően — nem nőtt, hanem összességében az elő­ző évi szinten maradt. Az ál­lami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteik közös gazdaságai együttesen 2—3 százalékkal többet, a kistermelők kb. 5 százalékkal kevesebbet ter­melitek, mint 1978-ban. Az össztermelés előző évi szint­jét pótlólagos miunka- és esz- közráfondítássál — a felfa­gyott, illetve elöntött terüle­tek újbóli bevetésével, az öntözés fokozásával és egyéb intézkedésekkel — lehetett elérni. A növénytermelés, a terve­zett növekedéssel szemben, közel 3 százalékkal csökkent. Az összes gabonatermés 12 millió tonna volt, kb. 10 szá­zalékkal kevesebb az élőző évinél és az előirányzottnál. Búzából 3,7 millió tonna ter­mett. A termésátlag 3260 kg/lha volt, 24 százalékkal alacsonyabb mint 1978-toan. A búzatermés csökkenését némileg ellensúlyozta, hogy kukoricából — a vetésterület és a hozamok növekedése kö­vetkeztében — 7,4 millió ton­nát takarítottak be, 0,8 mil­lió tonnával többet, mint 1978-ban. Mind a termés- mennyiség, mind a hektáron­kénti 5420 kg-os termésátlag meghaladta a korábbi évekét. Csökkent a termés egyes szá­las takarmányokból és gyü­mölcsfélékből, valamint bur­gonyából. Rizsből, a legtöbb zöldség­féléből és szőlőből több ter­mett az 1978. évinél. A nap­raforgótermés — a vetéste­rület számottevő növekedése és a kiemelkedő hozamok következtében — 87 százalék­kal meghaladta az előző évit. Az állattenyésztés terme­lésének növekedése a tervnek megfelelő, kb. 2 százalék volt. A szarvasmarha-állo- mány kismértékben csökkent, a sertésállomány kb. 4 szá­zalékkal emelkedett és nőtt a juhállomány is. A vágóállat- termelés 2 százalékkal, a ki­fejt tej mennyisége mintegy 5 százalékkal nőtt. A tojás­termelés a számítottnak meg­felelően csökkent. A megművelt mezőgazda- sági terület tovább csökkent. Az állami mezőgazdaságban és a szövetkezetek közös gaz­daságaiban foglalkoztatottak átlagos létszáma 789 ezerjó volt, 0,4 százalékkal több, mint 1978-ban. A mezőgaz­dasági nagyüzemekben a termelékenység javult. A mezőgazdasági üzemek 4480 tehergépkocsit, 4560 traktort, 1460 gabonakombájnt vásá­roltak. Csökkent a mezőgaz­daság műtrágya-felhasználá­sa, egy hektár mezőgazdasági területre, hatóanyagban szá­molva 218 kg műtrágya ju­tott. Az erdőtelepítés és fásítás a .terveknek megfelelően ha­ladt, az erdőfelújítás kissé elmaradt attól. A fakiterme­lés megközelítette a számí­tottat. A vízgazdálkodás fő elő­irányzatai — a szennyvíz- tisztítás .kivételével — meg­valósultak. A közüzemi víz­művek víztermelése csak­nem 3 százalékkal emelke­dett. A közműves vízellátás­ban részesülő lakosok száma 500 ezerrel, 7,9 millióra nö­vekedett. Szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok az előző évinél 1,6 százalékkal több árut szállítottak, áru­tonnáid lométer teljesítmé­nyük 2,9 százalékkal nőtt. A távolsági személyszállí­tásban 1,5 százalékkal, a he­lyi tömegközlekedésben 2,4 százalékkal több utast szállí­tottak. Mind az áruszállítás­ban. mind a személyszállítás­ban tovább nőtt a közúti közlekedés aránya. A vasúti közlekedés fej­lesztésére 1979-ben 144 dízel- mozdonyt, 38 motorkocsit. 258 személy- és 2967 teherkocsit szereztek be. A korszerű von­tatás aránya 94,5 százalékra nőtt. A közúti szállításban 18 000 új tehergépkocsit he­lyeztek üzembe. A tömegközlekedést 1027 autóbusz, 25 trolibusz, 18 HÉV motor- és pótkocsi, va­lamint 20 metrókocsi forga­lomba állítása javította. A személygépkocsi-állomány az év folyamán 81 ezerrel nőtt és év végén 920 ezer volt, eb­ből mintegy 875 ezer a lakos­ság tulajdonában. Az orszá­gos közutakon mintegy 1100 km, a tanácsi közutakon 700 km hosszúságban végeztek útburkolat-korszerűsítést, il­letve megerősítést. Három új közúti hidat adtak át: Sze­geden a Tisza-hidat, Győrött a Duna-hidat, Körösladány- ban a Körös-hidat. A telefonfőközpontok befo­gadóképessége 34 ezer, az al­központoké 30 ezer állomás­sal bővült. A települések kö­zötti közvetlen összeköttetés­re az összes főállomás 74 szá­zaléka alkalmas. Az év vé­gén 27 országgal volt közvet­len távhívásos kapcsolatunk. Külkereskedelem Az ország gazdasági életé­ben fontos szerepet játszó nemzetközi gazdasági kap­csolatok tovább bővültek. A szocialista országokkal foly­tatott tervszerű együttműkö­dés mellett fokozódott az áruforgalom a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal is. Növekedett a szerepe a szo­rosabb együttműködést fel­tételező termelési kooperációs megállapodásoknak. Az 1979. évben kivitt áruk mennyisége 13 százalékkal több, a behozott áruké 3 szá­zalékkal kevesebb volt, mint 1978-ban. Az 1978. évi nagy­mértékű anyagimport, s kész­letnövekedés után 1979-ben számottevően mérséklődött az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek behozatala. Nem érte el az egy évvel az­előtti szintet a fogyasztási iparcikkek és az élelmiszerek importja sem. A gépimport mérsékelten, az energiahor­dozók behozatala jelentősen nőtt. A kivitel legnagyobb mértékben egyes anyagokból, félkésztermékekiből és alkat­részekből, továbbá gépekből nőtt. Számottevően bővült a fogyasztási iparcikkek és az élelmiszerek exportja A rubel elszámolású kül­kereskedelmi forgalomban a behozatal mennyisége 4 szá­zalékkal, a kivitelé 9 száza­lékkal emelkedett. Az ener­giahordozók és a villamos energia importja jelentősen nőtt, mivel megindultak a gáz- és a villamosenergia- szálllítások a Szovjetunióból, az orenburgi gázvezetéken, illetve a Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kV-os távvezeté­ken. Jelentősen fokozódott a KGST-országokkal a gépek, szállítóeszközök és egyéb be­ruházási javak kölcsönös szállítása. Az áruforgalom bővülése mellett folytatódott a termelési, tudományos és műszaki együttműködés, va­lamint a közös beruházások megvalósítása. A rubel elszá­molású passzívum kisebb volt, mint 1978-ban és lénye­gében megegyezett az éves tervben számítottal. A nem rubel elszámolású forgalomban, a terv célkitű­zésének megfelelően, a be­hozatal jelentősen mérséklő­dött. a kivitel dinamikusan, 15—16 százalékkal nőtt. A világoiaoi árak. különösen az energiahordozóknál és egyes anyagoknál 1979-ben ismét erőteljesen emelkedtek, a cse- rearánvromlás meghaladta a számítottat. Ennek ellenére a behozatali többlet számotte­vően csökkent, s a tervezett­nél is kisebb volt. Beruházás A szocialista szervezetek beruházásaira 203 milliárd forintot fizettek ki. keveseb­bet a tervben előirányzott 204—206 milliárd forintnál. A beruházások volumene lé­nyegében megegyezett az egy évvel azelőttivel. Központi állami beruházá­sokra 92,5 milliárd forintot fordítottak, valamivel többet a tervben számítottnál. A tervnek megfelelően új ál­lami nagyberuházást nem kezdtek meg. A vállalatok és szövetke­zetek beruházásra mind sa­ját, mind külső forrásból a tervezettnél kevesebbet hasz­náltak fel. A hitelfelhaszná­láson belül nőtt a konvertál­ható exportárualapot bővítő beruházási hitelek aránya. A vállalatok és szövetkezetek 1979. évi beruházásai 110,5 milliárd forintot tettek ki. Ez az összeg nem érte el az elő­ző évit és a tervben számí­tottat. Az összes beruházáson be­lül mind az építési, mind a gépberuházások összege el­maradt az előirányzottól. A gépberuházások közül a ha­zai gyártású gépek beruhá­zása a számítottnál valami­vel több, az importgép-beru- házásotk, különösen a nem szocialista importból szárma­zó gépek beruházása keve­sebb volt. A népgazdasági ágak kö­zül számottevően nőttek a szállítás és hírközlés beruhá­zásai. míg az alapvető ter­melő ágak: az ipar, az épí­tőipar és a mezőgazdaság be­ruházásai nem érték el az egy évvel korábbi színvona­lat. A népgazdasági tervnek az az előírása, hogy a beruhá­zási eszközöket a folyamat­ban lévő beruházásokra kell összpontosítani. lényegében teljesült. Emellett is a szá­mítottnál nagyobb mértékben növekedett a befeiezetlen be­ruházások állománya és ösz- szegük a szocialista szektor­ban az év végén 195 milliárd forint volt. A lakosság jövedelme és fogyasztása A lakosság életszínvonala, életkörülményei a gazdasági lehetőségekkel összhangban alakultak. A munkajövedel­mek, a társadalmi juttatások, valamint a júliusi fogyasztói árintézkedésekhez kapcsolódó bér- és jövedelemkiegészíté­sek összegének együttes nö­vekedése és a fogyasztói ár­színvonal emelkedése közel azonos, mintegy 9 százalék volt, így az egy lakosra jutó reáljövedelem megegyezett az előző évivel. Mivel a kerese­tek kisebb mértékben nőttek, mint az összes jövedelem, a reálbérek színvonala valame­lyest elmaradt az 1978. évi­től. A lakosság összes fogyasz­tása a tervezett mértékben, 2,5—3 százalékkal nőtt. Ezt az tette lehetővé, hogy a la­kosság pénzjövedelmének a korábbinál nagyobb hánya­dát fordította fogyasztásra, és nőttek a természetbeni társa­dalmi juttatások is. Az év fo­lyamán a takarékbetét-állo­mány az előző évinél mérsé­keltebben, 10,9 milliárd fo­rinttal nőtt és december 31- én 135,8 milliárd forintot tett ki. A lakosság kiskereskedelmi vásárlásainak mennyisége 2,5 —3 százalékkal nőtt, a közüle- teké csökkent. Az összes kis­kereskedelmi forgalom értéke 1979-ben 313 milliárd forint volt, összehasonlító áron 1,7 százalékkal több az előző évi­nél. Élelmiszerekből és élve­zeti cikkekből lényegében az 1978. évivel azonos mennyi­séget adtak el. A ruházati cikkek forgalma összehason­lító áron 1,6 százalékkal, a vegyes iparcikkeké több mint 4 százalékkal bővült. Az év során az áruellátás élelmisze­rekből és élvezeti cikkekből nagyrészt kiegyensúlyozott volt, egyes iparcikkekből ese­tenként mennyiségi, gyakrab­ban minőségi, választéki hiá­nyok voltak. A piacokra az előző évinél 5 százalékkal több áru érke­zett. A zöldségféléket valami­vel olcsóbban, a burgonyát és a gyümölcsöt drágábban le­hetett megvásárolni. A lakos­ság részére végzett javító, karbantartó és egyéb szolgál­tatások értéke — folyó áron 10—11 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. Népesség - foglalkoztatottság — társadalmi gondoskodás 1980. január 1-én — a nép- számlálás előzetes adatai sze­rint — az ország lakónépessé­ge 10 710 000 fő volt, 23 ezer­rel több, mint egy évvel azelőtt, és 388 ezer fővel több, mint az előző — 1970. janu­ár 1-i — népszámlálás idő­pontjában. 1979-ben az élveszületések száma 160 000, a halálozáso­ké 137 000 volt. Ezer lakosra 15,0 élveszületés és 12,8 halá­lozás jutott. Mind a születé­sek, mind a halálozások szá­ma kevesebb volt az előző évinél. Az ezer lakosra szá­mított természetes szaporo­dás az 1978. évi 2,6-ről 2,2-re mérséklődött. A csecsemőha­landóság nem változott, ezer élve szülöttre 24 egy éven alu­li halálozás jutott. 1980. január 1-én a népes­ség, 47,5 százaléka, 5 083 000 fő volt aktív kereső, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma az iparban és az építő­iparban csökkent, a mezőgaz­daságban, a szállításban, a kereskedelemben és a többi ágazatban kismértékben emelkedett. Családi pótlékra 1979-ben az állam 10,8 milliárd forin­tot fordított, 2 milliárd forint­tal, 23 százalékkal többet az előAő évinél. Az emelkedés a családi pótlékban részesülő családok számának kb. 30 ez­res növekedéséből, a júliusi áremeléssel egyidejűleg vég­rehajtott családi pótlék ki­egészítéséből, illetve a kiegé­szítésnek az egygyermekes családokra való kiterjesztésé­ből adódott. 1979. decemberében gyer­mekgondozási szabadságon 264 000 anya volt, 13 000-rel kevesebb, mint egy évvel az­előtt. Gyermekgondozási se­gélyre 3,7 milliárd forintot folyósítottak. A bölcsődei helyek száma mintegy 3000-rel nőtt, és az év végén meghaladta a 61 ez­ret. A bölcsődékbe a 0—2 éves gyermekek 15 százaléka jár. Az ebbe a korcsoportba tartozó gyermekek mintegy 14 százaléka 20 héten aluli, akiknek az anyja, szülési sza­badságon van. A 0—2 évesek további 58 százalékáról a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő édesanya gon­doskodik. A nyugdíjasok száma egy év alatt 44 ezerrel nőtt és 1980. január 1-én több, mint 2 millió volt. Nyugdíjakra 47,7 milliárd forintot folyósí­tottak, 19 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt, A sa­ját jogú munkás-alkalmazotti nyugdíjasok havi átlagos nyugdíja meghaladta a 2200 forintot. A nyugdíjkifizetések növekedésében a nyugdíjasok számának és az átlagnyug­díjaknak az emelkedése mel­lett szerepe volt az 1979. ja­nuár 1-én végrehajtott diffe­renciált nyugdíjemelésnek és a július 1-től folyósított havi 180 forint kiegészítésnek. Az év eleji nyugdíjemelés során 1,3 millió nyugdíjas járandó­ságát emelték, melynek éves költségkihatása 1,8 milliárd forint. Az év folyamán egészség- ügyi ellátásra az állami költ­ségvetésből mintegy 15 mil­liárd forintot fordítottak, 13 százalékkal többet, mint az előző évben. A 10 000 lakos­ra jutó orvosok száma az 1978. évi 27,2-ről 27,7-re nőtt. Az egészségügyi alapellátást nyújtó orvosi körzetekben egy orvosra valamivel kevesebb lakos jutott, mint 1978-ban. A körzeti orvosi állások 5,5 szá­zaléka betöltetlen volt. Űj kórházátadások és -átalakítá­sok eredményeként a 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma 86,8-ra emelkedett. 1979-ben naponta átlagosan 243 000 dolgozó volt betegség, baleset, illetve gyermekápolás miatt táppénzen, az összlét- szám 5,7 százaléka, lényegé­ben annyi, mint egy évvel az­előtt. Ezen belül a gyermek- ápolási táppénzen lévők ará­nya az év folyamán tovább emelkedett. Táppénzre 8,1 milliárd forintot folyósítottak, 457 millió forinttal, 6 száza­lékkal többet, mint 1978-ban. Az állami költségvetés az oktatási intéjményekre az év folyamán 23 milliárd forintot fordított, 8 százalékkal töb­bet az előző évinél. Az óvo­dai helyek száma 1979-ben 364 500 volt, 19 100-zal több, mint egy évvel azelőtt. Száz óvodás korú gyermekből 85 jár óvodába. Az oktatási intézmények­ben az 1979—80-as tanévben 1.8 millióan tanulnak. A munkájuk mellett tanuló fel­nőttek száma az alsó, a kö­zép- és felső fokú oktatásban egyaránt csökkent. A nappa­li tagozatokon az általános iskolákban többen, a közép­es felső fokú oktatásban lé­nyegében ugyanannyian ta­nulnak. mint az előző Okta­tási évben. Az alsó fokú oktatásban vesz részt a 6—13 évesek 98,8 százaléka, a szakmunkás- képzésben a 14—16 évesek 40,5 százaléka, a középisko­lákban tanul a 14—17 éve­sek 39,5 százaléka, a felső­fokú oktatásban a 18—22 évesék 8,8 százaléka. Száz általános iskolai ta­nuló közül 37 napközis, diák­otthonban lakik a középisko­lások 23,7 százaléka, az egye­temisták és főiskolások 46,7 százaléka. 1979-ben nappali tagozaton 46 ezren, esti és levelező ta­gozaton 32 ezren érettségiz­tek. Az egyetemek és főisko­lák nappali tagozatán 15 300- an, esti és levelező tago­zatain 12 000-en szereztek ok­levelet. Közművelődésre mind az állami költségvetés, mind a lakosság az előző évinél töb­bet fordított. Számítások sze­rint a lakosság közel 90 szá­zaléka hallgat rádiót és kb. ugyanilyen arányban nézik a televízió műsorát. Az elmúlt évben nőtt a színes televízió­készülékekkel rendelkező háztartások száma. Viszony­lag magas példányszámban jelenték meg a szépirodalmi művek, továbbá nőtt a la­kosság könyvvásárlása. Idegenforgalom 1979-ben 15,1 millió külföl­di látogatott Magyarországra 1.8 millióval kevesebb, mint az előző évben. Egy napnál hosszabb ideig 9,8 millió tu­rista tartózkodott hazánkban, csaknem annyi, mint 1978- ban. A szocialista országokból érkezők száma csökkent, de arányuk így is 86 százalékot tett ki. Elsősorban az átuta­zók és az egy napnál rövi- debb ideig itt tartózkodók Száma mérséklődött. Tőkés országokból 24 százalékkal több vendég érkezett, mint 1978-ban. Az osztrák beuta­zók száma, a kötelező valuta- beváltás és vízumkényszer megszűnésének hatására szá­mottevően, 51 százalékkal nőtt. Az idegenforgalmi szál­láshelyek befogadóképessége több. mint 13 százalékkal bővült, ami enyhítette az el­helyezési gondokat. Külföldre 5,1 millió ma­gyar utazott, 7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. 92 százalékuk szocia­lista országokba látogatott. Az idegenforgalomból szár­mazó bevételek 17 százalék­kal, a kiadások 7 százalék­kal emelkedtek az előző év­hez képest. (MTI Vance a SALT—ll-ről Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszternek meggyőző­dése, hogy a Szovjetunióval kötött SAGT—11 megállapo­dást végül is törvénybe ik­tatja a szenátus, mart ez az Egyesült Államok „legszigo­rúbb, saját érdeke”. A szenátus megajánlási al­bizottsága előtt — amely á külügyminisztérium (jövő évi költség vetését vitatja meg — Vance kijelentette, hogy a „növekvő nemzetközi bonyo­dalom” és az afganisztáni események ellenére a SALT —II továbbra is az Egyesült Államok „biztonsági érdeke­it” szolgálja. Vance az eddigieknél vala­melyest enyhébben szólt a közép-ázsiai fejleményekről is. Kijelentette: Clard Clif­ford elnöki küldött „túidra-' miatizálta a helyzetet”, ami­kor a héten Űj-Delhiben kije­lentette, hogy „háborút je­lent” az, ha a Szovjetunió a Perzsa-ölböl térségébe irá­nyítja csapatait. A külügymi­niszter szerint elegendő lett volna csupán az Egyesült Ál­lamok „életbevágó érdekei­re” hivatkozni ebben a kér­désben. Schmidt védelmébe vette az enyhülési politikát Helmut Schmidt nyugat­német kancellár péntéken felszólította az Egyesült Ál­lamokat és a Szovjetuniót, hogy folytassák a párbeszé­det a nemzetközi helyzet rosszabbodásának elkerülésé­re. Az ARD nyugatnémet tele­víziónak adott nyilatkozatá­ban a kancellár arra is fel­szólította a két nagyhatalom vezetőit, hogy nyilvánosan kötelezzék el magukat a SAGT—II. szerződés rendel­kezéseinek betartása mellett. Schmidt szerint a közép­ázsiai események ellenére folytatni kell a tárgyalásokat a fegyverzetek korlátozásáról, mert csak így kerülhető el a fegyverkezési verseny kiúju- lása. A kancellár kijelentette, hogy az afganisztáni fejle­mények miatt „nem szükség- szerű, hogy félbeszakadjon az enyhülés folyamata”. Schmidt kívánatosnak minősítette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői ne szkítsák meg a „beszélővi­szonyt”. A teheránl diákok levele Khomeini ajatollahhoz A teheráni amerikai nagy- követséget megszálló iráni diákok pénteken este nyílt levelet intéztek a még min­dig kórházban lévő Khomeini ajatollahhoz. A rádióban fel­olvasott levélben a diákok állásfoglalásra szólították fel a vallási vezetőt: ő adott uta­sítást arra, hogy az irániak mindent kövessenek el a volt uralkodó kiadatásáért, most pedig senki nem vesz tudo­mást a diákok követeléséről. A muzulmán diákok köz­vetett formában támadták Abol Hasszán Baniszadr megválasztott elnököt is, akit azzal gyanúsítanak, hogy „el­hajlik Khomeini irányvona­lától”. Baniszadr megválasz­tása után több éles megjegy­zést tett a Teheránban mű­ködő „több döntési központ­ra” és érzékeltette: nem fog­ja eltűrni, hogy a diákok szabják meg a feltételeket. Ami az NSZK-t illeti, a kancellár megerősítette, hogy országa szigorúan betartja a Szovjetunióval 1978 májusá­ban kötött egyezmény, vala­mint a szocialista országok­kal kötött többi megállapo­dás „minden paragrafusát és minden mondatát”. t

Next

/
Thumbnails
Contents