Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-22 / 44. szám

1980. február 22. NÉPÚJSÁG 3 A szovjet hadsereg születésnapján A Szovjetunióban járva sok magyarnak feltűnt már: javakorabeli civil fér­fiak és nők ruháját gyak­ran díszítik a katonai ki­tüntetések színes szalag- sávjai. Az érdemrendek és érmék ma már többnyire idős tulajdonosait a hábo­rú után harmincöt évvel is közmegbecsülés övezi. Ész­reveszi ezt a külföldi is. A háborús veteránokat meg­illető tisztelet jelei azt bi­zonyítják: a szovjet nép számára ma is világosi mi­lyen hatalmas szerepe van a hadseregnek és flottának az ország megvédelmezésé- ben, az új élet vívmányai­nak megőrzésében. A Nagy Októberi Forra­dalom fegyveres felkelés­sel robbant ki, de a béke forradalma volt: Lenin, a szovjet állam megalapítója békedekrétummal fordult az első világháborúban egymással hadakozó orszá­gokhoz. E felhívásra az imperialista hatalmak in­tervenciója volt a válasz. Ez ellen és a régi rend ak­kor még nagy erőt jelentő hívei ellen kellett 1918-ban létrehozni a Munkás-Pa­raszt Vörös Hadsereget, amely első nagy győzelmét a narvai csatában, a Pet­rograd ellen törő német csapatok felett aratta. így 'lett ez a nap a Vörös Had­sereg és a haditengerészeti flotta születésnapja, a Szovjetunió állami ünnepe. A szocializmus első or­szágának legnagyobb erő­próbája a Nagy Honvédő Háború volt. A náci Né­metország és szövetségesei elleni hősies harcban húsz­millió szovjet polgár vesz­tette életét. Emlékük ma is ott él a szovjet emberek szívében. Mindent a hatékony vé­delemért! Ez a szovjet ka­tonai pojitifca alapelve. A kommunista párt és az ál­lam vezetői beszédeikben ’mindenkor hangsúlyozzák: a Szovjetuniónak nincse­nek más országokkal szem­ben területszerző szándékai és nem törnek katonai fö­lényre. A cél az erőegyen­súly fenntartása, mivel ez az a tényező, amely lehető­vé tette az elmúlt másfél évtizedben a nemzetközi enyhülés tendenciáját. Ezért mondhatjuk, hogy a szovjet hadsereg ereje a nemzetközi béke és bizton­ság záloga is. A Szovjetunió legfelsőbb vezetői — köztük a fegy­veres erők parancsnokai — sokszor hangoztatták: or­szágukban a hadiipar fej­lesztésében, a katonai ki­adások növelésében senki nem érdekelt, sokkal job­ban szeretnék a nubelmilli- árdotoat a gazdaság fejlesz­tésére, a dolgozók életszín­vonalának további javítá­sára fordítani. Ezt azonban akadályozzák az imperia­lizmus agresszív elképzelé­sei, az Egyesült Államok támadó erejének szüntelen növelése, s a kínai vezetés militaristái, területszerző politikája. A szovjet fegyveres erők, híven több mint hat évti­zedes hagyományukhoz — nemcsak országuk bizton­ságát szavatolják, de szö­vetségeseikét is. Egykor; a polgárháború éveiben az internacionalisták között százezer „vörös magyar” harcolt. Ezt a segítséget sokszorosan viszonozta az országunkat a fasizmus alól felszabadító Szovjet Hadse­reg. Hatvankettedik szüle­tésnapján köszöntjük szö­vetségesünket, a Szovjet­unió baráti fegyveres erőit! Húskombinát-építkezés Szennyvíztisztító telep Az építkezés egyik alvál­lalkozója, a Tatabányai Szénbányák Vállalat szereli a víztisztító üzemet és a, szennyvízkezelő telepet. Ez utóbbinak napi hatezer köib. méterhyi vizet kell tisztíta­nia. Egyrészt a hűtővizet és a trágyáiét kell kezelni, a legnagyobb tisztítandó mennyiséget azonban a vá­gásnál, a feldolgozásnál ke­letkező víz adja. A trágyádé esetében az első mozzanat, hogy a szilárd részt külön­választják a folyékonytól. Ez mechanikus úton történik és utána a víz egy közömbösítő medencébe kerül. A vágó- réSzről lekerülő szennyvíz úgynevezett zsírflottiMáló berendezésen megy keresz­tül és utána kerül a közöm, bösítő medencébe. Ehhez a szilárd részéktől megszabadított vízhez külön­féle vegyszereket adnak, .példáuil mészport, vasszulfá- tot. Ezután következik a technológiai sorban a prés- szalagszűrő. Itt különvá­lasztják a víztől a szenny­víziszapot. Ezt préselés után szállítják, a tisztított víz pedig kikerül az üzemből. A vállalat tavaly kezdte a szennyvíztisztító szerelését és a munkákat az itt jelen­leg dolgozó húsz fő decem­berben fejezi be. Fotó: Bakó Jenő Szerelik a zsír- és hulladékanyag kiválasztását szolgáló berendezést Csatornáznak a telep területén Éjjel zörgött a lepke Nagy Andrea „kiváló ta­nuló” kitüntetést kapott a gyönki gimnáziumban, Kö­lesben lakik a szüleivel, min­dig bejáró diók volt. — Nem nehéz így tanulni? — Nékem sokkal könnyebb a tanulás itthon. Csöndes a lakás. A tanulószoba nem lenne ilyen jó. Hazajövök, az az első, hogy újra megebéde­lek, aztán délután tanulok, nem este. De sose erőltetem. Ha valami nem megy, abba­hagyom, pihenek egy kicsit. Télen például etetem a cin­kéimet. Idejár 15—20 cinke, magam készítettem az etetőt. Olyan, hogy a veréb nem tud belemenni, mert csak alul van bejárat. A cinke ügye­sebb, az bejut. Minden érde­kel az állatokkal, növények­kel kapcsolatban, a biológiát szeretem legjobban. Biológia- földrajz szakos tanár szeret­nék majd lenni, ha fölvesz­nek egyetemre. — Mivel kezdődött a gye­rekkorban a biológia szere­tető? — Sokat köszönhetek az is­kolának isi, a bátyámnak is, aki 11 évvel idősebb, erdész Zala megyében. Horgászni ta­nított. Rettenetesen szeret­tem horgászni, amikor kisebb Nagy Andrea voltam. Fogtunk egy kesze­get, sokáig megvolt itthon, az esővízgyűjtő kádban. A Zön- ge hegyre jártunk őrsi órák­ra. Nagyon jó tanáraim vol­tak Kölesden és aztán Gyün­kön is. Itt ez a pálma, én ne­veltem, magról. Megcsinál­tam itthon olyan dolgokat, hogy betettem egy bábot a hűtőszekrénybe, hadd aludja tovább a téli álmát, aztán a gyufásdobozzal együtt fölrak­tam a cserépkályha tetejére. Éjjel egyszer arra ébredtünk, zörög valami. Azt hittük, egér. Szóval kibújt a lepke a bábból, az zörgette a dobozt. — A matematikatanulás is könnyen megy? — Igen, azzal sincs bajom, de nemi szeretem úgy, mint a biológiát. Vagy mint a tör­ténelmet. Itthon a legtöbb könyvem biológiai és törté­nelmi tárgyú. De vannak má­sok is ilyen- jó tanulók a gim­náziumban. öt jelölt volt a kitüntetésre a két negyedik osztályból. Beleszámít a kö­zösségi munka, a magatartás, és például a ... iMond egy nevet az iskolá­ból, hogy ő még jobban meg­érdemelte volna a kiváló cí­met. Andrea szerény kislány. Okos, őszinte beszédű, ki­egyensúlyozott. Jó tanár lesz belőle minden valószínűség szerint. (A köleséi magazin la­punk holnapi számában je­lenik meg.) Aratás után, silózás előtt W Ésszerű istállótrágyázás- nagyobb hozam Az állattartó-telepeken, háztáji gazdaságokban kelet­kezett istállótrágya egy idő­ben afféle fölösleges rossz volt a mezőgazdasági üzemekben. Pedig olyan anyagokat tar­talmaz, amelyek fokozzák a talaj termékenységét, javít­ják a szerkezetét, pótolják azokat a tápanyagokat, ame­lyeket a termesztett növé­nyek kivonnak a földből. A MŰTRÁGYÁTÓL SAVANYÚ LESZ A hetvenes évek elején nyerte vissza a becsületét a szerves trágya — mondja be­szélgetőpartnerem, Máté Já­nos, a Tolna megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állo­más főmérnöke. — Tudomá­nyos alapon is bebizonyoso­dott az, amit a földművesek mindenkor tudtak: a talajélet egyensúlyának fenntartásá­hoz a szerves anyag nélkülöz­hetetlen. Minthogy korábban viszonylag olcsóbb volt a műtrágya, a gazdaságok ez­zel pótolják a hiányzó mak­ro- és mikroelemeket. Eköz­ben az üzemekben szerves- trágya-hegyek keletkeztek, gyűlt a trágya mint a szemét, biológiai értéke pedig csök­kent. A rendszeres talajvizsgála­tok adatai hű tükörképét ad­ták talajaink változásának. Bebizonyosodott, hogy a nagy adagú műtrágyázás mi­att a talajok elsavanyodtak, — emiatt aztán fokozottabban kellett mósztárgyát, kijuttat­ni. A savanyú talaj megvál­toztatta a tápanyagfelvétel dinamikáját, — bár ez a mi megyénkben nem érte el a kritikus szintet. Ennek elle­nére ezt a folyamatot igen gyorsan kompenzálni kellett, hisz kis mértékű sayanyodás is a termés csökkenéséhez vezethet. Tavaly megyénkben összesen 1750 hektáron foly­tattak mésztrágyázást első­sorban Dalmiand, Dombóvár, Kaposszekcső környékén. MA MÁR A FÖLDBE KERÜL Az elmúlt esztendőben a megyében termelődött is- tállótrágya teljes egészében a földbe került. Januárban Ö94 301 tonna volt az üze­mekben év közben 654 275 tonina került kazlakba, s minthogy vásároltak is a háztájiból, és a környező nagy állatállománnyal ren­delkező üzemekből 658 715 tonnát juttattak ki a termő­földre. A legtöbb' istállótrá­gya a hőgyészi, a dalmandi és a Paksi Állami Gazda­ságban keletkezik — üze­menként és évenként 40 ezer tonna. A Dalmandi Állami Gazdaság és a paksi Duna menti Egyesülés Tsz évente szántóterületének 25 száza­lékán szórja el az istállótrá­gyát, ami azt jelenti, hogy ugyanaz a terület négyéven­ként kerül sorra. A szakiro­dalom és a tapasztalatok sze­rint ez az ideális. Ezzel szemben a belecskai és a várdombi tsz évente csupán 3—4 százalékát is­tállótrágyázza szántóterüle­tének. Ami a terméseredmé­nyeket illeti, • az összeha­sonlított gazdaságok között meglehetősen nagyok a kü­lönbségek... Az istállótrágyá­vál ésszerűen gazdálkodó üzemekben nemcsak a major közvetlen környékét trágyáz­zák, hanem — a megfelelő forgást . betartva — elsősor­ban a kapás és szervesanyag­igényes kultúráik alá juttat­ják el a nélkülözhetetlen tápanyagot. Az adatok nem a legkedvezőbb képet mutat­ják: megyei átlagban az össz-szántóterületnek csu­pán 10 százalékára kerül szerves tárgya. A SZERVES­TRÁGYÁZÁS: KAMPÁNYMUNKA Sok üzemben hallani: az aratás, valamint a kukorica- betaikarítás utáni két hót kevés idő ahhoz, hogy a meglévő szervestrágya­szóró gépekkel kiszórják az év közben keletkezett trá­gyát. Pedig meg lehet oldani, például úgy, hogy más mun­kafolyamatokhoz hasonlóan két műszakban kampánysze­rűen kiszórni a tárgyát. Még­hozzá az ideális időpontban: aratás utáin, és a silózás meg­kezdése előtt. Ez azonban már az üzemszervezés téma­körébe tartozik. Sok helyütt a kukorica betakarítása után is trágyáznak, akkor, mikor a szárletaikarítás. és a műtrá­gyázás ideje van, mikor a gépeknek amúgy is sok a dolga, s ráadásul a trágyá­zott területet egy napon be­lül meg kell szántani. A szakemberek véleménye sze­rint a legjobb hatásfokú a nyári tárgyázás: az időjárás miatt ekkor bomlik kedvező­en a szerves anyag. KAZAL ÉS HÍG TRÄGYA Az állattenyésztési telepe­ken keletkezett szerves trágyát kazlaikban tárolják — ezeket úgy kell összerakni, hogy a kazal lehetőleg ne száradjon ki. Ott, ahol gon­dosan készítik el a kazlakat, jó minőségű trágya érlelő­dik, s nem szennyezi a kör­nyezetet. A szalmás trágyá­val tehát probléma nincs. Annál több gondot okoz a híg trágya: megyénkben évente 1 millió 200 ezer köb­méter termelődik. Szakszerű felhasználása még mindig nem megoldott. A híg trágya szakszerű ki­juttatása meglehetősen költ­séges. Éppen ezért egyre több üzemben fogalmazódik meg a gondolat: úgy átszer­vezni az állattenyésztés technológiáját, hogy ne híg, hanem szalmás trágya kelet­kezzék. Azaz: vissza kellene térni az állatok almozásához. * Egy bizonyos: talajaink termelőképességének foko­zása a mezőgazdasági terme­lés fantoís feladata. A kép­let egyszerű: csökkenő terü­leten nagyobb hozamokat kell elérni. Ehhez a jó faj­ták és a technológia pontos betartása mellett elsősorban tápanyagban gazdag talajra van szükség. A mezőgazdasá­gi üzemeiknek törekedniük kell arra. hogy a növényter­melés és az állattartás ará­nyát úgy határozzák meg, hogy elegendő szerves tárgya jusson azokba a talajokba, amelyekbe legfontosabb élel- miszemövényeink kerülnek. D. VARGA M. Szórják a szerves trágyát Kaposszekcső határában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents