Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-22 / 44. szám

2 Képújság 1980. február 22. Bel- és külpolitikai kérdésekről beszélt Alekszej Koszigin PANORÁMA Bel- és külpolitikai kérdé­sekkel egyaránt foglalkozott Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisz­terelnöke választási beszédé­ben. Koszigin csütörtökön Moszkvában, a Nagy Színház­ban találkozott a választók­kal, akik az OSZSZSZK Leg­felsőbb Tanácsába jelölték. A szovjet kormányfő szólt a többi között a jelenlegi nép- gazdasági terv teljesítésének eddigi eredményeiről. „Már most elmondhatjuk, hogy eb­ben az ötéves időszakban je­lentősen megnövekszik orszá­gunk ipari termelésének ka­pacitása — mondotta. Az újonnan üzembe helyezett gyárak és a felújított, korsze­rűsített berendezések együt­tes kapacitása ebben az öt évben annyi lesz, mint amennyi országunk birtoká­ban volt a 60-as évek végén”. A szovjet kormányfő külön aláhúzta, hogy 1965-től kez­dődően az ország egész ipari termelésében olyan fordula­tot hajtottak végre, amelynek célja a mezőgazdaság fejlesz­tésének megsegítése volt. Az eltelt 15 évben ilj^n célú be­ruházásokra 3,8-szor többet fordítottak, mint addig a szovjethatalom létrejöttének kezdete óta. Beszéde külpolitikai részé­ben Alekszej Koszigin kije­lentette: a Szovjetunió min­den tőle telhetőt megtesz azért, hogy erősödjék a test­véri szocialista országok ösz- szeforrottsága, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Varsói Szerződés szer­vezetének keretei között. Koszigin aláhúzta: az im­perialista körök politikájá­ban megnyilvánuló fenyegető magatartás, veszélyes tenden­ciák következtében a világ ma feszült pillanatokat él át a nemzetközi kapcsolatokban. A Szovjetunió következetesen folytatja békés politikai irányvonalának megvalósítá­sát, Leonyid Brezsnyev több beszédében is olyan fontos új kezdeményezéseket, javas­latokat ismertetett, ame­lyek a fegyverkezési haj­sza megszüntetésére, a katonai enyhülés bizto­sítására irányulnak. Az Egyesült Államok és né­hány más NATQ-ország ve­zető körei azonban nemcsak hogy nem fogadták támoga- tóan a békés szovjet kezde­ményezéseket, hanem a kato­nai előkészületek még inten­zívebb meggyorsításának ve­szélyes útjára léptek. A hely­zet jelenlegi kiéleződésének valódi oka az imperialista erők kardcsörtető politikája, az a próbálkozása, amellyel meg akarják állítani a világ­méretű felszabadítási folya­matot. Ugyanakkor az Egyesült Államok azt követeli a sza­badság és a függetlenség út­jára lépett népektől, hogy mondjanak le a nemzetközi szolidaritásról, az imperializ­mussal és az ellenforradalom­mal igaz ügyük védelmében, vívott harcukban. „Ami a Szovjetuniót illeti, semmi sem idegenebb tőlünk, mint az, hogy országunk boldogu­lását más népek rovására próbáljuk megvalósítani” — mondotta Koszigin. — „To­vábbra is a béke és a népek közötti barátság politikáját folytatjuk. Miközben meg­őrizzük éberségünket, készsé­günket arra, hogy visszaver­jünk mindenfajta agresszív próbálkozást, bárhonnan is jöjjön az, továbbra is kitar­tunk az enyhülés gyümölcsei mellett, amelyeket sok ország tartós erőfeszítései hoztak meg. Továbbra is politikai eszközökkel küzdünk azért, hogy az enyhülés, a fegyver­kezési hajsza megszüntetése, a békés egymás mellett élés ügye megerősödjék és to­vábbfejlődjék.” A szovjet kormányfő meg­állapította, hogy a Nyugaton nemcsak a széles néprétege­ket, hanem az uralkodó kö­rök józanul gondolkodó kép­viselőit is nyugtalansággal töltik el az amerikai kor­mányzat jelenlegi irányvona­lának következményei. Ezek a körök is megértik: történel­mileg szükségszerű az, hogy megőrizzék mindazt a pozití­vumot, amelyet a nemzet­közi kapcsolatok normalizálá­sa terén értek el. „Nincs a világon olyan nép. amely tudatosan a fegyverke­zési verseny, a háborús elő­készületek esztelen politiká­jával kötné össze sorsát. Hisszük, hogy a nemzetközi kapcsolatokban győzedel­meskedni fog a béke és az enyhülés politikája, mert ez a politika nyitja meg a népek előtt a jövőhöz vezető utat. A Szovjetunió külpolitikája to­vábbra is ezt a nemes célt fogja szolgálni” — hangoz­tatta választási beszédében Alekszej Koszigin. (MTI) RÓMA Az olasz rendőrség Torino, iban elfogta „a vörös brigá­dok” terrorszervezetnek a Moro-gyilkosság kapcsán régóta körözött két tagját, a 27 éves Patri'zio Peciit és a 32 éves Rocco Micalettót — közölték csütörtökön Rómó- bam. A hatóságok szerint Pe- ci és Mioaletto annak idején részt vett Aldo Moro elrab­lásában és meggyilkolásában, s más bűncselekményekben is vétkes. A rendőrség a két terrorista lakásában jelentős mennyiségű fegyvert talált. HANOI Egy Hanoiban csütörtökön kiadott jelentés szerint az elmúlt napokban is voltak kínai provokációik a határon, elsősorban Cao Bang, Ha Tlyen és Hoang Lien Son tartományokban. A jelentés kiemeli,, hogy Kína fokozta a kémtevékenységet, s nö­vekvő számban dobott át di- verzánsokait, akiket — mint írja — „hírszerző feladatok mellett vietnami káderek, lakosok meggyilkolásával is megbíztak”. A jelentés tud- tul adjia azt is, hogy február közepén kínai fegyveres ha­jók megsértették Vietnam te­rületi vizeit. A legsúlyosabb­nak azt ítéli, hogy behatol­tak az ország középső tarto­mányaihoz tartozó területi vizekre. „A vietnami határ, őrök, a helyi lakossággal együtt határozottan vissza, vágtak az ellenségnek” — írja a hanoi összefoglaló. Kádár János Bábolnán (Folytatás az 1. oldalról) A talkarmánybázis megte­remtésére dolgozták ki ipar­szerű kukoricatermelési rendszerüket. Ide, a rendszer központjába, az IKR-ihez is elkalauzolták vendéglátói a Központi Bizottság első tit­kárát. A közös vállalathoz tartozó nagyüzemek 1970 óta egymi 13 ió-n yolcszázötven- ezer tonna többlet kukoricát adtak a népgazdaságnak. Az IKR nagy teljesítményű gép­parkjának kihasználására más növényeket is „társítot­tak” a rendszerbe, s ezek hozama ugyancsak jelentő­sen- nőtt. A gyógyszeripar és a me­zőgazdaság összefogásával Bábolnán hozták létre a BCR-mjűvek premixgyárát, amely a takarmányozáshoz nélkülözhetetlen adalékanya, gokból mintegy 10 -millió dol­lárnyi importot póttal. A ven­dégek itt is elidőztek, majd a kombinát bemutatótermét tekintették meg. Egy kis íze­lítő a jövőből: a, bábolnai szakemberek 50 ezer juh te­nyésztésbe „állításával” az iparszerű bárányhús-terme. lesi rendszert is kialakítják. I TALÁLKOZÁS A SZOCIALISTA BRIG AD VEZETŐKKEL Kádár János a kora dél­utáni órákban szocialista brá- gádivezetőfckel találkozott. A kötetlen eszmecsere során Dombi János, a szocialista brigádvezetők tanácsának titkára egyebek között ar­ról számolt be, hogy a gaz­daság eredményeiben való­ban testet ölt a brigádmoz- galom ereje, növekvő lendü­lete is. örvendetes tényként nyugtázta: a kombinát kol­lektívái közül nyolcvan- csat­lakozott a Sziklai Sándor szocialista brigád •kongresz- szusi felhívásához. Török Károlyné, a baromfigondo. zóik műszaikvezetője elmon­dotta: a világpiacon a nagy konkuirrencialharc közepette csak több, s főleg jobb mun­kával tudják helyüket meg­őrizni. Cser István, gépkocsi­vezető .maga, s a volán mö­gött ülő társéi munkájáról beszélt. Szabó Ferenc ipari üzemi csoportvezető arról számolt be, hogy mezőgazda- sági, állattenyésztési célokait szolgáló épületek belső be­rendezésein dolgozik a bri­gádjával. Szakái Ferenc kombájnos felszólalása is a Bábolnán végbement fejlődést tükrözte: amikor ő először ült a traktor nyergébe, még az ötvenes években, a föld megművelé­séhez száz-százhúsz ember kellett. Ma alig huszonötén is győzik a munkát, igaz, nagy teljesítményű Rába-trakto- roklkal. Soós Piroska baromfi­gondozó brigádja a tartás­technológia javításának út- jait-módjait keresi, mert ez­zel is lefaraghatnak a költsé­gekből. Grónyii Gyula üzem­vezető az ésszerű takarékos­ság egy másik példáját em­lítette: a baromfitelepek .iparosítását”, technikai fel­szerelését úgy végezték el, hogy a telepeken közben nem volt termeléskiesés. Vida Péterné baromfigon­dozó nem akármilyen kollek­tíva munkájáról adott szá­mot: 1979-es eredményeik alapján- kiérdemelték a meg­tisztelő aranykoszorút. Kuti Imre kőműves azokról az új típusú istállókról beszélt, amelyeknek tető alá hozata­lán ő i-s munkálkodik. Eze­ket már nem a hagyományos módon építik, felállításukhoz kevesebb ember is elegendő. Viass József művezető a ma­joriak életéről adott számot, arról, hogy sorra épülnek a kényelmes-.korszerű új ottho­nok. Oroszi Lajosné keltető­üzemi brigádvezetőnek és társainak erejéből még arra is futja, hogy egyenként száz óra társadalmi munkát dol­gozzanak a közösségért. Czanek János, a helyi ta- karmánybolt vezetője el­mondta: az üzletet azért nyitotta meg a gazdaság, hogy gyorsan, s első kézből jussanak takarmányhoz a gazdaság dolgozói, a telepü­lés lakói. Szűcs Eszter adat­rögzítőnek Bábolna az első munkahelye, s ő éppúgy részt vesz a rendszeres szak­mai továbbképzésben, mint brigádjának többi tagja. Kor­osak István háromszoros aranykoszorús brigádja a kombinátban dolgozók ellá­tásával törődik, ahogy mond­ják: dicséretes módon. Tres. csik Ferenc gépkezelő beszá­molt brigádjának a párt- kongresszus tiszteletére tett vállalásairól, Kincses Zsuzsa, a BCR-iművek premixíize- mének KISZ-titkára pedig azt erősítette meg, hogy az ifjúkommundsiták segítségére a termelési feladatok ellátá­sán túl is mindig számíthat a gazdaság. Kiss István, az IKR agrármérnöke arról be­szélt, hogy száznál több ha­zai és külföldi intézettel áll kapcsolatban a közös válla­lat, figyelik a növénymeme- sííésben elért eredményeket, s iparkodnak az újdonságo­kat minél gyorsabban adap­tálni. Tenger János asztalos is példamutató összefogásról adott számot: amikor az új faipari üzem épült, kívül még dolgoztak a kőművesek, az üvegesek, bent azonban már folyt a termelés. Babarczi Lajosné számlázó a számító- gépes adatfeldolgozást dicsér­te, s úgy vélte, egyéni képzé­süket számottevően segíti, hogy a szakmunkásoktatás „helybe jött”. KÁDÁR JÁNOS FELSZÓLALÁSA Kádár János elöljáróban meleg szavaikkal köszönte meg a szívélyes fogadtatást, s átadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét. Azért látogatott Bábolnára — mondotta —, hogy megismer­je a kombinát tevékenységét, valamint azt, hogy a kollek­tíva hogyan vélekedik az or­szág előtt álló feladatokról, milyen részt vállal azok meg­oldásából. A látottak, s az el­hangzottak megadták a vá­laszt. Nagy elismeréssel szólt látogatásának tapasztalatai­ról: jól szervezetten, a feszes határidőket megtartva dol­goznak, teljesítik a hazai és a külföldi vállalásokat. Jelentős exportjuk olyan tevékenysé­get reprezentál, amit számon tartanak országon belül és határainkon kívül is — húzta alá, majd rámutatottt: nép­gazdaságunkban jelentős az élelmiszertermelés, az adott viszonyok között jelentős ex­porttényező is, sőt a jelenle­ginél nagyobb mértékben is annak kell lennie. Nagyra értékelte a kombinátnak az egész magyar mezőgazda­ság fejlődését szolgáló kez­deményező, újító szerepét, módszereit, gratulált az ered­ményekhez. A .tervek, elgon. d olások — mondotta — reá­lisak, jók, s a nehéz felada­tok megoldásához adottak a a feltételek, az anyagi és szellemi erők, de a legna­gyobb erőt a kollektíva kép­viseli, amely frissen, jó szel­lemben gondolkodó, céltuda­tos, a tennSvalókikair szembe­néző, bizakodó embereket tömörít. • Tény, hogy nehezebb nem­zetközi és hazái feltételek közepette kell megbirkózni a feladatokkal, de saját elha­tározásunkat túl a körülmé­nyek, a nagyobb követeimé, nyiek is több munkára kény­szerítenek bennünket, arra ösztönöznek, hogy mindenütt ésszerűbben, hatékonyabban dolgozzunk. Optimistának, bizakodónak keli lennünk, mert hatalmas tartalékok rejlenek aiz emberekben. Ha megfelelően alkalmazkod­nak az adott 'körülmények­hez, elérhetjük szocialista célijainkat! Sok szó esett a találkozón közelgő legnagyobb belpoli­tikai eseményünkről a párt márciusiban összeülő XII. kongresszusáról is. Kádár János hangsúlyozta, hogy a felkészüléshez 'az irányelvek széles körű, aktív, jó szelle­mű vitája már eddig is nagy segítséget adott, s ad. Jól- esően nyugtázta, ihoav a kombinát 582 kommunistája is javaslatokkal, a gazdasági építőmumkét jobbító kritikai észrevételekkel alakította ki az irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalását. A szocialis­ta brigádok képviselői egy­behangzóan húzták alá, hogy a kongresszusi tézisek vilá­gosan fogalmazták meg a célokat, amelyekért érdemes dolgozni, tenni, cselekedni. Végezetül köszönetét mond­tak azért, hogy Kádár János a pártkongresszus előkészíté­sében felelősségteljes nagy munkája közepette is időt szakított a bábolnai látoga­tásra, maid a ibrigádtasok megbízásából jó egészséget kívántak a Központi Bizott­ság első titkárának, s ered­ményes munkát a kohgresz. szusnak, a kongresszusi kül­dötteknek. (MTI) Pentagon-küldöttség Kairóban Csütörtök esti kommentárunk. Az amerikai hadügyminisztérium népes1 küldöttsége — Daivid McGififer államtitikárrai az élen — tárgyal jelenleg Kairóban, az Egyiptominak szánt katonai támogatás részle. teiről. Egyi.ptom amerikai felfegyverzése az Izraellel kötött küiömbéke következménye: Washington ily módon is jutal­mazza az arab egységet megbontó, az Izraellel együttműkö­dő és a térséggel kapcsolatos amerikai imperialista terveket kiszolgáló Szádat elnököt. A Camp David-i egyiptomi—izraeli különalkut összehozó Carter elnök már korábban hozzájárult ahhoz, hogy az egyiptomi hadsereget az amerikai katonai arzenál légkor- . szerűbib eszközeivel szereljék fel. Kama! Hasszán Ali egyip­tomi hadügyminiszter tavaly ősszel Washingtonban folyta­tott tárgyalásainak eredményeképpen megállapodtak, hogy Kairó a következő öt év során mintegy ötmiilliárd dollár ér­tékű katonai felszerelést kap mecénás hajlamú szállítójától, nagyobbrészt hosszú lejáratú hitelre. E fegyverszállítás első szakaszának a részleteit vitatják meg most Kairóban. Már a tárgyalások első napja után az egyiptomi hadügy­miniszter büszkén közölte, hogy partnere nem alkalmaz megkötéseket az országának nyújtandó fegyverfajták tekin­tetében. Ily módon „Egyiptom első ízben egyenlő szintre jut Izraellel felfegyverzettsége vonatkozásában”. Megállapodtak, hogy Egyiptom még az idén kap 38 darab F—16-ios típusú harci repülőgépet, s az Egyesült Államok készséggel szállít F—15-ösöket is Kairónak. Szóba került még 150 darab M—60 mintájú harckocsi leszállítása ds. Egyiptom az elkövetkezendő években tehát — nem kis költség árán, mert a hiteleket vissza ic kell fizetni egyszer — jelentősen növeli haderejét. De vajon ki ellen alkarja fel­használni? Izrael ellen biztosan nem, hisz békét kötött vele és kötelezettséget vállalt arra, hogy vitás esetekben nem folyamodik katonai eszközökhöz. Kairó nem rejti véka alá, mire akarja felhasználni megnövekedett hadi gépezetét. Szá­dat elnök már korábban felajánlotta katonai egységeit az afrikai kontinensen küzdő felszabadítási mozgalmak elfojtá­sára, a haladó rendszerek leverésére. Újabban Kairó „a Perzsa-öböl körzete megvédelmezőjének” a babérjaira pályá­zik. Támaszpontok használatát is felkínálta az amerikai glo- bláis beavatkozás eszközéül szolgáló gyorshadtestnek. Ezt honorálja most bőkezűen Washington. PALFI VIKTOR Az iráni álláspont változatlan Baniszadr elnök és három közeli munkatársa táviratot szövegez Waldheim ENSZ-főtitkárnak, amelyben Irán egyetértését fejezi ki a megbuktatott sah bűneit kivizs­gáló nemzetközi bizottság összetételét illetően. Az iráni diplomácia jelen­legi legfontosabb törekvései közé tartozik, hogy ameny- nyire csak lehetséges, egy­mástól elkülönítve kezelje az amerikai túszok ügyét és az ENSZ 'tényimegállapító bi­zottságának szerdára várt, d>e Waldheim BNSZ-főtiíkár ál­tal „egyes tisztázatlan kérdé­sek miatt” — késeibbre ha­lasztott teheráni utazását. Külügyminisztériumi forrá­sok szerint Irán semmiféle garanciát nem adott — s a továbbiakban sem akar ad­ni arra vonatkozóan, hogy az ENSZ öttagú bizottságá­nak ma jdani teheráni" mun. kájá 'meggyorsítaná vagy elősegítené a túszok szaba­don bocsátását. Az iráni ál­láspont szerint ugyanis a ténymegállapító misszió fel. adata az Egyesült Államok és a volt sah bűneire vonat­kozó teheráni vádak megala­pozottságának vizsgálata; munkájának eredményessé­géhez azért feltétlenül szük­ség van arra, hogy tagjai találkozzanak a túszokkal, még akikor is, ha Washington ezt ellenzi, a túszok diplo­mata-státuszára és arra való hivatkozással, hogy kihallga­tásuk összeegyeztethetetlen a diplomáciai mentességre vonatkozó előírásokkal. A túszok szabadon bocsátásá­nak ügye azonban merőben más kérdés, hiszen esetük­ben más irányú vizsgálato­kat követelő kémügyről van szó. Az iráni álláspont válto­zatlanságát jelzi, hogy a for­radalmi tanács ülésével egy- időben Khomeini ajatollah, az iszlám forradalom .még mindig kórházban ápolt ve­zetője rádiónyilatkozatban szólította fél az országot a külföldi beavatkozási kísér­letek és bármiféle külföldi presszió visszautasítására, és a túszok kiszabadításának feltételét újfen.t a sah kiada­tásában jelölte meg. A csütörtöki események cáfolni látszanak az Irániban- 110. napja fogva tartott ame­rikai diplomatáik küszöbön- álló szabadulásához fűzött, túlzott és a nyugati sajtó ál. tál táplált reményeket. Csü­törtökön este az amerikai képviseletet megszállva tartó iszlám diákok ugyanis a te- heráni rádió útján bejelen­tették: „Mindaddig nincs ke­gyelem a túszok számára, amíg vissza nem kapjuk a saholt”. A diákok szerint „el­jött az iráni nép mozgósítá­sának ideje minden agresz. szív erő, s főként az Egye­sült Államok ellen, amely köteles visszaszolgáltatni az elszökött saihot és az általa elrabolt értékeket”. ' Szertefoszlottak az öttagú ENSZ-ibizottság mielőbbi te­heráni látogatásával kapcso­latos remények is. A bizott­ság szerdára tervezett, majd elhalasztott érkezését a hét végére jósolták Teheránban, mindaddig, amíg csütörtökön eslte ismeretessé nem vált, hogy a bizottság algériai el­nöke Géniből New Yorkiba utazott, s feltehetően mem érkezük vissza a hét végére.

Next

/
Thumbnails
Contents