Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-22 / 44. szám

XXX. évfolyam, 44. szám ÄRA: 1,20 Ft 1980. február 22., péntek Mai számunkból HÜSKOMBINÁT- ÉPÍTKEZÉS (3. old.) CSALÁD—OTTHON (4. old.) GYERMEK- BŰNÖZÉSRŐL (5. old.) NAGYTAKARÍTÁS ELŐTT (5. old.) ARATÁS UTÁN — SILÓZÁS ELŐTT (3. old.) „Lenézett” vállalatok Van olyan gépipari szövetkezet az ' országban, amelynek dolgozói — és termékei — ott voltak, van­nak a paksi atomerőmű építésénél éppúgy, mint a Gyulai Húskombinát szerelési munkáinál, s részesei lehettek a Vinnyica és Ailbertinsa közötti 750 kilovoltos távvezeték beruházásának is. Szerény részesei: nem minősítés ez, hanem az arányok kifejezése csupán, hi­szen ahogy a „nagyok” nélkül nem képzelhető el egy- egy említett — vagy hasonló — fejlesztés befejezése, úgy a szövetkezet munkája sem néllküllözhető. A pél­da nem egyedi. A szakemberek szűkehb köre számon tart olyan tanácsi, vállalatot, amelynek tevékenysége, termékei nélkül minisztériumi nagy vállalatok ered­ményessége -kerülne veszélybe, s olyan ipari szövetke­zetei, amely egész iparág .termékszerkezetének átala­kítás-álban játszott és játszik vezető szerepet. A furcsa csak az, hogy ezeket a konkrét termelőhelyeket általá­nosságban lenézően, lekicsinylőén kezelik — tisztelet a kivételnek — a nagyobbak, de csak addig, míg ki nem derül: Valamilyen részfeladat -teljesítésében az igényeket rugalmasan fogadó, gyorsan teljesítő partne­rek lehetnek. Az ipari szövetkezeteknél 1970 és 1978 között a foglalkoztatottaik száma csupán 2,6 százalékkal, a brut­tó -termelés viszont 91 százalékkal nőtt. Különösen gyorsan fejlődtek a közlekedés ieszköz-i par ban, a vil- laimosgép- és -készülék-ipariban, illetve a műszeriparban dolgozó szövetkezetek; azok, amelyek népgazd-aságilag is kiemeltnek számító területekhez tartoznak. Ugyan­akkor a tanácsi ipar vállalatainak száma az 1960 és 1978 közötti esztendőkben 478-iról 158-ira csökkent, az ipart szövetkezeteké 1251^ről 685-(ne. S nem ipari jel­legzetességről van szói, hiszen az építőipari közös- vál­lalkozások csoportja is egy évtized alatt a korábbinak felére apadt. •Amikor a kicsikről beszélünk, hangsúlyoznunk kell, pusztán méretet, s nem értéket jel-öl a kifejezés. A minisztériumi iparban átlagosan 296 fizikai foglalko­zású jut egy ipartelepire, a tanácsi és a szövetkezeti iparban 39, illetve 34. S képet ad a munkakörülmé­nyekről az is, hogy a szövetkezeti iparban az egy te­lepre számított hajtóerő az állami ipar hasonló muta- £ tójának 1,8 százalékát éri el csupán! Ha ilyen érte­lemben kicsik1 is ezek. a cégek, eléggé tekintélyes a foglalkoz-tat-olttak tábora. Míg a tanácsi iparban kiét évtizede Változatlanul 100 ezer fős a létszám — a het­venes évek elején ugyan túlhaladta a 150 ezret, de napjainkra visszasiiMyedit az 1960. évi szintre — a szövetkezeti iparban pedig húsz esztendő alatt 161 ezerről 235 ezerre gyarapodott az itt kenyeret keresők csoportja. A szövetkezeti ipar egy évtized alatt megnégysze. rezte termelő állófeszlkiözeit — bruttó érték alapján —, ám mielőtt úgy vélné valaki, szédületes a tempó, le­írjuk: ennek a területnek a javai a minisztériumi ipar állóeszközei értékének mindössze a 2,5 százalékát érik el. A tanácsi iparral, együtt a szocialista ipar összes termelői állóeszközeinek hat százalékát birtokolják... Még néhány vonás az ellentmondásos arculathoz. A -tanácsi vállalatok részesedése a hetven-es években csökkent a szociaidlsta ipar bruttó termeléséből, a szö­vetkezeti iparé viszont nőtt, 1978-na 6,5 százalékra. Ez utóbbi ugyanakkor a létrehozott tiszta jövedelemnek a 9,2 százalékát állította élő, s ez már érzékletes kü­lönbség! Főként, ha azt is hozzátesszük, hogy a támo­gatásoknak — a visszatérítéseknek és dotációknak — mindössze 1,7 százalékát kapta a szövetkezeti ipar. Ezék az adatok — s a bennük sűrűsödő tények — szinte mindent elmondanak arról, miért hasznos for­máció a népgazdaság számára a kisvállalat. Hiszen a szövetkezeteknél a száz forint lekötött eszközre jutó tiszta jövedelem- 1977-ben és 1978-ban is háromszoro­sa volt a szocialista ipa-r átlagának. Mindezek ismeretében már egészen másként véle­kedhetünk arról a mindmáig iétező — s párt- és kor­mányhatározatok ellenére szívósnak bizonyuló — gya­korlatról, mely méreteket, szektoréiig hovatartozást vél elsődleges jegynek, holott nyilvánvaló: a döntő a tel­jesítmény, a produktum minősége, a ráfordítások és a hozamok viszonya. Szó sincs arról, hogy bárki is a nagyvállalatok szerepkörét kívánja ezéknek a cégek­nek; egyik a másikkal föl nem cserélhető. Egyik a másikat azonban kiegészíti, -mégpedig nélkülözhetetle­nül. S ez határozza1 meg a „lenézett” vállalatok helyét a -gazdasági életben. VERESS TAMÁS Kádár János Bábolnán Az állami gazdaságok je­lentős szerepet töltenek be a mezőgazdaság, az egész nép­gazdaság életében, Bábolnát joggal tartják a 124 magyar állami gazdaság egyik repre­zentánsának: az 1964 óta minden évben kiváló vállalat címet nyert kollektíva ter­melésének értéke tavaly — az öt évvel korábbit megkétsze­rezve — már meghaladta a 4 milliárd forintot, s nyeresé­gük is fölötte volt a 350 mil­liónak. Még szemléletesebb a kép korábbi esztendőkkel összevetve: 197Ő-ben az egy dolgozóra jutó termelési ér­ték a 400 000 forintot sem ér­te el, s 1975-ben is „csak” a fél millió körül tartottak. Ehhez a legfrissebb adat: üzemgazdasági statisztiká­juk 1979-ben — egy dolgozó­ra — már 940 000 forintot is meghaladó termelési átlagot jegyzett fel. Bábolnán is azt tartják, hogy a szép eredmé­nyek kulcsa a jó munka, a dolgozók sokoldalú felké­szültsége, hozzáértése. így aztán érthető, hogy 5000 dol­gozó közül 217-nek van felső­fokú végzettsége, s 3270 em­ber hozzáértéséről tanúsko­dik szakmunkásbizonyítvány. Ide, a Bábolnai Mezőgaz­dasági Kombinátba látogatott csütörtökön Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. Útjára elkísérte Katona István és Kovács An­tal, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője. A vendégeket a központi épület bejáratánál virággal, meleg szeretettel köszöntöt­ték. A házigazdák között ott volt: Mokri Pál, az MSZMP Komárom megyei Bizottságá­gának első titkára, Romány Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és Hor­váth István, a komáromi já­rási pártbizottság első titká­ra. A Központi Bizottság első titkára előbb meghallgatta Burgert Róbert vezérigazgató és Mészáros Miklós pártbi­zottsági titkár rövid tájékoz­tatóját, majd a hallottakról a gyakorlatban is meggyőződve felkereste a gazdaság több üzemegységét. Az első állo­más a sertéstenyésztő telep volt: a Tetra sertést ugyan­csak jegyzik már a nemzet­közi piacón. A kombinát önálló export­import joggal rendelkező külkereskedelmi iiro dá.jónak, az Aigirárlániak könyvei sze­rint vásárlóik között van az NSZK, Franciaország és Spa­nyolország is. A kiváló mi. nőségű hússertést a bábol­naiak több éves kutatómun­kával, hosszú kísérletsorozat, tál, keresztezésekkel tenyész­tették ki. Sikere is van: a Tetra sertést hizlaló hazai gazdaságok Vagy 600 000 da­rabot szállítanak ma már évente a vágóhídiaknak. (Bábolna hírét ugyan a ló- tenyésztés alapozta meg, ám ma már elsősorban baromfi­tenyészetéről neves. így hát a látogatási programiból sem maradhatott ki a nyárfási baromfitelep. Bábolnát a világ első öt baromfitenyész­tő cége között tartják nyil­ván. Korszerű telepein éven­te csaknem százmillió na­poscsibe kel ki és több mint 280 millió tenyésztojás kerül a dobozokba. A vendégek nagy érdeklődéssel tekin­tetitek meg a korszerű tech­nikát csakúgy, mint a né­hány kilométerrel távolabbi válogatóiban — a tojásokat ügyesen forgató-mérlegelő masinákat, illetve a keltető­ket. A vállalat legnagyobb vevője, a Szovjetunió innen is kap árut, akárcsak a gaz­daság más termelő üzemei­ből. Amint a Központi Bi­zottság első .titkárát tájé­koztatták: a Szovjetuniótól 500-nál is több istállóra van megrendelésük. Szerződésük új vonása a KGST-országok mezőgazdasági együlttműkö. désónek, mert a kombinát átadja az iparszerű baromfi, hús-termelési rendszerét is. (Folytatás a 2. oldalon) Alapismeretek Majd négyszáz diák sajá­títja el a szakmát, s szerzi meg vele párhuzamosan az érettségi bizonyítványt is Szekszárdon, a Rózsa Ferenc Szakközépiskolában. A diá­kok, a holnap szakemberei, korszerű gépek, berendezések, műszerek segítségével szer­zik meg a szaktudást, ám mi­előtt a bonyolult berendezé­sek kezelését megtanulják, az alapfogásokat sajátítják el. A reszelés csak látszólag egyszerű tudományát teszik magukévá az iskola elsőéves tanulói A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszá­molt a magyar—bolgár gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vet­te a beszámolót. Az Országos Tervhivatal el­nöke jelentést tett az 1979. évi népgazdasági terv végre­hajtásának tapasztalatairól. A kormány á jelentést elfo­gadta. A Minisztertanács tudo­másul vette az egészségügyi és a belkereskedelmi mi­niszter jelentését az alkoholiz­mus elleni küzdelemről és továbbra is fontos feladat­nak minősítette az 1977. évi kormányhatározat következe­tes végrehajtásának folyta­tását. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága csütörtökön ülést tartott. A pártbizottság egy perces néma felállással em­lékezett a közelmúltban el­hunyt dr. Szentgáli Gyulá­ra, a pártbizottság és a végre­hajtó bizottság tagjára. Az ülésen két napirendi pont szerepelt: Jelentés az MSZMP Köz­ponti Bizottsága XII. kong­resszusi irányelvei vitájáról, javaslat a megyei pártérte­kezlet állásfoglalására és szó­beli bevezetőjére. E napiren­di pont előadója K. Papp Jó­zsef, a pártbizottság első tit­kára volt. Javaslat a megyei pártbi­zottság 1980. évi, a végrehajtó bizottság 1980. I. félévi mun­katervére. Előadója Horváth József, a megyei pártbizott­ság titkára volt. A pártbizottság a jelentést és a javaslatokat elfogadta. Púja Frigyes elutazott Japánból Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere csütörtökön befejez­te négynapos hivatalos japáni látogatását, s Oszakából ugyancsak hivatalos látoga­tásra a Fülöp-szigetekre uta­zott. Útjára elkísérte dr. Kós Péter, a Magyar Népköztár­saság tokiói nagykövete. Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere csütörtökön hivatalos látogatásra a Fülöp-szigetek­re érkezett, ahol az ország vezetőivel a kétoldalú kap­csolatokról, valamint nem­zetközi kérdésekről folytat tárgyalásokat. A vendégek a „tojásgyár” egyik üzemében.

Next

/
Thumbnails
Contents