Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-22 / 44. szám
XXX. évfolyam, 44. szám ÄRA: 1,20 Ft 1980. február 22., péntek Mai számunkból HÜSKOMBINÁT- ÉPÍTKEZÉS (3. old.) CSALÁD—OTTHON (4. old.) GYERMEK- BŰNÖZÉSRŐL (5. old.) NAGYTAKARÍTÁS ELŐTT (5. old.) ARATÁS UTÁN — SILÓZÁS ELŐTT (3. old.) „Lenézett” vállalatok Van olyan gépipari szövetkezet az ' országban, amelynek dolgozói — és termékei — ott voltak, vannak a paksi atomerőmű építésénél éppúgy, mint a Gyulai Húskombinát szerelési munkáinál, s részesei lehettek a Vinnyica és Ailbertinsa közötti 750 kilovoltos távvezeték beruházásának is. Szerény részesei: nem minősítés ez, hanem az arányok kifejezése csupán, hiszen ahogy a „nagyok” nélkül nem képzelhető el egy- egy említett — vagy hasonló — fejlesztés befejezése, úgy a szövetkezet munkája sem néllküllözhető. A példa nem egyedi. A szakemberek szűkehb köre számon tart olyan tanácsi, vállalatot, amelynek tevékenysége, termékei nélkül minisztériumi nagy vállalatok eredményessége -kerülne veszélybe, s olyan ipari szövetkezetei, amely egész iparág .termékszerkezetének átalakítás-álban játszott és játszik vezető szerepet. A furcsa csak az, hogy ezeket a konkrét termelőhelyeket általánosságban lenézően, lekicsinylőén kezelik — tisztelet a kivételnek — a nagyobbak, de csak addig, míg ki nem derül: Valamilyen részfeladat -teljesítésében az igényeket rugalmasan fogadó, gyorsan teljesítő partnerek lehetnek. Az ipari szövetkezeteknél 1970 és 1978 között a foglalkoztatottaik száma csupán 2,6 százalékkal, a bruttó -termelés viszont 91 százalékkal nőtt. Különösen gyorsan fejlődtek a közlekedés ieszköz-i par ban, a vil- laimosgép- és -készülék-ipariban, illetve a műszeriparban dolgozó szövetkezetek; azok, amelyek népgazd-aságilag is kiemeltnek számító területekhez tartoznak. Ugyanakkor a tanácsi ipar vállalatainak száma az 1960 és 1978 közötti esztendőkben 478-iról 158-ira csökkent, az ipart szövetkezeteké 1251^ről 685-(ne. S nem ipari jellegzetességről van szói, hiszen az építőipari közös- vállalkozások csoportja is egy évtized alatt a korábbinak felére apadt. •Amikor a kicsikről beszélünk, hangsúlyoznunk kell, pusztán méretet, s nem értéket jel-öl a kifejezés. A minisztériumi iparban átlagosan 296 fizikai foglalkozású jut egy ipartelepire, a tanácsi és a szövetkezeti iparban 39, illetve 34. S képet ad a munkakörülményekről az is, hogy a szövetkezeti iparban az egy telepre számított hajtóerő az állami ipar hasonló muta- £ tójának 1,8 százalékát éri el csupán! Ha ilyen értelemben kicsik1 is ezek. a cégek, eléggé tekintélyes a foglalkoz-tat-olttak tábora. Míg a tanácsi iparban kiét évtizede Változatlanul 100 ezer fős a létszám — a hetvenes évek elején ugyan túlhaladta a 150 ezret, de napjainkra visszasiiMyedit az 1960. évi szintre — a szövetkezeti iparban pedig húsz esztendő alatt 161 ezerről 235 ezerre gyarapodott az itt kenyeret keresők csoportja. A szövetkezeti ipar egy évtized alatt megnégysze. rezte termelő állófeszlkiözeit — bruttó érték alapján —, ám mielőtt úgy vélné valaki, szédületes a tempó, leírjuk: ennek a területnek a javai a minisztériumi ipar állóeszközei értékének mindössze a 2,5 százalékát érik el. A tanácsi iparral, együtt a szocialista ipar összes termelői állóeszközeinek hat százalékát birtokolják... Még néhány vonás az ellentmondásos arculathoz. A -tanácsi vállalatok részesedése a hetven-es években csökkent a szociaidlsta ipar bruttó termeléséből, a szövetkezeti iparé viszont nőtt, 1978-na 6,5 százalékra. Ez utóbbi ugyanakkor a létrehozott tiszta jövedelemnek a 9,2 százalékát állította élő, s ez már érzékletes különbség! Főként, ha azt is hozzátesszük, hogy a támogatásoknak — a visszatérítéseknek és dotációknak — mindössze 1,7 százalékát kapta a szövetkezeti ipar. Ezék az adatok — s a bennük sűrűsödő tények — szinte mindent elmondanak arról, miért hasznos formáció a népgazdaság számára a kisvállalat. Hiszen a szövetkezeteknél a száz forint lekötött eszközre jutó tiszta jövedelem- 1977-ben és 1978-ban is háromszorosa volt a szocialista ipa-r átlagának. Mindezek ismeretében már egészen másként vélekedhetünk arról a mindmáig iétező — s párt- és kormányhatározatok ellenére szívósnak bizonyuló — gyakorlatról, mely méreteket, szektoréiig hovatartozást vél elsődleges jegynek, holott nyilvánvaló: a döntő a teljesítmény, a produktum minősége, a ráfordítások és a hozamok viszonya. Szó sincs arról, hogy bárki is a nagyvállalatok szerepkörét kívánja ezéknek a cégeknek; egyik a másikkal föl nem cserélhető. Egyik a másikat azonban kiegészíti, -mégpedig nélkülözhetetlenül. S ez határozza1 meg a „lenézett” vállalatok helyét a -gazdasági életben. VERESS TAMÁS Kádár János Bábolnán Az állami gazdaságok jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdaság, az egész népgazdaság életében, Bábolnát joggal tartják a 124 magyar állami gazdaság egyik reprezentánsának: az 1964 óta minden évben kiváló vállalat címet nyert kollektíva termelésének értéke tavaly — az öt évvel korábbit megkétszerezve — már meghaladta a 4 milliárd forintot, s nyereségük is fölötte volt a 350 milliónak. Még szemléletesebb a kép korábbi esztendőkkel összevetve: 197Ő-ben az egy dolgozóra jutó termelési érték a 400 000 forintot sem érte el, s 1975-ben is „csak” a fél millió körül tartottak. Ehhez a legfrissebb adat: üzemgazdasági statisztikájuk 1979-ben — egy dolgozóra — már 940 000 forintot is meghaladó termelési átlagot jegyzett fel. Bábolnán is azt tartják, hogy a szép eredmények kulcsa a jó munka, a dolgozók sokoldalú felkészültsége, hozzáértése. így aztán érthető, hogy 5000 dolgozó közül 217-nek van felsőfokú végzettsége, s 3270 ember hozzáértéséről tanúskodik szakmunkásbizonyítvány. Ide, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátba látogatott csütörtökön Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Útjára elkísérte Katona István és Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. A vendégeket a központi épület bejáratánál virággal, meleg szeretettel köszöntötték. A házigazdák között ott volt: Mokri Pál, az MSZMP Komárom megyei Bizottságágának első titkára, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Horváth István, a komáromi járási pártbizottság első titkára. A Központi Bizottság első titkára előbb meghallgatta Burgert Róbert vezérigazgató és Mészáros Miklós pártbizottsági titkár rövid tájékoztatóját, majd a hallottakról a gyakorlatban is meggyőződve felkereste a gazdaság több üzemegységét. Az első állomás a sertéstenyésztő telep volt: a Tetra sertést ugyancsak jegyzik már a nemzetközi piacón. A kombinát önálló exportimport joggal rendelkező külkereskedelmi iiro dá.jónak, az Aigirárlániak könyvei szerint vásárlóik között van az NSZK, Franciaország és Spanyolország is. A kiváló mi. nőségű hússertést a bábolnaiak több éves kutatómunkával, hosszú kísérletsorozat, tál, keresztezésekkel tenyésztették ki. Sikere is van: a Tetra sertést hizlaló hazai gazdaságok Vagy 600 000 darabot szállítanak ma már évente a vágóhídiaknak. (Bábolna hírét ugyan a ló- tenyésztés alapozta meg, ám ma már elsősorban baromfitenyészetéről neves. így hát a látogatási programiból sem maradhatott ki a nyárfási baromfitelep. Bábolnát a világ első öt baromfitenyésztő cége között tartják nyilván. Korszerű telepein évente csaknem százmillió naposcsibe kel ki és több mint 280 millió tenyésztojás kerül a dobozokba. A vendégek nagy érdeklődéssel tekintetitek meg a korszerű technikát csakúgy, mint a néhány kilométerrel távolabbi válogatóiban — a tojásokat ügyesen forgató-mérlegelő masinákat, illetve a keltetőket. A vállalat legnagyobb vevője, a Szovjetunió innen is kap árut, akárcsak a gazdaság más termelő üzemeiből. Amint a Központi Bizottság első .titkárát tájékoztatták: a Szovjetuniótól 500-nál is több istállóra van megrendelésük. Szerződésük új vonása a KGST-országok mezőgazdasági együlttműkö. désónek, mert a kombinát átadja az iparszerű baromfi, hús-termelési rendszerét is. (Folytatás a 2. oldalon) Alapismeretek Majd négyszáz diák sajátítja el a szakmát, s szerzi meg vele párhuzamosan az érettségi bizonyítványt is Szekszárdon, a Rózsa Ferenc Szakközépiskolában. A diákok, a holnap szakemberei, korszerű gépek, berendezések, műszerek segítségével szerzik meg a szaktudást, ám mielőtt a bonyolult berendezések kezelését megtanulják, az alapfogásokat sajátítják el. A reszelés csak látszólag egyszerű tudományát teszik magukévá az iskola elsőéves tanulói A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolót. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásának tapasztalatairól. A kormány á jelentést elfogadta. A Minisztertanács tudomásul vette az egészségügyi és a belkereskedelmi miniszter jelentését az alkoholizmus elleni küzdelemről és továbbra is fontos feladatnak minősítette az 1977. évi kormányhatározat következetes végrehajtásának folytatását. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága csütörtökön ülést tartott. A pártbizottság egy perces néma felállással emlékezett a közelmúltban elhunyt dr. Szentgáli Gyulára, a pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagjára. Az ülésen két napirendi pont szerepelt: Jelentés az MSZMP Központi Bizottsága XII. kongresszusi irányelvei vitájáról, javaslat a megyei pártértekezlet állásfoglalására és szóbeli bevezetőjére. E napirendi pont előadója K. Papp József, a pártbizottság első titkára volt. Javaslat a megyei pártbizottság 1980. évi, a végrehajtó bizottság 1980. I. félévi munkatervére. Előadója Horváth József, a megyei pártbizottság titkára volt. A pártbizottság a jelentést és a javaslatokat elfogadta. Púja Frigyes elutazott Japánból Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere csütörtökön befejezte négynapos hivatalos japáni látogatását, s Oszakából ugyancsak hivatalos látogatásra a Fülöp-szigetekre utazott. Útjára elkísérte dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság tokiói nagykövete. Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere csütörtökön hivatalos látogatásra a Fülöp-szigetekre érkezett, ahol az ország vezetőivel a kétoldalú kapcsolatokról, valamint nemzetközi kérdésekről folytat tárgyalásokat. A vendégek a „tojásgyár” egyik üzemében.
