Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-21 / 43. szám

a Képújság 1980. február 21. Irány az Ezeregyéjszaka Az Állami Bábszínház szombaton mutatta be {Török Sándor—Tóth Eszter: Irány az Ezeregyéjszaka című if­júsági báb játékát. Rendezte: Kovács IGyula. A bábo­kat és a díszletet Koós Iván tervezte. Zenéjét szerez­te Lendvai Kamillo. A kabarék háza volt Igen, a kabarék háza volt valaha. Hogy hol és merre? Talán már kevesen tudják pontosan. Valahol a mai kör­út nyüzsgő világában. Az idő­sebbek bizonyára emlékeznek még rá és nem feledték el a régi tréfákat és hírességeket sem. Melyik volt hajdanán az a bizonyos épület? Akkor még a Teréz körúton, később már a Lenin körúton állt... Még az első világháború előtt kelt életre a magyar ka­baré háza, színműhelye, ka­barészínháza vagy nevezete­sen a Varieté! S e háznak méltó emléket állítanak — még mielőtt be­lepné a feledés pora — a Ma­gyar Televízió stúdiójában. A híres, nagy múltú épületihez csapódtak, akár a vonzó mág­neshez a későbbi hírességek, az éppen hírnévre vadászó kabaréigazgatók, akik ugyan világmegváltó tervekkel, el­képzelésekkel érkeztek ide, meglehetősen szép számmal, de többnyire fillér nélkül, tönkremenve távoztak. Külö­nös vonzereje volt ennek a háznak a kabaré műfajának szerelmesei között, akik vala­mennyien felvirágoztatásán fáradoztak. A házon azonban valamiféle homályos átok ült. Pedig olyan nagyságok buk­kantak fel itt a kabaré egén, mint Nagy Endre, a híres kon­feranszié, vagy Karinthy Fri­gyes, Vadnay László, Kellér Dezső... Ám nem egy közülük fájdalmas csalódással távo­zott innen. Megbuktak! Hány és hány neve volt en­nek az épületnek: Pest, az Érdekes, Intim Kabaré, Teréz körúti Színpad, Ferenczy, majd később pedig Kamara Varieté. Mennyi szín, humor, ötlet sziporkázott itt! A már elmúlt, de mégis oly közeli világot, a kabarék világát próbálja most felidéz­ni a tévé kétrészes műsorá­ban Kállai István író és Bán­ki Iván rendező. Mi lesz vajon mindez? Ka­barétörténelem? A humor, a tréfák az anekdoták vilá­gának, régmúlt napjainak megidézése? — Talán igen, talán nem — mondják az alkotók. — Kabarétörténelem ugyan, de mégsem csupán az. Nem egyszerűen a múlt felidézése. Uj eszközökkel szeretnénk maivá tenni ezt a műsort. A „zongorista” Bárdy György, és a „dobos” Garas Dezső kísérik majd zenével és konferálják, kommentálják a születő — újjászülető ka­barét. Egyikük lelkesedve a másikuk csalódottan; a múlt és a jelen... SZÉMANN BÉLA M MU' lÉMjy A pogány madonna A Balatonon és környékén játszódik majd az az új ma­gyar film, amelynek írója az eddig csak színészi alakításai­ról ismert Bujtor István: „A pogány madonna” című no­vellából Mészáros Gyulával közösen írt forgatókönyvet. Az első felvételeket május ele­jén rögzítik a MAFILM Bu­dapest Filmstúdiójának vál­lalkozásában. A leendő bűnügyi vígjáték­ban az izgalomkeltés szoká­sos alkotóelemei — mint pél­dául autós és helikopteres ül­dözés — mellett az 1980. évi magyar országos vitorlás-baj­nokság különböző futamain készülő felvételeket is fel­használják majd. a két fősze­repet Bujtor István és Kern András alakítja — a többi szereplőt ezután jelölik ki. Az operatőr Hildebrand Ist­ván lesz. Sajtótörténeti felfedezés Pécsett A felszabadulás utáni de­mokratikus sajtó egyik érde­kes terméke került napvilág­ra Pécsett. A levéltár 1945/46- os iratanyagának rendezése közben megtalálták az első és eddig egyetlen ismert példá­nyát az Irány című folyóirat­nak, amely az elmúlt har­mincöt év alatt szinte telje­sen feledésbe merült. A gaz­dag tartalmú lap fennmaradt példánya becses emléke az akkori magyar újságírásnak. A folyóiratot a szakszerve­zetek adták ki, erre utal az alcíme is: Szakszervezeti mű­vészeti kultúrszemle. A tizen­hat oldalas lap munkatársai között több neves — azóta el­hunyt vagy ma is alkotó — író és költő, művész és tu­dós volt. Címének megfelelő­en irányt akart mutatni a fo­lyóirat a Horthy-rendszer ne­gyedszázados lélekmérgezésé- ből és a pusztító háború okoz­ta kábulatból éppen csak ocsúdó lakosságnak, elsősor­ban az értelmiségnek. Dunántúlt napló Az univerzális földműfenn­tartó gépsorok iránt megnőtt az érdeklődés, mivel az Utóbbi 10—15 évben sok csa­torna épült és fenntartásuk mind égetőbb gond. Különö­sen nagy munkával jár a nö­vényzet eltakarítása a töltés­ről, a mederből, az iszap, a hordalék kiemelése a vízfo­lyásból. A vízelvezetők kar­bantartását kézi erővel nem győzik. A karbantartó gépláncokat magas szinten kifejlesztették Ausztriában, az NSZK-ban, Hollandiában és az USÁ-ban, de nehéz és drága a beszer­zésük, az alkatrész-utánpót­lásuk akadozik. Egynek az ára eléri a másfél mil'Iiió fo­rintot is. Az Országos Vízügyi Hiva­tal három éve megkérte a vízügyi igazgatóságokat, hogy fejlesszenek ki hazai csator­na-karbantartó gépeket. A pécsiek reagáltak a leggyor­sabban. Alig fél év alatt megterveztek és elkészítettek egy hidraulikus, rotációs ré­zsűkaszát a cserkúti és a bar­csi gépműhelyben, az OVH hatmillió forintos támogatá­sával és a négyfős műszaki kollektíva irányításával. En­nek az MTZ 80-tas és 82-es traktorra, mint alapgépre szerelhető adapternek az ára 451 ezer forint. Két éve 20, tavaly 30 kelt el, az idei meg­rendelés 60 darab. Elsősorban a VIZIG-ek, a KPM-ek, a vízgazdálkodási társulatok és a csatorna-üzemeltetésért is felelős tanácsok vásárolják. Jövőre 16 megrendelést fo­gadtak el, így a MÉM Melio­rációs Irodájától is. Terjesz­teni pedig az Agrotröszt akarja. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A fehérvári tanács vb mű­szaki osztálya nemrégiben je­lentést készített a végrehajtó bizottság számára a Száraz­rét és a Feketehegy terüle­tén eddig végzett és tovább tartó rendezési munkákról. A jelentés közölte, hogy a Szá­razréten a vízrendezés a múlt évben befejeződött, a Fekete­hegyen a tervezett ütemben tart a vízszabályozás, a mé­lyedések betöltése, és gondos­kodás történik az utak meg­felelő szélességének kijelölé­séről is. A határidők megtar­tása érdekében a munkála­tokba bevonták a Földmun­kát Gépesítő Vállalatot is. Mindez már előkészületet jelent annak a nagyszabású rendezési tervnek későbbi megvalósítására, amely a táv­lati elgondolások szerint új, nagy városrésszel gazdagítja majd itt Fehérvárt. A rész­leteiben is kidolgozott terv szerint a Csőri út, a Farkas- vermi és a Körösi út által határolt térségben épül ki ez az új városrész. SOMOGYI A kaposvári munkahe­lyekre naponta bejáró dolgo­zók száma tízezer fölött van. Ma mintegy 30—31 ezer munkás dolgozik Kaposváron, közülük 18—19 ezren az iparban és az építőiparban. Az iparban foglalkoztatottak között emelkedett a nők, a szákmunkások és a fiatalok aránya. A város mai mun­kássága szakmai és politikai tapasztalatokban gazdagabb. Szervezettsége, fegyelme, ön­tudata egyre nagyobb hatás­sal van a város más dolgozó rétegeire. Gyorsult a mun­kássá válás folyamata, és mind több munkás lép a párt soraiba. 1975-től 1979 végéig csak­nem 4300 lakás késizült el. Ebben az időszakban ezer- hétszáz munkáscsalád jutott új lakáshoz. A három- és többgyermekes családok kö­zül 1976-itól 1979 végéig mintegy százkilencvenen kaptak nagyobb lakást. PETŐFI NÉPE A kecskeméti Városi Ta­nács 2041 millió forintos fej­lesztést irányzott elő az V. ötéves tervre, ami előrelátha­tóan 2400 millió forintra lesz teljesítve. A mintegy 300 millió forintos többlet a vál­lalatok dolgozói által, első­sorban a gyermekintézmé­nyek fejlesztésére felajánlott társadalmi munka eredmé­nye. A tervidőszak lakáselő­irányzata 6220 volt, amiből ugyancsak több valósul meg. Kiemelt feladatként szerepelt az óvodai ellátottság javítá­sa. Összesen 350 hely építé­sére volt anyagi fedezet, mégis 1550 valósul meg a vállalati támogatások és tár­sadalmi munkák nyomán. Az óvodákban javul majd a fel­vettek aránya, a zsúfoltság csökkenése azonban csak a VI. ötéves terv végére vár­ható. Eddig 120 bölcsődei hely készült el, év végéig azonban még újabb 180 épül. Az öregek napközi ott­honába harmincán járhatnak jelenleg, de 1980 végére to­vábbi hetven idős ember számára készül hely. Az egészségügyi és szociá­lis célú fejlesztésre tervezett­nél nagyobb összeget fordít a tanács. Befejezéséhez köze­ledik a 680 ágyas új megyei kórház építése. Ősi írott emlék Megfejtették a bugut sztélé titkát. Ennek a barna homok­kőből való, Arhangáj ajmak- ban felfedezett oszlop alakú építménynek a felirat-töredé­ke az ősi szogd nyelven író­dott. A tudósok véleménye szerint az írott szöveg az i. e. 587—581. évekből való. A felirat tartalma az első turk kaganátus történetével kap­csolatos. A neves leningrádi orien­talista, V. Livsics professzor úgy magyarázza ezt a szogd szöveget, hogy annak idején szoros kapcsolat lehetett a turkok és a mai Tádzsikisz­tán területén létezett szogd állam között. Ennek bizonyí­téka egyébként a szovjet tu­dósok által feltárt, a VII. szá­zad második feléből való sok lelet is. Csaknem .tízezren pihennek ezekben a napokban kedvez­ményesen a SZOT 37 téli üdülőhelyén, a hegyvidéke­ken, a gyógyvizek mellett, a Balaton partján és a Duna­kanyarban. Legkelendőbb a hegyvidéki üdülés, ezeken a helyeken telt ház van, csak­úgy, mint a gyógyüdülőhe­lyeken. Sóik viszont az üres szoba a siófoki, boglárlellei és visegrádi üdülőházakban. Az idén az elmúlt évhez hasonlóan 388 ezren részesül­hetnek kedvezményes szak­szervezeti üdültetésben. A SZOT üdültetési és szanató. riumi főiigazgatósága már szétosztotta a jegyeket a 19 megyei és a 19 szakmai szak- szervezet között, s ezekből az első negyedévre a vállalatok, üzemiek, intézmények dolgo­zói is megkapták a beutaló­kat. A SZOT elnökségének állásfoglalása szerint az el­osztásnál előnyt élveznek az élenjáró dolgozók, a nehéz fizikai, vagy egészségre ár­talmas munkát végzők, a több műszakban foglalkozta­tottak, az alacsony keresetű­ek és a -nagycsaládosok. A fi­zikai és a szellemi dolgozóik megfelelő arányának kialakí­tását is szorgalmazzák — ezt azonban a tapasztalatok sze­rint —, nem mindenhol si­kerül megteremteni. Az el­lenőrzések során kiderült, hogy általában a magasabb színvonalú üdülőkben marad el a kívánatostól a fizikai dolgozók részesedése. Ezért a főigazgatóság felhívta a szak- szervezetek figyelmét az el­osztási élvek következetesebb érvényesítésére. Javában formálódnak már a főszezon kulturális prog­ramjai is. Az előzetes ada­tok tanúsága szerint növek­szik majd a rendezvények száma. Amíg tavaly 400 mű­vészeti előadáson vehetitek részt az üdülő vendégek, ad­dig az idén több mint 600 kö­zül válogathatnak, igaz a ko­rábbi gyakorlattól eltérően, belépődíj ellenében. A programokba bevonják a megyei színházaikat, a szak­szervezeti táncegyütteseket is. Az első nyári üdülők má­jus 9-én nyitják meg kapui­kat. A tízórai után éppen megcsípett a munkahelyi cecelégy, amikor belépett a szobába Eszthy Lajos, osztályunk füg­getlenített pénzgyűjtője. Erre rögtön kiment az álom a szememből, és rosszat sejtve az asztali naptáramra néz­tem*. Aztán védekezőén kijelentettem: — Mit ákarsz már megint Lajos?! Ma nincs anyák nap­ja, nőnap, gyermeknap, karácsony, húfevét, mert. ma Izi­dor napja van. És Izidor nevű egy se dolgozik az osztá­lyunkon, csiak Ákos, Barbara, Csaba, Elza, Gábor, Krisz­tina, Mátyás, Ödön, Paula, Réka, Róza, Szilvia, Taksony, Vilma, Vince, Zsigmond, Zsótfia, meg te és én. Ezeken a névnapokon pedig becsülettel leszurkoltam a százast! És itudtóimmal senkinek sem halt meg senkije, senki sem ment el nyugdíjba vagy szülni, és senki- sem tömte ki a lábát. De öröklakásról, építési kölcsönről vagy vakbélmű- tétről sem tudok. Csak azt ne mondd, hogy felvettünk egy új kollégát, aki éppen Izidor!? Mondókéin végén Lajos fizimiskáján erőt vett a szoká­sos föllényesség. Mire én fölhördültem: — Jézusom, Mnek van születésnapja ma?! Az asszony­nak azt mondtam, hogy kijövök ezen a héten száz forint zsebpénzből. Csakhogy függetlenített pénzgyűjtőnk most is kegyetlen volt, és munkahelyi beosztásának megfelelő szigorral kö­zölte: — Mindenki annyit ad; amennyit akar! 'Elkezdett forogni velem a szoba, mivel a múlt hónap­ban csupán nyolcszázat adtaim ki munkahelyi szokásból az ötszáz forint havi zsebpénzemből. Pont három névnap jött össze, s cigi helyett egész hónapban az ujjamat szív­tam. Ezért egy mélytengeri búvár hangján kérdeztem: — Ki megy férjhez? A Paula, vagy a Vilma?! Lajos elém tette a nevekkel, összegekkel és aláírásokkal telefirkált ívet, majd a golyóstollat, s csak azután mondta: — Géza bácsi leesett a létráról! Mondanom sem keli, hogy ijedten a pénztárcámhoz kap­tam: — Ki az a . Géza bácsi ? 1!! A kegyetlen Lajos rögtön ráfelélt: — A vállalat nyugdíjas kiifutóffiúja. Biztosan láttad már! És ez a Géza bácsi nagyon kis -pénzből él, hát még most, hogy részegen' leesett a létráról. A főnök háromszázat adott. Én meg nem kaptam levegőt. A klinikai halál küszö­bén nyögdécsefltem: — Háromszázat?! Akkor egész hónapban le kell monda­nom a napi egy fröccsről! Én inkább ön-gyilkos leszek. — Nem -baj, majd neked is gyűjtünk. — És mennyit adott a Vince? Hiszen ő heti száz lottó- szelvénnyel játszik. — Ö kétszázat. — De kapott prémiumot! — Ne légy ilyen anyagias, én is százötvenet adtam! Kicsordult egy csepp könny a szememből, de őszintén szólva nem a Géza bácsi miatt, hanem a volt-nincs dugi- pénzemérit, Lajos ezt zsebre vágta, aztán elővett egy újabb gyűjtőívét. Közben a fülembe súgta: — -Bizalmas forrásból megtudtuk, hogy a Gábort pénte­ken kinevezik. Beláthatod, hogy muszáj rendeznünk tisz­teletére egy kis miumkahélyii bulit.! Nem láttam be, mert valami megpattant a fejemben. Lajos ennek ellenére folytatta: — A főnök -jó példát mutatott, és kétszázat adott! Ödön százötvenet, a lányok pedig... Sajnos nem hallottam tovább, mivel megütött a guta. Kezeimben a legesiegutolsó ötvenesemmel. Lajos ezt precí­zen elkönyvelte, aláírta helyettem, majd az újabb munka- feladattól felvillanyozva felfektetett egy harmadik gyűj­tői vet. Ezen végre nekem is összeadhatnak a kollégák, bár ami­lyen pechem vau nekem, még az is lehet, hogy váratlan gufaütésem után kilépnek a vállalattól, és elmennek egy olyan munkahelyre, ahol nem gyűjt senki semmire. Csak az nyugtat meg, hogy ilyen vállalat és kollektíva nincs. TORMAI LÁSZLÓ Üdülés felen, nyáron Gazdag program a főszezonban

Next

/
Thumbnails
Contents