Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-21 / 43. szám
a Képújság 1980. február 21. Irány az Ezeregyéjszaka Az Állami Bábszínház szombaton mutatta be {Török Sándor—Tóth Eszter: Irány az Ezeregyéjszaka című ifjúsági báb játékát. Rendezte: Kovács IGyula. A bábokat és a díszletet Koós Iván tervezte. Zenéjét szerezte Lendvai Kamillo. A kabarék háza volt Igen, a kabarék háza volt valaha. Hogy hol és merre? Talán már kevesen tudják pontosan. Valahol a mai körút nyüzsgő világában. Az idősebbek bizonyára emlékeznek még rá és nem feledték el a régi tréfákat és hírességeket sem. Melyik volt hajdanán az a bizonyos épület? Akkor még a Teréz körúton, később már a Lenin körúton állt... Még az első világháború előtt kelt életre a magyar kabaré háza, színműhelye, kabarészínháza vagy nevezetesen a Varieté! S e háznak méltó emléket állítanak — még mielőtt belepné a feledés pora — a Magyar Televízió stúdiójában. A híres, nagy múltú épületihez csapódtak, akár a vonzó mágneshez a későbbi hírességek, az éppen hírnévre vadászó kabaréigazgatók, akik ugyan világmegváltó tervekkel, elképzelésekkel érkeztek ide, meglehetősen szép számmal, de többnyire fillér nélkül, tönkremenve távoztak. Különös vonzereje volt ennek a háznak a kabaré műfajának szerelmesei között, akik valamennyien felvirágoztatásán fáradoztak. A házon azonban valamiféle homályos átok ült. Pedig olyan nagyságok bukkantak fel itt a kabaré egén, mint Nagy Endre, a híres konferanszié, vagy Karinthy Frigyes, Vadnay László, Kellér Dezső... Ám nem egy közülük fájdalmas csalódással távozott innen. Megbuktak! Hány és hány neve volt ennek az épületnek: Pest, az Érdekes, Intim Kabaré, Teréz körúti Színpad, Ferenczy, majd később pedig Kamara Varieté. Mennyi szín, humor, ötlet sziporkázott itt! A már elmúlt, de mégis oly közeli világot, a kabarék világát próbálja most felidézni a tévé kétrészes műsorában Kállai István író és Bánki Iván rendező. Mi lesz vajon mindez? Kabarétörténelem? A humor, a tréfák az anekdoták világának, régmúlt napjainak megidézése? — Talán igen, talán nem — mondják az alkotók. — Kabarétörténelem ugyan, de mégsem csupán az. Nem egyszerűen a múlt felidézése. Uj eszközökkel szeretnénk maivá tenni ezt a műsort. A „zongorista” Bárdy György, és a „dobos” Garas Dezső kísérik majd zenével és konferálják, kommentálják a születő — újjászülető kabarét. Egyikük lelkesedve a másikuk csalódottan; a múlt és a jelen... SZÉMANN BÉLA M MU' lÉMjy A pogány madonna A Balatonon és környékén játszódik majd az az új magyar film, amelynek írója az eddig csak színészi alakításairól ismert Bujtor István: „A pogány madonna” című novellából Mészáros Gyulával közösen írt forgatókönyvet. Az első felvételeket május elején rögzítik a MAFILM Budapest Filmstúdiójának vállalkozásában. A leendő bűnügyi vígjátékban az izgalomkeltés szokásos alkotóelemei — mint például autós és helikopteres üldözés — mellett az 1980. évi magyar országos vitorlás-bajnokság különböző futamain készülő felvételeket is felhasználják majd. a két főszerepet Bujtor István és Kern András alakítja — a többi szereplőt ezután jelölik ki. Az operatőr Hildebrand István lesz. Sajtótörténeti felfedezés Pécsett A felszabadulás utáni demokratikus sajtó egyik érdekes terméke került napvilágra Pécsett. A levéltár 1945/46- os iratanyagának rendezése közben megtalálták az első és eddig egyetlen ismert példányát az Irány című folyóiratnak, amely az elmúlt harmincöt év alatt szinte teljesen feledésbe merült. A gazdag tartalmú lap fennmaradt példánya becses emléke az akkori magyar újságírásnak. A folyóiratot a szakszervezetek adták ki, erre utal az alcíme is: Szakszervezeti művészeti kultúrszemle. A tizenhat oldalas lap munkatársai között több neves — azóta elhunyt vagy ma is alkotó — író és költő, művész és tudós volt. Címének megfelelően irányt akart mutatni a folyóirat a Horthy-rendszer negyedszázados lélekmérgezésé- ből és a pusztító háború okozta kábulatból éppen csak ocsúdó lakosságnak, elsősorban az értelmiségnek. Dunántúlt napló Az univerzális földműfenntartó gépsorok iránt megnőtt az érdeklődés, mivel az Utóbbi 10—15 évben sok csatorna épült és fenntartásuk mind égetőbb gond. Különösen nagy munkával jár a növényzet eltakarítása a töltésről, a mederből, az iszap, a hordalék kiemelése a vízfolyásból. A vízelvezetők karbantartását kézi erővel nem győzik. A karbantartó gépláncokat magas szinten kifejlesztették Ausztriában, az NSZK-ban, Hollandiában és az USÁ-ban, de nehéz és drága a beszerzésük, az alkatrész-utánpótlásuk akadozik. Egynek az ára eléri a másfél mil'Iiió forintot is. Az Országos Vízügyi Hivatal három éve megkérte a vízügyi igazgatóságokat, hogy fejlesszenek ki hazai csatorna-karbantartó gépeket. A pécsiek reagáltak a leggyorsabban. Alig fél év alatt megterveztek és elkészítettek egy hidraulikus, rotációs rézsűkaszát a cserkúti és a barcsi gépműhelyben, az OVH hatmillió forintos támogatásával és a négyfős műszaki kollektíva irányításával. Ennek az MTZ 80-tas és 82-es traktorra, mint alapgépre szerelhető adapternek az ára 451 ezer forint. Két éve 20, tavaly 30 kelt el, az idei megrendelés 60 darab. Elsősorban a VIZIG-ek, a KPM-ek, a vízgazdálkodási társulatok és a csatorna-üzemeltetésért is felelős tanácsok vásárolják. Jövőre 16 megrendelést fogadtak el, így a MÉM Meliorációs Irodájától is. Terjeszteni pedig az Agrotröszt akarja. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A fehérvári tanács vb műszaki osztálya nemrégiben jelentést készített a végrehajtó bizottság számára a Szárazrét és a Feketehegy területén eddig végzett és tovább tartó rendezési munkákról. A jelentés közölte, hogy a Szárazréten a vízrendezés a múlt évben befejeződött, a Feketehegyen a tervezett ütemben tart a vízszabályozás, a mélyedések betöltése, és gondoskodás történik az utak megfelelő szélességének kijelöléséről is. A határidők megtartása érdekében a munkálatokba bevonták a Földmunkát Gépesítő Vállalatot is. Mindez már előkészületet jelent annak a nagyszabású rendezési tervnek későbbi megvalósítására, amely a távlati elgondolások szerint új, nagy városrésszel gazdagítja majd itt Fehérvárt. A részleteiben is kidolgozott terv szerint a Csőri út, a Farkas- vermi és a Körösi út által határolt térségben épül ki ez az új városrész. SOMOGYI A kaposvári munkahelyekre naponta bejáró dolgozók száma tízezer fölött van. Ma mintegy 30—31 ezer munkás dolgozik Kaposváron, közülük 18—19 ezren az iparban és az építőiparban. Az iparban foglalkoztatottak között emelkedett a nők, a szákmunkások és a fiatalok aránya. A város mai munkássága szakmai és politikai tapasztalatokban gazdagabb. Szervezettsége, fegyelme, öntudata egyre nagyobb hatással van a város más dolgozó rétegeire. Gyorsult a munkássá válás folyamata, és mind több munkás lép a párt soraiba. 1975-től 1979 végéig csaknem 4300 lakás késizült el. Ebben az időszakban ezer- hétszáz munkáscsalád jutott új lakáshoz. A három- és többgyermekes családok közül 1976-itól 1979 végéig mintegy százkilencvenen kaptak nagyobb lakást. PETŐFI NÉPE A kecskeméti Városi Tanács 2041 millió forintos fejlesztést irányzott elő az V. ötéves tervre, ami előreláthatóan 2400 millió forintra lesz teljesítve. A mintegy 300 millió forintos többlet a vállalatok dolgozói által, elsősorban a gyermekintézmények fejlesztésére felajánlott társadalmi munka eredménye. A tervidőszak lakáselőirányzata 6220 volt, amiből ugyancsak több valósul meg. Kiemelt feladatként szerepelt az óvodai ellátottság javítása. Összesen 350 hely építésére volt anyagi fedezet, mégis 1550 valósul meg a vállalati támogatások és társadalmi munkák nyomán. Az óvodákban javul majd a felvettek aránya, a zsúfoltság csökkenése azonban csak a VI. ötéves terv végére várható. Eddig 120 bölcsődei hely készült el, év végéig azonban még újabb 180 épül. Az öregek napközi otthonába harmincán járhatnak jelenleg, de 1980 végére további hetven idős ember számára készül hely. Az egészségügyi és szociális célú fejlesztésre tervezettnél nagyobb összeget fordít a tanács. Befejezéséhez közeledik a 680 ágyas új megyei kórház építése. Ősi írott emlék Megfejtették a bugut sztélé titkát. Ennek a barna homokkőből való, Arhangáj ajmak- ban felfedezett oszlop alakú építménynek a felirat-töredéke az ősi szogd nyelven íródott. A tudósok véleménye szerint az írott szöveg az i. e. 587—581. évekből való. A felirat tartalma az első turk kaganátus történetével kapcsolatos. A neves leningrádi orientalista, V. Livsics professzor úgy magyarázza ezt a szogd szöveget, hogy annak idején szoros kapcsolat lehetett a turkok és a mai Tádzsikisztán területén létezett szogd állam között. Ennek bizonyítéka egyébként a szovjet tudósok által feltárt, a VII. század második feléből való sok lelet is. Csaknem .tízezren pihennek ezekben a napokban kedvezményesen a SZOT 37 téli üdülőhelyén, a hegyvidékeken, a gyógyvizek mellett, a Balaton partján és a Dunakanyarban. Legkelendőbb a hegyvidéki üdülés, ezeken a helyeken telt ház van, csakúgy, mint a gyógyüdülőhelyeken. Sóik viszont az üres szoba a siófoki, boglárlellei és visegrádi üdülőházakban. Az idén az elmúlt évhez hasonlóan 388 ezren részesülhetnek kedvezményes szakszervezeti üdültetésben. A SZOT üdültetési és szanató. riumi főiigazgatósága már szétosztotta a jegyeket a 19 megyei és a 19 szakmai szak- szervezet között, s ezekből az első negyedévre a vállalatok, üzemiek, intézmények dolgozói is megkapták a beutalókat. A SZOT elnökségének állásfoglalása szerint az elosztásnál előnyt élveznek az élenjáró dolgozók, a nehéz fizikai, vagy egészségre ártalmas munkát végzők, a több műszakban foglalkoztatottak, az alacsony keresetűek és a -nagycsaládosok. A fizikai és a szellemi dolgozóik megfelelő arányának kialakítását is szorgalmazzák — ezt azonban a tapasztalatok szerint —, nem mindenhol sikerül megteremteni. Az ellenőrzések során kiderült, hogy általában a magasabb színvonalú üdülőkben marad el a kívánatostól a fizikai dolgozók részesedése. Ezért a főigazgatóság felhívta a szak- szervezetek figyelmét az elosztási élvek következetesebb érvényesítésére. Javában formálódnak már a főszezon kulturális programjai is. Az előzetes adatok tanúsága szerint növekszik majd a rendezvények száma. Amíg tavaly 400 művészeti előadáson vehetitek részt az üdülő vendégek, addig az idén több mint 600 közül válogathatnak, igaz a korábbi gyakorlattól eltérően, belépődíj ellenében. A programokba bevonják a megyei színházaikat, a szakszervezeti táncegyütteseket is. Az első nyári üdülők május 9-én nyitják meg kapuikat. A tízórai után éppen megcsípett a munkahelyi cecelégy, amikor belépett a szobába Eszthy Lajos, osztályunk függetlenített pénzgyűjtője. Erre rögtön kiment az álom a szememből, és rosszat sejtve az asztali naptáramra néztem*. Aztán védekezőén kijelentettem: — Mit ákarsz már megint Lajos?! Ma nincs anyák napja, nőnap, gyermeknap, karácsony, húfevét, mert. ma Izidor napja van. És Izidor nevű egy se dolgozik az osztályunkon, csiak Ákos, Barbara, Csaba, Elza, Gábor, Krisztina, Mátyás, Ödön, Paula, Réka, Róza, Szilvia, Taksony, Vilma, Vince, Zsigmond, Zsótfia, meg te és én. Ezeken a névnapokon pedig becsülettel leszurkoltam a százast! És itudtóimmal senkinek sem halt meg senkije, senki sem ment el nyugdíjba vagy szülni, és senki- sem tömte ki a lábát. De öröklakásról, építési kölcsönről vagy vakbélmű- tétről sem tudok. Csak azt ne mondd, hogy felvettünk egy új kollégát, aki éppen Izidor!? Mondókéin végén Lajos fizimiskáján erőt vett a szokásos föllényesség. Mire én fölhördültem: — Jézusom, Mnek van születésnapja ma?! Az asszonynak azt mondtam, hogy kijövök ezen a héten száz forint zsebpénzből. Csakhogy függetlenített pénzgyűjtőnk most is kegyetlen volt, és munkahelyi beosztásának megfelelő szigorral közölte: — Mindenki annyit ad; amennyit akar! 'Elkezdett forogni velem a szoba, mivel a múlt hónapban csupán nyolcszázat adtaim ki munkahelyi szokásból az ötszáz forint havi zsebpénzemből. Pont három névnap jött össze, s cigi helyett egész hónapban az ujjamat szívtam. Ezért egy mélytengeri búvár hangján kérdeztem: — Ki megy férjhez? A Paula, vagy a Vilma?! Lajos elém tette a nevekkel, összegekkel és aláírásokkal telefirkált ívet, majd a golyóstollat, s csak azután mondta: — Géza bácsi leesett a létráról! Mondanom sem keli, hogy ijedten a pénztárcámhoz kaptam: — Ki az a . Géza bácsi ? 1!! A kegyetlen Lajos rögtön ráfelélt: — A vállalat nyugdíjas kiifutóffiúja. Biztosan láttad már! És ez a Géza bácsi nagyon kis -pénzből él, hát még most, hogy részegen' leesett a létráról. A főnök háromszázat adott. Én meg nem kaptam levegőt. A klinikai halál küszöbén nyögdécsefltem: — Háromszázat?! Akkor egész hónapban le kell mondanom a napi egy fröccsről! Én inkább ön-gyilkos leszek. — Nem -baj, majd neked is gyűjtünk. — És mennyit adott a Vince? Hiszen ő heti száz lottó- szelvénnyel játszik. — Ö kétszázat. — De kapott prémiumot! — Ne légy ilyen anyagias, én is százötvenet adtam! Kicsordult egy csepp könny a szememből, de őszintén szólva nem a Géza bácsi miatt, hanem a volt-nincs dugi- pénzemérit, Lajos ezt zsebre vágta, aztán elővett egy újabb gyűjtőívét. Közben a fülembe súgta: — -Bizalmas forrásból megtudtuk, hogy a Gábort pénteken kinevezik. Beláthatod, hogy muszáj rendeznünk tiszteletére egy kis miumkahélyii bulit.! Nem láttam be, mert valami megpattant a fejemben. Lajos ennek ellenére folytatta: — A főnök -jó példát mutatott, és kétszázat adott! Ödön százötvenet, a lányok pedig... Sajnos nem hallottam tovább, mivel megütött a guta. Kezeimben a legesiegutolsó ötvenesemmel. Lajos ezt precízen elkönyvelte, aláírta helyettem, majd az újabb munka- feladattól felvillanyozva felfektetett egy harmadik gyűjtői vet. Ezen végre nekem is összeadhatnak a kollégák, bár amilyen pechem vau nekem, még az is lehet, hogy váratlan gufaütésem után kilépnek a vállalattól, és elmennek egy olyan munkahelyre, ahol nem gyűjt senki semmire. Csak az nyugtat meg, hogy ilyen vállalat és kollektíva nincs. TORMAI LÁSZLÓ Üdülés felen, nyáron Gazdag program a főszezonban