Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-21 / 43. szám
1980. február 21. NÉPÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Minden ötödik tanuló klubtag (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumban minden ötödik tanuló tagja az iskolában működő MHSZ-klub- nak. A klub idei első közgyűlésén megtartott beszámolóból kiderül ennek a népszerűségnek az oka. A színes, változatos programok, a kimagasló eredmények közösséggé formálták a 66 klubtagot. Az Ifjú Gárda parancsnokának beszámolója szerint egy polgárvédelmi és egy tűzoltószakasz részesült kiképzésben az elmúlt évben. Az ifjúsági vitakör anyagából kiválasztott témákat politikai foglalkozásokon dolgozták fel, melyekre képzett előadókat hívtak. A gimnázium Ifjú Gárda-szakasza nyolcszorosán kiváló és három alkalommal nyerte el a KISZ KB dicsérő oklevelét. Tagjai közül nyolcán részesültek egyéni kitüntetésekben. A legutóbbi megyei IG- szemle győzteseiként vettek részt az országos szemlén. Jól működik az iskolai MHSZ-lövészklub is. Legutóbb csapat- és egyéni elsők lettek a megyei közép- iskolás lövészversenyen. Hét éve működik az iskolában — szintén az MHSZ keretein belül — a gép j árműbarát-szakkör. Jóleső érzés volt látni a klub tagjainak elégedett, büszke tekintetét, miközben az egyes részterületek diákvezetői beszámoltak az említett eredményekről. A sikert együtt kovácsolták. A csapatmunkában nagyobb a felelősség, mint az egyéni teljesítmények elérésében. És ahol ezt érzik, ott a siker sem maradhat el. „A jó bornak nem kell cégér” — tartja a közmondás, mint ahogy nem kell lasszóval fogni az utánpótlást sem az elsőévesék közül. A Gőgös Ignác Gimnázium MHSZ- klubja élő bizonyítéka annak, hogy a tanulók igénylik az érdeklődésüknek, életkoruknak megfelelő programot biztosító közösséget. A tanulók öntevékenysége mögött — sokszor láthatatlanul — mindig ott van Boda Istvánnak, a klub tanárvezetőjé- . nek munkája is, melynek eredményessége a magas követelményeket támasztó, mégis közvetlen tanár-diák viszonyon alapszik. A tenyérnyi szobában egy szék, egy asztal van. Állunk, beszélgetünk. Bálint György fűtő, vízvezetékszerelő és fizetett ezermester, Németh Lajos, a TRITEX Vállalat szekszárdi lerakatvezetője és szerény személyem. Bálint György nem tud válaszolni a kérdésre: — Miért jó a munkavállalónak, már mint Bálint Györgynek ez a munkakör? A fűtő, mert télidőben ez a beosztása van érvényben, a fejét vakarja, ujjai néha a szakállába tévednek. Támaszkodik a maga készítette üvegfalnak. Nézünk egymásra, s várjuk a választ. Bálint György is várja a választ. így kénytelenek vagyunk megelégedni a semmivel. Tulajdonképpen nem is az a leglényegesebb; miért érzi jól magát a vállalatnál, a hangsúly a jó közérzeten van. Előzmények: Baráti társaságban többször mondták már: Unos-untig azt hangoztatja mindenki, hogy nehéz helyzetben élünk, hogy a következő évek komolyabb munkát követelnek ... Többnyire az ilyen beszélgetés vége; megadjuk magunknak a felmentést is; kis pont Vagyok, rajtam nem múlik semmi... De másnap mindenki elkezd gondolkodni a dolgon, igyekszik valamit tenni. * Először Németh Lajossal beszélgetünk a lerakatvezetői irodában: — Tavaly — még a takarékossági intézkedések előtt — gondoltunk arra, hogy nem kifizetődő a vállalatnál olyan fűtőt alkalmazni, aki csak a fűtéshez ért, mert nyáron, az idény befejezése után nem tudtunk olyan munkát adni neki, ami kitöltené a napi nyolc órát. Ezután került a fűtési szezon végén a vállalathoz Bálint György, fizetése négyezer forint. Addig a fűtőknek 3200—3500 forintot fizettek. Ez az 5—800 forintos plusz azt jelentette, hogy Bálint György munkaszerződésébe belekerült; köteles — vízvezetékszerelő lévén — a karbantartási munkákat, is elvégezni. Németh Lajos folytatja: — Sok gondunk volt azelőtt: elromlott négy zárunk, a karbantartó vállalat kivonult, megjavította a négy zárat és a számlára kifizettünk 1800 forintot. És ezek csak apróságok. Bálint György az ezermester * A beszélgetés a kazánok mellett folytatódik. A sarokban satupad, a falon szerszámos polc. Kalapács, reszelő, egy gyalu. — Készítettem egy kis köszörűt is — mondja Bálint György. — Ebben a műhelyben az apró munkákat megtudom csinálni. — Térjünk vissza a tavalyi évhez. Mi volt az első teendője? — Megismerkedni az itteni dolgokkal. Feltűnt, hogy mindig gond van a 20 köbméteres szennyvíztartállyal. Hetenként kétszer kellett üríteni. Azt is észrevettem, hogy a WC-tartályok már elavulták, a víz örökké folyt. Szóltam a lerakatvezető elvtársinak, hagy így nem jó, ki kellene cserélni a hagyományos öblítőket modem automatákra. Szóval — itt kicsit megakad, a fejét vakarja: — Hogy is mondjam? Minden WC-használatnál 12 liter víz lezúdult a lefolyóba, pedig sokszor elég 2—3 liter is. Ekkor Németh Lajos veszi át a szót: — Azóta hetenként egyszer kell a tartályt üríteni. Kevesebb a vízdíj. Az automata öblítő berendezés ára fél év alatt kifizetődött. Azután jött a fűtés, illetve a takarékos fűtés bevezetése, de ezt már mondja el a Gyuri. — Márciusban kerültem ide, — akkor még fűtöttünk — és tanulmányozni kezdtem a berendezéseket. A nyári nagy karbantartáskor az egyik égőfejben kicseréltettem a porlasztót kisebbre. Az volt a tervem, hogy felváltva használom a kazánokat: hidegben az eredeti porlasztóval felszereltet, de ilyen enyhe időben a kis porlasztóval felszerelt berendezést üzemeltetem. Nem mindegy, hiszen óránként 48 kilogramm fűtőolajat égetünk el. Ha ebből tudunk lecsípni, az jelentős megtakarítást jelent. — Vannak már számok, amelyekkel bemutathatjuk a megtakarítás mértékét ? — Igen. 1979 januárjában 11 609 kilogramm olajat használtak el, idén pedig ugyanebben az időszakban 9033 kilogramm olaj égett el a kazánokban. * Bálint György a vízvezeték-szerelőd szakmunkásvizsgát 1967-ben kapta Szolnokon. Fél évvel előbb, — szakmai versenyen — mint osztálytársai. A városgazdálkodási vállalatnál szerezte meg később a fűtői oklevelet. Két gyereke van, a felesége esti iskolába jár. A. munka mellett kiváltotta fél- műszafcra a kisipari engedélyt. A lakótelepen — mint mondja — csak kevés munkát vállal, sürgős eseteket. Van munkája bőven. * A beszélgetés végére megfogalmazódik az első kérdésre is a válasz: — Itt lehetek asztalos, bádogos, tetőfedő, lakatos, vízvezeték-szerelő, fűtő egyszemélyiben. Fizetnek azért, jól fizetnék, amit szeretek csinálni. H. J. KISZ-taggyűlés Pörbölyön Tizennyolc helyről egyetlen célért KISZ-taggyűlésre készülnek a pörbölyi fiatalok. Beszámoló az elmúlt év munkájáról, az egyéni vállalások végrehajtásáról számot adó taggyűlésre, no és az új vezetőség megválasztására. Komoly munkáról, nagy teljesítményről tudnak számot adni a 18 munkahelyen dolgozó 38 fős alapszervezet tagjai. Farkas Ferenc KISZ- titkár beszámolóját hallgatva erről hamar meggyőződök. „Tagépítésünk folyamatos, de tagtoborzást nem tartunk. Megvárjuk a fiatalok jelentkezését és csak amikor bebizonyították alkalmasságukat, akkor döntünk tagfelvételük ügyében...” — mondotta. „Alapszervezetünk három éve megkapta a KISZ KB dicsérő oklevelét, az 1978— 79-es mozgalmi évben pedig a KISZ KB Kiváló KISZ- szervezet Zászlajának tulajdonosai lettünk... Akcióprogramunkban megfogalmaztuk, hogy célunk a KISZ KB Vörös Vándorzászlójának az elnyerése.” „Alapszervezetünk életében először került sor arra, hogy, sikerült megalakítani az Ifjú Gárda szakaszt hat fővel.” „A sportpálya elkezdett építését befejeztük... A társadalmi munkaakciók szervezésénél jelenleg ott tartunk, hogy míg az elmúlt években rengeteg feladatunk volt, most már keresni kell, hogy a községben mit tudnánk még segíteni... A hulladékgyűjtésben is ott tartunk, hogy már nincs mit gyűjteni. Komoly programunk lesz a tavaszi erdősítés, amit már egyeztettünk a gazdaság vezetőivel. Fizikai dolgozó fiataljaink valamennyien szocialista brigádtagok a munkahely elken.” „Az elmúlt években a kulturális munkában tudtunk a legkevesebb eredményt felmutatni, de tavaly megalakulásunk óta a legjobb kul- túrmunkát végeztük. Megalakítottuk a helyi népi- tánccsoportot. A táncosok hetente rendszeresen próbálnak, rövidesen bemutatkozásukra is sor kerül; emellett sokszor rendeztünk szellemi vetélkedőket, műsorokat a helyi fiataloknak...” „Az edzett ifjúságért tö- megsportmozgaloim feladatai akcióprogramunkban mindig kiemelt helyet foglaltak el... A KlSíZ-alaipszervezétüink által épített sportpályán rendszeresen szervezünk sportrendezvényeket, szinte az egész falu bevonásával. A tömegsport-mozgalomnak fiataljaink körében nagy sikere van, komoly erdmé- nyéket is elértünk. Eredményeinket elismerik a felsőbb KISZ-szervek is, és a Ge- menci Állami Erdő- és Vadgazdaság vezetői is. Nem véletlen, hogy támogatásaik nyomán ma ' már mintegy ■harmincötezer forint értékű sportfelszerelésünk van...” A beszámolót követő vitában felszólalt többek között B. Tóth József, az erdészet pártalapszervezetének a titkára is. A párta!apszer- vezet vezetőségének a véleményét tolmácsolva mondta el a dicséretét a KISZ-es fiatalok elmúlt évi tevékenységéről. Minősítéséből az is kiderült, hogy a pártszervezet folyamatosan figyelemmel kísérte a KISZ-esek munkáját, a KISZ-titkárt az elmúlt évben négyszer számoltatták be a KlSZ-alap- szervezet tevékenységéről. A KISZ-tagok egyéni vállalásainak értékelésekor is kiderült, hogy a pörbölyi KISZ-esek komoly figyelmet fordítanak minden feladatra. Elmúlt évi feladataik nem teljesítéséért a KlSZ-veze- tőség három fiatal KISZ-tag- ságának felfüggesztését javasolta. A tagság mindhárom javaslattal egyetértett, megszavazta a három fiatal KISZ-tagságának a felfüggesztését. Ezután az új vezetőséget választották meg. Farkas Ferencet, nyolc év KISZ-titkári munka után — mivel a jövőben más feladatok várnak rá — a tagság felmentette, helyette Tantos János lett az új KISZ-titkár. A vezetőség tagjai pedig: Kiss Magdolna, Bányai János és Helyes József. TAMÁSI Módszervasar Pakson (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Propagandista, és főleg jó propagandista csak úgy lehet az ember, ha állandóan képezi magát, új módszerekkel, új ötletekkel és friss ismeretanyaggal várja hallgatóit. A jó propagandistának tisztában kell lennie a politikai kérdésekkel, ismernie kell többek között a neveléselmélet, vezetéselmélet, pedagógia és retorkia szabályait, s azokat alkalmaznia is tudni kell. Mindezt hol és hogyan tudja elsajátítani? Elsősorban önképzéssel, de a KISZ-iskolák, illetve a nyári KISZ-vezetőképző táborok propagandistaturnusai is ezt segítik. Segítség ebben a munkában a megyénkben rendszeressé vált propagandistatanácskozás és módszervásár is. A közelmúltban megrendezett módszervásár első alkalommal „költözött” el a megyeszékhelyről, Szek- szárdról: idén a paksi munkásművelődési központ adott otthont a rendhagyó vásárnak. A foglalkozások három szekcióban folytak. A hangsúly — a gazdaságpolitikai agitáció keretén belül — a munkához való viszony részkérdéseinek megértésén volt. Szó volt a munkaerkölcsről, munkastílusról, s főként a becsülettel elvégzett munkáról Terítékre került az üzemi demokrácia, a brigádok élete, tevékenysége. A fiatalok nagy tavaszi seregszemléje a forradalmi ifjúsági napok rendezvény- sorozata. Ennek megünnepléséhez adott módszertani segítséget a vásár. A Pedagógus Továbbképző Intézet jóvoltából technikai eszközök sorozatával ismerkedhettek meg a hallgatók. A bemutatók szünetében pedig zsetongyűjtő játékon bizonyítottak: sport, kulturális, helyismereti, ifjúságmozgalmi kérdések megválaszolásával gyűjthették azokat a zsetonokat, amelyek segítségével a módszervásár végén az árverésre bocsátott propagandaanyagokat „megvásárolhatták”. Vidám tréfás könyvvásárlásra is sor került a Művelt Néo Könyvterjesztő Vállalat és a Kossuth Kiadó segédletével. A munkásművelődési központ színházterme pedig a filmvetítéseknek adott otthont. Hogy ez a vásár is sikeresnek mondható, az egy részt az előadóknak, másrészt pedig a vitára, politizálásra kész propagandistáknak köszönhető. A technika a propaganda szolgálatában Sok érdekes könyv várt gazdára Haberschusz Erzsébet BERDI ÁGNES Fotó: Báli János
