Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-03 / 28. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK . LAPJA XXX. évfolyam, 28. szám. ÁRA: 1,60 Ft 1980. február 3., vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1979. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fej ödéséröl NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE: 1979-ben a gazdasági fejlő­dés iránya alapvetően megfe­lelt a népgazdasági tervben előírt követelményeknek. A gazdasági munka fő feladata, a gazasági egyensúly javítá­sa megvalósult, ezen belül el­sősorban a nem rubel elszá­molású külkereskedelmi áru­forgalom passzívumának csökkentése alakult a terve­zettnél kedvezőbben. Ä külső egyensúly javulásához hozzá­járult, hogy a belföldi végső felhasználás — az előző évi­nél sokkal kisebb készletfel­halmozás miatt — csökkent. Mind a lakosság fogyasztása, mind a beruházások a terve­zettnek megfelelően alakul­tak. A gazdasági növekedés üteme mérséklődött. A ter­melés mennyisége és össze­tétele több területen a gazda­ságosság követelményeivel és az értékesítési lehetőségekkel összhangban változott, a kivi­tel dinamikusan nőtt. A nép­gazdaság egészében a terme­lési szerkezet átalakítása az indokoltnál lassabban haladt előre. Kedvező irányú válto­zások kezdődtek a munka­erő-gazdálkodásban. Az élő­munka termelékenysége emelkedett, azonban a gaz­dálkodás hatékonyságának ja­vulása nem volt kielégítő. Az eredmények eléréséhez hoz­zájárult, hogy a gazdálkodó szervezetek jobban alkalmaz­kodtak a szigorúbb feltételek­hez és követelményekhez. 1979-ben a megtermelt Nemzeti jövedelem Ipari termelés Országos építési-szerelési tevékenység Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem A lakosság összes fogyasztása A szocialista szervezetek be­ruházásai, milliárd forint A népgazdasági terv az ipa­ri termelés 1978. évinél mér­sékeltebb, 4 százalékos nö­velését irányozta elő. A szo­cialista ipar bruttó termelése 2,8 százalékkal emelkedett. A termelés alakulását befolyá­solta az, hogy — a lehetősé­gekkel összhangban — első­sorban a kivitelt gyorsan nö­velő és a belföldi kereslethez rugalmasan alkalmazkodó vállalatok és szövetkezetek fokozták termelésüket. Több területen korlátozta a terme­lés bővítését az igényeknek nem megfelelő termékszer­kezet, minőség, az időnként akadozó anyag-, főleg im­portanyag-ellátás, a kooperá­ciós kapcsolatok. A vegyipar 4,6 százalékkal növelte termelését. Az építő­anyag-ipar, a gépipar és az élelmiszeripar termelése 3— 3,5 százalékkal nőtt. Viszony­lag mérsékelten emelkedett a kohászat termelése, a köny- nyűiparé alig haladta meg az előző évi szintet. A gép­ipari ágazatok fejlődése dif­ferenciált volt. Jelentősebben nemzeti jövedelem, az előze­tes adatok szerint, meghalad­ta az 550 milliárd forintot, összehasonlító áron a növe­kedés 1—1,5 százalék volt, ki­sebb a tervben számítottnál. A tervezettnél mérsékeltebb növekedés nagyrészt abból adódott, hogy — főleg ter­mészeti okok miatt — a me­zőgazdaság termelése nem nőtt és a nemzeti jövedelem­hez való hozzájárulása csök­kent. Emellett a számítottnál kevésbé emelkedett néhány más ágazat termelése is. A termelés növekedése, a tervnek megfelelően, elsősor­ban az export árualapot bő­vítette. A belföldi felhaszná­láson belül a lakosság fo­gyasztása az előző évinél mér­sékeltebben, lényegében a tervezett ütemben, 2,5—3 szá­zalékkal növekedett. A beru­házások volumene azonos volt az előző évivel, a készletek alig emelkedtek, s ez hozzá­járult ahhoz, hogy a belföldi felhasználás ne haladja meg a tervezettet, a gazdasági egyensúly javuljon. Az előző évinél számottevően kisebb készletfelhalmozás következ­tében a belföldi felhasználás 1978- hoz képest összességé­ben kb. 6 százalékkal csök­kent. Értéke ennek ellenére 1979- ben is nagyobb volt a termelésnél. A behozatali többlet azonban az előző évi­hez képest számottevően, a tervezettnél is jobban mér­séklődött. terv tény az 1978. év százalékában 103—104 101—101,5 104 102,8 100 101 103—103,5 100 102 100 102,5—103 102,5—103 204—206 203 a gépek és gépi berendezések gyártása, a híradás- és vá­kuumtechnikai, valamint a műszeripar termelése bő­bült (6—8 százalékkal). Az ipari termékek export- értékesítésé jelentősen, 11,9 százalékkal fokozódott. A vállalatok és szövetkezetek mind rubel, mind nem rubel elszámolású viszonylatokban növelték eladásaikat. A nem rubel viszonylatú export át­lagosnál jóval nagyobb növe­lését segítette, hogy a kohá­szati és a vegyipari termékek piacán élénk volt a kereslet és e termékekből növekvő áron lehetett bővíteni a kivi­telt. Számottevően nőtt az élelmiszeripari termékek dol­lár viszonylatú kivitele is. A belföldi felhasználáson be­lül a termelőágazatok vásár­lásai lényegében a múlt évi szinten maradtak, a nagy- és kiskereskedelem részére érté­kesített termékmennyiség 2,7 százalékkal, a beruházási cé­lú értékesítés 4,6 százalékkal emelkedett. Villamos energia, millárd kWó Szén, millió tonna Kőolaj, millió tonna Földgáz, milliárd köbméter Acél, millió tonna Hengerelt acél, millió tonna Bauxit, millió tonna Timföld, ezer tonna Alumínium félgyártmány, ezer tonna Tégla, millárd darab Cement, millió tonna Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna Növényvédő szer, hatóanyag­ban, ezer tonna Műanyagok, ezer tonna Vegyi szálak, ezer tonna Autóbusz, ezer darab Számítástechnikai termékek, folyó áron, milliárd forint Televízió, ezer darab Ebből: színes televízió, ezer darab Magnetofon, ezer darab Hűtőszekrény, ezer darab Mosógép, ezer darab Háztartási villamos forróvíz­tároló, ezer darab Háztartási edény, ezer tonna Bútor, folyó áron, milliárd forint Pamutszövet, millió négyzetméter Gyapjúszövet, millió négyzetméter Cipő, millió pár Csontos nyershús, ezer tonna Fogyasztói tej, millió liter Vágott baromfi, ezer tonna Napraforgóolaj, ezer tonna Sör, millió hektoliter Liszt, millió tonna Kenyér, millió tonna Cukor, ezer tonna A szocialista iparban fog­lalkoztatottak száma éves át­lagban 1 660 600 fő volt, 26 900 fővel, 1,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. Az egy foglalkozta­tottra jutó termelés 4,5 szá­zalékkal emelkedett. Az egy­ségnyi állóeszközre jutó ter­melés tovább csökkent. Az ipari beruházások köré­ben az 1979-*re tervezett je­lentős üzembe helyezések megvalósultak. Elkészült a többi között a szovjet—ma­gyar földgázvezeték III. sza­kaszának első üteme és ez­zel a gázszállítási kapacitás évi 5,3 milliárd köbméterre Az országos építési-szerelé­si tevékenység 1 százalékkal, ezen belül a kivitelező építő­ipar termelése 2,1 százalék­kal nőtt. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 6000 fővél, 1,7 százalékkal keve­sebb volt az előző évinél. Az egyéb építkezéseken dolgozók létszáma is számottevően csökkent. Az egy foglalkozta­tottra jutó termelés a kivite­lező építőiparban 3,9 száza­lékkal emelkedett. Az építőipari termelés gé­pesítettsége fokozódott, a kor­szerű építési módok terjedé­sével a munkák szervezettsé­ge javult. Az építőipari kivitelezők 1979-ben lényegesen keve­az 1979. évi az 1979. év. termelés az 1978 év mennyisége százalékában 24,5 96,0 25,7 100,0 2,0 92,2 6,5 88,7 3,9 100,8 3,2 101,6 3,0 793,4 102,7 101,0 145,3 96,3 1,9 98,6 4,9 102,0 1042,5 101,9 23,1 102,7 294,0 138,2 27,3 96,3 13,4 102,1 5,2 115,4 421,0 ­96,8 26,7 82,1 344,3 127,4 458,6 106,1 218,8 98,0 168,0 91,5 8,1 90,9 10,8 107,8 348,8 95,5 41,0 96,3 44,8 97,6 593,1 108,6 797,7 101,9 160,7 102,7 85,8 116,5 102,2 7,4 1,3 100,1 0,9 99,6 497,4 100,3 nőtt. A tervezettnél korábban megkezdte a termelést a deá- ki bauxitbánya. Termel az új bélapátfalvai cementgyár 313 ezer tonna kapacitású első ke- menoesona. Munkába állt a Taurus Gumiipari Vállalat mezőgazdasági abroncsot gyártó új üzeme. A tiszai kő- olajfinomítóban elkezdődött a kőolajfeldolgozás. A cukorré­pa-feldolgozási idény elején átadták a napi 600 tonna cu­korrépa feldolgozására alkal­mas Hajdúsági Cukorgyárat, amelynek befejező munkála­tai áthúzódnak 1980-ra. Meg­kezdte termelését a kaposvá­ri húskombinát új üzeme. sebb építmény kivitelezését kezdték meg, mint 1978-foan, a kivitelezés alatt álló épít­mények átlagos nagysága azonban növekedett. Az épí­tési piac feszültségei enyhül­tek, á kivitelező építőipar az építési igényeket jobban ki­elégítette, mint a korábbi években. 1979-ben 88 300 la­kás épült fél, valamivel több, mint 1978-ban, a tervben szá­mítottnál 1700-zal kevesebb. Az állami erőből épített la­kások száma 34 200 volt, ez több, mint 3000 lakással ha­ladta meg az előirányzottat. Magánerőből mind az előző évűnél, mind a tervezettnél kevesebb lakás épült. (Folytatás a 2. oldalon). A NÉPGAZDASÁG 1979. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB ' ^ MUTATÓSZÁMAI Ipar Építőipar Mai számunkból A MEZŐGAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÜTJÄN (8. old.) MAGYAR FIATALOK AZ NDK-BAN (9. old.) ÖSSZKOMFORTOS LAKÓTELEP (4. old.) SZÁMOK ÉS EMBEREK (5. old.) INDUL AZ ADÄS (5. old.) KÁR A KÖNNYEKÉRT! (5. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) VASÁRNAPI BESZÉLGETÉS (0. Old.) Vízi ERŐMÜVEK TERVEZÉSE (9. old.) MOSZKVAI DIPLOMA (9. old.) CIRILL, A MESTEREK MESTERE (9. old.) LARISZA ÚJRA LÁT (9. old.) FOGADJUNK, HOGY MEGBUKIK! (10. old.) SZÉP MAGYAR (NYELV (10. old.) A WOLFRAMSZÁLAT MINDEN HEGESZTŐ MAGA KÉSZÍTI (7. old.) A SZIBÉRIAI ERDÖGAZDASAG ÉS FAIPAR (8. old.) ŰJ KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNY (11. old.) GAZDASÁGI FEJLŐDÉS, KULTURÁLIS HALADÄS (11. old.) ALKOTÓK ISKOLÁJA (11. old.) I KÉPEK LENGYELORSZÁGBÓL (8. old.) LÉZERES UJJLENYOMAT- VIZSGÁLŐ (12. old.) VARÁZSSZEM (13. old.) Csatlakoztak a felhíváshoz Röpgyűlés a Bőrdíszműben Szombaton délelőtt röpgyű­lés volt Szekszárdon, a Rá­kospalotai Bőr- és Műanyag- feldolgozó Vállalat szekszárdi gyáregységében. A Martos Flóra aranykoszorús szocia­lista brigádnak tagjai, akik a vállalat — nemcsak a szek­szárdi gyáregység — kiváló brigádja címet is elnyerték, röpgyűlésükön megtárgyalták a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor szocialista bri­gádjának felhívását és úgy döntötték: csatlakoznak a csepeliek kezdeményezéséhez. Azon felül, hogy kongresszu­si és felszabadulási műszakot tartanak és a munkájukért járó összeget felajánlják Tol­na megye gyermekántézmé- nyeinék építésére, vállalják; javítják a minőségét és ne­vükkel, önmeózással felelős­séget vállalnak az általuk gyártott termékéként. A röpgyűlésen csatlakozás­ra szólították fel a gyáregység többi szocialista brigádját is. A gyáregység szocialista bri­gádjai hétfőn, ugyancsak röp- gyűlésen döntenek a csatla­kozásról. Aktívaértekezlet a csavaripari vállalatnál (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Dombóvári Csavaripari Vállalat dolgozód, tömegszer­vezeti vezetői (párt-, szak- szervezeti vezetők, KISZ-ak- tivüsták, a Vöröskereszt gyári aktivistái, a szocialista bri­gádok vezetői) aktívaértekez­letet tartottak, melyen Le- hőcz Tibor mb. gyárigazgató ismertette a kollektíva előtt álló feladatokat. Az aktívaér­tekezlet csatlakozott a Győri Vagon- és Gépgyár bu­dapesti Vörös Csillag Gép­gyára „Sziklai Sándor” szocialista brigádjának felhí­vásához, s így a dombóvári gyáregység dolgozói az MSZMP XIiI. kongresszusa, valamint hazánk felszabadu­lásának 35. évfordulója tisz­teletére felajánlották, hogy március 22-én kommunista műszakot tartanak. Az értekezlet harmadik na­pirendi pontjaként megtár­gyalták az Egészségügyi Vi­lágszervezet felhívását a do­hányzás elleni küzdelemről, s olyan javaslatot fogadtak el, hogy a gyár területén „do­hányzásmentes munkahelye­ket” alakítanak ki. ALMACHT OTTÓ

Next

/
Thumbnails
Contents