Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-03 / 28. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK . LAPJA XXX. évfolyam, 28. szám. ÁRA: 1,60 Ft 1980. február 3., vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1979. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fej ödéséröl NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE: 1979-ben a gazdasági fejlődés iránya alapvetően megfelelt a népgazdasági tervben előírt követelményeknek. A gazdasági munka fő feladata, a gazasági egyensúly javítása megvalósult, ezen belül elsősorban a nem rubel elszámolású külkereskedelmi áruforgalom passzívumának csökkentése alakult a tervezettnél kedvezőbben. Ä külső egyensúly javulásához hozzájárult, hogy a belföldi végső felhasználás — az előző évinél sokkal kisebb készletfelhalmozás miatt — csökkent. Mind a lakosság fogyasztása, mind a beruházások a tervezettnek megfelelően alakultak. A gazdasági növekedés üteme mérséklődött. A termelés mennyisége és összetétele több területen a gazdaságosság követelményeivel és az értékesítési lehetőségekkel összhangban változott, a kivitel dinamikusan nőtt. A népgazdaság egészében a termelési szerkezet átalakítása az indokoltnál lassabban haladt előre. Kedvező irányú változások kezdődtek a munkaerő-gazdálkodásban. Az élőmunka termelékenysége emelkedett, azonban a gazdálkodás hatékonyságának javulása nem volt kielégítő. Az eredmények eléréséhez hozzájárult, hogy a gazdálkodó szervezetek jobban alkalmazkodtak a szigorúbb feltételekhez és követelményekhez. 1979-ben a megtermelt Nemzeti jövedelem Ipari termelés Országos építési-szerelési tevékenység Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem A lakosság összes fogyasztása A szocialista szervezetek beruházásai, milliárd forint A népgazdasági terv az ipari termelés 1978. évinél mérsékeltebb, 4 százalékos növelését irányozta elő. A szocialista ipar bruttó termelése 2,8 százalékkal emelkedett. A termelés alakulását befolyásolta az, hogy — a lehetőségekkel összhangban — elsősorban a kivitelt gyorsan növelő és a belföldi kereslethez rugalmasan alkalmazkodó vállalatok és szövetkezetek fokozták termelésüket. Több területen korlátozta a termelés bővítését az igényeknek nem megfelelő termékszerkezet, minőség, az időnként akadozó anyag-, főleg importanyag-ellátás, a kooperációs kapcsolatok. A vegyipar 4,6 százalékkal növelte termelését. Az építőanyag-ipar, a gépipar és az élelmiszeripar termelése 3— 3,5 százalékkal nőtt. Viszonylag mérsékelten emelkedett a kohászat termelése, a köny- nyűiparé alig haladta meg az előző évi szintet. A gépipari ágazatok fejlődése differenciált volt. Jelentősebben nemzeti jövedelem, az előzetes adatok szerint, meghaladta az 550 milliárd forintot, összehasonlító áron a növekedés 1—1,5 százalék volt, kisebb a tervben számítottnál. A tervezettnél mérsékeltebb növekedés nagyrészt abból adódott, hogy — főleg természeti okok miatt — a mezőgazdaság termelése nem nőtt és a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása csökkent. Emellett a számítottnál kevésbé emelkedett néhány más ágazat termelése is. A termelés növekedése, a tervnek megfelelően, elsősorban az export árualapot bővítette. A belföldi felhasználáson belül a lakosság fogyasztása az előző évinél mérsékeltebben, lényegében a tervezett ütemben, 2,5—3 százalékkal növekedett. A beruházások volumene azonos volt az előző évivel, a készletek alig emelkedtek, s ez hozzájárult ahhoz, hogy a belföldi felhasználás ne haladja meg a tervezettet, a gazdasági egyensúly javuljon. Az előző évinél számottevően kisebb készletfelhalmozás következtében a belföldi felhasználás 1978- hoz képest összességében kb. 6 százalékkal csökkent. Értéke ennek ellenére 1979- ben is nagyobb volt a termelésnél. A behozatali többlet azonban az előző évihez képest számottevően, a tervezettnél is jobban mérséklődött. terv tény az 1978. év százalékában 103—104 101—101,5 104 102,8 100 101 103—103,5 100 102 100 102,5—103 102,5—103 204—206 203 a gépek és gépi berendezések gyártása, a híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar termelése bőbült (6—8 százalékkal). Az ipari termékek export- értékesítésé jelentősen, 11,9 százalékkal fokozódott. A vállalatok és szövetkezetek mind rubel, mind nem rubel elszámolású viszonylatokban növelték eladásaikat. A nem rubel viszonylatú export átlagosnál jóval nagyobb növelését segítette, hogy a kohászati és a vegyipari termékek piacán élénk volt a kereslet és e termékekből növekvő áron lehetett bővíteni a kivitelt. Számottevően nőtt az élelmiszeripari termékek dollár viszonylatú kivitele is. A belföldi felhasználáson belül a termelőágazatok vásárlásai lényegében a múlt évi szinten maradtak, a nagy- és kiskereskedelem részére értékesített termékmennyiség 2,7 százalékkal, a beruházási célú értékesítés 4,6 százalékkal emelkedett. Villamos energia, millárd kWó Szén, millió tonna Kőolaj, millió tonna Földgáz, milliárd köbméter Acél, millió tonna Hengerelt acél, millió tonna Bauxit, millió tonna Timföld, ezer tonna Alumínium félgyártmány, ezer tonna Tégla, millárd darab Cement, millió tonna Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna Növényvédő szer, hatóanyagban, ezer tonna Műanyagok, ezer tonna Vegyi szálak, ezer tonna Autóbusz, ezer darab Számítástechnikai termékek, folyó áron, milliárd forint Televízió, ezer darab Ebből: színes televízió, ezer darab Magnetofon, ezer darab Hűtőszekrény, ezer darab Mosógép, ezer darab Háztartási villamos forróvíztároló, ezer darab Háztartási edény, ezer tonna Bútor, folyó áron, milliárd forint Pamutszövet, millió négyzetméter Gyapjúszövet, millió négyzetméter Cipő, millió pár Csontos nyershús, ezer tonna Fogyasztói tej, millió liter Vágott baromfi, ezer tonna Napraforgóolaj, ezer tonna Sör, millió hektoliter Liszt, millió tonna Kenyér, millió tonna Cukor, ezer tonna A szocialista iparban foglalkoztatottak száma éves átlagban 1 660 600 fő volt, 26 900 fővel, 1,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 4,5 százalékkal emelkedett. Az egységnyi állóeszközre jutó termelés tovább csökkent. Az ipari beruházások körében az 1979-*re tervezett jelentős üzembe helyezések megvalósultak. Elkészült a többi között a szovjet—magyar földgázvezeték III. szakaszának első üteme és ezzel a gázszállítási kapacitás évi 5,3 milliárd köbméterre Az országos építési-szerelési tevékenység 1 százalékkal, ezen belül a kivitelező építőipar termelése 2,1 százalékkal nőtt. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 6000 fővél, 1,7 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Az egyéb építkezéseken dolgozók létszáma is számottevően csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a kivitelező építőiparban 3,9 százalékkal emelkedett. Az építőipari termelés gépesítettsége fokozódott, a korszerű építési módok terjedésével a munkák szervezettsége javult. Az építőipari kivitelezők 1979-ben lényegesen keveaz 1979. évi az 1979. év. termelés az 1978 év mennyisége százalékában 24,5 96,0 25,7 100,0 2,0 92,2 6,5 88,7 3,9 100,8 3,2 101,6 3,0 793,4 102,7 101,0 145,3 96,3 1,9 98,6 4,9 102,0 1042,5 101,9 23,1 102,7 294,0 138,2 27,3 96,3 13,4 102,1 5,2 115,4 421,0 96,8 26,7 82,1 344,3 127,4 458,6 106,1 218,8 98,0 168,0 91,5 8,1 90,9 10,8 107,8 348,8 95,5 41,0 96,3 44,8 97,6 593,1 108,6 797,7 101,9 160,7 102,7 85,8 116,5 102,2 7,4 1,3 100,1 0,9 99,6 497,4 100,3 nőtt. A tervezettnél korábban megkezdte a termelést a deá- ki bauxitbánya. Termel az új bélapátfalvai cementgyár 313 ezer tonna kapacitású első ke- menoesona. Munkába állt a Taurus Gumiipari Vállalat mezőgazdasági abroncsot gyártó új üzeme. A tiszai kő- olajfinomítóban elkezdődött a kőolajfeldolgozás. A cukorrépa-feldolgozási idény elején átadták a napi 600 tonna cukorrépa feldolgozására alkalmas Hajdúsági Cukorgyárat, amelynek befejező munkálatai áthúzódnak 1980-ra. Megkezdte termelését a kaposvári húskombinát új üzeme. sebb építmény kivitelezését kezdték meg, mint 1978-foan, a kivitelezés alatt álló építmények átlagos nagysága azonban növekedett. Az építési piac feszültségei enyhültek, á kivitelező építőipar az építési igényeket jobban kielégítette, mint a korábbi években. 1979-ben 88 300 lakás épült fél, valamivel több, mint 1978-ban, a tervben számítottnál 1700-zal kevesebb. Az állami erőből épített lakások száma 34 200 volt, ez több, mint 3000 lakással haladta meg az előirányzottat. Magánerőből mind az előző évűnél, mind a tervezettnél kevesebb lakás épült. (Folytatás a 2. oldalon). A NÉPGAZDASÁG 1979. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB ' ^ MUTATÓSZÁMAI Ipar Építőipar Mai számunkból A MEZŐGAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÜTJÄN (8. old.) MAGYAR FIATALOK AZ NDK-BAN (9. old.) ÖSSZKOMFORTOS LAKÓTELEP (4. old.) SZÁMOK ÉS EMBEREK (5. old.) INDUL AZ ADÄS (5. old.) KÁR A KÖNNYEKÉRT! (5. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) VASÁRNAPI BESZÉLGETÉS (0. Old.) Vízi ERŐMÜVEK TERVEZÉSE (9. old.) MOSZKVAI DIPLOMA (9. old.) CIRILL, A MESTEREK MESTERE (9. old.) LARISZA ÚJRA LÁT (9. old.) FOGADJUNK, HOGY MEGBUKIK! (10. old.) SZÉP MAGYAR (NYELV (10. old.) A WOLFRAMSZÁLAT MINDEN HEGESZTŐ MAGA KÉSZÍTI (7. old.) A SZIBÉRIAI ERDÖGAZDASAG ÉS FAIPAR (8. old.) ŰJ KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNY (11. old.) GAZDASÁGI FEJLŐDÉS, KULTURÁLIS HALADÄS (11. old.) ALKOTÓK ISKOLÁJA (11. old.) I KÉPEK LENGYELORSZÁGBÓL (8. old.) LÉZERES UJJLENYOMAT- VIZSGÁLŐ (12. old.) VARÁZSSZEM (13. old.) Csatlakoztak a felhíváshoz Röpgyűlés a Bőrdíszműben Szombaton délelőtt röpgyűlés volt Szekszárdon, a Rákospalotai Bőr- és Műanyag- feldolgozó Vállalat szekszárdi gyáregységében. A Martos Flóra aranykoszorús szocialista brigádnak tagjai, akik a vállalat — nemcsak a szekszárdi gyáregység — kiváló brigádja címet is elnyerték, röpgyűlésükön megtárgyalták a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor szocialista brigádjának felhívását és úgy döntötték: csatlakoznak a csepeliek kezdeményezéséhez. Azon felül, hogy kongresszusi és felszabadulási műszakot tartanak és a munkájukért járó összeget felajánlják Tolna megye gyermekántézmé- nyeinék építésére, vállalják; javítják a minőségét és nevükkel, önmeózással felelősséget vállalnak az általuk gyártott termékéként. A röpgyűlésen csatlakozásra szólították fel a gyáregység többi szocialista brigádját is. A gyáregység szocialista brigádjai hétfőn, ugyancsak röp- gyűlésen döntenek a csatlakozásról. Aktívaértekezlet a csavaripari vállalatnál (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Dombóvári Csavaripari Vállalat dolgozód, tömegszervezeti vezetői (párt-, szak- szervezeti vezetők, KISZ-ak- tivüsták, a Vöröskereszt gyári aktivistái, a szocialista brigádok vezetői) aktívaértekezletet tartottak, melyen Le- hőcz Tibor mb. gyárigazgató ismertette a kollektíva előtt álló feladatokat. Az aktívaértekezlet csatlakozott a Győri Vagon- és Gépgyár budapesti Vörös Csillag Gépgyára „Sziklai Sándor” szocialista brigádjának felhívásához, s így a dombóvári gyáregység dolgozói az MSZMP XIiI. kongresszusa, valamint hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére felajánlották, hogy március 22-én kommunista műszakot tartanak. Az értekezlet harmadik napirendi pontjaként megtárgyalták az Egészségügyi Világszervezet felhívását a dohányzás elleni küzdelemről, s olyan javaslatot fogadtak el, hogy a gyár területén „dohányzásmentes munkahelyeket” alakítanak ki. ALMACHT OTTÓ