Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-21 / 43. szám
2 ^EPÜJSÄG 1980. február 21. A LEMP kongresszusi határozata Kedden este hozták nyilvánosságra Varsóban a Lengyel Egyesült Munkáspárt 8. kongresszusának fő dokumentumát. A határozat címe: „A párt feladatai a szocialista Lengyelország további fejlődésében, a lengyel nemzet sikereinek formálásában”. A dokumentum el;ső fejezete a párt társadalompolitikájával foglalkozik. Állást foglal a család erősítése, életkörülményeinek javítása mellett, hangsúlyozza az egészségügyi ellátás fejlesztésének fontosságát a következő ötéves terv elé tűzve feladatul 25—30 ezer új kórházi ágy létesítését. 1981—1985-ben a tervek szerint 10—12 százalékkal nő az egy lakosra jutó reáljövedelem — e cél elérése azonban csak akkor lehetséges, Szerdán reggel megkezdte bónimi hivatalos tárgyalásait Vance amerikai külügyminiszter. Nyugatnémet részről Hans-Dietrich Genscher táha tovább fokozódik a termelékenység és a gazdálkodás hatékonysága. A nyugdíjakra 35—40 százalékkal nagyobb összeget fordítanak. Ennek oka elsősorban, az, hogy a korábbi döntések alapján ez év júliusától országossá válik az egyéni gazdák és családtagjaik nyugdíjellátásának rendszere. Arra kell törekedni, hogy a nemzeti jövedelem 1981— 1985-ben 14—18 százalékkal nőjön, és e növekedés alapja a gazdálkodás hatékonyságának fokozása legyen, párosulva a termelési struktúrának a társadalmi szükségletekhez való jobb alkalmazkodáséival. A dokumentum szerint az ipari termelés a következő tervidőszakban 20—24 százalékkal kell emelkedjék — enjékoztatta a Közös Piac római külügyminiszteri értekezletének eredményeiről, míg Schmidt kancellár a Nyugat külpolitikai és katonek egyik alapfeltétele a növekvő energia- és nyers- anyagigény kielégítése. Megkülönböztetett figyelmet szentel a határozat a gazdaság működési rendszere tökéletesítésének. A határozat külpolitikai fejezetében állást foglal a Szovjetunióval és- a többi testvéri szocialista országgal való együttműködés elmélyítése, a Varsói Szerződés és a KGST további erősítése mellett. Elítéli a Nyugaton \ eluralkodott hidegháborús hisztériát, és rámutat, hogy a nemzetközi légkör megromlásáért a NATO euro- rakétákra vonatkozó döntése a felelős. Ennek ellenére mindent meg kell tenni az enyhülési és békepolitika védelmében. • nai munkamegosztásának nyugatnémet tervét ismertette. A bonni vezetők az „afganisztáni válság” megoldási lehetőségét nem a Carter amerikai elnök által követett „nyílt szembefordulásban”, hanem a térség államait célba vevő nyugati erőfeszítésék fokozásában látják. A Rajna partján némi bosszúsággal állapították meg, hogy Carternek a moszkvai olimpia bojkottjára vonatkozó fenyegetését éppen Vance látogatásának kezdetén ismételték meg Washingtonban. Bonni kormánykörökben sajnálkozásnak adtak hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok merev magatartásával „önmaga szűkíti be diplomáciai mozgás- lehetőségeit a Szovjetunióval szemben”. Ugyanakkor értésre adták, hogy amerikai bojkott; esetén az NSZK is követni fogja atlanti szövetségesének példáját. Irán Lépesek a túszválság megoldására Abol Hasszán Baniszadr iráni elnök kedden táviratban tájékoztatta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt arról, hogy Irán jóváhagyja a megbuktatott császári rezsim bűncseletornéhyeinék kivizsgálására hivatott nemzetközi bizottság összetételét. Az iráni elnök kedden este Teheránban az iszlám forradalmi tanács ülését követően újságírók előtt kijelentette, hogy Khomeini ajatollah jóváhagyta az ENSZ főtitkára által kijelölt bizottság tevékenységének fő irányvonalait. Az iráni vezetők nyilatkozataiból mindazonáltal kitűnt, hogy a Teheránban fogva tartott amerikai túszokat a közeljövőben aligha bocsátják szabadon. Mind Baniszadr elnök, mind pedig Ghotbzadeh külügyminiszter az elmúlt napokban több alkalommal hangoztatta, hogy az amerikai diplomaták szabadon bocsátására csakis azt követően kerülhet sor, ha a bizottság befejezte tevékenységét. Ami a teherá- ni amerikai nagykövetséget megszállva tartó diákokat illeti, a maguk részéről — mint szóvivőjük -nyilatkozta — jóváhagyták ugyan a nemzetközi bizottság tevékenységének irányvonalait, de leszögezték, hogy álláspontjuk szerint a testület nem illetékes a túszkérdés megvitatására, s elleneznek minden esetleges erre irányuló kísérletet. A túszok szabadon bocsátását korábban az iráni vezetők — élükön Baniszadr elnökkel — egyebek közötti attól is függővé tették, vajon hajlandó-e az Egyesült Államok „önbírá'latot” , gyakorolni saját korábbi iráni szerepe miatt. A jelek szerint aligha. & Vance Bonnban Vance amerikai külügyminiszter Bonnban nyugatnémet kollégájával, Hans-Diet rich Genscherrel tárgyalt. (Képtávírónkon érkezett.) Washingtoni levél fl hatalom manipulációja vagy a manipuláció hatalma Amikor arra a kérdésre kerestünk választ, hogy egy oly racionális gondolkodású nép, minit az amerikai, miiként manipulálható ennyire a háborús ,hangulatkeltéssel, alktkor nem elégedhetünk meg a sztereotip európai válasszál az amerikaiak hiszékenységéről, hagyományos tájékozatlanságáról. Nem gondolom, hogy rrii, európaiak, a javarészt 800—1000 éves nemzeti történelmünk magaslatáról jogosan tekinthetnénk „fel nem nőtt” nemzetnek a 200 éves Egyesült Államokéit. Igaz, talán mi többet olvasunk, nagyobb értékű színházi, zenei életet élünk, .mint az amerikai tömegek, Európa mégis már kétszer bizonyult a történelemben — nem is olyan régen — védtelennek a háborús manipulációval szemben. S talán éppen ezért ma Európa mindkét fele — más és más nézőpontból ugyan, de hasonló — nyugtalansággal és bizonyos értetlenséggel tekint arra, ami Amerikában történik. Aiz idei elnöki üzenet, „az Unió helyzetéről” olyan benyomást kelt, mintha az Egyesült Államok kész lenne kockáztatni egy „korlátozott háborúit”, hogy biztosan rátéhessé a ke. zét a Közel- és Közép-Kelét, olajkineseiire. S ehhez — legalábbis egyelőre — támogatást kap az állampolgárok többségétől, akik egyáltalán nem látszanak felfogni, milyen veszélyeket rejt magában mindenekelőtt a szovjet:—amerikai 'kapcsolatok folyamatos rombolása. Bármennyire képtelenségnek hangzik, de így van: az amerikaiak nagy hányada elhiszi politikusainak, hogy a Szovjetunió közvetlenül fenyegeti a nyugati világ olajellátását, gazdaságát, fennmaradását, vagyis azokat a bizonyos „életbevágó érdekekét”. Kétségtelen, hogy az amerikai közgondolkodásba jobban si. (került a polgári rendszernek beépítenie és a „hazafiassággal” azonosítania a kommunistaelilenességet, a szovjetellenessé- get, mint bármely más tőkés országban. De ez még nem magyarázat arra, hogy az a közvélemény, amely a nyáron többségében támogatta a SALT—2-t, decemberben miért vette szó nélkül tudomásul: az elnök átmenetileg befagyasztja ennek a rendkívüli jelentőségű nemzetközi egyezménynek a ratifikálási folyamatát. A legkézenfekvőbb természetesen „a” sajtótól, „a” televízióitól, „a” rádiótól számonkémi a közvélemény tudatos, raf- finált megdolgozását. Kézenfekvő, de ez csak fél válasz a kérdésünkre. A mihap az ország egyik legjobb publicistája, David Broader azon kesergett egy tv-műsorban, hogy nemcsak a sajtó és nem mindig a sajtó felelős a közvélemény manipulálásáért : a sajtóit is. manipulálják. Sajnos, Broader panasza általában igaz. Hiszen a láp, vagy a hirdetésből élő televízió itt Amerikában tőkés vállalkozás. Van újságíró, akiit az ebből következő torz tájékoztatás elszomorít, van, aki fel sem fogja, csak csinálja, „hiszen ezért kap fizetést”, s van, aki tudatosan ferdít, túllicitál, liheg, akii „be akar vágódni”. Hogy kinél? A tulajdonosőknál — akiíké a lap, a tv-lhálózat, az ország. Vagyis, élsődlegesen azoknál, akik „megcsinálták” az eseményeket: az Amerikát vezető politikusoknál. Úgy tűnhet, mintha ennek a mechanizmusnak a felpörgetésével az amerikai politikában végbement Valamilyen fordulatot „adtak volna el” nagy sietve a közvéleménynek. Pedig, ha az e’őzményekre visszatekintünk, tulajdonképpen nem találunk igazi fordulatot. A mai helyzet — ahogy Leonyid Zam_ jatyfin, az SZKP KiB egyik vezető külpolitikai személyisége a Newsweek-lben írja — „az utolsó néhány év alatt hozták létre”. S valóban: azok, akik az események mélyebb logikáját követték, azt mondják: az lett volna a csoda, ha a SALT ra. tifIlkái ása nem ütközik súlyos akadályokba. Hiszen attól kezdve, hogy Oartier az egyezményt aláírta, az egyik fegyverkezési programot a másik után terjesztette a törvényhozás élé. S hogy ezeket jóváhagyták, egyik válság követte a másikat: szeptemberben Kubáról, majd Észak-iJemenről harsogtak. Az- ultán a Vietnami és kambodzsai menekültüsyek kötötték ösz- sze Amerika esetleges thaiföldi katonai elkötelezettségével. Ezt követte a salh befogadása és nyomában a túsziválság, vele pedig a fenyegetés: „Amerikaiak, nem lesz olajotok!” S végül az afgán kérdés, amelynek ürügyén be akarnak vonulni a Közel- és Közép-Kelétre. rTeij'Ssen nyilvánvaló, hogy ha nincs .afaánügy, lett volna más ürügy. A katonai fejlesztési programokat, sorra elfogadták, a SALT-ot pedig már akkor félretették, amikor Afganisztánról még szó sem volt. Carter már az iráni ügyben be. lebújt az „erős”, sőt katonás elnök, a „főparancsnok” egyenruhájába, körülötte úgy alakították a dolgokat, hogy közben a kétszámjegyű és álillandősúló inflációról, a közelgő recesszióról, a hét-nyolcmilliós munkanélküliségről többé ne essék szó. S hogy miiért mindez? Nos, az a Carter, aki még két hónappal ezelőtt 1:2 arányiban a liberálisiabb vetélytárs mösé szorult, Vajon a „nemzetközi helyzetre” való áfnyergélés nélkül hogyan előzhette volna meg Kennedy! 2:1 — arányban, hogyan fordíthatta voűna meg másképp a választási harc tendenciáját? íme, ilyen erőseik azok a ráhatások, amelyek az átlagaim erikáit ebben a játékban érik. Először elvették az üzemanyagát, majd megfenyegették, hogy „jönnek a szovjetek”. már itt vannak Kubában. Az iráni fordulat idején tele- sírták a választók fülét Amerika gyengeségéről, kiszolgáltatottságáról a Közel- és Közép-Keleten, s — ebbe a tsheráni túszdráma is jól besegített. Végül pedig megígérték, hogy mindent rendbehóznak, az elnök felveszi a vaskesztvűt, meg. fékezi a bajok mögött álló kommunistákat, a Pentagon röpködő szuperbadösZtályokat hoz létre. Amerika telerakja nukleáris bombákkal Európát, gondoskodik a közel-keleti olaj védelméről (mintha a tulajdona lenne) és misaleckéZtetli Iránt, ha kell a Szovjetuniót is, mert Amerika megint rettenthetetlen és egységben sorakozik fel. Itit tartanaik ma és nem lehet tudni, miit tartogatnak még ősziig, a tényleges választásokig ,a világ számára. Washington, 1980. február. * SZABÓ L. ISTVÁN Szerda esti kommentárunk. Vajúdtak a hegyek, s egeret szültek. Ha valamire illik a mondás, az Olasz Kereszténydemokrata Párt 14. kongresz- szusára okvetlenül. Valóságos szóauihaitlag színtere volt az elmúlt napokban Róma EUR negyedében a spoiritpalotia. Természetesen, nem hiányoztak a helyihez illő izgalmak sem: a pofozkodás, vihar- csengő, szaivalókórus, füttykoncert — látszólag tehát minden a mediterrán vérmérsékletre utalt. Ami viszont nagyon hiányzott: a világos, egyértelmű állásfoglalás, rövid és hosszú távú program kidolgozása és jóváhagyása Olaszország társadalmi és gazdásági bajainak orvoslására. Szó se róla: a felszólalók egytől egyig említésit tettek minderről. Csak a válasszal, az elképzelésekkel, a tervekkel maradtak adósak. Egyetlen témakörben fogalmazódott meg többé-kevésbé egyöntetű állásfoglalás: a kereszténydemokraták nem támogatják az OKiP bevonását a kormányzatiba. Bár több szónok elismerte, hogy az ország problémáinak gyökerét a hatékony és stabil kormányzás feltételeinek hiányában kell keresni, azlt már elkndösiítet'ték, vagy egyszerűen tagadták, hogy a két legnagyobb párt közreműködésével megalakított koalíció felülikerekedhetne az évék óta tártó válságon. A tervezettnél egy nappal hosszabban tartó kongresszuson ez a téma állt a vita középpontjában. Annál, is inkább, mért a szocialisták már jó ideje megvonták bizalmukat a jelenlegi kabinettől. Maguk a kereszténydemokraták hangoztatták, hogy a Coss iga-kormány legfeljebb a kongresszust követő na. pokig-hetekig marad a helyén. Akkor viszont milyen kilátás nyílik a kormányválság áthidalására? Egyelőre Rómában teljes a tanácstalanság. Igaz, a kereszténydemokrata .kongresszus nem zárkózott el a szocialistákkal folytatott együttműködés elől, Craxi pártja azonban emlékezetesen hosszúra nyúlt vezetőségi ülésén úgy foglalt állást, hogy csakis a kommunistákkal együtt hajlandó Visszatérni a koalícióba. Ezt a megoldást a kereszténydemokrata kongresszus elvetette. Miután szinte teljesen kilátástalan a széles nemzeti egységen alapuló koalíció létrehozása az OKlP és a szocialisták nélkül, valószínű, hogy a kereszténydemokraták az utóbbiak megnyerésére fordítják most figyelmüket. Az elkövetkező napok és hetek tehát a kompromisszumkeresés jegyében telnék maljd. Há pedig mégsem sikerülne eltéríteni Graxiékat álláspont 'julktőL, nem marad más hátra, mint az újabb idő előtti választások kiírása. »A kereszténydemokrata kongresszusnak éppen ezt a bizonytalanságot kellett volna megszüntetnie. Ám a tanácstalan tanácskozás homályos, kétértelmű, más kérdésben viszont elutasító állásfoglalása a problémák tisztázása helyett tovább mélyítette Itália válságát, s még az alternatíváikkal is adós maradt. Róma, 1980. február 20. GYAPAY DÉNES PANORÁMA BUDAPEST Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára táviratban üdvözölte Edward Giereket, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárává történt újraválasztása alkalmából. * Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Boncso Pencsev Mite- vet, a Bolgár Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. MOSZKVA iLeonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára táviratban üdvözölte Edward Gie- réket, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkári tisztségébe történt megválasztása alkalmából. HAMBURG Szerdán délelőtt, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tudományos fórumának harmadik munkanapján befejeződtek a nyitó felszólalások. A plenáris ülés berekesztése után a tudományos fórum — az 1978 nyarán Bonnban elhatározott napirendnek megfelelően — négy munkabizottságot alakított. Ezekben egy héten át az energia, az élelmezés, az orvostudomány és a társadalomtudományok közös megállapodással kijelölt témáiról folyik a vita. BELGRAD Belgrádban szerdán kibővített teljes ülést tartott a JKSZ Központi Bizottsága. A plenum napirendjén „Az ifjúság helyzete és feladatai a szocialista önigazgatási viszonyok fejlesztésében” témakör megvitatása szerepelt. Erről Sztiane Dolanc, a párt kb-elnökségének tagja tartott beszámolót. A plénum „A JKSZ eszmei-politikai és szervezési feladatai társadalmi vezető szerepének betöltésében” címmel határozatot fogadott el. RÓMA A Közös Piac kilenc tagállama kü 1 ü gyminiis zt ereinek kedden megtartott római tanácskozásán lényegében nem tették magukévá Carter elnök Szovjetunió ellen irányuló embargó-politikáját és a többség síkraszállt az enyhülésért. Ebben a kérdésben a Schmidt—Giscard-vonal kerekedett felül a Carter— Thatcher-vonallal szemben. A „kilencék” ugyanakkor követelték, hogy a Szovjetunió vonja ki katonai egységeit Afganisztánból, és úgy döntöttek, hogy ettől teszik függővé a moszkvai olimpia bojkottálását.
