Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-20 / 42. szám

A NÉPÚJSÁG 1980. február 20. • • ON KER Levélcímünk: 7101 Szelcszárd, Postafiók: 71 Nyugdíjasok Tóth Gyula Bölcskéről a következőket írta szerkesztő, ségim'knek: „...A közelmúltban olvas­tam a Népújságban egy cik­ket, a címe: Háromszázhat­vanötből egy. Sajnos, a bölcskei MEZŐGÉP Vállalat, nál 730-ból, vagyis két évből egy sem. Addig, amíg át nem adták a bölcskei gyár­egységet, évente megemlé. keztek rólunk. Úgy látszik, mi csak addig voltunk jók, amíg éjjel-nappal tudtunk dolgozni. Jómagam például kb. 15 évig voltam csoport- vezető és több mint 20 évet dolgoztam a vállalatnál. 1955-ben kétszer, 1962-ben, 1970-ben, 1974-ben egyszer kiváló dolgozó jelvénnyel, 1967-ben a Munka Érdem, rend bronz fokozatával tün­tettek ki. Úgy látszik, ez mind feledésbe ment. Ezt a leveleit nemcsak a saját ne­vemben írom, több volt munkatársam nevében is, akik sehova nem tartozunk... Olvasónk levelét elküldtük a Szekszárdi MEZŐGÉP Vál­lalatnak, ahonnét Ördög Ár­pád, a személyzeti és oktatá­si oszitály vezetője válaszát az alábbiakban közöljük: „...A bölcskei gyáregységet 1978. január elsejével a Gyár- és Gépszerelő Válla­latnak átadtuk. Az akkori megállapodás szerint, az 1978. előtt nyugdíjba ment dolgozók jogilag a MEZŐ­T elefonszámunk: 12-284 GÉP Vállalathoz tartoznak. A bölcslkei gyáregység veze­tőivel történt megállapodá­sunk szerint a jövőben meg­rendezésre kerülő nyugdíjas- találkozóikra rendszeresen meghívjuk a gyáregységből nyugdíjba ment valamennyi dolgozót. Ezeket a találkozó­kat közösen Bölcskén szer­vezzük, ahol tájékoztatást adunk mindkét vállalat mun­kájáról, életéről. A nyugdí­jasok gondjainak segítésében a bölcskéi gyáregység min­denkor rendelkezésre áll. Megértjük Tóth Gyul'a nyugdíjas panaszát, akinek emberi oldalról igaza van. Azért választottuk a közös rendezés megoldását, hogy a jövőben az ott élő nyugdíja­sok érezzék hovatartozásu­kat...” ' Adófizetés Bátaszékről kaptuk a kö­vetkező kérdést: „...A községi tanácstól két évig béreltünk szőlőt, mely után községfejlesztést, bor­adót és egyebet fizettünk. Hallottam, hogy a tanácstól bérelt szőlő öt évig mentes mindenféle fizetség alól..” Olvasóink levelére dr. Deák Konrád, a Tolna me­gyei Főügyészség osztályve­zető ügyésze a következő vá­laszt adta: „...Téves az az .információ­ja, amely szerint a tanácstól bérelt szőlő után 5 évig nincs fizetnivaló. A .tanácstól bé­relt szőlő után is fizetni kell mezőgazdasági jövedelem- adót, köaségfejilesztési hoz­zá j árulást, a megtermett szőlő, illetőleg bor után ter­mészetesen bórádat, és fizet­ni 'kell még a bérleti díjat is. Amit ön . hallott, az a tanácstól béréit parlagterü­lettel kapcsolatban valóban helytálló, a bérelt szőlőterü­lettel kapcsolatban azonban nem...” Térítési díj Tizenhét állami gazdasági dolgozótól kaptuk a levelet, amelyből idézünk: „...Szeretnénk megtudni, hogy van-e arra rendelet, hogy minden hónap 5-éig ki kell fizetni a napközi térítési díjat? Mi ugyanis havonta egyszer, 10-én kapunk fize­tést, s újabban a villany- számlát is 1-én kérik. Ezek a problémák sok állami gaz­dasági dolgozót érintenek, s nem állhatunk oda a mun­káltatónk elé, hogy adjanak előre fizetést...” Válaszunk a következő: A munkaügyi miniszter, az oktatási miniszter és az egészségügyi miniszter e tárgykörben kiadott 11/1979. (VIII. 10.) MüM—OM—EüM. számú. együttes rendelete szó szerint ezt mondja: „A térítési díjat az intéz­mény által megbatározott napon (napokon) legfeljebb egy hónapi időtartamra előre kell .fizetni. Ha a kötelezett a térítési díjat nem fizette be, a gyermek ellátásban nem részesülhet. Az általá­nos és középiskolai diákott­honiban, kollégiumban a té­rítési díj befizetésére indo­kolt esetben az igazgató egy­hónapos haladékot adhat.” Arra egyetlen intézmény­nek sincs lehetősége, hogy a térítési díjakat a hónap min­den napján, és az szerint szedje, hogy a kötelezettnek .mikor van fizetése, (hiszen lehet ilyen kötelezett akár nyugdíjas nagyszülő is, aki a nyugdíjéit minden hónap 25-én, 26-án kapja, a térítési díjait ugyanis előre kell fi­zetni, arra azonban bizonyá­ra talál (lehetőséget az in­tézmény, hogy ne egyetlen, hanem például két olyan na­pot jelöljön meg, amikor ezek a térítési díjat befize- tendők — de mindenképpen havonta élőre. Ajándékbolt „Több vásárló nevében kérdezem, miért szüntették meg Tolnán az ajándék­boltot?” — írja Nagy Gézá- né Tolnáról. Levélét a Tolna nagyköz­ségi Közös Tanács elnöké­nek, Toronyi Istvánnak küld­tük meg, aki a következőket válaszolta olvasónknak: „...A panaszt .jogosnak ta­láltam, ezért megkerestem a Tolna megyei Népbolt Vál­lalat igazgatóját, aki intéz­kedett, hogy a hiányolt ciik- keket a vállalat 11. számú egységében árusítsák. Az árusítás* folyamatosságát ál­landóan ellenőriztetem...” Ml VÁLASZOLUNK Tegnap, húshagyó keddel véget ért a farsang. Meg­próbáljuk feleleveníteni a Koppányszántón divatban volt farsangolási szokáso­kat. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tolna megye nyugati szé­lén, ebben a kis községben különleges farsangolás járta. Ezt a szokást a múlt század végétől az első világháború­ig őrizték. Emlékezetem sze­rint a szomszédos községek egyikében sem volt ehhez hasonló szokás. — Nem bizony — erősíti meg a szántói származású Szíjártó Józsefné. Az ő előadása és gyerek­kori élményeim alapján írom le, milyen is volt a szántói farsangolás. Az elő­készületeket már két héttel „húshagyó kedd” előtt meg­tették. Megvásároltak egy öt kilós „süvegcukrot”, A süveg­cukor hosszúkás, kúp alakú volt, hasonlított a csúcsban végződő báránybőr sipkához, vagy ahogyan régen nevez­ték, a prém „süveg”-;hez, ta­lán azért is nevezték süveg- cukornak. A süvegcukor na­gyon szép fehér, köninyen ol­vadó és igen édes cukor volt, s fontos kelléke a farsango­lásnak, mert forralt bort it­tak. A cukrot és az ércfaze­kat, már előbb ki vitték a szőlőbe. — Külön farsangoltak a fiatal és középkorú házas (nős) férfiak és külön az asszonyok. A farsangolás húshagyó kedd előtti héten már hétfőn elkezdődött. Va­lamelyik férfi, akinek szőlő­je és présháza volt, vagy a szüleinek, jó előre meghívta komáját, szomszédját, pajtá­sát, katona pajtását, sógo­rát, vőtársát farsangol­ni. A jelzett napon, az ott­honi házimunka elvégzése után a farsangolás házigaz­dája ünneplőbe öltözött, ha­sonlóképpen a felesége, aki előzőleg sült kolbászt, kő- vesztett disznólábat (sonka), zsírból kivett oldalast, fehér kenyeret, kétféle fánkat, gömbölyű és forgácsfánkot (csörgefánk) készített. Eze­ket cserénvékába (fehér vesz- szőből díszesen font kerek kosár) elhelyezte, majd findzsákat (bögre), evőesz­közt, szőttes asztalkendőt, té­rítőt is tett bele, szép hímes háziszőttessel letakarta. A fejére díszes tekercet (külön, leges párna, hogy a véka ne törje a fejét) tett, erre férje segítségével fejére emelte a vékáit és együtt megindultak a szőlőbe. Ott minden prés­házban volt egy kis szoba, benne a présházból fűthető, igazán szép, fiókos cserép- kályha, pad, asztal, szék. A nagypapa már előrement és „vény lesével” (venyige), rossz szőlőkaróval befűtötte a szobát, a présházban pedig a tűzhelyen melegedett a cukros bor. A feleség felterí­tette az asztalt, rákészített mindent és elköszönt. Vagy hazament, vagy egy másik pincéhez, ahova meg ő volt hivatalos és a komaasszonya és barátnői hasonló előkészü­lettel farsangoltak. Majd­nem minden napra esett 3— 4 ilyen farsangolás. Beszél­gettek, eddegéltek, nótáztak. Ha jó idő volt, akkor kiül­tek a présház elé és ott. da­loltak. Ilyenkor a faluba is behallatszott a rikogatás, kurjongatás és a harsogó nó- tázás. A nők hasonlóan be­szélgettek, nótáztak. Megkér­dezték, ki tud új nótát? Ta_ lálgatták, hogy a nyáron me­lyik szép lányt vagy menyecs. két festi majd le a Paczka házaspár és kinek a képét vi­szi külföldre. Sokszor elgon­dolkozom azon, hogy Szántón mennyi szép hangú nő és férfi volt. (Amikor az este beköszön­tött, a farsangolók harsogó jókedvben dalolva hazamén, tek. A fiatalság farsangolása húshagyó hétfőn, kedden, a többi faluéhoz hasonló volt, harmöniibaszó mellett a kocs­mában vagy magánháznál. Az iskolás gyermekek is far­sangoltak szülői felügyelet mellett valamelyik nem használt, tisztára takarított istállóban. Az iskolások bort nem ihattak. Harmonikára táncoltak, daloltak, cukrot, narancsot szopogattak. DR. ROPPAN JÓZSEF 1 Az építőgépkezelő / munkakörök képe- V sítéshez. kötéséről :: és az építőgépkeze- • lök képzéséről szól az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter 6/1980. (I. 25.) ÉVM—KPM számú együttes rendelete. amely szerint épí­tőipari tevékenység során építőgépet csak az kezelhet, aki az adott géptípusra ér­vényes építőgépkezelő jogo­sítvánnyal rendelkezik. Sza­bályozza a rendelet, hogy innak alkalmazása szempont­jából mely gépeket kell épí­tőgépeknek tekinteni, ezeket a gépeket kezelés szempont­jából — műszaki paraméte­rek alapján — kategóriába kell sorolni, és tanfolyam el­végzésével. valamint az elő­írt vizsga letételével lehet megszerezni az adott géptí­pusra érvényes jogosítványt. Megjegyezzük, hogy köny- nyű- és kisgépkezelő-tan fo­lyamot bármely gazdálkodó szervezet, sőt több gazdálko­dó szervezet közösen is szer­vezhet. a lebonyolítással pe­dig más szerv (pl. oktatási intézmény, tudományos egye­sület. stb.) is megbízható. A rendelet — amely a Magyar- Közlöny 1980. évi 5. számá­ban jelent meg — kihirdeté­se napján (1980. január 25- én) hatályba lépett. Ugyanitt jelent meg és ugyanekkor lépett hatályba a' mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszternek a földmé­rési és térképészeti tevékeny­ségre vonatkozó 4/1980. (I. 25.) MÉM számú rendelete, melyből kiemelendőnek tartjuk, hogy földmérési munkát csak földmérési szak- képzettséggel rendelkező sze­mély végezhet, s a lakosság megrendelésére földmérő te­vékenységet magánszemély — a jogszabályban meghatáro­zott kivételtől eltekintve — csak abban az esetben foly­tathat, ha a Földmérői Név­jegyzékben szerepel. Meg­jegyzendő az is, hogy a föld­mérő szerv dolgozója a ter­vezett földmérési tevékeny­ségről, illetve a zárt terü­letre történő belépésről az ingatlan tulajdonosát (hasz­nálóját, kezelőjét) előzetesen tájékoztatni köteles. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter 7/1980. (I. 30.) ÉVM számú rendelete a Munka Törvénykönyvének az építésügyi ágazatban törté­nő végrehajtásáról szóló ko­rábbi jogszabályt módosítja, szabályozza az idénymunka- rend szerint, illetőleg a fo­lyamatosan termelő munka­helyeken foglalkoztatott dol­gozók munkaidejét, több műszak alkalmazása mellett az összevont szabad napok számát, és előírja, miszerint: „A kollektív szerződésben kell meghatározni, hogy az összevontan kiadott szabad napok közül — túlmunka el­rendelése esetén — mely na­pot kell pihenőnapnak te­kinteni.” Az oktatási miniszter 1/1980. (I. 30.) OM számú rendelete az iskolai taneszkö­zök beszerzéséről és haszná­latáról szól, s a rendelet sze­rint az Oktatási intézmények csak olyan taneszközt szerez­hetnek be és — a jogszabály­ban megjelölték kivételével — csak olyan taneszközt használhatnak, amelyet az oktatási miniszter engedé­lyezett. Az utóbbi két jogszabály a Magyar Közlöny idei 6. számában jelent meg és 1980. január 30-án lépett hatályba. Fizetővendéglátó szállás­adók jövedelemadója tárgyá­ban jelent meg közlemény a Kereskedelmi Értesítő 1980. évi 1. számában, amely sze­rint a szervezett szállásadók jövedelemadózási rendszere 1980. január 1-től megválto­zik, a közlemény táblázat­ban tünteti fel az adóalap után fizetendő adó összegét, illetve annak százalékát. Az érdekelt utazási irodák és idegenforgalmi hivatalok egyébként a rendelkezésről a szállásadókat megfelelően tá­jékoztatói fogják. Végül felhívjuk a figyel­met a Könnyűipari Értesítő idei 1. számában megjelent azokra az irányelvekre, ame­lyek a rendezvények terén szükséges takarékosság ér­vényesítésével kapcsolatosak, s amelyek szerint mérsékel­ni kell a rendezvények rep­rezentációs jellegű kiadásait. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási’ szervezetének elnöke Lukács György hagyatéka Még az idén közre adják a Lukács Archívum és Könyv­tár Lukács György hagyaté­ka című könyvsorozatának első köteteit. A Magyar Tudományos Akadémia filozófiai intézeté­nek önálló szervezeti egysé­geként működő Lukács Archívum és Könyvtár 1971- ben alakult a magyar marxista társadalomtudo­mány kiemelkedő személyi­ségének könyvtárából és kéziratos hagyatékából, egy­kori lakásán, Budapesten a Belgrád rakpart 2. számú házban. A mintegy 11 ezer kötetes könyvtár, az ezer kézirat és a tízezernél több levél egységes gyűjteményt alkot, együtt tartása, kezelé­se és gyarapítása tudományos és kulturális célt egyaránt szolgál. A muzeális jellegű nyilvá­nos szakkönyvtár és egyben tudományos kutatóhely tevé­kenységéről Ambrus János, az archívum munkatársa egyebek között elmondta: a szakemberek legfontosabb feladata, hogy a szellemi örökség publikálása mellett összegezzék mindazokat az elméleti tanulságokat, ame­lyeket a lukácsi életmű a marxista filozófia, esztétika és művészettudomány számá­ra máig is sugárzóan nyújt. Az archívum gyűjti és fel­dolgozza mindazokat a könyveket. tanulmányokat, sajtóközleményeket, kézirato­kat és leveleket, amelyek Lukács György tudományos tevékenységével és életével foglalkoznak, azzal összefüg­gésben állnak. Az archívum- •bain előkészítik a Lukács­művek és a szakirodalom bibliográfiájának kiadását. Helikopter a Vencel téren Sok nézője akadt hét­főn délután Prága" szívében, a Vencel téren annak a kü­lönleges látványosságnak, amellyel egy helikopter szol­gált. A „mutatvány"’ azon­ban nem a nézőközönségnek szólt, hanem nagyon is gya­korlati, gazdasági-műszaki céllal történt: a Slovair szlo­vák légiközlekedési vállalat csavar szárnyú járművének fontos rakományt kellett el­juttatnia a Jalta nagyszálló tetejére. A szállítmány a hotel felvonóberendezésének négy. egyenként körülbelül 800 kilogramm súlyú darabja volt, s ezek csak úgy kerül­hették volna a helikopter se­gítsége nélkül az épület fel­ső szintjén lévő gépházba, ha nagy költséggel és bonyodal­makkal külön emelőszerke­zetet építenek hozzá. vagy darut állítanak fel. Ehe­lyett választották a légi úton való „anyagmozgatást” s az elképzelés tökéletesen be­vált. A gép pilótája a sze­relővállalat dolgozóinak köz­reműködésével rövid idő alatt centiméternyi pontos­sággal lerakta a szálloda te­tején a gépházhoz szükséges hatalmas szerkezeteket. * Egy órával később ugyan­ez a helikopter még egy fon­tos műveletet hajtott végre a csehszlovák fővárosban: a néhány hete felavatott új prágai távközlési palota 90 méter magas tornyán elhe­lyezett egy új, bonyolult an­tennát. A múlt présháza sok szép farsangot látott A tavaszi nap első sugarait veti a modern, emeletes présházra

Next

/
Thumbnails
Contents