Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-20 / 42. szám
A NÉPÚJSÁG 1980. február 20. • • ON KER Levélcímünk: 7101 Szelcszárd, Postafiók: 71 Nyugdíjasok Tóth Gyula Bölcskéről a következőket írta szerkesztő, ségim'knek: „...A közelmúltban olvastam a Népújságban egy cikket, a címe: Háromszázhatvanötből egy. Sajnos, a bölcskei MEZŐGÉP Vállalat, nál 730-ból, vagyis két évből egy sem. Addig, amíg át nem adták a bölcskei gyáregységet, évente megemlé. keztek rólunk. Úgy látszik, mi csak addig voltunk jók, amíg éjjel-nappal tudtunk dolgozni. Jómagam például kb. 15 évig voltam csoport- vezető és több mint 20 évet dolgoztam a vállalatnál. 1955-ben kétszer, 1962-ben, 1970-ben, 1974-ben egyszer kiváló dolgozó jelvénnyel, 1967-ben a Munka Érdem, rend bronz fokozatával tüntettek ki. Úgy látszik, ez mind feledésbe ment. Ezt a leveleit nemcsak a saját nevemben írom, több volt munkatársam nevében is, akik sehova nem tartozunk... Olvasónk levelét elküldtük a Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalatnak, ahonnét Ördög Árpád, a személyzeti és oktatási oszitály vezetője válaszát az alábbiakban közöljük: „...A bölcskei gyáregységet 1978. január elsejével a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnak átadtuk. Az akkori megállapodás szerint, az 1978. előtt nyugdíjba ment dolgozók jogilag a MEZŐT elefonszámunk: 12-284 GÉP Vállalathoz tartoznak. A bölcslkei gyáregység vezetőivel történt megállapodásunk szerint a jövőben megrendezésre kerülő nyugdíjas- találkozóikra rendszeresen meghívjuk a gyáregységből nyugdíjba ment valamennyi dolgozót. Ezeket a találkozókat közösen Bölcskén szervezzük, ahol tájékoztatást adunk mindkét vállalat munkájáról, életéről. A nyugdíjasok gondjainak segítésében a bölcskéi gyáregység mindenkor rendelkezésre áll. Megértjük Tóth Gyul'a nyugdíjas panaszát, akinek emberi oldalról igaza van. Azért választottuk a közös rendezés megoldását, hogy a jövőben az ott élő nyugdíjasok érezzék hovatartozásukat...” ' Adófizetés Bátaszékről kaptuk a következő kérdést: „...A községi tanácstól két évig béreltünk szőlőt, mely után községfejlesztést, boradót és egyebet fizettünk. Hallottam, hogy a tanácstól bérelt szőlő öt évig mentes mindenféle fizetség alól..” Olvasóink levelére dr. Deák Konrád, a Tolna megyei Főügyészség osztályvezető ügyésze a következő választ adta: „...Téves az az .információja, amely szerint a tanácstól bérelt szőlő után 5 évig nincs fizetnivaló. A .tanácstól bérelt szőlő után is fizetni kell mezőgazdasági jövedelem- adót, köaségfejilesztési hozzá j árulást, a megtermett szőlő, illetőleg bor után természetesen bórádat, és fizetni 'kell még a bérleti díjat is. Amit ön . hallott, az a tanácstól béréit parlagterülettel kapcsolatban valóban helytálló, a bérelt szőlőterülettel kapcsolatban azonban nem...” Térítési díj Tizenhét állami gazdasági dolgozótól kaptuk a levelet, amelyből idézünk: „...Szeretnénk megtudni, hogy van-e arra rendelet, hogy minden hónap 5-éig ki kell fizetni a napközi térítési díjat? Mi ugyanis havonta egyszer, 10-én kapunk fizetést, s újabban a villany- számlát is 1-én kérik. Ezek a problémák sok állami gazdasági dolgozót érintenek, s nem állhatunk oda a munkáltatónk elé, hogy adjanak előre fizetést...” Válaszunk a következő: A munkaügyi miniszter, az oktatási miniszter és az egészségügyi miniszter e tárgykörben kiadott 11/1979. (VIII. 10.) MüM—OM—EüM. számú. együttes rendelete szó szerint ezt mondja: „A térítési díjat az intézmény által megbatározott napon (napokon) legfeljebb egy hónapi időtartamra előre kell .fizetni. Ha a kötelezett a térítési díjat nem fizette be, a gyermek ellátásban nem részesülhet. Az általános és középiskolai diákotthoniban, kollégiumban a térítési díj befizetésére indokolt esetben az igazgató egyhónapos haladékot adhat.” Arra egyetlen intézménynek sincs lehetősége, hogy a térítési díjakat a hónap minden napján, és az szerint szedje, hogy a kötelezettnek .mikor van fizetése, (hiszen lehet ilyen kötelezett akár nyugdíjas nagyszülő is, aki a nyugdíjéit minden hónap 25-én, 26-án kapja, a térítési díjait ugyanis előre kell fizetni, arra azonban bizonyára talál (lehetőséget az intézmény, hogy ne egyetlen, hanem például két olyan napot jelöljön meg, amikor ezek a térítési díjat befize- tendők — de mindenképpen havonta élőre. Ajándékbolt „Több vásárló nevében kérdezem, miért szüntették meg Tolnán az ajándékboltot?” — írja Nagy Gézá- né Tolnáról. Levélét a Tolna nagyközségi Közös Tanács elnökének, Toronyi Istvánnak küldtük meg, aki a következőket válaszolta olvasónknak: „...A panaszt .jogosnak találtam, ezért megkerestem a Tolna megyei Népbolt Vállalat igazgatóját, aki intézkedett, hogy a hiányolt ciik- keket a vállalat 11. számú egységében árusítsák. Az árusítás* folyamatosságát állandóan ellenőriztetem...” Ml VÁLASZOLUNK Tegnap, húshagyó keddel véget ért a farsang. Megpróbáljuk feleleveníteni a Koppányszántón divatban volt farsangolási szokásokat. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tolna megye nyugati szélén, ebben a kis községben különleges farsangolás járta. Ezt a szokást a múlt század végétől az első világháborúig őrizték. Emlékezetem szerint a szomszédos községek egyikében sem volt ehhez hasonló szokás. — Nem bizony — erősíti meg a szántói származású Szíjártó Józsefné. Az ő előadása és gyerekkori élményeim alapján írom le, milyen is volt a szántói farsangolás. Az előkészületeket már két héttel „húshagyó kedd” előtt megtették. Megvásároltak egy öt kilós „süvegcukrot”, A süvegcukor hosszúkás, kúp alakú volt, hasonlított a csúcsban végződő báránybőr sipkához, vagy ahogyan régen nevezték, a prém „süveg”-;hez, talán azért is nevezték süveg- cukornak. A süvegcukor nagyon szép fehér, köninyen olvadó és igen édes cukor volt, s fontos kelléke a farsangolásnak, mert forralt bort ittak. A cukrot és az ércfazekat, már előbb ki vitték a szőlőbe. — Külön farsangoltak a fiatal és középkorú házas (nős) férfiak és külön az asszonyok. A farsangolás húshagyó kedd előtti héten már hétfőn elkezdődött. Valamelyik férfi, akinek szőlője és présháza volt, vagy a szüleinek, jó előre meghívta komáját, szomszédját, pajtását, katona pajtását, sógorát, vőtársát farsangolni. A jelzett napon, az otthoni házimunka elvégzése után a farsangolás házigazdája ünneplőbe öltözött, hasonlóképpen a felesége, aki előzőleg sült kolbászt, kő- vesztett disznólábat (sonka), zsírból kivett oldalast, fehér kenyeret, kétféle fánkat, gömbölyű és forgácsfánkot (csörgefánk) készített. Ezeket cserénvékába (fehér vesz- szőből díszesen font kerek kosár) elhelyezte, majd findzsákat (bögre), evőeszközt, szőttes asztalkendőt, térítőt is tett bele, szép hímes háziszőttessel letakarta. A fejére díszes tekercet (külön, leges párna, hogy a véka ne törje a fejét) tett, erre férje segítségével fejére emelte a vékáit és együtt megindultak a szőlőbe. Ott minden présházban volt egy kis szoba, benne a présházból fűthető, igazán szép, fiókos cserép- kályha, pad, asztal, szék. A nagypapa már előrement és „vény lesével” (venyige), rossz szőlőkaróval befűtötte a szobát, a présházban pedig a tűzhelyen melegedett a cukros bor. A feleség felterítette az asztalt, rákészített mindent és elköszönt. Vagy hazament, vagy egy másik pincéhez, ahova meg ő volt hivatalos és a komaasszonya és barátnői hasonló előkészülettel farsangoltak. Majdnem minden napra esett 3— 4 ilyen farsangolás. Beszélgettek, eddegéltek, nótáztak. Ha jó idő volt, akkor kiültek a présház elé és ott. daloltak. Ilyenkor a faluba is behallatszott a rikogatás, kurjongatás és a harsogó nó- tázás. A nők hasonlóan beszélgettek, nótáztak. Megkérdezték, ki tud új nótát? Ta_ lálgatták, hogy a nyáron melyik szép lányt vagy menyecs. két festi majd le a Paczka házaspár és kinek a képét viszi külföldre. Sokszor elgondolkozom azon, hogy Szántón mennyi szép hangú nő és férfi volt. (Amikor az este beköszöntött, a farsangolók harsogó jókedvben dalolva hazamén, tek. A fiatalság farsangolása húshagyó hétfőn, kedden, a többi faluéhoz hasonló volt, harmöniibaszó mellett a kocsmában vagy magánháznál. Az iskolás gyermekek is farsangoltak szülői felügyelet mellett valamelyik nem használt, tisztára takarított istállóban. Az iskolások bort nem ihattak. Harmonikára táncoltak, daloltak, cukrot, narancsot szopogattak. DR. ROPPAN JÓZSEF 1 Az építőgépkezelő / munkakörök képe- V sítéshez. kötéséről :: és az építőgépkeze- • lök képzéséről szól az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter 6/1980. (I. 25.) ÉVM—KPM számú együttes rendelete. amely szerint építőipari tevékenység során építőgépet csak az kezelhet, aki az adott géptípusra érvényes építőgépkezelő jogosítvánnyal rendelkezik. Szabályozza a rendelet, hogy innak alkalmazása szempontjából mely gépeket kell építőgépeknek tekinteni, ezeket a gépeket kezelés szempontjából — műszaki paraméterek alapján — kategóriába kell sorolni, és tanfolyam elvégzésével. valamint az előírt vizsga letételével lehet megszerezni az adott géptípusra érvényes jogosítványt. Megjegyezzük, hogy köny- nyű- és kisgépkezelő-tan folyamot bármely gazdálkodó szervezet, sőt több gazdálkodó szervezet közösen is szervezhet. a lebonyolítással pedig más szerv (pl. oktatási intézmény, tudományos egyesület. stb.) is megbízható. A rendelet — amely a Magyar- Közlöny 1980. évi 5. számában jelent meg — kihirdetése napján (1980. január 25- én) hatályba lépett. Ugyanitt jelent meg és ugyanekkor lépett hatályba a' mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a földmérési és térképészeti tevékenységre vonatkozó 4/1980. (I. 25.) MÉM számú rendelete, melyből kiemelendőnek tartjuk, hogy földmérési munkát csak földmérési szak- képzettséggel rendelkező személy végezhet, s a lakosság megrendelésére földmérő tevékenységet magánszemély — a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve — csak abban az esetben folytathat, ha a Földmérői Névjegyzékben szerepel. Megjegyzendő az is, hogy a földmérő szerv dolgozója a tervezett földmérési tevékenységről, illetve a zárt területre történő belépésről az ingatlan tulajdonosát (használóját, kezelőjét) előzetesen tájékoztatni köteles. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 7/1980. (I. 30.) ÉVM számú rendelete a Munka Törvénykönyvének az építésügyi ágazatban történő végrehajtásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja, szabályozza az idénymunka- rend szerint, illetőleg a folyamatosan termelő munkahelyeken foglalkoztatott dolgozók munkaidejét, több műszak alkalmazása mellett az összevont szabad napok számát, és előírja, miszerint: „A kollektív szerződésben kell meghatározni, hogy az összevontan kiadott szabad napok közül — túlmunka elrendelése esetén — mely napot kell pihenőnapnak tekinteni.” Az oktatási miniszter 1/1980. (I. 30.) OM számú rendelete az iskolai taneszközök beszerzéséről és használatáról szól, s a rendelet szerint az Oktatási intézmények csak olyan taneszközt szerezhetnek be és — a jogszabályban megjelölték kivételével — csak olyan taneszközt használhatnak, amelyet az oktatási miniszter engedélyezett. Az utóbbi két jogszabály a Magyar Közlöny idei 6. számában jelent meg és 1980. január 30-án lépett hatályba. Fizetővendéglátó szállásadók jövedelemadója tárgyában jelent meg közlemény a Kereskedelmi Értesítő 1980. évi 1. számában, amely szerint a szervezett szállásadók jövedelemadózási rendszere 1980. január 1-től megváltozik, a közlemény táblázatban tünteti fel az adóalap után fizetendő adó összegét, illetve annak százalékát. Az érdekelt utazási irodák és idegenforgalmi hivatalok egyébként a rendelkezésről a szállásadókat megfelelően tájékoztatói fogják. Végül felhívjuk a figyelmet a Könnyűipari Értesítő idei 1. számában megjelent azokra az irányelvekre, amelyek a rendezvények terén szükséges takarékosság érvényesítésével kapcsolatosak, s amelyek szerint mérsékelni kell a rendezvények reprezentációs jellegű kiadásait. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási’ szervezetének elnöke Lukács György hagyatéka Még az idén közre adják a Lukács Archívum és Könyvtár Lukács György hagyatéka című könyvsorozatának első köteteit. A Magyar Tudományos Akadémia filozófiai intézetének önálló szervezeti egységeként működő Lukács Archívum és Könyvtár 1971- ben alakult a magyar marxista társadalomtudomány kiemelkedő személyiségének könyvtárából és kéziratos hagyatékából, egykori lakásán, Budapesten a Belgrád rakpart 2. számú házban. A mintegy 11 ezer kötetes könyvtár, az ezer kézirat és a tízezernél több levél egységes gyűjteményt alkot, együtt tartása, kezelése és gyarapítása tudományos és kulturális célt egyaránt szolgál. A muzeális jellegű nyilvános szakkönyvtár és egyben tudományos kutatóhely tevékenységéről Ambrus János, az archívum munkatársa egyebek között elmondta: a szakemberek legfontosabb feladata, hogy a szellemi örökség publikálása mellett összegezzék mindazokat az elméleti tanulságokat, amelyeket a lukácsi életmű a marxista filozófia, esztétika és művészettudomány számára máig is sugárzóan nyújt. Az archívum gyűjti és feldolgozza mindazokat a könyveket. tanulmányokat, sajtóközleményeket, kéziratokat és leveleket, amelyek Lukács György tudományos tevékenységével és életével foglalkoznak, azzal összefüggésben állnak. Az archívum- •bain előkészítik a Lukácsművek és a szakirodalom bibliográfiájának kiadását. Helikopter a Vencel téren Sok nézője akadt hétfőn délután Prága" szívében, a Vencel téren annak a különleges látványosságnak, amellyel egy helikopter szolgált. A „mutatvány"’ azonban nem a nézőközönségnek szólt, hanem nagyon is gyakorlati, gazdasági-műszaki céllal történt: a Slovair szlovák légiközlekedési vállalat csavar szárnyú járművének fontos rakományt kellett eljuttatnia a Jalta nagyszálló tetejére. A szállítmány a hotel felvonóberendezésének négy. egyenként körülbelül 800 kilogramm súlyú darabja volt, s ezek csak úgy kerülhették volna a helikopter segítsége nélkül az épület felső szintjén lévő gépházba, ha nagy költséggel és bonyodalmakkal külön emelőszerkezetet építenek hozzá. vagy darut állítanak fel. Ehelyett választották a légi úton való „anyagmozgatást” s az elképzelés tökéletesen bevált. A gép pilótája a szerelővállalat dolgozóinak közreműködésével rövid idő alatt centiméternyi pontossággal lerakta a szálloda tetején a gépházhoz szükséges hatalmas szerkezeteket. * Egy órával később ugyanez a helikopter még egy fontos műveletet hajtott végre a csehszlovák fővárosban: a néhány hete felavatott új prágai távközlési palota 90 méter magas tornyán elhelyezett egy új, bonyolult antennát. A múlt présháza sok szép farsangot látott A tavaszi nap első sugarait veti a modern, emeletes présházra
