Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-19 / 41. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 41. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. február 19., kedd Mai számunkból TÖRZSTENYÉSZET, EGYETLEN AZ ORSZÁGBAN (3. old.) TV-NAPLÓ (4. old.) TÉLI OLIMPIA (5. old.) HUSZONÖT ÉVE TÖRTÉNT (6. old.) MSZ.: 11 (52 - 77 Azt mondják, hogy a nyugatnémetek, akik buzgó fogyasztói voltak a magyar lekvárnak, vonogatják a vállukat, s ami eddig jó volt, most egyszerre nem kell. Pedig ugyanaz a lekvár van az üvegben, mint tavaly és tavalyelőtt, csak éppen az üveg nem tetszik, úgy vélik, kiment a divatból. A lekvár tehát maradhat, de más üveget kérnek. Mindegy, hogy miként vélekedünk, a vérmesebbek akár hóbortot is emlegethetnek, ám ne feledjük, aki fizet, annak muzsikálnak... Úgy tudom, az üvegipar már gyárt olyan lekvárosüvegéket, amelyek a nyugatnémet háziasszonyoknak tetszenek, mert haladni kell a világpiac igényeivel, ami esetenként az üveg formájában is jelentkezhet. Mert a világpiac fizet, de azért azt sem árt elfelejteni, hogy nemcsak a világpiac fizet, a hazai vásárló is kinyitja a pénztárcáját. Én is, mert régen megtanultuk, hogy mindent pénzért adnak. Például azt a két kiló krumplit is, amit a címben látható rejtélyes szám jelez a zsákba mellékelt cédula bizonysága szerint, amiből az is megtudható, hogy nem krumpli, hanem burgonya, mégpedig I. o. Fogy ár.: 12,20, a csomagolás kelte 1980. január 28. — miként ezt filológiai pontossággal lejegyeztem. A burgonya, mint az etimológiai szótárból meg-' tudjuk, inkább szaknyelvi szó. megjelenése is későbbi, s valószínűleg Burgundiával függ össze, de a burgundi jelzőt hagyjuk meg a bornak. Én jobban kedvelem a krumplit, amit eleink kólómpérnak, krumpérnak, krompélynak, sőt kruimpirnak is mondtak. hogy a többi változatot ne is emh'tsük. No, de nem az elnevezéssel van baj. Már maga a súlymegjelölés félrevezető, ugyanis a két kiló nem a krumplira vonatkozik, hanem az egész miskulan- eiára. amiben először is foglaltatik változó mennyiségű és minőségű föld. Az I. oszt. megjelölés is csalafinta. ami legott visszafordul a mennyiségbe, ugyanis ha megszabadítjuk romlott, használhatatlan részeitől, alig marad másfél kiló. Az ár viszont konokul tartja magát: 12,20 Ft/csomag, hogy azért legalább egyetlen tájékozódási pontunk legyen. Sokat beszélünk arról, hogy közelítünk a világpiaci árakhoz, amiről naponta meggyőződünk. De vajon ennek a silány vacaknak, anyafölddel terhelve, menynyi a világpiaci ára, s ugyan mutassák meg nekem azt a világpiacot, ahol ezt ennyiért el lehet adni. A filozófiában Kant gyakran használja az „als ob” kifejezést, bizonyos jelenségekkel szemben, s azt jelenti. hogy valami úgy néz ki, mintha az lenne, ami csak szeretne lenni, a valóságban azonban egészen más. Mint ez a „burgonya I. o.”, ami azt sugallja, hogy ő igenis első osztályú krumpli, pedig harmad- osztályú, üveges vacak, ami csikorog az ember foga alatt. A zacskóban található cédula sok mindenről felvilágosít, de a szerző szemérmesen elhallgatja a nevét. Pedig az MSZ ... stb. mögött különböző hivatalok, emberek vannak, igazgatp, főkönyvelő, árkalkulátor, csomagoló, szállító, s ezek valamennyien valamilyen cég nevében etetnek ezzel a — legyünk hivatalosak — burgonyával, sőt gondolom, saját érdekünkben prémiumukról sem feledkéznek meg. Sajnos, nincs senki, akinek felhívhatnám a figyelmét, hogy távolról sem azt adták el, amit ígértek. így hát kénytelen vagyok rejtjelekhez folyamodni, így: Kedves MSZ.: 11852—77 mögé húzódott kartársak! Felhívom szíves figyelmüket arra, hogy én is a világpiac része vagyok. Jelentéktelen, magyar állampolgárságú része, de irtstálom tisztességes pénzzel fizetek, tessék tehát engem is, többi hazámfiával együtt komolyan venni. A lekvárosüveggel kapcsolatban nincsenek különleges igényeim, bár szeretem, ha az árut tisztességesen becsomagolják, s főleg azt, ha válóban az van a csomagban, amit ígérnek. Ha krumpli, akkor krumpli, még akkor is, ha nem nyitunk országos vitát arról, hogy a burgonya szó helyesebb-e. Ugyanis, tisztelt MSZ, az ár csak akkor reális, ha az áru értékét fejezi ki, nem pedig az árkalkulátor szándékát. A 12 forint 20 filléren senki nem vitatkozik. De azért tessék rendes árut adni, ne pedig romlott vacakot, negyedkiló anyafölddel vegyítve. CSÁNYI L. Városi pártértekezletek Szekszárd Vasárnap délelőtt a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központban 120 alapszervezet 3160 kommunistájának 200 küldötte tanácskozott a szekszárdi pártértekezleten. Dr. Rúzsa János első titkár üdvözlő szavai után megválasztották az elnökséget. Az elnöki tisztet dr. Nedók Pál, a párt végrehajtó bizottság tagja, a városi tanács elnöke töltötte be. Részt vett a pártértekezlet munkájában Keserű Jánosné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, könnyűipari miniszter és Horváth József, a megyei pártbizottság titkára. A városi pártbizottság beszámolóját a szóbeli kiegészítéssel dr. Rúzsa János, a szekszárdi városi pártbizottság első- titkára terjesztette elő. A város dinamikus fejlődése tovább folytatódott, népessége évente mintegy 900— 1000 fővel gyarapodott. A város életében a munkások meghatározó szerepet töltenek be. A szakmunkások száma folyamatosan emelkedett: jelenleg arányuk 43 százalék, a betanított munkásoké 47 százalék, a segédmunkásoké 10 százalék. Szekszárd város jelentős mezőgazdasági tradícióval rendelkezik, az ipar- feljesztés hatására azonban megváltozott a mezőgazdaság jellege. 1975 óta a téesztagok száma 17,4 százalékkal csökkent. A város termelő, szolgáltató egységeinél mintegy 500 egyetemet, vagy főiskolát végzett szakember dolgozik. Az oktatás, közművelődés területén tevékenykedő értelmiségi dolgozók száma mintegy 700. Az egészségügyi intézményekben mintegy 400 értelmiségi dolgozik. Döntő többségük becsülettel végzi munkáját, szakismereteinek gyarapítására törekszik. A város pártalapszervezetei a párt XI. kongresszusa után kiemelten kezelték a gazdaságpolitikai agitációt. Nagy súlyt fektettek az V. ötéves terv, és az éves tervek végrehajtásával kapcsolatos agi- tációs és propagandafeladatokra. A város üzemeiben rendszeresek voltak a gazdaságpolitikai és külpolitikai pártnapok. Ezek hozzájárultad ahhoz, hogy a népgazdaság fejlődési irányát az átfogó gazdaságpolitikai célok lényegét, a nemzetközi politikai élet aktuális kérdéseit a dolgozók tömegesen ismerjék meg. A beszámoló részletesen foglalkozott a közművelődés, a közoktatás területén végzett munkával, majd elemezte a gazdasági építőmunka, a városfejlesztés és az életszínvonal alakulását. Az V. ötéves tervidőszak alatt a városban megközelítően ötmil- liárd forintot fordítottak beruházásra. Ebből a legnagyobb arányt — 70 százalékot — az ipari beruházások képviselik.. Az üzemek csaknem mindegyikében jelentős termékszerkezet-változás ment végbe, mely több helyen új technológiák alkalmazásával, a termelés szerkezetének átalakításával, a gazdaságtalan gyártmányok megszüntetésével járt együtt. A mezőgazdasági szövetkezetek a tervidőszak első két évében gazdaságilag, politikailag tovább erősödtek. A három termelőszövetkezet 1978. januárjában egyesült. A városi tanács közel egymil- liárd forint fejlesztési alappal rendelkezik. Az öt év során közel 2600 lakás megépülésével számolnak. A pártértekezlettel kapcsolatban a beszámoló megállapította: az elmúlt években tovább javult a párttagság politikai, szakmai felkészültsége. Befejezésül a városi párt- bizottság első titkára a kongresszusi irányelvek vitájának tapasztalatait ismertette, majd beterjesztette a pártértekezlet határozati javaslatait. Ezután megkezdődött a vita. Délelőtt kért szót Horváth József, a megyei pártbizottság titkára, aki ismertette a megyei pártbizottság értékelését a város kommunistáinak munkájáról. Elismeréssel szólt a vitában elhangzottakDombóvár Dombóvár város és a város környék községei közel két és fél ezres párttagságának küldöttei az új városi művelődési központ színház- termében tartották meg vasárnap tanácskozásukat. Az elnöklő Vidóczy László párt. vb-itag, városi tanácselnök köszöntötte a küldötteket és meghívottakat, majd Gyuri- cza István első titkár fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz, valamint a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos állásfoglaláshoz. Mind a beszámoló, mind a Vita tükrözte azt a lendületes fejlődést, ami a városban és a város környék községeiben a XI. pártkongresszus óta bekövetkezett. A kialakult osztálystruktúrábán lényeges változás nem történt, ám tovább erősödött a munkásosztály vezető szerepe, egységesebb lett a szövetkezti parasztság, erősödött a munkás—paraszt szövetség. Fejlődött a szocialista tulajdonviszony mindkét formája, az állami és a szövetkezeti tulajdon, jelentősen fejlődött az államélet. Öt év tapasztalata alapján megállapítható, hogy a városkörnyéki közigazgatási forma bevált. A város, város környék társadalompolitikai életének alakulását kedvezően befolyásolta a pártdemokrácia, az állaimélet demokratizmusa, valamint az üzemi, munkahelyi demokrácia fejlődése. Üjabb formákkal bővültek az üzemi demokrácia fórumai, mint a szocialista brigádérte. kezíletek, a nődolgozók an- bétjái, a kollektív szerződések vitái, ifjúsági parlamentek. Ám a gazdaságii vezetők egy része az egyszemélyi felelősség csorbításának, a vezetést nehezítő, akadályozó tényezőnek tartotta az új fórumokat, e nézetek ellen fél kellett lépni a pártszervezeteknek. Eredményes volt a pártbizottság, a pártszervezetek gazdasági irányító, ellenőrző tevékenysége, bevált az 1976 óta évenként készített cselekvési programok rendszere. A város ipari fejlődése gyorsabb volt az országos és a megyei ütemnél, a termelés és a termelékenység jelentős mértékben nőtt. Javult a termelés szervezettsége, hatékonysága. Gondot okoz a szakmunkás-utánpótlás megoldatlansága, egyre sürgetőbb a helybeli szakimunkásképző- intézert bővítése, fejlesztése. A város és város környék mezőgazdasága is gyorsabban nőtt a megyei és az országos átlagnál, a növénytermesztési ágazatban a főbb növények termésátlagai meghaladják a megyei és az országos átlagot. Növekedett az állatál. loimány is. Gondot okoz — és egyben a fejlesztés tartalékaira is utal — a mezőgazdasági szövetkezetek termésátlagai — és állatiitermók- hozamai közti igen nagy eltérés, ami nem vezethető visz- sza objektív okokra, adottságokra. Példamutatóan dolgoz, nak a MÁV-csomópont vas- utásai, ám a növekvő szállítási feladatokkal nem tart lépést a korszerűsítés üteme. Nőtt a kereskedelmi forgalom, bővült a hálózat. Emelkedett a város és környéke lakosságának életszínvonala. A városfejlesztésben elért eredmények mellett azonban új'abib feszültségek is keletkeztek, a városi lakosság számának növekedésével nem volt lehetőség növelni a szociális, kulturális, kommunális ellátás fejlesztésének üte(Folytatás á 3. oldalon.) ról: „Az alapszervezetek felkészítették a küldött elvtársakat, s így jó hangulatú és eredményes pártértekezleten vehetünk részt” — mondotta a megyei pártbizottság titkára. Délután szólalt fel Keserű Jánosné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, köny- nyűipari miniszter. Tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét, majd beszélt a felszabadulás óta eltelt 35 év eredményeiről. Az eddigi pártértekezletek tapasztalatai azt mutatják, hogy népünk és a 800 ezres párttagság a XII. kongresszustól azt várja, hogy a párt eddigi irányvonalát továbbfolytatja. Részletesen beszélt a bel- és külpolitikai kérdésekről. Rajtuk kívül a következők szólaltak fel: Németh Imre, Lehőcz Lászlóné, dr. Kalicza Rezső, Lux Sándorné, Horváth Tibor, dr. Nedók Pál, Pozsonyi Ignácné, Herczig Ferenc, Simcsik Pál, Pálinkás István, Göndöcs Ferencné, Götz József, Kiss Istvánné, Scherer Sándor, Vincze Istvánné, Bartos László, Hei- mann Ferenc, dr. Szigeti Ferenc és Moravszky Gyuláné. Ezt követően választották meg az 53 tagú pártbizottságot és az 55 küldöttet, akik a város párttagságát képviselik a megyei pártértekezleten. Az új pártbizottság megtartotta első ülését, és megválasztotta a 11 tagú végrehajtó bizottságot, a fegyelmi és a munkabizottságokat. A szekszárdi városi pártbizottság első titkárává ismét dr. Rúzsa Jánost, titkárokká pedig Antus Antalt és Varjas Jánost választották. Dr. Rúzsa János, a szekszárdi városi párt-vb első titkára a beszámolót és a kongresszusi irányelvekkel kapcsol atos állásfoglalást terjeszti elő
