Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-17 / 40. szám
12 “REPÜJSÄG 1980. február 17. íf MAGAZIN r MAGAZIN | • MAGAZIN *mm I '' MAGAZIN í -- MAGAZIN f MAGAZIN Hi f MAGAZIN ........ I I MAGAZIN Hff 1 MAGAZIN ■ MAGAZIN ; MAGAZIN MAGAZIN Balszerencsés ejtőernyősök szerencséje Az ejtőernyő életmentő, katonai és sporteszköz. Az ejtőernyőst sokféle veszedelem is fenyegeti. Két esetről hallottunk, amely majdnem emberhalállal végződött, ám a szerencsétlenségben is közbejöhet szerencse. Angliában, a Londontól északnyugatra fekvő shobdoni repülőtér fölött történt, hogy egy 16 éves fiú, miközben öt társával együtt végrehajtotta első ejtőernyős ugrását 2600 láb, azaz csaknem 900 méter magasból, félig nyitott ejtőernyővel zuhant nagy sebességgel a föld felé, mert a vészernyő sem nyílt ki — és mégsem halt szörnyet. Mindössze kisebb sérüléseket szenvedett a jobb lábán, mert éppen egy hangár üvegtetejére zuhant, áttörte azt, azután az ejtőernyő és zsinórzata úgy akadt fenn a betört tetőn, hogy a fiú a hangár padozata fölött alig fél méter magasban himbálódzva kötött ki. Olyan balszerencse, hogy az ejtőernyő nem nyílik ki és a vészernyő teljesen rossz, nagy ritkaság, de még nagyobb ritkaság, hogy valakinek ilyen szerencséje legyen. A másik, kevésbé szerencsés eset, amely azonban mégis viszonylag örvendetes kimenetelű, az Egyesült Államokban történt. Meghívott vendégek és Clifford Alexander honvédelmi miniszter jelenlétében hatszáz katona tömeges ejtőernyősugrás-be- mutatót tartott Fort Bragg- ban, a hadsereg egyik kiképző központja mellett. Két katona, aki 1200 láb (kb 400 méter) magasban ugrott ki, 600 láb (200 méter) magasságban összeütközött. Ejtőernyőjük összecsavarodott, felülete megkisebbedett és ennek következtében gyorsabban érkeztek földre, mint különben történt volna. Szerencséjük volt annyiban, hogy egyikük sem vesztette életét, de mind ketten megsérültek, egyikük súlyosan. Szauna - télen Világszerte tért hódít a szauna, amelynek lényege a forró gőzfürdő és a hideg vizes lehűtés. A köztudatban a szauna fogalma összefonódott Finnországgal. Ez igaz is, de már a finnek előtt ismerték az ókori népek is a szaunát, sőt az aztékok, az amerikai indiánok és még az eszkimók is használták. A középkori Görögországban és Rómában is maradt fenn egy-egy változata, de a vikingektől kezdve egészen a régi szlávokig, kedvelték ezt a fürdőzést. A modern szaunázás vitára legtöbb okot adó része, a befejező szakasz, a lehűtés. Sok helyen a gőzből kifutnak a hóba hemperegni, hógolyózni, vagy a jég között úszkálni. A finnek leggyakrabban például egy közeli tóba ugranak, esetleg úgy, hogy előbb léket vágnak. Sokan felteszik a kérdést: nem káros-e ez a szervezetre? A sportorvosok szerint nem, megfelelő edzéssel minden ártalom nélkül szaunázhatunk. Felesleges az aggodalom, a szaunától nem kell félni. A félelem legfőbb oka, hogy a közhiedelem szerint a szaunázónak felhevül- ten kell a hideg vízbe ugrania, vagy a hóban hemperegnie. Valójában pedig -nem felhevült, hanem megizzadt a szaunázó, és ez merőben különböző dolog. Orvosilag bizonyított, hogy a szauna kiváló gyógyszere a reumának, jó hatású a neurózisok valamennyi válfajára, a magas vérnyomásra, az érbetegségekre, és használható álmatlanság ellen. És természetesen véd minden meghűléses betegséggel szemben, de csak kellő edzés után. A szauna világméretű elterjedésében a sport játszotta a főszerepet. A stockholmi olimpián a finnek már használták a szaunát. A későbbi olimpiákon már mások is kipróbálták a finn fürdőt. A világ egyik legnagyobb futótehetsége és rendszeres szau- názója, Nurmi mondta: „A kimerítő küzdelem után fájdalmasan megkeményedett izmaimat a szaunázás azonnal rendbehozta, és feloldotta az esetleges depressziót. Csodálatos újjászületés megy végbe a forró deszkákon.” Nem kis meglepetés ért egy svéd autóst, mikor af rendőrjárőr megállította és ezt a kérdést tette fel neki: „Hol hagyta a feleségét ?” Még nagyabb volt a meglepetése, amikor észrevette, hogy felesége valóban nem ül mögötte a kocsiban. Ott felejtette ugyanis a benzinkútnál. A figyelmetlen férj eképp magyarázkodott: tankolás közben bekapcsolta az autórádiót, amely éppen egy futballmeccset közvetített. Ez elvonta a figyelmét és nem gondolt arra, hogy felesége kiszállt a kocsiból, hogy járjon egyet. Miután férjé elhajtott, az asszony riasztotta a rendőrséget, hogy valahogy hazajusson. Ugrálási rekord A rekordok felállítására éhes felnőttek a gyermekjátékokat sem kímélik. Auck- landban (Üj-Zéland) két férfi és két nő új ugrálási rekordot állított fel az „ég és pokol” játékban. Megszakítás nélkül 50 óra hosszat ugráltak és ezzel két órával szárnyaltak túl egy brit négyest. Madárszánó A Hortobágyon mindig történik valami. Nyáron lovasnapokkal, hídivásárral, délibábbal csábítják oda a romantikára vágyó turistákat, de ez a vidék máskor sem szűkölködik az eseményekben. Ahogy nyáron a turisták serege lepi el a vidéket, taKépünkön: bakcsó a Hortobágyon vasszal és ősszel a hortobágyi halastavakon szállást és élelmet kereső madarak népes csapatai ütnek tanyát. A Hortobágy nemzetközi hírű madárrezervátuma jórészt az ottani mesterséges halastavaknak köszönheti létét. Ezek a hol feltöltött, hol lecsapolt tavak és környékük adnak élelmet és fészkelőhelyet a gázló- és vízimadarak nagy tömegének, s szinte minden hazánkban előforduló madárnak. A madárvilág élete alkalmazkodott a halastavak működési ritmusához. Bizonyos fajok a lehalászás, mások a tavak szárazon állása idején keresik fel a Hortobá- gyot. Ahhoz, hogy ez az „együttélés” az ember és a madarak között fennmaradjon, s a madarak a réti sastól a fekete gólyán át a récék, ludak, cankók seregéig sokáig otthont találhassanak a Hortobágyon, az embernek is alkalmazkodnia kell. Meg kell őrizni a tavak háborítatlanságát, s a halgazdaságok működését is á lehető legjobban a madarak igényeihez kell igazítani. Morbid eset Egy Peterborough-i nyugdíjas a végrendeletében meghagyta, hogy halála után hamvait tegyék egy homokórába, vagyis abba az ősrégi időmérő szerkezetbe, amely a homok (ebben az esetben a hamu) átpergetésével jelzi az időt. „így halálom után is tudom folytatni munkás életemet" — olvasható a végrendeletben. A hót karikatúrája h» Vasarely-lakótelep (Dallos Jenő rajza) Páraharang Egyes emberekre — különösen szívbetegekre, asztmásokra, magas vérnyomásban szenvedőkre — kellemetlenül, sőt károsan hat a tűlevelű erdők levegőjének belélegzése. Amerikai kutatók figyeltek fel erre a közhiedelemnek ellentmondó jelenségre, hiszen úgy tudtuk, hogy az erdei levegő rendkívül hasznos és felüdítő az emberi szervezet számára. Időközben szovjet és nyugatnémet szakemberek is foglalkoztak a kérdéssel, és megállapították, hogy a fák által kibocsátott illóanyagok, észterek és terpének idézik elő az átmeneti vagy tartós rosz- szullétet, különösen meleg, szélcsendes időben. Kedvezőtlen helyi viszonyok között ún. páraharang jöhet létre egyes erdőrészletekben („megszorul a levegő”), az észterek és terpének szmogszerű anyaggá oxidálódnak, s ilyenkor az ott-tartózkodás még veszélyesnek is mondható. Hazánkban és a környező országokban csak kisebb mértékben tartalmaz az erdei levegő terpéneket, s ezek a szénhidrogének rendszerint gyorsan el is bomlanak, ami azonban nem zárja ki az átmeneti rosszullétek lehetőségét az erre érzékeny betegeknél. MKIiiiSiiliii: Vízkiereszttő.1 hamvazószerdáig farsangol a világ. Alábbi rejtvényünkben verssel, muzsikával, népszokásokkal iköszönt. jü'k a farsangot. Vízszintes: 1. Kelvirág. 7. Mozart egyik személyneve. 13. Ady Endrét idézzük: „Szép úri nép, hisz ez farsangi óra, — Édes, pogány, vidám farsangi óra...*' Mi a vers címe? 15. Kápé! 17. Belül irtó! 18. Köz- igazgatási rövidítés. 19. Cin. 20. Hágó páros betűi. 21. öblös cserépedény. 23. Ürügye. 24. Indián diadalmi jelvény. 26. Becézett Amália. 27. Kossuth-díjas színésznő (Irén). 29. Alma a palócok nyelvén. 30. Egy tő”’' városból való. 32. Jelentéstétel a katonaságnál. 35. Nagy testű vad kutya. 36. Dzsem. 38. Erőszakos önbíráskodás, amerikai módra. 39. Mint a vízsz. 19. sor. 40. A mohácsi délszlávok farsangi játéka, a tél elűzését célzó ősi szertartás emléke. 43. Foci belső! 44. Magába szívja a tintát. 46. A Videoton edzője. 48. Vén távirati szóval. 49. ... Regla. 51. Női név. 52. ... Paolo, brazíliai város 54. Fiúgyermeke. 56. Takarmány. 57. Fél cent! 58. Német költő és mesterdalnok (1494—1576), akitől 85 farsangi játék maradt fenn. 61. Félig lágy! 62. Svájci folyó, a Rajna mellékvize. 63. C. I. H. 64. Vérképző szerünk. 66. A legrégebbi borsodi farsangi népszokás, amelyet a lakodalommal kötöttek össze, Itt névelővel. 70. A szerelem istene a római mitológiában. 71. Kisázsiai görög városállam volt. 72. Heveny. Függőleges: 1. Hetykén pimaszra mondják. 2. Rákóczi Ferenc. 3. Tompa Mihály Írja: „Farsangol a világ! kinek nincs: Feleséget keresni jő, — Mellőle megszökik, kinek van... Öh boldog farsangi idő. . Melyik versből idéztünk? 4. Elpusztító. 5. Régi római pénz. 6. Valahol élő személy. 7. Függeszt. 8. Magunk. 9. Tartozása van. 10. Egy farsangi csárdás: „Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom. . .” Ki a zeneszerző? 11. Igekötő. 12. KEFÜ'- táblák egyike. 14. Orosz férfinév. 16. Farsangi vígopera a „Farsangi lakodalom” szerzője? 20. Farsangi táncmulatságok egyike. 22. Amjikor a jég robajjal megreped. 25. A régi egyiptomiak főistene. 27. Pir- kadni kezd! 28. Az argon vegy- jele. 30. Fizetése állampolgári kötelesség. 31. Augusztus franciául (AOUT). • 33. Ökori lovas, nomád nép. 34. Tatai Sport Club. 36. Jövenldőmondó. 37. Prémes állat has alatti prémje. 41. Számosán. 42. Könnyű, vékony fal. 45. Frissítő ital. 47. Tüzet szüntet. 48. Régen így hívták a segédházfelügyelőt. 50. Mindene az apja. 52. Fiatal hajtás a növényen. 53. Amerikai filmművészeti díj. 54. Fűszer — népiesen címet. 55. Ar (szerszám) németül (AHLE). 58. Haj németül. 59. Gabonatároló. 60. Korzózás. 62. Csapadék, névelővel. 65. A sütőiparos. 66. Annyi, mint rövidítése. 67. Hangtalan nóta! 68. A gallium vágyj ele. 69. Szovjet gépkocsik betűjele. Beküldendő: Vízsz. 13., 40., 58., 66. és a függ.: 3., 10., 16. és 20. sorok megfejtése a Tolna megyei Népújság Szerkesztősége címére: Szekszárd, Beloiannisz u. 1—3. 7101. Beküldési határidő: február 25. A február 3-i rejtvény helyes megfejtése: Téli vers. Nem rázza a szél a fa gallyát, Nem fut le a völgybe az ér. Most járja be nagy birodalmát, A zord fagy a téld vezér. A helyes megfejtők közül könyvet nyertek: Bán László, Duniaföldvár, Pentelei út 4.; Dudar Mihályné, Báitaszék, Kolozsvári u. 3.; Bévárdi József, Dombóvár, Katona J. u. 2.; Lo- vay Gyuláné, Tamási, Móricz Zsigmond itp. 5. I.. 4.; Magyar! Ágnes, Szekszárd, Vincellér'u. 39. Sportolók — szauna után Feledékenység
