Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-17 / 40. szám

ÍníÉPÜJSÁG 13 1980. február 17.-a Tudod-e? > A papírsárkány törfénete . A papírsárkány egyiké a legősibb repülőeszközöknek. Egyes feljegyzések szerint a papírsárkányt időszámítá­sunk előtt a 4. évszázadban egy görög matematikus fe­dezte fel, míg más keleti kró­nikák szerint kínai talál­mány. A kínaiak állítólag i. e. 206-ban egy erőd ostrománál használták ezt a szellemes játékszert. Az ostromlóknak az volt a terve, hogy az erőd­ben makacsul védekező el­lenséget föld alatti aknán ke­resztül közelítik meg. A pa­pírsárkányt állítólag a távol­ság bemérésére használták fel az ostromlók. 1 Ókori kínai, japán, koreai, sziámi krónikákban egyéb, ként gyakorta történik emlí­tés arról, hogy népi és vallá­si ünnepek alkalmával papír- sárkányok raja borította az eget; lepke-, madár-, bogár-, emberfigurák cikáztak az égen. Kínában és Japánban sporteszközként is használ­ták a „sárkány párviadalo­kon”. A küzdelem során a sárkányok farkát szurokba mártották és ebben üvegcse, repeket helyeztek el. Ily mó­don próbálták a küzdők a le­vegőben elvágni az ellenfél | sárkányának tartózsinegét. Mint minden találmányt, a papírsárkányt is korán kezd­ték hadi célokra alkalmazni. Egyes források szerint a 9. j században a bizánciak egy | katonát emeltek sárkány se­gítségével az ellenséges tábor fölé, aki gyúlékony anyaggal leöntötte, így felgyújtotta a sátrakat. Qleg, kijevi herceg szintén papírsárkányok segít­ségével foglalta el Isztambult 1096-ban. Erről az ütközet­ről az egykori krónikás fel­jegyezte: „Az ellenséges tá­bor felett papírból készült, felfegyverzett emberek jelen­tek meg.” A meglepetés mo­rális hatása gyengítette való­színűleg ebben az esetben a védőket. Európában meglehetősen későn, a reneszánsz idejében terjedt el a papírsárkány­kultusz. A 18. században ez későn, a reneszánsz idejé- a katonai eszköz, majd játék­szer a tudósoknak is segítsé­get nyújtott. 1749-ben Wil­son, skót csillagász a maga­sabb légrétegek hőmérsékle­tét mérte sárkány segítségé­vel. Néhány évre rá Franklin Benjámint sárkány segítette a villám kutatásában. New­ton is gyakran mérte sárkány segítségével a légrátegek elektromosságát. A sárkány egyre szélesebb lehetőségeket kapott a tudo­mányos kutatásban. 1879-ben egy 50 négyzetméter nagysá. gú sárkánnyal 90 méter ma­gasságba emeltek egy embert. 1900-ban a bostoni csillag- vizsgáló sárkánya 4600 méte­res magasságba emelkedett. Érdekes, hogy ezt a kez­detleges, több ezer éves re­pülőeszközt a 20. század ele­jén, elvétve ugyan, de hadi célokra is alkalmazták. Az orosz—japán háborúban, majd az első világháborúban a cári orosz hadseregben még dolgoztak sárkánykülönítmé­nyek. A fényképezőgépekkel ellá­tott sárkányokat felderítő cé­lokra használták, tehát az el. lenséges állások és terep ki- kémlelése volt a cél. Előnyük volt a léggömbbel szemben, ha egyszer-ikétszer kézi fegy­verrel át is lőtték a sárká­nyokat, nem zuhantak le, megtartották repülőképessé­güket. A sárkány napjainkban már csak a gyermekek já­tékszereként szolgál, és ilyen minőségben ismerik mind az öt világrészen. A mészkő- és dolomithegy­ségek, azaz a karbonátos kő­zetek anyaga vízben nehezen oldódik. A széndioxidban gazdag víz azonban erősen, nagy mértékben oldja ezeket. A víz az említett széndioxi­dot a levegővel való érint­kezés alkalmával, fogadja magába. Ha az ilyen víz mészkövekkel és. dolomittal érintkezik, azokat a repedé­seken beszivárogva oldja, mély járatokat és' üregeket képes létrehozni, olykor üreg­rendszereket, barlangokat. A kivájt üregekben elhelyezke­dő vizeket nevezzük karszt­vizeknek. Ezt a folyamatot karsztosodásnak hívjuk. A karsztosodás jelenségét és mibenlétét először Ju­goszláviában tanulmányozták az úgynevezett Karszt-hegy- ségben. Jugoszlávia terüle- ténék java részét mészkő-, il­letve dolomithegységek ké­pezik. A leszálló vizek egy bizo­nyos ponton megállapodnak, ezt nevezzük a karsztvíz szintjének. Attól függően, hogy ez hol van, beszélhe­tünk függő vagy csekély karsztvízről, illetve mély- karsztról. A függő vagy csekély karszt vízrendszere gyakran a felszínre tör forrás alakjá­ban, ilyenkor karsztforrásról van szó. Ezek többsége tág üregremdszerben felgyülem­lett vízből származik, ezért e források rendszerint bővizű- ek. Mivel a karsztvíz a kő­zetek belsejében nagy tö­megben mozogva nem min­dig megy át természetes szű­rőrétegeken, vrzét ivás előtt fertőtleníteni kell, például forralni. Nagy tömege miatt főképp ipartelepek vízellátá­sára alkalmas. A karsztos területekre hul­ló csapadékvizek szinte ál­landó beszivárgása nagymér­tékben oldja a kőzeteket, tá­gítja a föld alatti járatokat, ezekből fülkéket és nagy mé­retű üregeket képez. Rend­szerint a nagyobb vízelnyelők, felszínre törő források mö­götti részeken alakulnak ki olyan üregrendszerek, -me- : lyek barlangnak tekinthetők. Feltárásukkal, felmérésükkel és térképezésükkel a szpeleo- lógia tudománya foglalkozik. Egyénileg senki ne vállalkoz­zon barlangnak vélt üregek feltárásával, mert megfelelő szakértelem és fizikai álló- képesség nélkül könnyen sze­rencsétlenül járhat. A barlangi üregek tágítá­sában az áramló víz által vitt törmelékek is szerepet .látszanak, az ilyeneket aktív barlangnak nevezzük. A füg­gőlegesen leszálló szélesebb járatoknak zsomboly a neve. A barlangok már az emberi kor hajnalán is jelentős sze­repet játszottak elődeink éle­tében, biztos menedéket nyújtottak sokféle természeti viszontagság ellen. Az embe­ren kívül más lakói is akad­tak a barlangoknak és fül­kéknek, például a barlangi medvék, a jégkorszak embe­rével egyidőben létező lé­nyek. A cseppkőképződés folya­mata a következőképpen zaj­lik le: A mészkőben szivár­gó víz a levegő széndioxid- tartalmával szénsav oldattá válik, így á mészkő kalcium- karbonát-tartalmát kalcium- bidrokarbonáttá alakítja át. Ez az oldat a repedéseken keresztül a barlangüreg mennyezetéig szivárog, ahol kibukkan, majd lecsöpög. Ekkor felületnagyobbodás következik be, a széndioxid elillan, kis mészkéreg jele­nik meg a mennyezeten, a fölös víz lecsöppen a barlang aljára, ahol is a folyamat megismétlődik. A mennye­zetről egy függő — belül csö­ves — cseppkő az úgyneve­zett sztalaktit, a barlang al­ján a felsővel szemközt egy ugyanilyen, úgynevezett szta- lagmit jelenik meg. CSÁKY IDA A mégszámozott öt négyzetben egy-egy keresztnevet rejtettünk el. A neveket lóugrásban kell megfejteni. Ha a megfejtett keresztnevek kezdőbetűit összeolvassátok, egy magyar költő vezetéknevét kapjátok eredményül. Ki a költő? Megfejtés: •(souEf) epfeAi: opojf v] mniaSuv 'S ‘e^noJOQ > ‘Binrejinf -g ‘ejzsnanyí •% ‘ruojijia. -i Szente Pál: Turcsiorrú tervei Bár már beköszöntött a tét, s hideg északi szél fújt, a föld keménnyé fagyott, a ba­romfiudvaron változatlanul zajlott az élet. A tyúkok a szemétdomb körül kapirgál- tak, a hízásra fogott libák és kacsák gágogva, illetve há­pogva le-föl sétálgattak. Bod­ri kutya éber őrként figyelte Őket, s néha fázósan össze­rázkódott. . Ott futkározott és túrká- lásra alkalmas helyet- kere­sett három súldőmalac is. A gazdaasszony, kiengedte őket az udvarra, hadd mozogja­nak. A nyáron születtek, már megerősödtek, a hideg nem árthatott meg nekik. A há­rom süldő közül a legkiseb­bet a baromfiudvar állatai egymás között csak Turcsi­orrúként emlegették. Azért, mert olyan pisze orra volt, hogy az még egy malacnál is ritkaság. Nos, Turcsiorrú viszont nem volt olyan szerény, ahogy azt kicsisége láttán az ember gondolná. Nem beszélt róla ugyan, de nagy terveket forgatott a fejében. Egyéb­ként éppen azért hallgatta el ezeket, nehogy valaki meg­akadályozhassa megvalósítá­sukat. Változtatni akart a világ — akarom mondani a baromfi- udvar — régóta kialakult rendjén. Mert miért van — gondolta — a kacsáknak úsz- tatójuk, s nincs a malacoknak hempergésre alkalmas pocso­lyájuk? Nem igazság, hogy a kacsáknak ennyire a kedvük­ben járnak. Vagy például Bodri kutya akkor megy be a házába, s jön ki onnét, amikor akar, s őket, a süldő­ket viszgnt legfeljebb kienge­dik, aztán meg bezárják. Először arra gondolt, hogy a kacsákat világgá zavarja, s aztán kijelenti, hogy a kacsa­úsztató most már az övé. Nagy lendületet véve a ne­hézkesen totyogó kacsák közé rohant, és sikerült is szétug- rasztania őket. De a kacsák annyira nem ijedtek meg, hogy elhagyják a baromfiud­vart. Ezután Bodri kutyára pró­bált ráijeszteni. A közelébe sündörgött, majd az öreg disznókat utánozva, hangos röfögéssel rámordult. Bodri azonban nem ijedt meg a sa­ját árnyékától, s foga fehér­jét kimutatva olyan hangos ugatással válaszolt, hogy Turcsiorrú néhány percre mindenféle világmegváltozta­tó tervéről elfeledkezett. Ahogy elmúlt a félelme, még több mindennel próbál­kozott, de sorra kudarcot vallott. Végül is azt érte el, hogy még testvérei is elfor­dultak tőle. Hiába ment kö­zéjük, s próbált hozzájuk dörgölőzni, azok megvetően félrefordították a fejüket, és távolabbra ballagtak. Turcsiorrú ezután már nem támadott senkire sem, hanem magyarázkodni kezdett. Első­sorban a két süldő testvéré­nek szánta a szónoklatot. El­mondta, hogy szerinte rosz- szul van berendezve a ba­romfiudvar, mert mindenki nagyobb szabadságot élvez, mint ők. Mindenkinek van saját helye, csak nekik nincs. A két süldő-testvér közül az idősebb — látva Turcsi­orrú kínlódását — válaszra méltatta. Mondta többek kö­zött, hogy nekik ehhez sem­mi közük, hiszen ők tulajdon­képpen nem is a baromfiud­var lakói. Ne is akarjon az itt kialakult renden változ­tatni, mert egyrészt semmi köze hozzá, másrészt úgysem tud ... Turcsiorrú azonban ezt nem értette meg. Azt gon­dolta, hogy a bátyja megal­kuvó. Ezután azonban senki sem állt szóba vele. Nem is törőd­tek vele. Így aztán nem volt jobb választása, mint hogy fülét, farkát behúzva — egye­dül maradva — a disznóól mellett a jéghideg, fagyott földre lefeküdt, s várta, hogy a gazdaasszony beengedje... Vasárnap KOSSUTH RADIO 8.10: öt. kontinens hét napja. 8.26: Jégen a Rádió és a Tele­vízió. 9.00: Kulturális Magazin. 10.08: Zenebona. A Gyermekrá­dió farsangi1 vetélkedője. 11.00: Mi a titka? 12.10: Édes anya­nyelvűnk. 12.15: A zeneiroda ion: remekműveiből. 13.10: Egy korty tenger. 13.20: Nadine Renapx, Nadine Sautereau és Michel Dens francia operettekből éne­kel. 13.40: „Emberfeletti” avagy mit bír ki az ember? II. rész. 14.00: Színes népi muzsika. 14.40: Pillantás a nagyvilágba. 15.12: Művészlemezek. 16.10: Talpalatnyi föld. III. rész. 17.10: Azt beszélik. Riportmüsor. 17.44: Uj lemezeinkből. 18.15: Hol volt, ■ hol nem volt... 18.50: Karinthy Ferenc drámái a rádióban. 20.09: Uj felvételeinkből. 20.46: Bellini- cikl-us. 23.04: Nagy mesterek — - világhírű előadóművészek. . 0.10: Bergman: Az éj. PETŐFI RÁDIÓ 7.00: A görög katolikus egyház félórája. 7.30: Romantikus orgo­namuzsika. 8.05: Mit hallunk? 8.30: Miska bácsi levelesládája. 9.00: Vasárnapi koktél. 10.33: Jégen a Rádió és a Televízió. 11.02: örökzöld dallamok. 12.00: Jó ebédhez szól a nóta. 12.57: A kevi dénárok. Rádiójáték. 14.03: Híres előadók albuma. 14.33: Táskarádió. 15.30: Jelen- Időben. 16.00: Régi magyar da­lok és táncok. 16.38: Slágerek mindenkinek. 17.40: A vasárnap sportja. 18.00: Pesti házak tit­kai. 18.33: Uj lemezeinkből. 19.23: Szellemi térképolvasás. 19.33: Zenés játékokból. 20.20: Verselt elmondja: Illyés Gyula. 20.38: Szórakoztató Irodalmi ma­gazin. 21.38: Újdonságainkból. 22.10: Kellemes pihenést! III. MŰSOR 7.00: A pécsi stúdió szerb-hor- vát nyelvű műsora. 7.30: A pé­csi stúdió német nyelvű műso­ra. 8.08: A végzet hatalma. Részletek. 9.04: A kamarazene kedvelőinek. 10.10: Uj Zenei Új­ság. 11.06: Rádiószínház. 12.08: Hi-fi varieté. 13.05: Kis magyar néprajz. 13.10: Händel: Messiás — oratórium. 15.35: Bohémélet. Részletek. 16.30: Romantikus mesterek műveiből. 17.41: így láttam Kodályt. 18.05: Kapcsol­juk a 6-os stúdiót. Közben: kb. 18.45: A magyar széppróza szá­zadai. 99. rész. kb. 19.03: A hangversenyközvetítés folytatá­sa. 19.43: Mozart-művek. 20.58: A dzsessz történetéből — 58. rész. 21.38: Stúdiónk vendége Vass Ágnes péosi hegedűmű- vészmő. 22.21: ..örökzöld, és fe­kete rózsák...” Versek. 22.45: A Svájci Olasz Rádió énekkarának és kamarazenekarának Monte- verdi-felvételeiből. 23.09: Zenei panoráma. PÉCSI RÁDIÓ ,17.00: Hírek. 17.05: A hónap ■művésze: Bániky József zongo­rázik. 17.15: Tamás Ervin jegy­zete. 17.20: Vasárnapi kívánsá­gok: Válogatja: Denk Irén. Köz­ben: Mi'krofonstaféta. 18.25: Sporthírek. 18.30: Szerb-horvát műsor. (A hét hetedik napja. Zenés vasárnapi magazin. Ven­dég szerkesztő: Sarosácz György, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója.) 19.15: Né­met műsor. (Arcok, művek a hazai német irodalomból. Valé­ria Koch. Dr. Oszkár Metzler összeállítása. — Hárfa-muzsika. — Vidám történet nyelvjárás­ban.) 20.00—21.00: „Gruss und Kuss” Rádió Budapest zenés ri­port-,. üzenet- és kívánságmű­sora külföldi és hazad németek számára. A műsort szerkeszti és vezeti: Hambuch Géza és Hart­mann Helga. MAGYAR TV 8.05: Tévét orny. (Ism.) (SZ) 8.10: Mindenki iskolája. Föld­rajz. (Isim.) 8.40: Kémia. (Ism.) 9.10: Óvodások filmműsora. 9.30: A templomos lovagok kincse. Lengyel filmsorozat. 3. rész. (Ism.) 10.05: Reklám. (SZ) 10.10: A Sólyom nyomában. NDK ifjúsági kalandfilm. (SZ) 11.55: Hírek. 12.00: Mozdulj! 13.55: Tengerre. NDK tévéfilmsorozat. IX/7. rész. (SZ) 15.00: Pedagó­gusok fóruma. 15.35: Jean Ga- bin-sorozait. Szajnaparti szere­lem. Francia film. 17.10: Aki du­dás akar lenni. (SZ) 17.30: Mű­sorainkat ajánljuk! (SZ) 17.50: Reklám. 17.55: Regőczyék... (SZ) Riportfilm. 18.30: Reklám. 18.35: A Közönségszolgálat tájékoztató­ja. 18.40: Tévétoma. (SZ) 18.15: Esti mese. (SZ) 19.00: A HÉT. .(SZ) 20.00: Hírek. 20.05: Két pisztolylövés. Tévéjáték. III/3. rész. (SZ) 21.05: Sporthírek. 21.15: Kapcsoltam... (SZ) 21.45: Székely István: Bologa. (SZ) 22.15: Hírek. JUGOSZLÁV TV 9.00: Barázda — faluműsor, utána gyermekműsor magyar nyelven. 10.00: A reggelről is­merni meg a napot — gyer­mekműsor. 11.30: Népi muzsika. 12.00: Földművelőknek. 13.00: A tudás — vagyon. 14.00: Szereti-e a televíziót. 14.30: A bagdadi tolvaj — angol film gyermekek­nek. 16.00: Vasárnap délután. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este bemutatjuk. 20.00: Forró szél — humoros sorozat. 21.00: Doku­mentumműsor. 21.50: Zenei al­bum. 22.05: Sportszemle. II. MŰSOR 15.00: ökölvívás: A Belgrád győztese ökölvivótorna döntője. 17.25: Lake Piacid: Téli Qlimpiai játékok, lesiklás (közv.j, 18.30: A Téli olimpiai játékok, szem­léje. 18.55: Lake Piacid: Téli olimpiai játékok, síugrások (70 m), követítése. 21.30: Huszon­négy óra. 21.50: Hét szamuráj — japán film. Hétfő KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Medea. Részletek. 8.59: Versek. 9.09: A hét zenemüve. 9.39: Óvodások műsora. 10.05: Nyitnikék. 10.35: Kamaramuzsika. 11.43: Ragtime. Doctrow regé­nye. IV. 12.35: Válaszolunk hall­gatóinknak. 12.50: Zenei érdekes­ségek. 12.55: Mi a (titka? 13.15: Berlioz: Faust elkárhozása — részletek. 13.43: A Magyar Rá­dió .Sanzonpódiuma. 14.34: Házi macska. Tamási Áron novellája. 14.54: Édes anyanyelvűnk. 15.10: Béres János népi kamaraegyüt­tese játszik. 15.28: Művelődéstör­ténet gyerekeknek. 16.05: Sebes, tyén András—Szilágyi György: Kantáta a fiúról, aki mindig har- monlkázott. 16.15: A Budapest fúvósötös játszik. 17.09: Show ha­jó. Részletek. 17.45: Van új a nap alaitt. 18.00: Olasz madrigá­lok. 18.15: Hol volt, hol nein volt... 19.15: Tudósítás bajno­ki jégkorong-mérkőzésekről. 19.20: A Belügyminisztérium Du­na Művészegyüttesének népi ze­nekara játszik. 20.00: Töltsön egy órát kedvenceivel. 21.00: Van egy üres órája? 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Nikolaj Gjau- rov operafelvételeiből. 23.10: Ma­gyar szerzők zenekari műveiből. 0..10: Tardos Péter táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Muzeális felvételeinkből, 8.33: Fúvószene. 9.00: Slágermú. zeum. 9.50: Tisztességes búcsú. 10.00: Zenedélelőtt. 11.55: Pil­lanatkép. 12.00: Balogh Ele­mér cím,balmozik. 12.33: Kis magyar néprajz. 12.33: Tánczenei koktél. 13.25: Elisabeth Schwarz­kopf felvételeiből. 14.00: Kett«**! ötig. 17.00: Csak egyetlen Föl­dünk van. I. 17.30: ötödik se­besség. 18.33: Zeneközeiben. 19.25: Az európai popzene csillagai. 19.59: Rákóczi. Részletek. 20.33: Senki többet? Harmadszor! 21.50: Bura Pál népi zenekara játszik. 22.30: Dzsesszt elvételeinkből. 23.15: Zeller és Planquette ope­rettjeiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: A ka­marazene kedvelőinek. 10.30: Jan Peeree énekel. 11.05: Francia táncdalok. 11.43: Szimfonikus ze­ne. 13.07: A párbaj. Örkény Ist­ván novellája. 13.38: A Bayreuth-i Ünnepi Játékok énekkara éne­kel. 14.10: Percnyi Miklós gór. donkázik, Carlo Zecchi zongorá­zik. 14.59: Boulez: Rétegről-ré_ tegre. 16.90: Arcok, művek, ko­rok. 16.30: Huszonöt perc beat. 16.55: Az ezred lánya. Részletek. 18.00: Láttuk, hallottuk. 18.25: Egészségünkért! 18.30: A hét ze­neműve. 19.05: Mindenki Iskolá­ja. 19.35: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangversenye. Közbeni: Kb.: 20.15: Egy pálya vonzásában. Kb.: 21.20: Opera­áriák. 21.48: Legszebb stúdiófel­vételeinkből. PÉCSI RÁDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Hang-adó. Szerkesztő riporter: Görgényi Zoltán. 18.00: Dél-dunánitúli hír. adó. 18.15: Zenés percek. 18.30: Szerb-lhorvát műsor. (Hírek. Radies Ibolya énekel. — A nemzetiségi kultúra közvetítői A siklósi sokaoklub. Riporter Kricskovics Antal. — Szórakoz­tató zene. — Mesél a téli erdő. Riporter: Filákovity Bránikó.) 19.15—20.00: Német műsor. (Hét. fői magazin: Hírek. — A far­sang a néprajzok szemével... Dr. Vargha Károly Írása. — A pártmunkás. Ábel János ma­gyarszéki párttitkár portréja. — Játsszunk a szavaikkal, öt perc nyelvművelés. — Néhány perc tudomány.) JUGOSZLÁV TV 17.10: Magyar nyelvű tv-napló, 17.45: Brana bácsi orfeuma. 18.00: Mesét mondunk. 1,8.15: Mjívelő dési adás. 18.45: Pódium. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este bemutat­juk. 20.00: Novellák. 20.45: Kivá lasztott pillanat. 20.20: A film élete. 21.20: Zenei Impressziók. II. MŰSOR 16.45: Téli olimpiai játékok, sík­futás (nők). 16.55: Lake Piacid Téli olimpiai játékok — műlesik­lás. 18.45: Műkorcsolyázás, pá­ros. (felv.) 20.00: A mi korunk, 21.00: Huszonnégy óra. 21.20: Fe. kete kenyér — filmsorozat. * * Karsztvizek, cseppkövek, barlangok Lóugrásban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents