Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-17 / 40. szám

1980. február 17. NÉPÚJSÁG 9 A meteorológiai űrállomások és a BAM „Várható időjárás a BAM- nál...” A Szovjetunió rádió- és televízióműsoraiban ötö­dik éve mindennap felhang­zanak e szavak. Fontos in­formációt jelentenek azok­nak, akik az 50 fokos fagy­ban építik az évszázad vasút­vonalát. — Az időjárást a BAM- nál, pontosabban annak hid- rometeórológiai szempontból legbonyolultabb szakaszán, a Bajkáltól'a Hanyi folyóig mi vizsgáljuk — mondja P. Lap- tyijev. a Bajkálon túli terü­let hidrometeorológiai szol­gálatának vezetője. — Ezen a mintegy 1000 km-es sza­kaszon a 30-as évek óta dol­goznak kutatóink. A meteorológusok nem csu­pán regisztrálják a hőmér­sékletet és a csapadékot. Megállapítják az éghajlati, vízi, és szeizmikus jellemző­ket. Ez lehetővé teszi, hogy előre lássuk a veszélyes ter­mészeti jelenségeket, komoly információt jelent a terve­zőknek, építőknek, a termé­szeti kincsek kiaknázóinak. A vasútvonal mentén és a i hegygerinceken 450 meteoro­lógiai állomás és megfigye­lőpont gyűjti és továbbítja rendszeresen az időjárási adatokat Csitátoa. Itt a földi megfigyelési adatokat légi és kozmikus adatokkal egészítik ki. amelyeket a meteorológu­sok három ..Meteor” típusú szputnyikról kapnak. A BAM építkezései fölött elhaladva a kozmikus őrszemék tele­víziós képeket továbbítanak Csitába, amelyekről figye­lemmel kísérhető á viharok, ciklonok, ködök kialakulá­sa ... Az adatokat általáno­sítják és továbbítják a Szov­jetunió meteorológiai köz­pontjába. A BAM-nál dolgozó me­teorológusok nemcsak az időjárással foglalkoznak. A Bajkál, Katari, Udokáni, és Kodari hegygerinceken la- viniajelző állomások működ­nek. A gépkocsivezetők in­dulás előtt 1 av in atérképeket kapnak, amely tájékoztatja őket a hegyek között lévő hóviszonyokról. E felelősségteljes feladat­tal a földi megfigyelő szol­gálat egyedül nem tudna megbirkózni. Az időjárásról teljesebb és operatívabb jel­zéseket biztosítanak a me­teorológiai űrállomások. SZÓFIAI SÉTA Ki tudná megmondani, hány arca van egy városnak, kü­lönösen. egy olyan nagy városnak, '.mint Szófia! Évente több­tízezer turista tekinti meg történelmi műemlékeit, művészeti és idegenforgalmi látnivalóit. Kedvenc témája a fotósofaiak és a filmeseknek az Alefcszandar Nevszfei bizánci stílusú székesegyház. Sokan keresik fel Georgi Dimitrov mauzóleu­mát is, ahol az ezüstsujtósos dolmányú, tollas süvegű gár­disták adják éjjel-nappal a bolgár nép egykori nagy fiának kijáró díszőrsóget. Őrségváltás a Dimitrov-mauzóleum előtt Neves operatársulatnak ad otthont az ilvan Vazov Nemzeti Színház Az Alekszandar Nevszki székesegyház — belülről ____________________________________________ A vegyipar mindenese, a kénsav A kémiai vegyipar egyik legfontosabb terméke a kénsav, amely egyben más anyagok előállításának is a nyersanyaga. Világszerte igen nagy mennyiségben gyártják. Valamely ország vegyiparának fejlettségét a gyártott és felhasznált kénsav mennyiségével szokták jellemezni. A kénsavgyártás alap­anyaga tulajdonképpen a kéndioxidgáz, amelyet ipa­rilag szulfidok, többnyire- a pirít levegő jelenlétében végzett pörkölésével, illet­ve elemi kén elégetésével állítanak elő. A szulfidokat többnyire mechanikai for­gókaros kemencékben pör­kölik. A pörkölőkemencé­ben termelt kéndioxidot tartalmazó ún. pörkgázt porkamrákban, ciklonok­ban, vagy elektromos por­leválasztó berendezésekben, majd mosótornyokban por- talanítják. A tiszta kéndi­oxidot ezután a pörkgáz­ban levő levegő oxigénje kéntrioxiddá oxidálja, amely folyamatot rendsze­rint bizonyos anyagok je­lenléte elősegít. A keletke­zett kéntrioxidot tömény kénsavban nyeletik el. Ré­gebben az ún. ólomkamrás eljárással gyártották a kén­savat, ma pedig inkább a kontakt kénsavgyártás ter­jedt el. A kénsav a legnagyobb mennyiségben gyártott tiszta vegyszer. Legna­gyobb részét szuperfoszfát műtrágya előállítására, va­lamint ammóniumszufát gyártására használják, ál­talában a termelt kénsav 40 százalékát. Használják ezenkívül más savak, va­lamint szulfátok előállítá­sára. A tömény kénsavat kőolaj és növényi olajok finomítására, akkumuláto­rok töltésére, robbanósze­rek gyártására használják. Nagy mennyiségben alkal­mazzák a szervesvegyipar­ban is. Jelentős mennyisé­gű kénsavat használnak a műselyem gyártásához, a fémfeldolgozó és textilké­miai iparban is, de fel­használási területe egyre szélesedik. Közvetve a vegyipar szinte minden gyártmányának a készíté­sében szerepe van. A népművész asszony A több mint 7000 cseh­szlovákiai kulturális központ­ban népművészek is tevé­kenykednek. A népművészek közül azonban sokan még ma is szülőfalujukban alkotnak. Közéjük tartozik Margita Hollanová. A Pozsonytól 40 kilométerre északra fekvő Dőlné Oresanyban él. Házát már messziről megismerni fehér díszítésű, művészi, zöld kapujáról. Az épület belseje olyan, mint a virágoskert. A falakat festett virágerdő bo­rítja, de színpompás a mű­helyül szolgáló kis szoba is, ahol az ezüst hajú festőnő korsókat, bögréket, tányéro­kat pingál. A népi motívu­mok nem csupán a falakat, ajtókat, szekrényeket, pado­kat ékesítik, hanem még a telefont is. A népművésznő alkotásait hazaiak és külföl­diek egyaránt szívesen vásá­rolják. Hollanová gyermekkora óta foglalkozik festessél. Tanít az általa szervezett gyermek­festőiskolában. Gyakran ké­rik fel középületek, házas­ságkötő termek, kastélyok, múzeumok dekorálására is. Tehetségét családjának tag­jai is örökölték. Fia kerami­kus, lánya most végzi az iparművészeti főiskolát. Az Ukrán SZSZK-ban, a Ívovi területen új kénsav- gyár épül, első egysége már megkezdte a termelést. Az üzem építésének a befejezése után évente 450 000 tonna kénsavat fognak itt gyártani Ukrajna és a töb­bi szovjet köztársaság gyorsan fejlődő műtrágyagyár­tása, műszál- és műanyagipara számára. Jubiláló egyetem Hatvan éves a pozsonyi Komensky Egyetem, Cseh­szlovákia második legna­gyobb felsőoktatási intéz­ménye. Eddig több, mint 48 ezer végzős hagyta el falait, tudásukkal jó hírne­vet szerezve az egyetem­nek. Most valamennyien ünnepelnek. Az egyetemet 1919-ben alapították: a nagy tanító, Jan Amos Komensky (Co- menius) nevét vette fel. Az egyetem első végzősei or­vosok voltak, két évvel ké­sőbb a jogászok és bölcsé­szek is befejezték tanul­mányaikat. S mivel ebben az időben kevés szlovák egyetemi, főiskolai tanár volt, a hallgatók nagy ré­szét cseh szakemberek ok­tatták, akik segítséget nyújtottak az egyetem el­ső tanszékei, valamint a neves tudományos társulat megalakításában is. Az egyetem igazi felvi­rágzását 1945 után, az el­múlt évtizedek során élte meg. Míg az első Csehszlo­vák Köztársaság idejében háromezer hallgató tanult a Komensky Egyetemen, 1945-ben ötezer, napjaink­ban pedig már annak is a háromszorosa. Bővültek, megszépültek az előadó­termek, új épületeket emel­tek, új tanszékeket létesí­tettek, olyanokat is, ami­lyenek a régi egyetemen nem voltak. Az elméleti kibernetika, atomkémia, biomatematika, nukleáris orvostudomány leendő szakemberei korszerűen felszerelt laboratóriumok­ban, speciális műszerek se­gítségével sajátítják el a kor minden követelményét kielégítő ismereteket. Eb­ben kétezer pedagógus, több tucat akadémikus, egyetemi' tanár segíti őket. Az egyetemhez tartozó ve­gyi, geológiai és számítás- technikai tudományos ku­tatóintézetekben további száz szakember dolgozik. Az egyetemet szoros kap­csolatok fűzik a prágai Ká­roly Egyetemhez, s több külföldi felsőoktatási in­tézményhez. Emellett a po­zsonyi egyetemen már szép hagyománya van a fejlődő országokból érkező diákok oktatásának is: jelenleg háromszáz külföldi hallga­tó tanul a különböző fa­kultásokon. Hedviga Luchanová (ORBIS — KS) Az aranykupolás katedrális Az egyetem emblémája

Next

/
Thumbnails
Contents