Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-17 / 40. szám

1980. február 17. Képújság 3 Megkezdődtek a járási és városi pártértekezletek A bonyhádi pártértekezlet elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) A vonzáskörzet egészét fi­gyelembe véve. a munkaké­pes lakosság 55 százaléka dolgozik az iparban és épí­tőiparban. Tovább csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma, ma a munkaképes lakosság 12 százalékát teszi ki. A pártbizottság munkájá­ban biztosította a XI. kong­resszus által elfogadott hatá­rozatok és az előző pártérte­kezleten megjelölt feladatok végrehajtását. A testület te­vékenységére a tervszerűség és a folyamatosság volt a jellemző. Az elmúlt ciklus­ban nőtt a közbeeső párt­szervek önállósága. Egyre jobban kibontakozik felelős­ségérzetük a helyi feladatok •kidolgozásában, a végrehaj­tás megszervezésében és el­lenőrzésében. A területi átszervezés után — az 1979. június 30-i álla­potnak megfelelően — hét pártvezetőség, 53 alápszerve- zet működik a városi párt- bizottság irányításával. A párttagok száma közel más­fél ezer. Emelkedett a párt­tagok körében a nők. vala­mint a szakmunkások és a szövetkezeti dolgozók aránya. A párttagság 78 százaléka ideológiailag rendszeres kép­zésben vesz részt, de a pár­ton kívüliek között is nagy az érdeklődés a politikai mű­veltség megszerzése iránt. Részletesen foglalkozott a beszámoló a város és város- környék gazdaságának hely­zetével, az életkörülmények, életszínvonal alakulásával, majd a kongresszusi irányel­vek vitájának tapasztalatéit ismertette a városi első tit­kár és beterjesztette a párt- értekezlet határozati javasla­tait. Ezután megkezdődött a vita. Délután kért szót K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára. A megyei párt- bizottság értékelését, a bony­hádi városi pártbizottság munkájáról kiemelte, hogy a közigazgatási átszervezések nem törték meg a párt­munka fejlődését. A további­akban is arra kell töreked­niük, hogy Bonyhád a szó iga­zi értelmében várossá váljon, de nem szabad közben meg­feledkezni a környező közsé­gek gondjairól sem. Az alap­ellátást a legkisebb települé­sen is biztosítani kell. A beterjesztett anyagokkal kapcsolatban arról beszélt a megyei pártbizottság első tit­kára, hogy azokban az egész pártbizottság munkája benne van, annak eredményeivel és hiányosságaival együtt. A hozzászólások a XII. kongresszus anyagához tük­rözik a pártszervek és párt- szervezetek jó munkáját, de a taggyűléseken elhangzott téves nézetek rámutatnak azok hiányosságaira is. Hozzászólása befejező ré­szében K. Papp József a me­gye fejlődésével foglalkozott, és néhány gondolatban felvá­zolta az elkövetkezendő fel­adatokat is. Rajta kívül az elhangzás sorrendjében a következők A paksi járási pártértekez­letet szombaton tartották Pakson, az ifjúsági házban, 110 küldöttel. Részt vett a tanácskozáson dr. Király Er­nő, a megyei pártbizottság titkára is. Vitaindítót, szóbeli kiegé­szítést mondott Hohmann József, a járási pártbizottság első titkára, tovább gazda­gítva a pártbizottság 77 ol­dalas beszámolóját, elemezve az utóbbi egy év munkáját. A mostani összetételben egy esztendeje dolgozik a paksi járási pártbizottság, külön vált a város és ez új felada­tokat adott mindkét terület pártirányításához. A területi átszervezés alkalmával meg­tartott pártértekezlet minő­sítette a XI. kongresszus óta addig végzett munkát, ezek a megállapítások egy év el­teltével- is érvényesek. Hohmann József elmondta az új szervezeti felállással kapcsolatos tapasztalatokat: — A járás területi meg­osztása, a pártbizottság újjá- választása, az ápparátus ket­téválasztása (járás — város) véleményünk szerint nem okozott megtorpanást, minő­ségi visszaesést az alapszer­vezeti munka irányításában, a politikai feladatok végre­hajtásában. Változás követ­kezett be a járás jellegében is, ezért a mezőgazdásági te­vékenység került első helyre gazdaságpolitikai feladataink közül. A XI. kongresszus óta a korszerű technikát állították üzembe Dunaföldváron a kendergyárban és az oxigén- gyárban. A mezőgazdasági üzemek mindegyike termelési rend­szer tagja. Jelentős az ipari növények termesztése is, például napraforgóból két és félszeresére nőtt a termés mennyisége öt év alatt. A gazdaságok segítik egymást a kampánymunkák idején, ebbe a Paksi Állami Gazda­ság is beletartozik, együtt­működik a tsz-ekkel. A zöld­ségtermesztésben még előbb­re kell jutni, néhány tsz-ben vannak jó adottságok, nem­csak Madocsán. A gyümölcs- telepítésben nincs előrelépés a járásban. Parlagföld már kevés van. 350 hektárról 29- re csökkentették öt év alatt Az egy tehénre jutó tejter­melés 1979-ben elérte a 3700 litert, ez ezer literrel több, mint 1975-ben volt. A ser­téstenyésztésben az eddig tett intézkedések gyorsítása kell ahhoz, hogy a járás ha­táridőre el tudja végezni a feladatait: a rekonstrukciós férőhelybővítést, az állo­mánycserét, ahol ez szüksé­ges. A pártértekezlet vitájában felszólalt dr. Király Ernő. a megyei pártbizottság titkára: széles körű tájékoztatást adott kül- és belpolitikai kérdésekről, tolmácsolta a megyei pártbizottság vélemé­nyét a járás gazdálkodásá­ról. kifejezve az elismerést, főként a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséért. Felszólalt a vitában Hor­váth István, Csókás Marcell, Orlovácz György, Kiss Melá­nia, dr. Kiss Frigyes, Vas János, Konnáth Ferencné, Herman János, Simon Já­nos, Zentai Györgyné, Dósa Tibor, Veresegyházy Attila, Nagy János, Antal Ferenc, Baricz József és Steinbach Antal. ­A tanácskozás után 41 ta­gú pártbizottságot és 9 tagú vb-t választottak. A paksi járási pártbizottság első tit­kára ismét Hohmann József, titkára Schiller József. Tamási járás Az új művelődési központ színháztermében ült össze tegnap reggel a tamási járás pártszervezeteinek 169 kül­dötte és a pártértekezlet 42 meghívottja. Az elnöklő Klein István ÁFÉSZ-elnök, a já­rási párt-vb tagja köszön­tötte a résztvevőket, majd Cserép Imre első titkár fű­zött szóbeli kiegészítőt az írásos beszámolóhoz és állás­foglaláshoz. Mind a beszámolóból, mind az első titkár vitaindítójából, mind a hozzászólásokból ki­tűnt, hogy a járás társadal­mi, gazdasági, politikai fej­lődése a XI. kongresszus ha­tározatainak, a megyei és a járási pártértekezleten elfo­gadott állásfoglalásoknak megfelelően alakult. Folyta­tódott a járás, különösen a járási székhely iparosodása, a munkások száma 11,5 szá­zalékkal nőtt. Probléma, hogy alacsony a szakmunkások aránya, az új munkahelyek zömmel betanított munkáso­kat igényelnek, ezen a jövő­ben változtatni kell. A me­zőgazdaság foglalkoztatja a dolgozók 57 százalékát. Korszerűsödött és tovább javult az állami és társadal­mi szervek, szervezetek mun­kája, mélyült és szélesedett a szocialista demokrácia. Továbbfejlesztése feladat a következő időszakban is. A kezdeti lépések megtörtén­tek, az üzemi pártalapszer- vezetek többsége már érti, hogy az üzemi demokráciáért való felelősség nem a fel­adatok átvállalását, hanem annak irányítását, ellenőrzé­sét jelenti. A termelési ta­nácskozásokon a beszámolók többsége már a munkások számára is érthetően tartal­mazza az értékelést és a fel­adatokat. így a tanácskozá­sokon a dolgozók már aktí­vabban vesznek részt. A vitában felszólalt Grill Szombaton az oktatási igazgatóság nagytermében tartották' a szekszárdi járási pártértekezletet. Tatár La­jos, a járási pártbizottság el­ső titkára nyitotta meg az ülést, köszöntötte a küldötte­ket és Honváth Józsefet, a megyei pártbizottság titiká. rát, vaflaimáínt dr. Sebestyén Györgyöt, a Köziponti Bizott­ság alosztályvezetőjét, akik részt vettek a pártértekezilet munkájában. Miután az el­nökség elfoglalta helyét és elhangzott az elnöki beveze­tő, Tatár Lajos, a szekszár­di járási pártbizottság első titkára előterjesztette a pártbizottság beszámolóját és a szóbeli kiegészítést, to­vábbá vitára bocsátotta az állásfoglalást a Központi Bi­zottság kongresszusi irány­elveivel kapcsolatban. A beszámoló részletesen foglalkozott a szekszárdi já­rás pártszerveinek és -szer­vezeteinek tevékenységével, a járás társadalmi, gazdasá­gi helyzetével, a tömegszer­bágy Jánosné, Kocsis László, Gsdheidt Mátyás, Tassi Béla, Tomasievics Miklósaié, Tö- rőcsiik Gyula, Siimon Julian­na, Csiszár Lajos, Bozsó Já­nosné, Nyíró László, Vaszá­ri József né, Walter György, Győré Nándor, Módi János, Gulyás Tibor, Kemler János, Kalimlár István és Lukács Sándor. Or. Gyugyi János átadta a megyei pártbizottság üdvöz­letét, majd méltatta azt a lelkiismeretes, odaadó és eredményes .munkát, amit a járás pártszervezetei, kom­munistái végeztek a XI. kongresszus határozatainak vall óravált ásáért. Eredmé­nyesen fejlődött a járás me­zőgazdasága, azonban az ál­lattenyésztés elmaradt nem­csak. a követelményektől, hanem a lehetőségektől is, Számadatokkal illusztrálta, hogy miilyen nagy a lemara­dás a sertés- és a szarvas­marha-létszámnál, a tejho­zamnál. Ez tart hatatlan — mondta. Helyes az a törek­vés, hogy az iparosítás foly­tatásánál a nagyobb szak- képzettséget igénylő ágaik ré­szesüljenek előnyben, ilyen irányba kell a meglévő ipar struktúráját is fejleszteni. A továbbiakban a megye hely­zetéről, fejlődéséről, tervei­ről és a gondokról beszélt a megyei pártbizottság titkára. A vita összefoglalása után a küldöttek elfogadták a be­számolót és a kongresszusi i rányelvekké 1 kapcsol a t os állásfoglalást;, majd megvá­lasztották az 51 tagú párt- bizottságot és a megyei párt- értekezlet negyven küldöt­tét. A pártbizottság — ala­kuló ülésén — ismét első titkárrá választotta Cserép Imrét, titkárrá Király Józse­fet. Megválasztotta a tizen­egy tagú végrehajtó bizott­ságot, a fegyelmi bizottságot és munkabizottságait. vezetek és -(mozgalmak te­vékenységével, a művelő­déssel, rámutatva az elért eredményekre és a további tennivalókra. A beszámoló hangsúlyoz, za, hogy a párttagság tevé­kenységével megerősítette pártunk politikáját. A járás munkásosztálya alapvetően á vezető osztály­hoz méltóan él és dolgozik. A pá rt al apszervezetek mun­kájának hatására tovább erő­södött, nőtt társadalmi sze­repe és politikai tekintélye. A szocialista iparban foglal­koztatottak száma nőtt, ma megközelíti a járás területén a hatezret. A tervidőszakban a járás ipari üzemeinek ter­melési értéke 16 százalékkal emelkedett, s ennek 80 szá­zaléka a termelékenység ja­vulásából eredt. A nőpolitikái munka ered­ményességét jelzi, hogy az elmúlt négy év alatt az első számú vezetők között meg­kétszereződött, míg a kö­zépszintű vezetők között megnégyszereződött a nők száma. Általánossá vált a fiatalok részvétele a politi­kai, társadalmi rendezvé­nyek szervezésében és lebo­nyolításában. A tanácsok kiemelt figyel­met fordítottak a település- és területfejlesztésre, a szo­cialista .törvényesség követ­kezetes alkalmazására, az ügyintézés korszerűsítésére. A szocialista tudatformá­lásiban kiemelkedő szerepe volt és van a pértpropagan- dának, a szervezett pártok­tatásnak. Magasabb szintű politikai oktatásban — öt év alatt — mintegy félezren, a párt tömegpolitikai tanfo­lyamain közel 13 ezren vet­tek részit. A szóbeli kiegészítés el­hangzása után a beszámoló és a kongresszusi irányelvek­kel kapcsolatos állásfoglalás fölött megkezdődött a vita. A vitában felszólalt: Végh Józsefné, Erős And­rás, Bállá Antal, Csáki Béla, Lehoczki Jánosné, Izsák Gyu­la, Nagy Ferenc, Toronyi Ist­ván majd Horváth József, a megyei pártbizottság titkára emelkedett szólásra. Áttekin­tő képet adott az egész me­gye párt-, társadalmi és gaz­dasági életéről. Hangsúlyozta, hogy a kongresszusra való készülődés eredményesen fo­lyik és ez elmondható a szek­szárdi járásra is. Kiemelte a Sziklai Sándor szocialista brigád felhívásához való csat­lakozás nagy jelentőségét, mint népünk tenni akarásá­nak egyik bizonyítékát. A párttaggyűlések és a pártér­tekezletek munkáját ebben sommázta a megyei titkár: népünk javasolja, hogy a XII. kongresszus erősítse meg pártunk eddigi politikáját. Horváth József ismertette a megyei pártbizottság értéke­lését a szekszárdi járási párt- bizottság, a végrehajtó bi­zottság és az apparátus mun­kájáról. Szünet után a következő küldöttek kaptak szót: Or- mándi Józsefné, Rohr Ádám- né, Juhász Istvánná, aki a tolnai PATEX dolgozói nevé­ben a Sziklai Sándor brigád felhívásához való csatlako­zásra szólította fel a járás szocialista brigádjait, Becze József, Herczig Józsefné, Bor­dás Gábor, Török János, Kö­rösi Ferencné. Dr. Sebestyén György, a KB alosztályveze­tője a Központi Bizottság üd­vözletét tolmácsolta, majd hangsúlyozta, hogy ez a párt­értekezlet is a tagság egységes kiállását bizonyítja a párt po­litikája mellett. Szót kapott még a vitában dr. Józsa Csa­ba, Szilák Mihály és Lakatos Csaba, tizennégyen — idő hiányában — írásban nyúj­tották be hozzászólásukat. A vitát Tatár Lajos foglal­ta össze, majd a küldöttérte­kezlet megválasztotta az 51 tagú új járási pártbizottságot és a szekszárdi járás 41 kül­döttét a megyei pártértekez­letre. A járási pártbizottság megtartotta első ülését. Meg­választotta a 11 tagú végre­hajtó bizottságot, a fegyelmi bizottságot és a három mun­kabizottságot. A járási párt- bizottság első titkára ismét Tatár Lajos, titkára Szajki László lett. Ferenc, Füves György, Job­J. J. Szekszárdi járás Az elnökség /és a küldöttek a szekszárdi járási 'pártérte kezleten A bonyhádi küldöttek egy csoportja Paksi járás kértek szót: Szabó Jánosné, Frajda József, Lőrinczy Lász­ló, Péterfay Zsuzsanna, Bor­za Péter, Bechtel Jánosné, Jéndi József, Amma László, dr. Hegedűs János, Ambrusics József, dr. Péter Janos, Már­kus János, Antal Géza, Soly- mosi József, László Péter, Ba- laskó János, Hauck Ferenc, Szőcs Menyhért, Pintér Gyu- láné, Teleki István, Paksi András és Fodor János. Ezt követően választották meg a 47 tagú pártbizottsá­got és a 26 küldöttet, akik a város és környéke párttagsá­gát képviselik a megyei párt­értekezleten. Az új pártbizottság megtar­totta első ülését, és megvá­lasztotta a végrehajtó, a fe­gyelmi és a munkabizottságo­kat. A bonyhádi városi párt- bizottság első titkárává ismét János Jeromost, titkárának pedig Ambrus Mihályt vá­lasztották.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents