Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-17 / 40. szám

2 rtÉPÜJSÁG Hétfő: Varsóiban megkesadite munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt kongresszusa. — Teheránban kato­nai felvonulással ünnepelték a forradalom első évfordu­lóját. Kedd: Gromilko Uj-Delhibe érkezett és találkozott Indára Gandhi miniszterelnökkel. — Lake Fladd-foen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyhangúan úgy határo­zott, hogy a nyári olimpiái játékokat Moszkvában kell megrendezni. Szerda: Canter elnök sajtókonferenciáján továbbra is éles szovjeteMenes hangot ütött meg. — Az iráni külügy­miniszter első külföldi útjának első állomására, Athénba érkezett. Csütörtök: Befejeződtek a szovjet—indiai külügymi­niszteri tárgyalások. — Ghotibzadeh iráni külügyminisz­ter Rámában. — Gyoranovics jugoszláv kormányfő Berlinben tárgyalt. Péntek: Csehszlovák—vietnami barátsági szerződést írtak alá Hanoiban Gustav Húsúk látogatásának végén. — Rómában megnyílt a Kereszténydemokrata Párt kong­resszusa. Szombat: Ismét Edward Giereket választották meg a LEM'P első titkárának, Gierek javaslata a varsói kato­nai enyhülési és leszerelési értekezlet megtartására nagy nemzetközi visszhangot keltett. — Az iráni külügy­miniszter Párizsban tárgyal. — Ellentmondó hírek a tehe- ráni amerikai túszok sorsáról, az ex-sah felelősségét meg­állapítani hivatott nemzetközi vizsgáló bizottságról. A hét 3 kérdése 1. Mi a jelentősége annak, hogy a pillanatnyi nem­zetközi feszültség ellehére javaslatok hangzanak el új leszerelési intézkedésekre, az európai katonai enyhülésre? Sokan ellentmondást érezhetnek abban, hogy miköz­ben a nyugati propaganda háborús hisztériát szít, s amíg egyes imperialista államok vezetői legalábbis hideghábo­rús nyilatkozatokat tesznek, a szocialista táborban az ál­lamférfiak mind több javaslatot formálnak új leszerelé­si intézkedésekre, s különösen az európai katonai enyhü­Olaszországban Imindenütt nagy felháborodást 'váltott ki Vittorio Bachelet professzor meggyilkolása. A képen Ró­mában tömegtüntetésen ítélik el a terroristákat. (Képtávírónkon érkezett.) lés érdekében. Az elmúlt héten a Lengyel Egyesült Mun­káspárt VIII. kongresszusán Edward Gierek, a Központi Bizottság első titkára adott új nyomatékot annak a kez­deményezésnek, hogy Varsóban üljön össze egy európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet. Gierek, aki hangsúlyozta, hogy a szövetségeseivel együtt szorgalmaz­za Lengyelország egy ilyen konferencia létrejöttét, annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az emberiség nem engedheti meg a hidegháború visszatérését, nem-tűr. heti az európai béke fontos szerkezeti elemeinek meg­semmisítését. S itt van a látszólagos ellentmondással szemben a tényleges helyzet: mennél inkább ágálnak egyesek nyu­gaton, az óceánon túl, annál inkább szükség van, és min­denekelőtt Európában a politikai valóságérzékre. Az pe­dig, azt diktálja, hogy tovább kell haladni az enyhülés útján. Óvári Miklós-, az MSZMP küldöttségének vezetője Varsóban hangoztatta, hogy a-z enyhülés eddigi vívmá­nyainak megvédésére, az enyhülésit fenyegető veszélyek elhárítására, az európai együttműködés politikájának folytatására törekszünk. A szocialista kezdeményezéssel párhuzamosan a hé­ten Finnország is javaslatot tett anra, hogy a helsinki értekezleten részt vett 35 állam képviselői :a következő hónapokban kezdjenek tárgyalásokat egy európai leszere­lési programról, amely valamennyi fegyverfajtára és Európa egész területére kiterjedne. Van egy fórum, ahol jelenleg is tárgyalnak a lesze­relésről: Genfiben, a Nemzetek. Palotájában ülésezik a le­szerelési bizottság, de itt a NATO-országok küldöttei egyelőre az afganisztáni események ürügyén elindított szovjet el lenes kampány céljaira akarják felhasználni a tanácskozásokat. Ezt elítélte Kőmíves I-mre magyar kül­dött is, aki inkább a leszerelési bizottság feladataira Irá­nyította a figyelmet, í-gy arra a szocialista javaslatra, amely a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetését, e fegyverkészletek megsemmisítését célozza. 2. Milyen módon válaszolhat Washington a carteri politika első kudarcaira? Az Egyesült Államok diplomáciája a Szovjetunióval szembeni „erőpölitika” érvényesítése során néhány pon­ton visszautasításban rés-zeSüit: a Nemzetközi Olimpiái Bizottság részéről csakúgy, mint — mondjuk — a telje­sén egységes nyugati vonal kialakításában, vagy a Szov­jetunióba irányuló áruszállítások letiltásában. Egyelőre a leglátványosabb a moszkvai olimpia boj­kottja körüli vita. Hiába küldte Carter küllügymi-niszte­Kádár János iszerdán fogadta Viktor Georgijevics Kuli- kovot, a Szovjetunió marcaliját, a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát. (Képtávírónkon érkezett.) rét, Vance-et Lalke Flaeid-foe, s az hasztalan intézett pél­dátlan kirohanásokat a Szovjetunió ellen, a NOB egy­hangúan (az amerikai küldött is í-gy szavazott!) a moszk­vai játékok megtartása mellett foglalt állást. Persze, Wa­shington valószínűleg még erre sem hátrál meg, sőt, újiabb nyomást fejt ki a NATO-országok kormányaira, hogy azok is a bojkott érdekéiben befolyásolják -sportszer­vezeteiket. Májusig még sokszor esik szó a bojkottról... A jövő hétre tervezett nyugati külügyminiszteri ta­lálkozó olyan formában nem- valósul meg, ahogyan a Fe­hér Háziban eltervezték: Párizs közölte, hogy nem küldi el képviselőjét B-o-nnba-, nem kíván részt venni olyan „öt­tagú direktórtum” ülésén, amely a szovjetéllenes nyugati vonalat lenne hivatva meghatározni. A párizsi fricska mellett bonni bírálatot is el kellett viselnie Washington­nak: a nyugatnémet vezetők értésre adták, hogy helytele­nítik az amerikai módszert, amely őket mindig befejezett tények elé akárja állítani. Schmidt, karcellár, aki a hét derekán Brüsszelben tárgyalt belga kollégájával, közölte, hogy rövidesen fölkeresi- Oarter elnököt. -A nyugatnémet kormányfő bejelentette, látogatása máris „leértékeli” Vance bonni útját. Viszont Cartemak mindenképp szük­sége van olyan látszat teremtésére, hogy INATO-toéli és más szövetségesei kiállanak mellette, tehát Washington­ban még nem mon-diták -ki az utolsó szót: elhangzik még ígértet és fenyegetés a nyugati partnerék címére. Megkövetelnék azt is, hogy a Szovjetunió dien meg­hirdetett, különböző ©mbar-gódntézlkedéseket a többiek is megtartsák, de a héten- Ausztrália bújt ki ezek alól. Az ausztrál kormány nem gördít akadályt a-z élé, hpgy stra­tégiai fontosságú nyersanyagokat és áruikat _ szállítsanak az ország üzletemberei a Szovjetuniónak. Látszik, hogy Washington nem mindenható a nyugati táborban. 3. Milyen ^eredményekkel járt Gromiko indiai útja? Indára Gandhi januári választási győzelme óta_, új kormányának megalakítása óta most került sor éloszor ilyen magas szintű szovjet—-indiai eszmecserére, s ennek külön jelentőséget adott, hogy a nemzetközi helyzetben jelentkező feszültség jórészt a dél-ázsiai, a közép-keleti térséggel kapcsolatos. A kétoldalú kapcsolatok megszilár­dításáról és továbbfejlesztéséről -tárgyalt a szovjet kül­ügyminiszter és Rao Indiái külülgytminilszter, a tárgyalások végén kiadott közös nyilatkozatban emlékeztettek a-z 197-1-ben megkötött barátsági és együttműködési szerző­désre. Gromiko hangsúlyozta, hogy akkor, amikor az impe­rializmus megkísénli a világot a feszültség és a szemben­állás útjára terelni, India és a Szovjet-unió közös erőfeszí­tései fontos szerepet játszhatnak a -helyzet normalizálá­sában. Az indiai külügyminiszter is kijelentette, hogy a két ország kormánya sok nemzetközi kérdésben -azonos nézeten van. A -látogatás kapcsán egy indiai kormányszóvivő meg­állapította, hogy komolyan nyulgta-l-anítlja Indiát -az USA katonai jelenlétének nagyarányú fokozódása az Indiai­óceán térségében. Uj-Delhi épp ellenkezőleg, az Indiai­óceán békeövezetté alakítását célzó javaslatot támogatja. Az olyan amerikai lépések, mint az amtofegyvereket is A héten tartotta kongresszusát a Lengyel Egyesült Mun­káspárt. Á képen középen Edward Gierek (első titkár a programbeszámoiót tártja. (Képtávírónkon érkezett.) szállító hadihajók összevonása az In diai-óceán on vagy az, hogy Pakisztánnak fegyvereket szállítanak, csak a fe­szültség növekedéséhez vezetnek — így értékelik ezt Uj- Delhiben-. pAlfy József 1980. február 17. Moszkva Választási előkészületek Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Nagy súlyt kaptak a nem­zetközi kérdések azokban a beszédekben, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam ve­zetői mondtak el ezen a hé­ten. A Szovjetunióban befe­jező szakaszába lépett a köz- társasági legfelsőbb tanácsok és a helyi szovjetek február 24-én esedékes újjáválasztása előtt a választási kampány, s ezen a héten mindennap el­hangzott egy-egy nagy fontos­ságú megnyilvánulás, köztük Dmitrij USztyinov marsall­nak, a Szovjetunió honvédéi-* mi miniszterének beszéde. Figyelemre méltó, hogy a szovjet vezetők állásfoglalá­saikban higgadtan szóltak a jelenlegi nemzetközi helyzet­ről, s miközben rámutattak arra, hogy az imperialista akciók következtében a helyzet bonyolultabb lett, el­utasították az amerikai pro­paganda hisztérikus hangjá­nak átvételét. Nagy nyuga­lommal beszéltek a jövőről, határozottan leszögezték, hogy a Szovjetunió, a két párt- kongresszuson elfogadott programnak megfelelően, to­vábbra is a feszültség enyhí­tésére kívánja összpontosíta­ni erőfeszítéseit. Természete­sen — erről Usztyinov mar­sall külön is nyomatékkai beszélt — a Szovjetunió, mint eddig is, ezután is mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje saját bizton­ságát, szövetségeseit, készen álljon bármiféle agresszió visszaverésére, de — s ezt a honvédelmi miniszter határo­zottan aláhúzta — békés ren­dezésre, az enyhülés folytatá­sára és elmélyítésére törek­szik. A szovjet vezetők, így pél­dául Nyikolaj Tyihonov, a Minisztertanács elnökének el­ső helyettese, igen részletes n szóltak a gazdasági munka feladatairól, a soron követke­ző feladatokról. Hangsúlyoz­ták, hogy az idei tervfelada­tok reálisak, teljesítésük fon­tos feltétele a jelenlegi ötéves terv sikeres befejezésének, s a következő tervidőszak meg­felelő előkészítésének is. A választási kampány utol­só napjaiban még számos nagy fontosságú beszéd hangzik cl. A hét elején ta­lálkozik például választóival Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter. Csütörtökön a moszkvai Nagyszínházban rendezett választási nagygyű­lésen mond beszédet Alekszej Koszigin miniszterelnök. Pénteken Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke találkozik a Kremlben a Bau- man-kerület választóival, akik az OSZSZSZK Legfel­sőbb Tanácsába jelölték. t PANORÁMA MEXIKÓVÁROS Hatéves kényszerű szünet után ismét megjelent a Chi­lei Kommunista Párt 1940- ben alapított és az 1973. szep­temberi katonai puccs után elhallgattatott lapja, az El Siglo. A 24 oldalas lapot ille­gálisan állítják elő és terjesz­tik Chilében, ami a Chilei KP szervezeti erejét és összefor- rottságát bizonyítja. Az első szám — amelyből a mexikói fővárosba is jutott el példány — fő mondanivalója: minden hazafias erőt egyesíteni kell a Pinochet-diktatúra megdön­tésére. WASHINGTON Edward Kennedy szenátor, a Demokrata Párt elnök je­löltje követelte, hogy Carter elnökkel azonos műsoridőt kapjon a televízióban, s igy legyen módja válaszolni azokra a vádakra, amelyekkel Carter illette őt szerdai sajtó- értekezletén. Az említett saj­tóértekezleten Carter vissza­utasította azt a bírálatot, amelyben Kennedy részesí­tette külpolitikáját, Kennedy viszont most azt vetette Car­ter szemére, hogy az egész sajtóértekezletét újraválasz­tása szempontjainak rendelte alá. LUANDA Jósé Eduardo Dos Santos, az MPLA-Munkapárt KB el­nöke, az Angolai Népi Köz­társaság elnöke fogadta Al­varo Cunhalt, a Portugál Kommunista Párt főtitkárát, aki az MPLA-Munkapárt meghívására tartózkodik az angolai fővárosban. A meg­beszélésen a két párt közötti kapcsolatok fejlesztését vi­tatták meg. WASHINGTON A UPI amerikai hírügynök­ség szombat reggeli jelentésé­ben lényegében megerősített­nek látja a The Washington Postnak azt a korábbi értesü­lését, hogy az Egyesült Álla­mok titokban fegyverszállít­mányokkal támogatja a pa­kisztáni támaszpontokról Af­ganisztánba betörő afgán lá­zadókat. A hírt az amerikai kor­mányzat jól értesült, középbe­osztású tisztviselői erősítették meg, a vezető kormányhiva­talok (Fehér Ház, hadügymi­nisztérium, külügyminisztéri­um, CIA stb.) azonban eluta­sították, hogy állást foglalja­nak a kérdésben. A fegyvereken kívül az af­gán lázadók jelentős élelmi­szer- és gyógyszerszállítmá­nyokat is kapnak az Egyesült Államoktól. Eközben az afgán lázadók egyik vezetője, Zia Khan Nassry, Washingtonban tár­gyal, hogy mintegy negyven- millió dollár értékben kézi­fegyvereket kaphasson. Mint Washingtonban kiszivárgott, Zia Khan Nassryt csütörtökön fogadta a Fehér Ház, vagyis Carter elnök egyik munka­társa is. NYUGAT-BERLIN Nyugat-Berlinben a hét vé­gén megkezdődött annak a nemzetközi bandának a pere, amely 1977—78-ban 72 mű­kincset lopott el különböző NDK-beli múzeumokból. Az NDK-ban a banda két tagját — az osztrák Karlheinz Spa- rit és a nyugat-berlini Lutz Hildebrandtot — már 1979 nyarán elítélték. A nyugat­berlini bíróság előtt most a szervezet további 5 tagja áll, köztük a banda feje, Werner Hildebrandt. Ítélet március végére várható. ATHÉN A görög rendőrség letar­tóztatott tizenegy „szélsőbal- oldali anarchistaként” jellem­zett személyt. A rendőrség szerint a letartóztatottak öt nyugati ország athéni nagy­követének meggyilkolását, to­vábbá több nyugati nagykö­vetség épületének felrobban­tását tervezték.

Next

/
Thumbnails
Contents