Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-15 / 38. szám

proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 38. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. február 15., péntek Mai számunkból KÖZGYŰLÉSEK A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEKBEN (3. old.) MÓRÁGYI KÖRKÉP (3. old.) SZABÁLYSÉRTÉS (5. old.) GYÄR ÉPÜL TAMÁSIBAN (3. old.) Van lit ■eifrj»üili Egyetlen korábbi időszakban sem gyarapodott olyan egyenletesen a lakosság reáljövedelme, mint a hetvenes években, ugyanakkor a gazdasági hatékonyság növeke­dése és a termelési szerkezet átalakítása a tervezettnél kisebbnek, illetve lassúbbnak bizonyult; a gazdasági egyensúly jelentős romlása következett be. 1973 és 1979 között a reálbérek tizenhét, a reáljöve­delmek huszonegy százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor kettévált a jelzett időszak, mert 1971 és 1975 között évi átlagban 4,5 százalékkal, 1976 és 1978 között esztendőn­ként csupán három százalékkal gyarapodott az egy főre jutó reáljövedelem. Ez a három százalék még mindig meghaladta — a cserearányok ismert változása, vala­mint a tervezettől eltérő belső termelési, felhasználási szint miatt — a ténylegesen létrehozott forrásokat. „Megelőlegeztünk” magunknak bizonyos életszínvo­nalbeli elemeket, tényezőket, ez a „hitelezés” azonban nem lehetett állandó gyakorlat. Amit elértünk, annák megőrzése vált elsődlegessé. Ez történt 1979-ben, s foly­tatódik idén, valamint a következő esztendőkben. Amit elértünk, nem kevés! Ebben az időszakban vált természetessé, hogy az ingyenes egészségügyi ellátás mindenki állampolgári joga. Utalhatunk arra, hogy két évtized alatt négymillió ember költözött új lakásba — 1,3 millió otthon épült fel —, s ma a családok harminc százalékának van személygépkocsija. A hús és húské­szítmények egy főre jutó mennyisége ma hetvenöt ki­logramm, 1960-ban 48 kilogramm volt. S bár 1979-ben már a lakosság is a korábbiaknál jobban érzékelte a világgazdaságban végbemenő változásokat, húszmilliárd forinttal nőtt a takarékbetét-állomány, igaz, a számí­tottnál — hárommilliárd forinttal — kisebb mérték­ben, aminek oka a megnőtt áruvásárlási kedv. Ez utób­bi hatására nem a pénz fogyott el, hanem több iparcikk; műszaki áru, bútorok, építőanyagok, néhány ruházati termék került fel a hiánycikkek listájára. Köznapi ismeretek, tapasztalatok alapján is belát­hatjuk: értelmetlen a vásárlóerő — a keresetként, pénzbeli juttatásként kiáralnló forintösszegek — nö­velése, ha nincs megfelelő árufedezet. Ezért a nominál­bérek folyamatos emelkedésénél fontosabb a reálbérek — a nominálbérek és az árszínvonal növekedésének különbözete — alákulása. Ez utóbbi tavaly — a júliusi áremelések hatására — átmenetileg csökkent, idén na­gyon lassan — országos átlagban 0,5 százalékkal — gyarapodik. S mert a nominálikeresetek a korábbiaknál jobban igazodnak a gazdasági eredményekhez, e fél százalék mögött jelentős — egyéni — reálbér-eltérések rejlenek. Félreérthetetlenül szóit erről 1979. szeptember 25-én, a csepeli sportcsarnokban megtartott budapesti párt- aktíván Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, amikor azt mondotta: „Nem azt akar­juk, hogy most böjt következzék, hanem azt, hogy le­gyen tényleges termelés, s olyan vásárlóerő, amelyhez meg tudjuk teremteni a megfelelő árualapot.” S a meg- félelő árualap kifejezésen nem egyszerűen termékek tömegét kell értenünk, hanem a bel- és külföldi érté­kesítés változó követelményeinek mindenkor eleget te­vő, azaz versenyképes, gazdaságosan forgalmazható árucikkeket. S azt szintén, hogy a fölhasználás, a fo­gyasztás kellően érzékelje a különféle hatásokat, így például azt is, hogy tavaly a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt kétmillió tonna kalászos gabonával ke­vesebb termett a tervezettnél. 1976 és 1979 között az országban ötvenezer gyermek számára készítettek új óvodai helyet. Ahogy a szinte észrevétlen tényezők közé tartozik az is, amit a jelzett időszakiban a kereskedelemfejlesztésben elértünk, egye­bek mellett 230 ABC-áruház fölépítésével. Ráadásul is­meretes gondjaink ellenére sem kell kényszerűen arról számot adnunk, hogy amit elértünk, annak különböző részelemeiről lemondunk. A családi pótlókra kifizeten­dő összeg 1980-ban 2,7 milliárd forinttal nagyobb az 1979. évinél, a nyugdíjaknál a többlet 5,7 milliárd; a társadalombiztosítási kiadások idén 78 milliárd forintot követelnek! Folytathatjuk: 82 ezer laíkás fölépítése sze­repel az idei népgazdasági tervben — s így várhatóan a tervezett 430 ezer otthonnál több kerül tető alá 1976 és 1980 vége között —, 1900 új autóbusz javítja a tö­megközlekedést, 16 300 elsőéves hallgatót vesznek fel a főiskolák és az egyetemek nappali tagozatára ... A másik oldalról közelítve: kettő és kilenc százalék között szóródnak — a munka eredményességétől füg­gően — a vállalati béremelési lehetőségek, s ez a diffe­renciálódás még inkább erősödik a következő években. Azaz: van mit megőriznünk az életszínvonalban, az életkörülményekben, de ezt csak sokkal jobb munká­val, nagyobb eredményekkel, a gazdasági hatékonyság magasabb fokával érhetjük el. Először az elértek megőrzéséért kell cselekednünk, s majd csak azután indulhatunk tovább; előre. LÁZÁR GÁBOR Folytatta munkáját a LEMP nyolcadik kongresszusa Varsó, Barabás János és Kelemen István, az MTI tu­dósítói jelentik: Plenáris ülésen folytatta munkáját csütörtökön a Len­gyel Egyesült Munkáspárt nyolcadik kongresszusa. A reggeli ülés elnöke, Krzysz­tof Trebaczkiewicz, a LEMP KB póttagja, a Lengyel Szo­cialista Ifjúsági Szövetség Föderációja főtanácsának el­nöke számolt be a szerdán 18 munkacsoportban végzett munkáról, amelyről részletes jelentést kaptak írásban a küldöttek. A szakértőkkel ki­bővített tanácskozásokon 677 hozzászólás hangzott el, és 884-en írásban nyújtották be javaslataikat. A referátumról tartott vi­tában többek között felszólalt Witold Nowacki professzor, a Lengyel Tudományos Akadé­mia elnöke. Elmondotta, hogy a hetvenes években minősé­gileg magasabb szintre emel­kedett a tudományos munka. Mintegy két és félszeresére növekedett a tudományos kutatásra fordított összegek, és a népi Lengyelországban egyetemet végzett egymillió hallgató közül 630 ezren eb­ben az évtizedben szereztek diplomát. A fejlődési lehető­ségeket illetően Nowacki el­sősorban arra mutatott rá, hogy szélesebb körben és sokkal gyorsabban kell al­kalmazni az életben a tudo­mány eredményeit. Elutazott a moszkvai párt küldöttség Csütörtökön elutazott Bu­dapestről a moszkvai pártbi­zottság delegációja, amely Leonyid Boriszovnak, a moszkvai pártbizottság titká­rának vezetésével négy napot töltött a fővárosban. A dele­gáció — az MSZMP Buda­pesti Bizottságának meghívá­sára — részt vett a főváros felszabadulásának 35. évfor­dulóját köszöntő ünnepsége­ken. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Bozsó László, a pártbizottság titkára búcsúz­tatta. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. (MTI) Új-Delhi Gromiko befejezte tárgyalásait Andrej Gromiko, az SZKP PB tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere, indiai tárgya­lásainak befejezéseként csü­törtökön ismét találkozott Indira Gandhi indiai minisz­terelnökkel. A szívélyes, ba­ráti légkörű megbeszélésen megvitatták a szovjet—indiai kétoldalú kapcsolatokat, s időszerű nemzetközi kérdé­sekről tanácskoztak. Andrej Gromiko csütörtö­kön befejezte az indiai kor­mány meghívására tett hiva­talos baráti látogatását, és hazautazott Moszkvába. Gro- mikót a repülőtéren Nara- szimha Rao külügyminiszter és más indiai hivatalos sze­mélyiségek búcsúztatták. A kedvező időjárás lehetővé tette, hogy a szokásosnál korábban kezdje meg a Szek­szárdi Állami Gazdaság gesztorságában üzemelő növényvédő helikopter a munkáját. Az idén a tervek szerint mintegy tizenkétezer hektárnyi kalászos területre szórja ki a tavasszal a fejtrágyát. Felvételünk az őcsényi téesz területén készült, ahol a gép bér­munkában dolgozott. Kontér András pilóta átlagban négy és fél perc alatt szórta ki a tartályban lévő karbamidot — egy-egy forduló esetében — hat hektárra. Befejeződtek Gustáv Husák hanoi tárgyalásai Vietnam és Csehszlovákia hosszú távú politikai-gazda­sági együttműködésére szol­gáló egyezmények aláírásával befejeződtek a Gustáv Hu­sák vezette csehszlovák párt­ós kormányküldöttség hanoi tárgyalásai, s a delegáció Ho Si Minh városba utazott. Hanoiban csütörtökön Le Duan, a VKP KB főtitkára és Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, államfő aláírta a két szocialista ország 25 évre szóló barátsági és együttmű­ködési szerződését. Ülést tartott az SZM Tegnap Szekszárdon, a me­gyei művelődési központban ülést tartott a Szakszerveze­tek Tolna megyei Tanácsa. A tanácsülés munkájában részt vett Gál László, a SZOT fő­titkárhelyettese és Balogh Károlyné, a SZOT tagja, az ÉDOSZ főtitkára. Első napirendi pontként Császár József, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se tartott előadást az 1979. évi népgazdasági terv teljesí­tésének megyei tapasztalatai­ról és az idei év Tolna me­gyei gazdasági feladatairól. Az SZMT 1980. évi cselek­vési programját Egyed Mi­hály vezető titkár előterjesz­tésében vitatta meg és fogad­ta el a tanácsülés. Összeállí­tották és elfogadták áz SZMT és az elnökség idei első fél­évi munkatervét, valamint a Szakszervezetek Tolna me­gyei Tanácsának feladatter­vét a szakszervezetek vezető szerveinek újjáválasztására. Csatlakoztak a felhíváshoz A Vörös Csillag Gépgyár „Sziklai Sándor” szocialista brigádjának felhívása kong­resszusi és felszabadulási mű­szak tartására, a megye me­zőgazdasági szövetkezeteiben is élénk visszhangot váltott ki. A közös gazdaságok szo­cialista brigádjai — a mező- gazdasági termelés sajátos­ságai mellett — keresik a le­hetőséget, hogy bekapcsolód­janak a mozgalomba. Több szövetkezetben — decsi Egyetértés, sióagárdi Sióvöl­gye, felsőnánai Kossuth, szakcsi Űj Élet — zárszám­adáson jelentették be a bri­gádok, hogy a helyi gyer­mekintézmények fejlesztésé­hez egy napi munkabérükkel hozzájárulnak. Több kollek­tíva, amelyeknek munkájuk jellegéből következőleg nincs lehetőségük plusz műszak szervezésére, társadalmi mun­kájukat ajánlották fel óvodák­nak, iskoláknak. * (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az AFIT dombóvári üzem­egységének dolgozói munkás­gyűlésen úgy határoztak, hogy pártunk XII. kongresz- szusa és hazánk felszabadulá­sának 35. évfordulója tiszte­letére március 12-én, illetve március 29-én kommunista szombatot tartanak. Munka­bérüket a dombóvári gyer­mekintézmények támogatá­sára ajánlják fel. Polgárdi Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents