Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-04 / 2. szám

2 NÉPÚJSÁG % 1980. január 4. Waldheim teheráni tárgyalásai Waldheim ENSZ-főtitkár Teheránban csak szigorú biz­tonsági felügyelet mellett folytathatta látogatását. A ké­pen Waldheim a megbuktatott uralkodó rendszere által elkövetett kegyetlenségekről nyilatkozik.,. (Képtávírónkon érkezett.) (Folytatás az 1. oldalról). Az iráni jogászok szövet­sége levelet jutatott el Wald- heimhez. Ez általános és nemzetközi jogi szempontból megalapozottnak minősíti a volt uralkodó kiadatására vo­natkozó Iráni kérelmet. Eszerint Reza Pahlavi nem tekinthető sem politikai me­nekültnek, sem pedig vé­dettséget élvező megdöntött uralkodónak, mert egysze­rűen köztörvényes bűnöző. A levél bizonyítékokkal is alá­támasztja állítását. A főtitkár a nap folyamán szállodai szobájában több megbeszélést tartott. Látoga­tást tett nála egy olasz kül­döttség, élén egy szocialista szakszervezeti vezetővel. A delegáció Rómába visszatér­ve közölte: tudomására hoz­ták Waldheimnek: meggon­dolatlanság lenne, ha a Biz­tonsági Tanács gazdasági szankciókat hozna Irán el­len, mert ez csak a helyzet további kiéleződéséhez vezet­ne. Csütörtökön félbeszakadt Kurt Waldheim első nyilvá­nos teheráni programja. A világszervezet főtitkára -a sah elleni harcok mártírjainak sírját akarta megkoszorúzni: helikopteren érkezett a te­mető bejáratához és onnan gépkocsin indult tovább, de útját Ameri'ka-ellenes tünte­tők állták el. Waldheim ezek után visszahajtatott a temető bejáratához és onnan heli­kopteren távozott. A koszo­rúzást egyébként biztonsági okokból nem jelentették be előre, mert — mint Ghotbza- deh iráni külügyminiszter közölte — az ENSZ-főtitkár ellen szerdán merényletet akartak elkövetni. Waldheim ezután másodíz­ben is találkozott Ghotbza- deh külügyminiszterrel. Meg­beszélésük részleteiről ez­úttal sem tájékoztatták a nyilvánosságot. Az iráni hatóságok letar­tóztattak két személyt azzal a váddal, hogy meg akarták gyilkolni Mohammad Sza­dughi ajatollahot, Khomeini egyik tanácsadóját. Szadughi ajatollah ellen a hét elején T kíséreltek meg merényletet. Teheráni sajtójelentések sze­rint az őrizetbe veiteknél megtalálták Szadughi házá­nak alaprajzát. A kurdisztáni Szanandadzs- ban szerdán folytatódtak a harcok — jelentette a PAP lengyel hírügynökség külön- tudósítója. A heves összetű­zésekben legkevesebb hár­man életüket vesztették, he­ten pedig megsebesültek. Szanandadzs utcái a teheráni televízió tudósítása szerint szinte teljesen kihaltak, az üzletek, az iskolák és a hi­vatalok zárva vannak. A kurdisztáni harcok a kö­zelmúltban lángoltak fel új­ra, miután a kurdok és a kormány képviselőinek tár­gyalásai holtpontra jutottak. A kurdok — mint ismeretes — regionális autonómiát, sa­ját parlamentet követelnek, a kormány azonban csak helyi önigazgatást és kulturális autonómiát hajlandó engedé­lyezni. A kurd vezetők most közvetlenül Khomeini aja- tollahhal kívánnak tárgyal­ni. Az iráni nemzeti bank egyik magas rangú tisztség- viselője megerősítette, hogy országa kivonta az angol és európai bankokban elhelye­zett 13 milliárd dollárnyi be­tétjének jelentős részét, mi­vel „elvesztette ezekbe a pénzintézetekbe vetett bizal­mát”. A pénz egy része algé­riai és líbiai bankokba ke­rült. Washington szovjetellenes kampánya Washington, Haltai And­rás, az MTI tudósítója je­lenti : Az Egyesült Államok — részben szövetségeseivel — lépéseket tesz, hogy vála­szoljon az afganisztáni fej­leményekre — jelentette be szerdán este a Fehér Ház. Emiatt tanácskozásra haza­rendelték Watson moszkvai amerikai nagykövetet. Carter elnök és az ame­rikai nemzetbiztonsági ta­nács (a kül- és katonai po­litikai vezetés tagjai) szer­dán több órán át tárgyaltak áz iráni és az afganisztáni helyzetről A hivatalos propa­ganda a holtponton lévő iráni helyzetről, ezúttal Afganisz­tánra helyezve a hangsúlyt. A fehér házi közlemény is­mét „a békét fenyegető, sú­lyos veszélynek” minősítette a Szovjetunió afganisztáni segítségnyújtását és arról beszólt: az elnök egy sor döntést hozott részben ame­rikai, részben más országok­kal (feltehetően elsősorban a nyugati szövetségesekkel) együttműködésben tervezett „válaszlépésekről”. E lépéseket később hoz­zák nyilvánosságra. Az ABC kommentátora szerint Carter egy lépéssel eltávolodik maj’d az enyhülés politikájától —, s egy lépést tesz a hideg­háború felé. Az eddig kiszivárgott ér­tesülések szerint az ameri­kai vezetés világméretű szovjetellenes propaganda- offenzíva megindítására ké­szül. Washington várhatóan javasolja majd, hogy tűzzék az afgán kérdést az ENSZ közgyűlésének napirendjére. Feltehető, hogy tovább kor­látozzák az amerikai—szov­jet kereskedelmet, amelyet egyébként évek óta amúgyis gúzsbakötnek a különböző amerikai megkülönbözteté­sek. Nem volna meglepetés, ha az elnök — összhangban a törvényhozással — javasol­ná: halasszák el a SALT— II szerződés törvénybe ikta­tási eljárását. A szerződés január végén kerülne leg­korábban a szenátus elé. A várható intézkedések között szerepel, hogy meg­könnyítik a Pakisztánnak szóló amerikai fegyverszállí­tásokát. Pakisztán az Indiá­val vívott 1971-es háborlí óta hivatalosan nem kaphat amerikai gazdasági vagy katonai segélyt, már csak azért sem, mert Washington megállapítása szerint — atomfegyver előállítására készül. A tilalom ellenére Pakisztán kereskedelmi csa­tornákon mintegy 150' mil­lió dollár értékű fegyvert rendelt az Egyesült Álla­mokban. A The Wall Street Jour­nal szerdán amerikai kor­mánytisztviselőt idézett, akit megkérdeztek, hogyan segíti az USA az afgán kormány- ellenes felkelőket. „Vagy nem segítjük — vagy ha igen, nem beszélhetek ró­la...” — hangzott a válasz. Az Egyesült Államok je­lenleg tanulmányozza az In­diai-óceán térségében kiépí­tett katonai jelenlétének kérdéskomplexuimát, vala­mint annak a lehetőségét, hogy „közeli baráti országok területén új támaszpontokat létesítsen” — mondotta Washingtonban az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője. Egyes értesülések szarint az Egyesült Államok elfo­gadta Izraelnek és Egyip­tomnak azt az ajánlatát, hogy a két ország területén légierő-egységeket álilomá- sozt ásson. Bécsi mérleg Valódi és áljavaslatok Nagy jelentőségűnek ítéli a nyugati sajtó azt a legutóbbi csomagtervet, amelyet a NATO-országok képviselői a bécsi közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások 19. üléssza­kának záróakkordjaként terjesztettek elő. Ebben 30 ezer szovjet katona távozásáért cserébe 13 ezer amerikai GI ha­zautazását ajánlják fel a szocialista országoknak. Az osztrák fővárosban folyó, megbeszéléseket természe­tesen nem lőhet kiragadni a kelet—nyugati kapcsolatok ál­talános rendszeréből, s különösen érvényes ez a katonai enyhülésre, a leszerelésre. A bécsi tárgyalások közel hat éve folynak, mégsem sikerült ez alatt az idő alatt csök­kenteni a közép-európai térségben állomásozó csapatok lét­számát és az ott lévő fegyverzetek mennyiségét. Sőt, az Egyesült Államok további alakulatokat vezényelt kontinen­sünkre, s nagymértékben korszerűsítette az atomfegyverek szállítására alkalmas légierejét is. Régóta vüágos: a NATO riem kívánja a valódi leszere­lést a közép-európai térségben. Ezt bizonyítja, hogy eddig minden olyan szocialista javaslatot visszautasított, amely lehetővé tette volna a csökkentés megkezdését, A tényleges leszerelési megbeszélések helyett az Észak-atlanti Szövet­ség minduntalan „létszámadatok egyeztetését” szorgalmaz­ta. Mit is jelent ez? Egyszerűen arról van szó, hogy az at­lanti országok nem hajlandók elfogadni a Varsói Szerző­dés által beterjesztett adatokat, hanem azzal a megalapo­zatlan követeléssel állnak elő, hogy a szocialista katonai- politikai integráció ismerje el: csapatainak létszáma 150, sőt 180 ezer fővel magasabb, mint a valóságban. Ezt „számiháború” végeredményben megtorpedózta azt a szocialista kompromisszumos indítványt is, amelyet a múlt évben terjesztett elő a Szovjetunió, s amely messze­menően figyelembe vette a nyugati fél korábbi indítvá­nyait. A szocialista országok elfogadták a 700—700 ezer fős „közös plafont” a szárazföldi csapatoknál, s a Szovjetunió felajánlotta, hogy az amerikai harcászati atomfegyverek már korábban ígért hazaszállításáért cserébe három harc­kocsi hadosztálynak megfelelő erőt kivon a térségből. A szocialista nagyihatalom jó szándékát bizonyította az a leg­utóbbi egyoldalú lépés, hogy egy év leforgása alatt 20 ezer katonával és ezer harckocsival csökkenti az NDK terüle­tén állomásozó csapatait. Ezt Leonyid Brezsnyev 1979. ok­tóber 6-án jelentette be Berlinben, s a csapatok hazaszál­lítása már meg is kezdődött. A jóakaratú kezdeményezésre adott választ a decemberi NATO-döntés volt a közép-hatótávolságú amerikai raké­ták kifejlesztéséről és nyugat-európai elhelyezéséről. Ez az elhatározás — ma már látjuk — igen nagy mértékben ron­totta a további leszerelési tárgyalások esélyeit, s így a bécsi megegyezés lehetőségét is. Hiszen a Varsói Szerződés szá­mára nyilvánvalóvá lett: az Egyesült Államok és NATO- szövetségesei katonai erőfölényre törekszenek, fel akarják borítani a kialakult erőegyensúlyt. A szovjet állásfoglalá­sokból kitűnik: Moszkva számára elfogadhatatlan az „erő pozíciójából való tárgyalás” nyugati koncepciója. Ez nem­csak a rakétakérdésre vonatkozik, hanem a hagyományos fegyverzetekre is. A NATO-ban jelenleg nagyarányú fegy­verkezési program végrehajtását tervezik: korszerűsítik a harckocsikat, új harckocsi-élhárító rakétákat rendszeresíte­nek ,s hamarosan szolgálatba állnak a 80-as évek harci re­pülőgépei is. Nem túlzás tehát az a megállapítás, hogy az atlanti ve­zérkar szándékosan halogatja az érdemi megegyezést Bécs- ben, s arra törekszik, hogy a megbeszélések ideje alatt ka­tonai fölényre tegyen szert. Pedig a katonai enyhülés alap­vető fontosságú a világ számára — ezért törekszenek a szo­cialista országok a fegyverkezési verseny megakadályozá­sára. A nyugati fél így nyilvánvalóan nem vállalkozhat a tárgyalások nyílt'-félbeszakítására, a legutóbbi javaslatát ezért is kísérte olyan „reklámkampánnyalA Szovjetunió­ban azonban rámutatnak: sókkal inkább diplomáciai ma­nőverről van szó, mint tényleges csapatcsökkentési szán­dékról. A moszkvai televízió kommentátora szerint a NA­TO globális propaganda-hadjáratával azt a benyomást akarja kelteni, hogy valamiféle atlanti békekezdeményezés történt. A szovjet politikai szakértő joggal állapította meg: nehezen lőhet bízni az olyan ajánlatokban, amelyek az új közép-hatótávolságú amerikai rekéták telepítéséről hozott NATO-döntés után születtek, a „bizalom ugyanis csak az erőegyensúlyon alapulhat, az amerikai rakéták telepítésé­ről hozott döntés pedig megbontja ezt az egyensúlyt...” MIKLÖS GÁBOR PANORÁMA BUDAPEST LONDON Kanada Kommunista Párt­ja .meghívására csütörtökön — Kovács Antallal, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagjával, a KB osz­tályvezetőjével az élen — párt küldöttség utazott To­rontóba, hogy .részt vegyen a Kanadai Kommunista Párt XXIV. kongresszusán. ÜJ-DELHI Csütörtökön Indiában meg­kezdődött az országos vá­lasztások első szakasza. Az ország egyes vidékein regio­nális törvényhozási válasz­tásokat, vagy helyi parla­menti pótválasztásokat is tartanak egyidejűleg. Impozáns egyöntetűséggel és növekvő nemzetközi szo­lidaritás közepette folytató­dik a brit acélipari munká­soknak az 1926-os általános sztrájk óta első, országos bérkövetelő sztrájkja. Csü­törtökön a szállítómunkások nemzetközi szövetsége világ­méretű blokádot .rendelt el a Nagy-Brit-am-niába irányuló acélszállításokra, az életszín­vonal védelméért harcoló százezer brit acélipari dol­gozó támogatására. Koráb­ban a fémipari munkások nemzetközi szövetsége is szo­lidaritását nyilvánította ki a brit sztrájkkal. A szigetország szakszerve­zeti mozgalma teljes egy­ségben állt ki az .acélipar dolgozói mellett. GYORS LI STA az 1980. január 2-án megtar­tott 1979. december havi lot­tó jutalomsorsolásról és az előfizetéses lottószelvények között meghirdetett plusz 1 gépkocsi rendkívüli sorsolá­sáról melyen az 52. heti szel­vények vették részt. A gyors­listában az alábbi rövidítése­ket használtuk: a vásárlási utalvány (1000 Ft), b Lada 1200 tip. személy- gépkocsira utalvány. c kétszemélyes fekete-ten­geri hajóút (pozíciósz.: 9158/12). d kétszemélyes üdülés Jal­tán (pozíciószám: 9142/9). e különleges étkezési fel­szerelések XIV. (4500 Ft). f különleges étkezési fel­szerelések XIII. (2976 Ft). g. különleges étkezési fel­szerelések VI. (10 180 Ft). h különleges étkezési fel­szerelések XII. (6770 Ft). i különleges étkezési fel­szerelések VIII. (6450 Ft). j különleges étkezési fel­szerelések X. (5280 Ft). k különleges étkezési fel­szerelések VII. (4520 Ft). 1 különleges étkezési fel­szerelések V. (5040 Ft). m szerencse utalvány (30 000 Ft). n zenesarok-utalvány (20 000 Ft). o otthon lakberendezési utalvány (15 000 Ft), p televízió (10 000 Ft), r vásárlási utalvány (10 000 Ft).1 s vásárlási utalvány (9000 Ft). t vásárlási utalvány (7000 Ft). u vásárlási utalvány (5000 Ft). v vásárlási utalvány (4000 Ft). z vásárlási utalvány (3000 Ft). zs vásárlási utalvány (9000 Ft) és Lada 1600 tip. sze­mélygépkocsira utalvány. A nyertes szelvényeket 1980. január 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy Posta út­ján a Sportfogadási és Lot- tóigazgiatóság címére (1875 Budapest, V., Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. Az alábbiakban a pécsi körzetben vásárolt nyertes szelvények számát közöljük. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. 2 412 400 v 2 422 734 u 2 438 235 v 2 443 402 v 2 448 569 r 2 458 903 v 2 479 571 r 2 495 072 u 2 500 239 s 2 505 406 r 2 510 573 s 2 520 907 s 2 531 241 v 2 541 575 r 2 551 909 g 2 557 076 m 2 567 410 p 2 572 577 r 2 582 911 s 2 588 078 u 2 598 412 v 2 608 746 z 2 613 913 p 2 629 414 z 2 639 748 z 2 644 915 V 2 655 249 r 2 660 416 ö 2 670 750 p 2 681 084 u 2 686 251 z 2 691 418 v 2 706 919 s 2 712 086 z 2 722 420 z 2 727 587 t 2 743 088 u 2 748 255 z 2 753 422 s 2 758 589 m 2 763 756 v 2 774 090 r 2 779 257 z 2 784 424 z 2 789 591 p 2 810 259 s 2 815 426 p 2 851 595 r 2 861 929 u 2 872 263 v 2 877 430 v 2 892 931 v 2 898 098 t 2 903 265 z 2 908 432 t 2 913 599 z 2 918 766 j 2 934 267 1 2 939 434 u 2 944 601 t 2 954 935 v 2 970 436 r 2 975 603 t 2 980 770 Z 2 985 937 z 2 996 271 s 44 626 790 s 44 631 957 v 44 637 124 z 44 642 291 p 44 874 806 r 44 885 140 u 55 885 683 u 55 890 850 v 64 003 040 z 64 008 207 V 64 023 708 z 64 034 042 m 64 039 209 r 64 044 076 r 64 049 543 r 64 054 710 s 64 070 211 u 64 075 378 v 64 085 712 s 64 090 879 n 64 101 213 u 64 111 547 v 64 116 714 s 64 121 881 s 64 127 048 s 64 137 382 v 64 142 549 z 64 147 716 z 64 152 883 s 64 158 050 U 64 163 217 u 64 173 551 u 64 178 718 o 64 189 052 r 64 194 219 s 64 199 386 1 64 204 553 g 64 220 054 v 64 225 221 v 64 235 555 V 64 240 722 z 64 245 889 z 64 251 056 z 64 256 223 0 64 261 390 p 64 271 724 r 64 276 891 r 64 282 058 r 64 287 225 s- 64 302 726 s 64 307 893 s 64 313 060 t 64 318 227 r 64 323 394 s 64 328 561 t 64 333 728 u 64 338 895 p 64 344 062 u 64 349 229 v 64 354 396 v 64 367 430 v 64 369 897 v 64 375 061 u 64 385 398 u 64 390 565 v 64 395 732 t 64 406 066 p 64 411 213 0 64 416 400 t 64 426 734 v 64 431 901 v 64 437 068 z 64 442 235 v 64 452 569 m 64 462 903 r 64 468 070 t 65 473 237 r 65 181 116 v Nyereménybetétkönyv-sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár csütörtökön Budapesten tartotta a nyereménybetét­könyvek 1979. IV. negyed­évi, sorrendben 114. sorsolá­sát. A húzáson a december 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban lévő nyereménybetétkönyvek vet­tek részt. Mindazok a Jaetét- könyvék, amelyek sorszámá­nak utolsó három számje­gye (számvégződése) meg­egyezik az alább felsorolt számokkal, a negyedik ne­gyedévi átlagbetétüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték: Számvégződés Nyeremény százalék 014 25 110 50 124 50 217 25 316 25 351 100 375 250 393 50 424 25 439 50 497 25 514 25 " 558 25 559 100 568 25 574 25 728 25 813 50 868 25 972 25 A nyereményt a betétköny­vet kiállító OTP-fiók, posta- hivatal vagy takarékszövet­kezet január 18-tól fizeti ki.:

Next

/
Thumbnails
Contents