Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-13 / 10. szám
2 Képújság 1980. január 13. Hétfő: Indira Gandhi pártjának elsöprő győzelme az indiai választásokon. — Újabb Szadat—Begin találkozó a felső-egyiptomi Asszuánban. — A nyugatnémet kancellár madridi és párizsi útja. Kedd: Leonyid Brezsnyev és Georges Marchais a szovjet—francia pártkapcsolatokról tárgyalt Moszkvában. — Közös nyilatkozat a vietnami—laoszi—kambodzsai külügyminiszteri megbeszélésekről. Szerda: Carter hidegháborús szellemű intézkedéseket jelent be, Moszkvában bírálják a szovjet—amerikai viszonyt tovább rontó lépéseket. — Feszültség Iránban a síita vallási ünnep alkalmából, fegyveres incidensek Tabrizban. — Kínai—amerikai katonai tárgyalások. Csütörtök: Washington Peking támogatásával kierőszakolja az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakát az afganisztáni események kapcsán. — A magyar kormány nyilatkozata az afganisztáni helyzetről. — Súlyos terrorcselekmények Olaszországban, Törökországban és Korzika szigetén. Péntek: Folytatódik a brit acélsztrájk. — Salvadorban végképp szétesik a katonai-polgári junta. — Washington Irán-ellenes gazdasági korlátozó intézkedéseket akar keresztülvinni a Biztonsági Tanácsban. Szombat: Az afrikai frontállamok tiltakoznak a dél- afrikai csapatok Rhodesiái tartózkodása ellen. > A hét 3 kérdése 1. Hogyan alakultak a legújabb események a Közép- Keleten? Az új afganisztáni vezetés nyilatkozataiban visszautasította a Szovjetunió katonai segítsége miatt indított nyugati propagandakampányt. Képünkön: Babrak Karmai a héten tartott első sajtókonferenciáján. (Képtávírónkon érkezett.) Az afgán fővárosban és az ország nagy részén az élet a rendes kerékvágásban halad, aminek szemtanúja lehet a Kabulba érkezett csaknem kétszáz külföldi tudósító is. A külső veszély még nem múlt el, hiszen változatlanul mozgolódni próbálnak a jórészt pakisztáni táborokban kiképzett, amerikai és kínai fegyverekkel ellátott ellenforradalmár lázadók, de a határozott intézkedések nyomán máris csökkent ez a fenyegetés. elérni. Valószínűleg ez is közrejátszhat abban, hogy a végső döntés bizonyos elhalasztására került sor. Amerikai lapok különben több-kevesebb nyíltsággal cikkeznek arról is, hogy az iráni belpolitikai feszültség (a nemzetiségi ellentétek; a két legtekintélyesebb vallási vezető, Khomeini és Sariat Madari ajatollah híveinek összecsapása; gazdasági nehézségek; az egységes rendfenntartó erők hiánya) fokozhatja a zavarosban halászni kívánók reményeit... 2. Mit jelent Indira Gandhi pártjának győzelme? Valóságos politikai földcsuszamlás ment végbe az indiai választásokon. Indira Gandhi pártja fölényes győzelmet aratott, megszerezte a mandátumok kétharmadát a parlament alsó házában, a Lók Sabhában. Ellenfelei, az elmúlt két és fél évben kormányzó Dzsanata-szövetség és a Csaran Szingh vezette Lók Dal szinte felmorzsolódtak, a legerősebb ellenzéki csoportosulás a kommunistákat is magába foglaló, 51 képviselői hellyel rendelkező baloldal lett. Indira Gandhitól korábban azért vonták meg a bizalmat, mert az»általa meghirdetett rendkívüli állapot idején sok visszatetsző dolog is történt. Kitűnt azonban, hogy az Indira-éllenes erőknek nem volt igazi programjuk: az ország helyzeté rohamosan romlott; terméketlen belső viszálykodás folyt; állandósult a kormányzati válság. A 650 milliós Indiának a szavazói most abban a reményben adták voksukat túlnyomó többséggel Indirára és pártjára, hogy a visszatérő miniszterelnöknő tovább viszi előző kormányzásának kedvező intézkedéseit és kiküszöböli a negatívumokat. Az indiai választási küzdelem középpontjában a belpolitika állt. Mégis felhívta magára a figyelmet Indira Gandhi több külpolitikai nyilatkozata (a tv-híradó nézői tanúi lehettek annak a beszélgetésnek is, amelyet egy amerikai újságírónővel folytatott), különösen az a realista, pozitív megközelítés, amit Afganisztán és Kambodzsa esetében alkalmazott. S ami bizonyára nem lesz hatás nélkül más, el nem kötelezett ázsiai országok magatartására sem. 3. Mi a helyzet Rhodesiában? Egy hétéves háborút követően soha sem könnyű megvalósítani a tűzszünetet, különösképpen a gerillahadviselés sajátos feltételei között. Ennek ellenére a rhodesiai „tüzetszüntess” lényegében megvalósult. Annál több aggodalmat okozott a héten az a jelentés, hogy változatlanul dél-afrikai csapatok állomásoznak Rhodesiában, s a szomszédos afrikai frontállamok kénytelenek voltak tiltakozásukat bejelenteni. Hasonlóképpen nem kedvező hír, hogy Dél-Afrika és különböző monopóliumok nagyarányú anyagi támogatásban részesítik a fajgyűlölőkkel együttműködő Muzo- rewát, választási kampányának megindítása során. (A brit Munkáspárt ennek nyomán kezdett gyűjtést a Hazafias Front segítésére.) A legnagyobb felelősség természetesen az átmenetileg ismét „védő hatalommá” lett Nagy-Britanniát terheli, Londonnak biztosítania kellene a megfelelő kiegyensúlyozottságot. Vagy lehet, hogy a sokat emlegetett „Fair play”, a tisztességes játék érvénye Afrika déli részében megszűnik? RÉTI ERVIN Mexikót választották végül két évre a Biztonsági Tanács 15., nem állandó tagjává. Képünkön: Kuba és Kolumbia küldöttsége az EXSZ-ben, ahol másfélszáz sikertelen szavazás után a két ország visszavonta jelöltségét. (Képtávírónkon érkezett.) Csakhogy amint konszolidálódott az afganisztáni helyzet, annál több szó esett a héten Afganisztánról az ENSZ- ben. Először a Biztonsági Tanácsban, ahol a Szovjetuniónak mint állandó tagnak ellenszavazata vétójelleggel bírt, tehát az afgánellenes tervezet nem emelkedhetett a határozat érvényére, majd a közgyűlés kierőszakolt, rendkívüli ülésszakán. A recept egyébként nem új: emlékezhetünk rá, hogy a „kambodzsai kérdés” is akkor került az ENSZ elé, amikor megkezdődött a normalizálás és befejeződött a népirtás. Az „afgán kérdés” bajnokai is azok közül kerülnek ki, akiknek nem tetszik, hogy végre helyreállt a rend. A haladó erők természetesen messzemenően szolidárisak az új afgán vezetés intézkedéseivel, és azzal a segítséggel, amit a Szovjetunió nyújtott. Ezt fejezte ki a magyar kormány nyilatkozata is. Az Afganisztánban történt fejleményeket változatlanul ürügyként használják fel az amerikai héják, az enyhülés ellenségei. Washingtonban, miután a SALT—2 ratifikálását egyelőre levették a napirendről, hivatalosan bejelentették más tárgyalások felfüggesztését is, valamint nehezítik több kétoldalú megállapodás végrehajtását, például a Szovjetunió által megrendelt takarmánygabona szállítását. Mindez azonban kétélű fegyvert képez: a takarmánygabona adásvétele nem holmi ajándék, hanem kereskedelmi ügylet volt, a kölcsönös előnyök alapján. Lemondása zavart keltett az amerikai gabonatőzsdéken, elégedetlenséget váltott ki a farmerek között, s nem segíti az amerikai gazdasági gondok leküzdését. Ráadásul az elnökválasztási kampányban a következő Carter—Kennedy összecsapás a. közeljövőben éppen a gabonaeladásban különösen érdekelt Iowa államban lesz. Az amerikai kormány ennek ellenére sem hallgat a józanság szavára, sőt szövetségeseit is fel akarja vonultatni álláspontjának támogatására. Ezek az országok nem takarékoskodnak az egyetértés szólamaival, de ugyanakkor vigyáznak, nehogy megvágják saját ujjúkat. A heti nyilat- kozatdömpingből kitűnik: főként azok támogatják Washingtont, akiknek ez nem ütközik közvetlen érdekeibe. (A Közös Piac például hajlandó részt venni a gabonaszankciókban, mert nem exportál gabonát a Szovjetuniónak, — Argentína, Ausztrália és mások viszont annál óvatosabbak, mert a tényleges szállítók közé tartoznak.) Az afgán problémák körül fejlesztett ködfüggöny mögött a héten újabb amerikai fenyegetések érkeztek Irán címére. Ismét szóba került egy gazdasági blokád létesítése, például a Perzsa-öböl kijáratát képező Hormuzi-szoros amerikai hadihajókkal történő lezárása. Ez azonban iránt az olajfegyver bevetésére ösztönözhetné, s alighanem súlyosbítaná a túszok helyzetét, akiknek kiszabadítását, a jelek szerint, csak nyugodt és türelmes tárgyalásokkal lehetne • Tabriz városában a héten is többször került sor Khomeiniellenes megmozdulásokra. Képünkön Sariat Madari ajatollah hívei Khomeini-képeket szaggatnak szét egy felvonuláson. (Képtávírónkon érkezett.) A József Attila emlékbizottság felhívása A József Attila emlékbizottság fölhívást tett közzé a költő születése közelgő 75. évfordulójának méltó megünneplésére. Életműve — Petőfi Sándor, Ady Endre forradalmi, a világhaladás sodrában kiteljesedett örökségének szocialista folytatása — elevenen él társadalmunk, a magyar nép szívében, tudatában — hangsúlyozza a felhívás bevezetőben. A közelgő évforduló alkalom arra, hogy még többen és mélyebben éljük át, értsük meg költészetének az idővel egyre gyarapodó tanulságát. József Attila az imperializmus és a prolet árf orrad aimak korában, a fasizmus előretörésének idején, egy levert és egy győztes szocialista forradalom közötti, ellen- forradalmi korszakban vált a magyar líra, ezen bélül a magyar szocialista költészet nemzetközi jelentőségű klasz. szikusává. Hazája és a nagyvilág társadalmi, történelmi ellentmondásait, feloldásuk forradalmi irányát a legélnyomot- tabb és legforradalmibb osztállyal, a proletariátussal azonosulva, személyes sorsként élte át és tette költőként mindenkor át élhet övé. Művészetének népi, forradalmi egyetemessége abból fakadt, hogy a munkásosztályhoz, annak sorsához, történelmi feladatához tudatosan és cselekvőén csatlakozott; hogy önmaga és a világ helyzetét a forradalmi munkásmozgalom elméletének és gyakorlatának jegyében értelmezte. Költészete a felismert törvényszerűségek tudatában a társadalmi, nemzeti és személyes szabadságnak egyetlen korszerű, leg- érvényesebb lehetőségét és igényét: a tudatos osztályharc, a szocialista forradalom, n szocializmus programját fejezte ki. A munkásosztálynak, a korszakot meghatározó osztálynak élétét, környezetét, mindennapjait, harcát és törekvéseit, elméletének és mozgalmának fogalmait az érthető' művészet világába vonta. Azonosulásának ez a rendkívüli mélysége tette lehetővé, hogy ne a szó szőkébb, hanem lényegi értelmében legyen a munkásosztály költője; azaz legyen egyszersmind a magyar falu, az egész dolgozó magyar nép, a nemzet, végső soron minden gondolkodó, cselekvő, minden teljesebb életre vágyó ember, az emberiség költője. Amiért harcolt, részben valóra vált. Társadalmunk fejlődése különösen időszerűvé teszi az élet, mindenoldalú, teljes, szocialista szellemiségű, művészeti birtokbavételét. József Attila költészete itthon — és egyre inkább a nagyvilágban — nemcsak emlékeztető tanulság, hanem történelmi feladataink megoldásának erőteljes művészi ösztönzője; a szocializmus által formált, gyarapodó ember — köztük a mindenkori fiatalok — egyik legközvetlenebb művészi nevelője; ars poétikájával líránk, egész művészeti életünk eleven hagyománya, élő példaképe. Az emlékbizottság azzal a felhívással fordul a magyar társadalomhoz, a magyar költészet határainkon túli barátaihoz: elsősorban művének széles körű és mélyebb megismerésével, megismertetésével, valóban méltó módón emlékezzünk meg József Attila születésének 75. évfordulójáról. (MTI) Brezsnyev nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról). Az afganisztáni események nem jelentik a valódi ókot arra, hogy jelenleg a nemzetközi helyzet bonyolulttá vált. Ha nem lenne Afganisztán, akkor az Egyesült Államok, a NATO meghatározott körei minden bizonnyal találtak volna más ürügyet a világhdyze't kiélezésére. Végül, az amerikai kormány minden olyan lépése, amelyet az afganisztáni eseményeket kapcsolatban tett, arról tanúskodik, hogy Washington ismét, éppúgy, mint évtizedékkel ezelőtt, a „hidegháború nyelvén ákar beszélni velünk. Carter kormányzata ezzel azt bizonyítja, hogy nem tartja tiszteletben a fontos államközi dokumentumokat, megsérti a tudomány, a kultúra, az emberi kapcsolatok terén létrejött kapcsolatokat. A Cahter-kormányzat ilyen lépéseinek következtében a világon joggal mindinkább az a kép alakul, ki az Egyesült Államokról, hogy a nemzetközi kapcsolatok terén nem megbízható partner, olyan állam, amelynek vezetése kész bármely pillanatban megsérteni nemzetközi kötelezettségeit, egy tollvonással semmissé tenni az általa aláírt szerződéseket és megállapodásokat. Ksll-e küllőn is magyarázni, hogy ez milyen veszélyes, destabilizáló hatást gyakorol a nemzetközi helyzet egészére — annál is inkább, mivel egy olyan nagy, befolyásos hatalom vezetése viselkedik így, amelytől a népek joggal várnak átgondolt és felelősségteljes politikát. Magától értetődő, hogy az Egyesült Államok kormányzatának ez a magatartása korántsem okoz nekünk olyan kárt, amiilyenre kezdeményezői nyilván számítottak. Az Egyesült Államok arra törekszik, ihogy aláássa • a helsinki záróokmány szellemét és tartalmát. Végül Washington a nemzetközi helyzet kiélezésére irányuló lépéseivel arra törekszik, hogy maga alá gyűrje az európai országokat, mindenekelőtt saját szövetségeseit. Az európai országok érdekei azonban elválaszthatatlanul az enyhülésihez kapcsolódnák. Európában sok konstruktív lépést lehet tenni a közeli jövőben a béke érdekében. így például a küszöbönálló madridi találkozó kapcsán és a Varsói Szerződés államainak a katonai enyhülés, s a leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia összehívására vonatkozó javaslatával kapcsolatban. Mi annak vagyunk határozott .hívei, hogy szilárdítsuk meg, sokszorozzuk meg mindazt a pozitívumot, ■amelyet az európai földrészen a kis és nagy államók kollektív erőfeszítéseivel az évek során létrehoztak. Továbbra is a béke és a népek közötti barátság politikáját folytatjuk. Washington jelenlegi szélsőséges politikájával szemben a mi álláspontunk az, hogy folytassuk azokat a sokirányú tárgyalásokat, amelyeket az elmúlt években a fegyverkezési verseny korlátozásának céljából kezdtünk meg. Ez természetesen az európai katonai szembenállás csökkentésének problémájára is vonatkozik. Mi a tárgyalások mellett vagyunk, de becsületes, egy en j o gú t árgyal ás ok at .akarunk, amelyeket figyelembe veszik az egyenlő biztonság elvét — mondotta a többi közt Brezsnyev. (MTI)
