Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-11 / 8. szám
U NÉPÚJSÁG 1980. január 11. Egy kis bútortörténet Kőfekhelytől a franciaágyig Renaissance-ágy G. Jablonszkij Mese a bolond Ivánról Hol volt, hol nem volt, élt egyszer hetedhét országban egy okos király. Történt, hogy éktelen lármát hall a fogadóterméből. Beront az udvarmester, alaposan megtépázva, és jelenti: — Felséges királyom, a bolond Iván lármázik odakint, be akar rontani felségedhez! Felnégyeljük vagy felakasszuk? — Ugyan miért? — kérdi az okos király. — Éppen fogadóórám van. Hívd csak be a látogatót. — Ülj le, Iván — szólt a király udvariasan. — Milyen ügyben látogattál el hozzám? — Feleségül akarom venni a lányodat, király — közli a látogató —, meg a fél királyságodat is akarom! — Jogos kívánság — jegyzi meg az okos király. — Csakhogy ezt a szóbeli beje- jelentésedet nem tudom az aktákhoz csatolni. Iratokra van szükség. — Miféle iratokra? — A legközönségesebbekre. Három példányban kiállított írásbeli beadványra, négy példányban kitöltött kérdőívre, a korábbi munkahelyről való igazolásra, bejelentőlapra, orvosi bizonyítványra, no meg más egyébre. Az irodavezetőm odaadja a listát. — Felség — Iván elsápad —, talán ehelyett valamilyen hőstettet hajtanék végre? Például kiüldözöm a világból a gonosz sárkányt! — Ugyan minek? — mondja az okos király. — A sárkány tavaly óta a másik fogadótermünkben üldögél, és a kérdőív kitöltésén fáradozik. Vajon ki készül el hamarább? Iván a padlóhoz veri a fejét, úgy könyörög: — Ne tégy tönkre, uram- királyom! Hiszen én nem is konyítok a hivatali csízióhoz... — Az élet mindenre megtanít, fiam — zárja le a vitát az okos király. — Eredj intézd el a szükséges formaságokat. Azzal a bolond Iván elindult az első bizonyítványért — az okos király pedig nyugodtan ebédelni ment. (A Krokogyilból (ordította: Gallért György.) Legősibb bútoraink egyike az ágy. A régmúlt idők ágyairól nem maradtak fenn tárgyi emlékek. Feltehető azonban — barlangban laktak eleink —, hogy fekhelyük kőből készült. Hosszú időnek kellett eltelnie, ámíg kialakult a mai ágy elődje. Időszámításunk előtt kétezer évvel az egyiptomiak már nemcsak ágyakat használtak fekhelynek, de .fejtámaszokkal és zsámolyokkal is kiegészítették fekhelyüket. Fafaragások, berakások, festések díszítették ezeket a bútordarabokat, növényi és mértani ábrákat alkottak a berakott kék és fehér mázas cserépdarabok, elefántcsont, gyöngyház, arany, féldrágakövek — kinek mire futotta. Az ágy lábára előszeretettel faragtak oroszlánokat. Hitük szerint az emberek boldogulása, egészsége, halála és élete érdekében a jó szellemek és a gonosz démonok örök harcot vívnak, s az ágyban fekvőt az oroszlán megvédi a gonosztól. A feltárt piramisok belsejében talált ágymaradványok, s rajzok tanúsága szerint már az óegyiptomiak is ismerték az összecsukható ágyakat. Az emberi kultúra másik bölcsőjében, Mezopotámia államaiban az asszírok, babiloniak, perzsák már ugyancsak használták a fából készült ágyakat, amelyek nagyon hasonlítottak az egyiptomiakéhoz. Díszítésként kedvelt mintájuk a felkunkoro- dó farkú, száguldó oroszlán, s az ágyak lábai is oroszlánmancsban végződtek. A görög és a római birodalom évszázadai voltak az ágykultusz csúcsai. Domborművekről, rajzokról, vázák segítségével tudhatjuk, hogy e korok emberei szinte egész napjukat ágyakon heverész- ve töltötték. Itt dolgoztak, s ettek is — félkönyökre támaszkodva. A görög és a római ágyak is hasonlítottak egymásra, csak a magasságukban volt eltérés. A céhek megjelenése Euró- pa-szerte fellendítette a bútorkultúrát, s dr. Homér Lajos szakkönyve a késő román korra teszi a kétszemélyes ágyak megjelenését. Kizárólag éjszaka használják, s száműzik a nappali szobákból a hálószobákba. Kedvelt a keretfallal körülvett, s a fejrésznél magasabb ágy. A „kerítés” csak egy helyen hiányos, hogy be lehessen szállni. Keleti hatásra már a XII. században baldachinos ágyakat is használnak. A magyarok — az írott források szerint — a faragott ébenfa- ágyakat kedvelték. A gótika idején fejlődött ki igazán az asztalosipar, s főként ágyak fej feletti félmennyezetét és az azt tartó támlafalat díszítették rendkívül gazdagon. A re- naissance-ban visszatértek az antik formákhoz, s rendkívül széles ágyakat készítettek, sok párnával, gazdag takarókkal, de vigyáztak arra, hogy a díszes fafaragványokat el ne takarják. Talán idáig lehet visszavezetni a mai franciaágyak családfáját. Nálunk is kedvelték a baldachin egyik változatát, az oszlopos ágyat. Az oszlopok a függönyök tartására szolgáltak, s nem volt szükség hálószobára, mert az ágy a függönyökkel le volt választva. Ismert már a nyo- szolya is, amely rendszerint kétszemélyes, és festett, gyalult deszkából készült. Mátyás idején hírek a magyar bútorasztalos ipar. A legnevesebb műhelyt Késmárkon találjuk. Újdonság a bőr és a varrott kárpit. Különösen a bőrfeldolgozásban jártunk az élen, úgy, hogy az idegenek a bőrkárpitot magyar kárpitnak is hívták hosszú időn át. A XVII—XVIII. században válik külön a főúri és a polgári bútor, az előbbit a díszítés, az utóbbit a használhatóság jellemzi. A barakk ágyak közül két stílus emelkedett ki. Az egyiket a nehéz faragások, a magas fej mögötti támasztórész, a lefelé irányuló oldalfal, a másikat az egyszerűségre törekvés, a szoba mennyezetéhez erősített baldachin, s főként a takarók sokfélesége és díszítése jellemezte. Az ágy divatot XIV. Lajos Franciaországa diktÉŰja ekkor Európának. A XVII. századból két, úgynevezett fedeles ágy maradt fenn hazánkban, a csavaros mennyezetet tartó oszlopok női mellképekből indulnak ki. Bármilyen különösen is hangzik, de a még ma is ismert kolóniái stílus a tengeren túl született. Az Európából kivándoroltak ugyan magukkal vitték az itthoni emlékeket, de kellően felkészült szakemberek hiányában jóval egyszerűbbre és- dísztelenebbre sikerültek az új hazában az ágyak. Mint kiderült, a célszerűségnek jobban megfeleltek, s rövidesen Európában is elterjedtek. A XVIII. századi bútorokat kecsesség jellemzi, a szeszélyes, mozgalmas körvonalak, a törékenység már-már a használhatatlanság határát súrolja. A kárpit mindent elborít, a gazdagon díszített brokát ágytakarók mellett a festettek is divatosak. Nálunk a Mária-Terézia nevéhez fűződő magas, támlás, sokféle kanapé terjed inkább. A XVIII. század végén az új divathullám, a klasszicizmus ismét divatba hozza a régi római és görög, agyondíszített, párkányos, pilléres ágyakat. A fejrészek alacsonyabbak lesznek, a lábrészeket ismét felemelik, úgy, hogy fekvéskor a láb és a fej csaknem egy magasságban vannak. A másik antikizáló stílus, az empire annyiban is visszatér az ősökhöz, hogy monumentálisábbak lesznek az ágyak, s rendkívül sok bronz díszítés kerül rájuk A baldaéhin — már amelyiken van — kör, vagy ovális alakú. S kialakul a hosszú ideig uralkodó hálószoba- garnitúra: az ágy mellett az éjjeliszekrény, a tükör és a mosdóállvány. E kor egyik híres párizsi szépasszonya adta a nevét az egyik ágyfajtának. Madame Recamier híres emberektől hemzsegő szalonjában a mai rekamier ősein pihenve csevegtek az előkelőségek. A múlt század közepén a németek ragadták magukhoz az ágydivat-irányítást, s a biedermeier-irányzat előnyére legyen mondva, eltűntek az előző korok ágycsodái, s a kényelemszeretet meghonosította a sima, egyszerű felületű, magas fej- és alacsony lábrészű heverőket, díványokat, s divatját veszti a baldachin, a függöny is. Az elmúlt száz év alatt is rendkívül sok kisebb-nagyobb változás követte egymást az ágydivatban, de az alapelv maradt: az ágynak kényelmesnek, s lehetőleg minél egyszerűbbnek kell lennie. Alig múlt egy évtizede például, hogy a vitrines, tükrös, üveges, agyon cicomázott rekamier komoly státusszimbólum volt. Ma a szimpla, alacsony heverők hódítanak, s néhány éve visszatért a fran- ciaágy-divat is. CZIPPÁN GYÖRGY Beteg a gyermek —— ati szemén észrevettem K már az első órán, hogy jobban csillog, mint ------máskor. A tízóraizáshoz nem volt kedve, ledőlt a padjára, az arcocskája égett. Meghőmérőztem! 38,3! No, ennek a fele sem tréfa! A gyermeknek ágyban a helye és gyógyszer kell neki. Otthon senki sincs, mindkét szülője dolgozik. Az osztálykönyvbe bejegyeztem a munkahelyi telefonszámokat. Gyors telefon. Hívjuk az édesanyát, ő hamarosan meg is érkezik és hazaviszi a már nagyon bágyadt kisleányt. Megígéri, hogy orvost hív hozzá. N agy a meglepetésem, amikor másnap reggel ott találom Katit a helyén, karikás szemmel, sápadtan. — Hogyhogy, te itt vagy? — kérdeztem csodálkozva. — Hoztam orvosságot — nyitja ki izzadt markát és matatja felém, benne a két szem gyógyszert — ezt a felet evés előtt kell bevenni (látom, hogy Maripen) ezt meg — mutat az egészre — evés után. (Kailmopyrin). — Megengedte a doktor bácsi, hogy iskolába gyere? — kérdem. — Nem volt nálunk. — És az orvosság? — Az még a múltkori betegségemből maradt. A leírt kis eset sajnos nagyon tipikus. Sokszor kell telefonálni a szülőkért 2—3 nap egymás után és nagyon gyakran komplikáció követi ezt a könnyelmű játékot a gyermek szervezetével. Mert mi történik? Mi tapasztaljuk, hogy rosszul van, lázas, a szülő hívásunkra hazaviszi. 1—2 Kalmopyrinnel jól megizzaszt ja, reggel lenyomja a lázat és nyugodtan elengedi az iskolába, (óvodába, vagy elviszi a bölcsődébe) úgy, hogy a betegséget még nem gyógyíthatta meg, csak az egyik tünetét (láz) csillapította átmenetileg. De sok esetben követte az ilyen könnyelműséget 40 fokos láz, tüdőgyulladás, kö- zépfültőgyulladás, de olyan tanulóm is akadt, akinek a szívét támadta meg a lábon hordott lázas állapot. Hetekig nyomta az ágyat, azért, mert a betegség jelentkezését nem vették komolyan a szülei. Tudjuk az okát a gyógyulás siettetésének: a szülő nem akar mulasztani a munkahelyről, .ami érthető, mert sok helyen nézik rossz szemmel, ha „már megint a beteg gyerek” miatt mulaszt egy-egy munkatárs. Különösen veszélyes a szülők könnyelműsködése influenzajárvány idején. Ennek a nehezen gyógyítható, vírusos fertőzésnek sokféle szövődménye lehet. A komplikáció veszélyén kívül gondolni kell arra is, hogy fertőző, tehát az osztálytársak is megkaphatják a betegséget. Érdekes megfigyelni, hogy a járvány idején, ülőhely szerinti négyes-ötös csoportokban hiányzónak a tanulók: a szomszédok, az előtte és mögötte ülők kapják el a bajt cseppfertőzés útján. Mit tanácsolhatunk mi? Mindenekelőtt azt, hogy ha a gyermek lázas, másnap ne engedjük iskolába, akkor sem, ha reggel láztalanul ébred. Tudjuk jól, hogy a legsúlyosabb betegségeknél is előfordul, hogy láztalanul kezdi tÍ beteg a napot és csak délutánra szalad fel újra a hőmérséklete. Az orvos tanácsa szerint legalább 24 órát teljesen láztalannak kell lennie (37 fok alatt!) a gyermeknek minden lázcsillapító nélkül, és csak akkor mehet iskolába. Jobb, ha közbeiktatható még egy nap, amikor levegőre már megy, de a közösségbe még nem. Lehetőleg ne gyógyszereljük orvos nélkül! Ne adjuk be a „múltkori betegségből maradt” tablettákat, mint Kati édesanyja tette. Vigyük orvoshoz a gyermeket, vagy ha a magas láz indokolja, hívjuk el hozzá és ne kísérletezzünk napokig a láz csillapításával, amíg teljesen legyengül a szervezete. A vitamindús, egészséges étkezés — sok gyümölcs, főzelékféle, paradicsom, retek, zöldhagyma, stb. — is fokozza a szervezet ellenállását. Járvány idején fokozott gondot kell fordítani a gyakori kézmosásra (evés előtt mindig!) és ajánlatos a gar- garizálás, a torok öblítése, valami enyhe fertőtlenítővel, esetleg kamillateával vagy egyszerűen sós vízzel. A megelőzés hatásos eszköze az ésszerű, az időjárásnak megfelelő öltöztetés. A túlöLtöztett gyermek megizzad, a szél megfújja, meghűl és könnyebben kapja meg a fertőzést. r : emeljük, azzal, hogy a R betegséget jelző lázas állapotot komolyan 1----vesszük, az orvos tanác sait megfogadjuk és a megelőzésre is gondot fordítunk, sikerül megóvni sok gyermeket a súlyosabb megbetegedéstől. DR. GERGELY KÁROLYNÉ Egy délután alatt megköthetjük a homlokba húzott, kunkori szélű, meleg, divatos fejrevalót. Hozzávalók: 7 dkg világos színű FIRENZE fonal, 5 db 3-as harisnyakötőtű. A munkát a fejbőségnek megfelelően 105 szemre kezdjük. Körbehaladó sorokkal, 2 sima, 3 fordított váltakozásával 15 cm magas oldalrészt kötünk. I. Fogyasztás: 2 sima, 1 fordított, 2 szem fordítottan összekötve, 2 sima, 3 fordított, 2 cm után II. Fogyasztás: 2 sima, 2 fordított, 2 sima, 1 fordított, 2 szem fordítottan ösz- szekötve, 2 cm után III. Fogyasztás: 2 szem simán ösz- szekötve, 2 fordított, 2 cm után IV. Fogyasztás: 1 sima, 2 szem fordítottan összekötve. Végül a munkát 2 cm magas 1 sima, 1 fordított váltakozásával kötött fejtetőrész után befejezzük, a szemeket lefogyasztás nélkül, merkelőtűvel összefogjuk, és a nyílást a belső oldalon elvártjuk. A nyakra tekert háromszögletű kendőt 4—6 dkg, kétszálas Roberta fonalból, 3-as kötőtűvel, lustakötéssel kötjük. A munkát az oldalsarokrészen 2 szemre kezdjük, lustakötéssel, szélszem nélkül dolgozunk. A munkát az egyik oldalszélen megjelöljük, s ezen az oldalon, minden tűkezdésnél (minden 2. sor) az első szemet 2-szer simán lekötjük. Amikor a kötőtűn körülbelül 150—160 szem van (és a fonalunk is fogyóban van), a szemeket egyenként lazán lefogyasztjuk. Használatnál a csúcsos sarokrészt az állunk alá helyezzük, a két végződést a nyakrészen körbevezetjük, végül az áll és kendősarok alatt, lazán megkötjük. Csinos, dekoratív viselet. Főzőcske PARAJLEVES Hozzávalók: 4 dkg vaj, 1 közepes fej hagyma, 3 dkg liszt, 1 liter húsleves (kockából), 1 csomag mélyhűtött paraj, 10 dkg reszelt sajt, só, bors, pirított kenyérkocka. A vajat megolvasztjuk és a feldarabolt hagymát üvegesre pároljuk benne. Hozzákeverjük a lisztet és világossárgára pirítjuk. Keverés közben a húslevessel felöntjük, és forraljuk. A mélyhűtött parajpürét hozzátesz- szük, felolvasztjuk. Végül reszelt sajtot szórunk bele, ízesítjük. Pirított kenyér- morzsát adunk mellé. HAGYMALEVES Hozzávalók: 3 db póréhagyma, 6 dkg vaj, 2 dkg liszt, 1 liter húsleves, leveskockából, só, bors, 6 evőkanál tej vagy tejszín, 10 dkg reszelt sajt. A póréhagymát megtisztítjuk, megmossuk, hosszában félbevágjuk és felszeleteljük. Olvasztott vajban 8—10 percig pároljuk, lisztet keverünk hozá és felöntjük húslevessel. Fűszerezzük és 15 —20 percig lassú lángon főzzük. Ha a hagyma megfőtt, hozzáöntjük a tejet (tejszínt) és beleszórjuk a reszelt sajtot. Bordás kötésű fejrevaló Római és gótikus fekhely
