Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-11 / 8. szám

1980. január 11. NÉPÚJSÁG 5 IUI eg u a It őzt ak a bírósági % uegrehajtösröl szőlő jogszabályok A társadalmi-gazdasági vi­szonyainkban bekövetkezett jelentős változás szükségessé tette jogrendszerünk egyes területéinek újraszabályozá­sát is. A bírósági végrehaj­tással összefüggő jogszabá­lyok — bizonyos kiegészítő módosításokkal — mintegy 25 évvel ezelőtt kerültek meg­alkotásra, és rendelkezéseik az akkori körülményeknek fe­leltek meg. E jogszabályok je­lenleg már hatékonyan nem biztosították a bírósági vég­rehajtási eljárás eredményes­ségét. Az igazságügyi szervek munkáját jelentős mértékben érintő 1979. évi 18. sz. trv. (Vht.) és a 14/1979. (IX. 17.) IM. sz. r. (Vhr.) 1980. évi ja­nuár hó 1. napján hatályba lépett. E jogszabályok megta­lálhatók a Magyar Közlöny 1979. évi 62., 66. számában, valamint az Igazságügyi Köz­löny 1979. évi 10. számának mellékleteként egységes szer­kezetben, továbbá a Tanácsok Közlönye 1979. évi 44. szá­mában is. A megjelölt jogszabályok főbb rendelkezéseire szeret­nénk. a figyelmet felhívni az­zal a céllal, hogy mind a végrehajtást kérők, mind a végrehajtást elrendelő — bí­róságok, közjegyzők — szer­vek, valamint a végrehajtók munkája gyorsabb és ered­ményesebb legyen, amikor az egyes határozatok érvényre juttatását és jogos követelé­sek behajtását kell foganato­sítani. VÉGREHAJTHATÓ OKIRATOK 1. Végrehajtási lapot a bí­róság és a közjegyző állíthat ki. A közjegyző többek kö­zött a végzésével jóváhagyott egyezség alapján is kiállít­hatja a végrehajtási lapot. A jogi személy, és ha a végre­hajtást kérőnek jogi képvi­selője van, akkor köteles a végrehajtás iránti kérelmet a „Végrehajtási lap” nyomtat­ványon kellő példányban és megfelelően kitöltve (az adós személyi adatainak feltünte­tése mellett, stb.) előterjesz­teni. Amennyiben a kérelem nem felel meg az irányadó rendelkezéseknek, altkor hiánypótlást rendel el a ki­bocsátó hatóság. Annyi pél­dányban kell a végrehajtási lapot kiállítottan benyújtani, hogy az eredeti az iratoknál, egy példány pedig a végre­hajtónál marad, aki még az adósnak és végrehajtást ké­rőnek további egy-egy pél­dányt köteles kézbesíteni. Tartásdíj behajtása esetén a lejárt, 6 hónapnál • régebbi tartásdíj-részletekre csak ak­kor lehet kiállítani a végre­hajtási lapot, ha a tartásdíjak felgyülemlése az adós rossz­hiszemű magatartására vezet­hető vissza. 2. Végréhajtási záradékkal történő végrehajtható okiratot az adós lakhelye, székhelye illetőleg telephelye szerint il­letékes közjegyző állítja ki. A közjegyző záradékkal látja el többek között a munka­ügyi, szövetkezeti döntőbi­zottságoknak, valamint a munkáltatóknak (a magán- munkáltatók kivételével) és a szövetkezeti szerveknek a jogerős és végrehajtható ha­tározatát. A pénzfizetésre vo­natkozó határozatok akkor láthatók el záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, illetőleg az nem vezetett, vagy arányta­lanul hosszú idő múlva ve­zetne eredményre. 3. Közvetlen bírósági le­tiltással történik a végre­hajtás elrendelése — végre­hajtási lap kiállítása helyett — többek között, ha a köve­telést kizárólag a munka­bérből kell behajtani, ezt a végrehajtást kérő kívánja, tartásdíj, stb. esetén a le­vonható összeg az esedékes részt fedezi, a bíróság a le­tiltást tartja indokoltnak, stb. 4. Közvetlen közjegyzői le­tiltás csak annyiban tér el az előző szabályoktól, hogy a munkaadó felé külön in­tézkedni kell abban az eset­ben, ha a végzés ellen fel­lebbezést nyújtottak be, hogy az összegek levonása meljett, azok kifizetését újabb értesítésig ne teljesít­se. 5. Tartásdíj behajtását közvetlen bírósági felhívás­sal akkor lehet foganatosí­tani, ha a bíróság a munka- viszonyban álló dolgozót, szövetkezeti tagot, idősza­konként visszatérő járandó­ságban részesülő más sze­mélyt tartásdíj megfizetésé­re kötelezte. A határozatban a bíróság felhívja a munka­adót, hogy a megállapított összeget vonja le és fizesse ki a jogosultnak. Amennyiben a végrehaj­tást kérő igazolja, hogy a 3—5. pontok szerinti intéz­kedés nem vezetett a köve­telés kielégítésére, és az adós egyéb vagyontárgyait kívánja végrehajtás alá vonni, akkor az 1—2. pon­toknak megfelelő végrehaj­tást kell lefolytatni. A VÉGREHAJTÁS ALTALANOS SZABÁLYAI A végrehajtás megindítása akként történik, hogy a vég­rehajtási lapot és a végre­hajtási záradékot el kell jut­tatni az adós lakóhelye sze­rinti végrehajtóhoz. A vég­rehajtói szervezet felépítésé­re figyelemmel a megyei bíróságok székhelye szerint végrehajtói irodák működ­nek, amelyek intézkednek az adós lakóhelye szerinti vég­rehajtás foganatosítása iránt. A végrehajtás lefolytatása a végrehajtó hatáskörébe tar- toziikj aki részben közvetle­nül, részben postai úton kézbesíti a végrehajtható okiratot és elvégzi az egyéb — a jogszabályokban meg­határozott* — intézkedéseket. Az ekként megindult vég­rehajtás esetén a végrehaj­tást kérő köteles a követe­lés megszűnését és csökke­nését haladéktalanul a vég­rehajtónál bejelenteni. Amennyiben az adós okirat­tal valószínűvé teszi, hogy a követelés alaptalan, már kielégítést nyert, megszűnt, akkor a végrehajtó az okira­ti bizonyítékok felsorolásával a végrehajtást kérőt 15 na­pon belüli nyilatkozót be­terjesztésére hívja fel. A végrehajtás felfüggesztését, megszüntetését, korlátozását, szünetelését és a végrehaj­tási jog elévülését a jogsza­bályok részletesen szabályoz­zák'. VÉGREHAJTÁS MUNKABÉRRE ÉS EGYÉB JARANDÓSAGRA A bírósági végrehajtás esetén figyelembe kell ven­ni az államigazgatási végre­hajtás során behajtandó kö­veteléseket, valamint azokat a követeléseket is, amelye­ket a munkáltató, szövetke­zet, vagy más szerv közvet­lenül levont. Végrehajtói letiltásra ak­kor kerülhet sor, ha a hely­színi eljáráskor, illetőleg pos­tai kézbesítéstől számított 15 napon belül az adós nem teljesített. A munkaadó kö­teles a munkabérből az ok­irat szerinti összeget levon­ni és a végrehajtó által meg­jelölt számlára átutalni. Levonás a munkabérből ál­talában annak 33 százalékáig terjedhet, de néhány jogcím alapján indult végrehajtás és az adós elleni több letiltás esetén az 50 százalékot is el­érhet. Az egyéb járandósá­gokból történő levonás mérté­ke változó. Ipari és mezőgaz­dasági szövetkezeti tag elle­ni végréhajtás esetén a levo­nás alapját képező juttatások körében van eltérés a munka- viszonyban álló adósokhoz vi­szonyítottan. INGÓ, INGATLAN ÉS MEGHATÁROZOTT CSELEKMÉNY VÉGREHAJTÁSA Ingó dolog foglalása esetén figyelemmel kell lenni a vég­rehajtás alól mentes ingósá­gokra, amelyek köre válto­zást mutat. Egyes lefoglalt in­góságokat meghatározott álla­mi kereskedelmi szerveknél, egyebeket pedig árverésen ér­tékesít a végrehajtó. Harma­dik. személynél lévő adósi in­góságok és e személyektől já­ró később esedékes követelé­sek is lefoglalhatok. Az ingatlanvégrehajtás le­hetősége bővült, mert magán- személy tulajdonában lévő minden ingatlanra végrehaj­tás vezethető abban az eset­ben, ha a követelés az ötezer forintot meghaladja. A vég­rehajtási jognak az ingatlan­nyilvántartásba történő be­jegyzése után a jogerős hatá­rozat kézhez vételétől számí­tott 3 hónapon belül az ár­verési értékesítést meg kel] tartani. Az árverés előkészíté­sének külön szabályai van­nak. Meghatározott cselekmény végrehajtása során lényeges körülmény, hogy az adós a végrehajtó felhívása alapján teljesíti-e önként kötelezett­ségét. Nem teljesítés esetén a bíróság többek között tízezer forintig terjedhető — ismé­telten is kiszabható — pénz­bírsággal, vagy rendőrség közreműködésével kényszerít­heti ki a cselekmény elvégzé­sét. A gyermek elhelyezésére, átadására vonatkozó határo­zat végrehajtási okiratát a gyámhatóságnak is kézbesíte­ni kell és a felhívása alapján 15 napon belül az önkéntes teljesítést meg kell kísérel­nie. Eredménytelenség esetén mind az előzőek szerinti pénz­bírság, mind a rendőrségi közreműködés alkalmazható A rendőrség határozza meg a gyermek átadásának helyét és időpontját. Lakásügyben hozott hatá­rozat végrehajtásánál eltérő rendelkezések érvényesülnek attól függően, hogy az adós elhelyezéséről ki köteles gon­doskodni, illetve a,dott-e azon lakás, amelybe a kiköltözést foganatosítani lehet. A fentiektől függ, hogy a végrehajtó felhívása alapján történő nem teljesítés esetén a bíróság a már. megjelölt pénzbírság vágy rendőrségi közreműködés alkalmazásával kényszeríti ki a teljesítést.. GAZDÁLKODÓ SZERVEZET ELLENI VÉGREHAJTÁS Ha a követelés pénzfizetés­re irányul és mind a jogosí­tott, mind a kötelezett fél gazdálkodó szervezet — a végrehajtás egyéb feltételei­nek megléte esetén — a jogo­sított követelését azonnali be­szedési megbízással érvénye­sítheti. A bíróság (közjegyző) vég­zéssel rendeli él a végrehaj­tást és felhívja az adós bank­számláját vezető pénzintéze­tet az átutalásra, amikor a jogosult nem gazdálkodó szer­vezet. Ha az állami költségvetési szerv elleni végrehajtás ese­tén a pénzintézet fedezet hiá­nya miatt a felhívást nem tudja teljesíteni, akkor az az adós pénzügyi ellátását vég­ző felettes szervhez fordul. Meghatározott cselekmény elvégzésére kötelező határo­zat nem teljesítése során a végrehajtó foganatosítja a végréhajtást. Az önkéntes tel­jesítés elmaradása következ­tében a szerv vezetőjével és a gazdálkodó szervezettel szemben is a már említett pénzbírság szabható ki. Rend­őrségi közreműködés nem al­kalmazható, hanem a felügye­leti szervhez kell fordulni. Ismertetésünkben csupán a főbb és a részben új rendel­kezésekre tértünk ki. DR. NYIRÖ GÉZA, megyei bírósági elnökhelyettes, Szekszárd Pascal, hertz, newton és a többiek így látja a karikaturista 1980. január 1-től teljha­talmú az Sí, vagyis a Systeme International, nemzetközi mértékegység-rendszer amely biztosítja, hogy a tudomá­nyok szakemberei a jövőben egy nyelven beszéljenek. Az Sl-mértékegységek érintik a lakosságot is. Uj fo­galmakat kell megtanulnunk. Igaz, a leggyakrabban hasz­nált mennyiségek mértékegy­ségei nem változnak, ennek ellenére lesz néhány olyan új fogalom, amivel meg kell ba­rátkoznunk. Továbbra is ki­lóra vesszük a húst és literre a tejet. A víz hőmérséklete is 24 Celsius foknál és 297 Kelvinnél lesz kellemes... A tüzelőt viszont nem má­zsában, hanem kilóban, vagy tonnában rendelhetjük, a nyomást nem atmoszférában, hanem pascalban fejezzük ki- Ha eddig a gépkocsigumiba 1,4 atmoszféra levegőt nyom­tunk, ezentúl is ennyit kell bele pumpálnunk, csakhogy pascalban számolva. Egy at­moszféra megközelítően 100 kilopascal, tehát könnyű ki­számítani, hogy 1,4 atmosz­féra helyett 140 kilopascalt kell pumpálnunk. Ha ettől felmegy a vérnyomásunk, akkor ez alacsonyabbnak tű­nik, mint korábban. Ha egy egészséges ember vérnyomá­sa az elmúlt évben 120/70 volt, az idén is ennyi lesz, csakhogy most már ezt is ki- lopascalban fejezik ki, ami annyit jelent hogy 16/9. Egyszerű az egész. És most nézzük, hogyan látja ezt az egész áttérést a karikaturista Nagy János. Iskolai menetrend Befejeződött az utóbbi évek leghosszabb, december 20-tól tartó téli vakációja, s a diákok csütörtökön ismét benépesítették az iskolákat. Az általános és a közép­fokú iskolákban legközelebb a tavaszi szünet kínál némi pihenést, de az ezúttal a szo­kottnál rövidebb lesz: ápri­lis 5-től 9-ig tart. A szünet után az első tanítási nap áp­rilis 10-e. A tanítás az általános is­kolákban legkésőbb június 13-án ér véget, s a középis­kolák negyedikesei május 10-én ballagnak. A középis­kolák alsóbb évesei június 13-án mennek utoljára isko­lába. Az írásbeli érettségik május 19-én kezdődnek, a közös érettségi-felvételi írás­belik időpontja pedig május 26—27. Balázzsal írtam A napokban egyik kollégám kisgyermekével jött be a szerkesztőségbe. A kis Balázs — izgő-mozgó, eleven gyerek — hamar összebarátkozott velünk és tudatta, hogy itt fog addig lenni, amíg érte nem jönnek. Sőt itt is fog reggelizni — a büfében. Hogy ne teljen hiá­ba az időnk, ajánlottam Balázsnak, hogy segítsen ne­kem újságot írni. Azonnal ráállt a dologra és partnerül szegődött. Hát mit is írjunk? — Sanyi bácsi, írjük meg azt, hogy csúsztunk lefelé a lejtőn a szánkóval, az fölborult, a Boglár leesett ró­la, megütötte a fenekét és sírt. De nem azért sírt, mert annyira fájt neki, hanem azért, mert kényeskedő. A poén óriási. Bárki láthatja. Rajtam ugyan nem tükröződhetett valami nagy lelkesedés, mert újdonsült kollégám egy kicsit lejjebb vette lelkes hangerejét,, Aztán mikor az is kiderült, hogy a szánkó felborulá­sában Balázsnak óriási, mondhatnám döntő — feldön­tő — szerepe volt, akkor közös beleegyezéssel elálltunk a téma megírásától. Ezzel aztán ránkszakadt a témátlanság és a gondo- lattalanság gyötrő kínja. Balázs idegesen matatott apró keze vaskos ujjaival az írógépen — bár írni nem tud — hátha egy jó leütés, egy-két szerencsésen egymás mellé biggyesztett betű átsegít minket a holtponton. — Valami érdekeset találjunk ki, ami nevetséges és sok embert érdekelt — töröm meg tépelödésünket. És íme. nem mindennapi közérdekűségről tanúskodó öt­lettel áll elő Balázs. — írjuk meg azt, hogy két hónapja jött az új ovo nénink és még mindig nem tudja a gyerekek nevét. Csak úgy odakiabál, hogy „ne szaladgálj, te gyerek”, „ne beszélgess, te lány”, ne lökdösődj, te kék kabátos’^ Az én nevemet, meg a Béláét, meg a Gáborét azt tud-jy, ja már, mert mi vagyunk a legrosszabbak. ,9Xg íme ezt írtuk Balázssal. , «-tói) 59m

Next

/
Thumbnails
Contents