Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-10 / 7. szám
e* KÉPÚJSÁG 1980. január 10, NSZK kulturális hét Az NSZK kulturális hete alkalmából kiállítás nyílt Budapesten „Német művészeti irányzatok 1890—1920 címmel. A képen: Ernst Barlach: A halál című szobra. (Képtávírónkon érkezett). Kastélyfelújítás Az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei eredeti szépségében állítják helyre a lovasberényi Cziráky-kas- télyt. A kastélyt a XVIII. és a XIX. században építették. Hetven szobor Újabb képzőművészeti alkotásokkal gazdagodik az idén Budapest és az ország számos más települése; több mint hetven szobor, illetve szoboregyüttes készül el a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat műtermeiben. Az új alkotások egy részét felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére avatják fel. A városligeti műtermekben az utolsó simításokat végzik Marton László nagyméretű bronz szoborkompozícióján, amelyet Rúzsa községben állítanak fel. Kunfehértó főterére kerül Rétfalvi Sándor monumentális felszabadulási emlékműve, Garára pedig Szathmáry Gyöngyi három- figurás kőszobra. Kőből formált alkotást helyeznek el Aszódon is, Papachristos Andreas alkotását. A magyar és a horvát nép életét idézi a barcsi határállomásra készülő hatfigurás kőkompozíció, Gyurcsek Ferenc szobrászművész alkotása. Még e félévben helyére kerül Vígh Tamás esztergomi millenniumi emlékműve- is, amely egy hatalmas kőszekéren álló négyméteres figurát ábrázol. A Kálvin téri aluljáró dísze lesz Illés Gyula 28 négyzetméteres reliefje, s Győrbe kerül Melocco Miklós gránitból készült két méteres Radnóti-szobra. Bronzba öntik a közeli hetekben Csikai Márta táncoló című alkotását, amely Zalaegerszeg egyik terére kerül. Az idén Borsos Miklós három alkotását készítik el a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál. Budapest köztereit ékesíti majd a Kossuth- díjas művész Beethoven és Kassák domborműve, s Szentes város dísze lesz Horváth Mihály portréja. A nemrégen elhunyt Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrász alkotását, Bethlen Gábor mellszobrát Hódmezővásárhelyen állítják fel. Varga Imre Veres Péterről készített mellszobra Debrecen, Liszt Ferenc portréja pedig Mecsek- nádasd tulajdonába kerül. Vietnami est a tv-ben Első alkalommal rendez a Magyar Televízió Vietnami estet. Ma fél héttől csaknem három órás műsorban mutatja be a 2-es csatornán a sokat szenvedett ország életét. A vietnami est háziasszonya Vu Kim Tien, aki a rendszeres vietnami televíziózás megindulása, 1976 óta bemondó. Magyar partnere Kudlik Júlia lesz. ÜlTflMEOBCKflSI W nrflBfld Testvéri apu nkban, a Tam- bovszkaja Pravdában lapozgatva olvastuk többek .között a következőket: Kotóvszkban igen népszerű -a hanglemez, tár. A hangilemeztárait a városi Komszomol-bizottság segítségével hozták- létre. A lemezek és felszerelések beszerzéséhez szükséges anyagi eszközöket a város fiataljai teremtették elő. A fiatalok a kommunista szombatokon végzett munkájukért járó munkabért ajánlották fel magnetofonok, lemezjátszók, erősítíők, lemezek vásárlására. A hanglemeztár igen népszerű. Rendszeresen összejönnek a fdataloik és különböző témájú zenéből összeállításokat hallgatnak esetenként. Mint. a rövid tudósításból kiderül: december 7-én Tolna megyéből különböző hangfelvételeket 'kaptak a ko- tovszkiak. Testvérmegyénk fiataljai a jövőben a zenén keresztül is betekintést nyerhetnek a magyar nép kultúrájába, életébe, érzelemvilágába. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Új profil Pusztaszabolcson címmel közöl tudósítást a lap. A tudósításból kiderül: a Veszprémi Mezőgépgyár pusztaszabolcsi gyáregysége ma már ki tudja elégíteni az egész mezőgépipar igényét műszaki gumiárukból. A tudósító az 1976-os döntésről megállapítja: a gumiüzem létesítése igen jó és hasznos döntés volt. Sokféle gumiárut termelnek, de várják a tröszti vállalatok további igényét is, mert kapacitásuk az új gépek beérkezésével tovább növekszik. Fejlődésükre jellemző: három évvel ezelőtt még csak 25 millió, tavaly már 174 millió volt az össztermelési értékűik. A gyár vezetői bíznak abban, hogy 1980-ban gumi- árukapacitásukat és nyereségűiket is tovább bővíthetik. Ehhez minden feltétel adott. Gyártmánykatailógus készítéssel, szabványosítással a gazdaságosság még továbbnövelhető. Nem könnyű a pusztaszabolcsiak feladata: új profilt honosítanak meg az egész népgazdaság számára. Dunqntmt napló Pontos szállítás, jó minőség. Szovjet elismerés a MECHLABOR pécsi gyárának. Stúdiómagnetofonok Indiába? Már a címek is sokmindent elárulnak. A tudósításból megtudjuk: elismerést kapott szovjet partnerétől a pontos szállításokért és a stúdiómagnetofonok kifogástalan minőségéért a Mechanikai Laboratórium pécsi híradástechnikai gyára. A szovjet partner teljes egészében elégedett a pécsi gyár kintiévé szakembereinek munkájával is, akik a moszkvai olimpia eredményközlését szolgáló stúdiómagnetofonokat a helyszínen állítják üzembe. A pécsi gyár egyébként is eredményes évet zárt. Az évi termelési értéke 330 millió forint volt, 30 millióval több a tervezettnél. Tavaly 1400 különböző típusú stúdiómagnetofont készítettek, s úgyszólván az egészet exportálták. A legnagyobb tételt az olimpiai szállítás tette ki, 757 stúdiómagnetofont küldtek a Szovjetunióba. A pécsi stúdiómagnetofonok eljutottak Csehszlovákiába, Lengyelországba, Bulgáriába, Vietnamba, Albániába, Kínába is. A pécsiek újabb piacokra is be kívánnak tömi. Reményteljes tárgyalások folynak Indiával például, ahol komoly érdeklődés mutatkozik a pécsi stúdiómagnetofonok iránt. SQMOGM"^ A Somogyi Néplap: Munkaversenyformák 1980-ban, Az új .követelmények szerint, A minőségen a hangsúly címmel közöl tudósítást a munkaversenyrőL A tudósító megállapítja: a szocialista munk'aversenyben rejlő lehetőségek még jobb kihasználására, körültekintőbb szervezésére is szükség van a megye termelőszövetkezeteiben ahhoz, hogy maradéktalanul megvalósulhassanak az új évben záruló ötéves terv céljai. Ezt szem előtt tartva állította össze az 1980-as versenyformákra vonatkozó javaslatát a megyei tsz-szövet- * ség. A versenyek feltételei között a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a minőség, az önköltség mérséklése, valamint az eszközök kihasználtsága. Az energetikusok versenyében az egy kW-óra villamos energia tarifadíj minimuma az értékelés fő szempontja. E verseny kiírása mellett elhangzott olyan javaslat is, miszerint szakértők bevonásával vizsgálja meg a tsz- szövetség egy általános energiagazdálkodási verseny meg-, hirdetésének lehetőségeit, feltételeit. A már hagyományos kuko- ricatermelési versenyben csak az a gazdaság remélheti a 10 ezer forintos díj elnyerését, amelyik képes mérsékelni a termelés szűkített önköltségét. A sertéstenyésztőik ösz- szehasonlításánál első helyen az 1 kiló értékesített súlyra jutó abrakifelhasználást értékelik. A juh tenyésztők számára javasolt versenyben néhány látványos szám mit sem ér, ha az ágazat egésze nem nyereséges. Itt a 100 anyára jutó bárányszaporulat, Illetve értékesítés növelése a fő követelmény. Nem újítás áz újítási verseny. Az első három újító közösség az idén is tízezer forintot kap.. PETŐFI NÉPE Hogyan lehet gazdaságosabban termelni? — ez a kérdés foglalkoztatja az új esztendő kezdetén a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárának vezetőit és dolgozóit is. A gyár vezetői az ár- költségnyereség összefüggéseit vizsgálva megállapították, hogy termékcsoportjaiknál négy fő lehetőség kínálkozik a nyereség növelésére. Az első két út nem járható: a nyolc-tíz százalékos áremelés, illetve a mennyiség növelése. Maradt tehát a harmadik: az úgynevezett változó költségek — ide tartozik az anyag, az energia — lehetőségének a kihasználása. A nyereség megkétszerezéséhez ezeket a költségeket 12—14 százalékkal kell mérsékelni. Mivel a műszaki előkészítéskor ezt tudják leginkább befolyásolni, ennek a nyereségnövelő lehetőségnek a .kihasználására nagy gondot fordítanak. Napjainkban a korábbiaknál is nagyobb jelentősége van a műszaki fejlesztésnek, mert ez a leggyorsabban megtérülő befektetés. A kiskunhalasi gyárban példa is van erre. A keretes csőállvá- nvok előállításának fejlesztésére körülbelül 700 ezer forintot fordítottak. Ettől az intézkedéstől egy év alatt 4 milliónál is több hasznot várhatnak. Híres könyvtolvajok A könyvtolvajok már az ókorban feltűntek, egyidőben az első könyvgyűjtemények keletkezésével; egyes műveket észrevétlenül tulajdonítottak el, másokat kölcsönvettek és „elfelejtettek” visszaadni. A könyvtárak természetesen megpróbáltak védekezni ellenük. Például a XV. században egyházi átokkal sújtották a Vatikáni Könyvtár tolvajait, azokat is, akik a kölcsönvett köteteket nem adták vissza. Ezzel egyidőben Velence úgy határozott, hogy a San Marco Könyvtárban csak úgy lehet könyvet kölcsönadni, ha éhhez a szenátus tagjainak háromnegyede hozzájárul. A mai könyvtárak különféle módon óvják anyagukat a könyvorzóktól, de a teljes biz- t%nságot csak olyan rendszabályokkal lehetne elérni, amelyek az olvasók jelentős részét elriasztanák a könyvtár igénybevételétől. Az igazi veszedelmet azonban nem ezék a kis stílű tolvajok jelentik, hanem azok az agyafúrt, lelkiismeretlen, művelt emberek, akik tömegesen tulajdonítják el a legértékesebb műveket. Az alábbiakban az ő működésükből idézünk fel néhány érdekes esetet. A XV. század végén a kölni patríciusok gyűjteményeiből számos könyv tűnt el, sokáig nem gyanakodtak senkire. Egyszer azonban az egyik szenátor háza kapujában találkozott fia tanítójával, Silvanus magiszterrel és észrevette, hogy köpenye alól egy elefántcsontba kötött, díszes kiállítású Biblia esett a földre. Silvanus rögtön védekezni kezdett: nem akarta eltulajdonítani a kötetet, csak a szövegét akarta összehasonlítani egy, a tulajdonában levő kézirattal. A szenátort nem elégítette ki a magyarázat; a tolvajt elfogatta. A vallatásánál kiderült, hogy a sok házba bejáratos magiszter 462 díszkötésű kódexet csempészett ki, s ezeket különböző városokban eladta. A kölni tanács szigorú megtorlást hozott: a tolvajt 1492. szeptember 2-án felakasztották. Nagy Frigyes Voltaire ajánlására egy Jacques Milvaux nevű francia könyvtárost alkalmazott. A cselédeknek, akik Milvaux-t gőgössége, fenríhéjázása miatt utálták, feltűnt, hogy gyakran küld terjedelmes csomagokat Párizsba. Feljelentésükre a postán kibontottak egy küldeményt, s ez tele volt az uralkodó ritka kézirataival. Nagy Frigyes megelégedett azzal, hogy hűtlen alkalmazottját kitoloncoltatta, de Franciaországban nem voltak ilyen enyhék, Milvaux hétévi börtönt kapott és a potsdami kéziratokat visszaküldték tulajdonosának. A legnagyobb könyvtolvaj címet kétségtelenül a hosszú nevű Guillaume Brutus Icile Timoleon Libri-Carucci della Sommaia gróf érdemelte ki. Ragyogó képességei voltak, már 1822-ben, 19 éves korában .matematikát tanított a pisai egyetemen és sokra becsülték, mint a régi kéziratok szakértőjét. 1831-ben francia földre menekült, állítása szerint azért, mert egy hazafias összeesküvésbe keveredett és erre rájöttek, ellenségei szerint azért, mert kiderült, hogy sok könyvet tulajdonított el az egyetem könyvtárából. Párizsban szívesen fogadták, rögtön kinevezték a College de France professzorává, tíz évvel később pedig a kéziratok katalogizálásával foglalkozó bizottság elnökévé. A vagyontalan gróf hatalmas könyvtárat gyűjtött össze; ennek egy részét nyilvános árverésen értékesítette. s ebből 100 000 frank bevétele származott. Emellett 8000 fontért 1923 kéziratos kötetet is eladott. Sokan gyanították hogy ezek a művek azokból a könyvtárakból származnak, amelyeket Libri-Carucci hivatalos minőségében felkeresett, sőt vizsgálat is indult ebben az ügyben. A vizsgálóbíró sok terhelő bizonyítékot tartalmazó jelentését azonban Guizot miniszterelnök, a gróf barátja elfektette és csak 1848-ban, a februári forradalom után találták meg. A gyanúsított óvatos volt, a forradalom kitörésekor 18 láda könyvvel Angliába utazott. Távollétében, Párizsban tízévi kényszermunkára ítélték, de az angolok nem adták ki, sőt engedték, hogy könyveiből tíz olyan árverést rendezzen, amelyre egész Európából tódultak a bibliofilek. Büntetlenül halt meg 1869-hen. Alois Pichler német egyháztörténészt 1868-ban Szentpétervárra hívták meg cári könyvtárosnak, s ott rövid időn belül 4000 kötetet lopott el. ö már nem úszta meg büntetés nélkül. 1871-ben Szibériába deportálták és ott is hunyt el. A berlini állami könyvtár zenei osztályának vezetője, dr. Krüger-Riebow 1950-ben a két Németország közti feszült viszonyt használta ki bűnös céljaira. A gyűjteményből Mozart, Bach, Mendelssohn, Beethoven és más zeneszerzők számos kéziratát tulajdonította el és a Német Szövetségi Köztársaságba vitte. Az ottani vámhivatal gyanút fogott a sok kézirat láttán és hívatta a rendőrséget. Krüger azzal védekezett, hogy a magával vitt kéziratok az NSZK-t illetik és ő csak azért hozta el őket, hogy jogos tulajdonosának adhassa. Vallomásának hitelt adtak, ő azonban a bonni Beethoven Archívnak csak zsákmánya kisebb részét adta át, a többit eladta francia, svájci és amerikai gyűjtőknek. A sikertől magabiztos lett és éveken át rendszeresen fosztogatta a nyugatnémet könyvtárakat. Csak 1959-ben kapták rajta. Enyhe ítéletet kapott, másfél évi fogházat. Berlinben a lopást éveken át nem fedezték fel, mert Krüger nagy gondossággal járt el, minden elvitt kézirat helyére cédulát tett. így például egy karton jelezte, hogy Richard Strauss leveleit átadták a zeneszerző fiának. A Beethoven Archív sokáig hallgatott az ügyről, mikor azonban a tárgyaláson kiderültek a hűtlen könyvtáros lopásai, kénytelen volt Visszaszolgáltatni az eltulajdonított berlini anyagot. Magyarországon a legnagyobb szenzációt a Csontossi-ügy keltette. 1892-ben megállapították, hogy az Országos Széchényi Könyvtárból 36 kódex, 9 ősnyomtatvány, Kazinczy-, Csokonai- és más kéziratok hiányoznak. Az eltűnés ténye kapóra jött az ellenzéknek, heves támadást indított, s a múzeumi anyag ellopását, hanyag kezelését megpróbálta Pulszky Ferenc igazgató és rajta keresztül az egész kormány megbuktatására felhasználni. A botrány elsimítására a minisztérium igyekezett bebizonyítani, hogy a történtekhez sem Pulszkynak, sem a kormánynak*nincs köze. Bűnbakot kerestek, s ezt Csontossi Jánosnak, a kézirattár vezetőjének a személyében találták meg. Öt tették mindenért felelőssé. Noha Csontossira, aki ekkor már Európa-hírű kódexszákértő volt, semmit sem tudtak rábizonyítani, mégis elbocsátották azonnali hatállyal. Az ítélettel tudományos pályáját is kettétörték. A tolvaj személyére csak 20 évvel később derült fény, mikor az egyik volt raktárkezelő özvegyénél előkerült a hiányzó 736 múzeumi egység. Mindmáig rejtély azonban, hogy miért lopta el a raktáros a sok milliót érő ritkaságokat, mert értékesítésüket meg sem .kísérelte. VÉRTESY MIKLÖS
