Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-10 / 7. szám

1980. január 10. Képújság 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Pophírek A Sweet-együttes Brian Connollyval (balról), aki az elmúlt évben kivált a ze­nekarból. H ul Iá mvötf g yben a .hetve­nes évek egyik legjelentősebb slágerrock együttese a Sweet. A zenekar a Chinn/Chapman szerzőipárossal jutott el sike­reinek csúcsára. A tagok közül az elmúlt év februárjában kivált Brian Connolly énekes, azóta szó­listaként dolgozik. Briannak azonban úgy lát­szik pedhsorozata van. Két­szer súlyos balesete volt és szólókarrierjében sem halad előre. Néhány hónappal ezelőtt bemutatta első dalát, ennek ellenére a lemezpiacon nem jelent meg. Briannak nehéz­ségei voltak a lemezstúdiók- kal. Később, Londonban si­került felvenni néhány dalt, amely első nagylemezének a Ten Years BC-nek az anya­ga lesz. Legnagyobb nehézsé­get a zenészek és techni'ku- sqk hiánya okozta, amire Briannak a Sweetnél nem kellett gondolnia. A másik három tagnál' sincs azonban minden rend­ben. Mióta látványos szakításuk megtörtént, Andy, Mick 'és Steve eltűnt a láthatárról. Utolsó daluk a „The big Apple Waltz” nem hozta meg a várt sikert. Amerikai tur­néjukat, látogatók hiányá­ban, néhány koncert után le kellett mondani. Ezután Ka­nadába mentek, hogy elké­szítsék nagylemezüket, amely várhatóan az év elején jele­nik meg. Andy és Mick visz. szatért Londonba, Steve egyenlőre New York-ban ma­radt. Ezek szerint a három tag kapcsolata sem súrlódásmen­tes. Talán az volna a leg­jobb, ha visszahoznák éne­kesüket, de egyenlőre egyez­kedésről nincs szó. Mindkét oldal hangoztatja, hogy nem akarnak egymással dolgozni. * Január 13-án lép ismét a fiatalok elé a szekszárdi Szinkron együttes, akik a kö­zelmúltban estek át az át­alakulás nehézségein. Ábrahám Zsolt, a zenekar vezetője elmondta, hogy mű­sorukra a diszkós ritmus a jellemző, hiszen a fiatalok ezt igénylik. Fellépéseikben lehetőséget adnak most alakuló együtte­sek bemutatkozására, ezzélis színesebbé téve a Szinkron­klub vasárnapi rendezvényeit. összeállította: KINDL GÁBOR A KISZ-taggyíílések elé Az egyén életében éppúgy a visszatekintő, értékelő számadás napjai az új eszten­dő első hónapjai, mint ahogy a nagyobb közösségek, a gyá­rak, üzemek, de éppígy a KTSZ-alapszervezetek életé­ben is. Megyénk több mint 15 ezer KISZ-tagja, a megye hatszáznegyven KlSZ-alap- szervezetében készül az 1974. áprilisi határozat óta rend­szeres éves értékelésre. Arra a taggyűlésre, amely vissza­tekint az elmúlt évi tevé­kenységre, s beszámolóban tükrözi az alapszervezet tag­jainak közös és egyéni mun­káját, amely útmutatást ad a következő mozgalmi év ten­nivalóihoz. Hiszen nemcsak a számadás, hanem a jövőbe mutató tervezés napjai is most következnek. Erről be­szélgettünk Krizsán István­nal, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkárával. — Mi az a feladat, ami va­lamennyi KlSZ-alapszerve- zet előtt áll a jövő terve­zése során? — Nehéz erre röviden vá­laszolni, hiszen a különböző feladatok sokszínű akciókat, programokat követelnek. Ha mégis általánosítva kell az egyik legfontosabb feladatot kiemelnem, akkor beszéljünk arról, hogy a jövőben még az eddigieknél is nagyobb fi­gyelmet kell fordítanunk a KISZ szervezettségének, tö­megpolitikai munkájának, tö- megbefolyásának növelésére. E feladat megoldása pedig elsősorban az alapszerveze­tekre, hárul. Színvonalas, a fiatalok érdeklődésére is szá­mot tartó tevékenységük az ifjúság, mozgalom tartalmi munkája, fejlődésének nélkü­lözhetetlen feltétele, mert a KISZ pozitív értelemben vett „népszerűsítése” elsősor­ban az alapszervezeteken múlik. — Mit tehetnek ezért az alapszervezetek? — A minden évben jelent­kező — népgazdasági, össz­társadalmi igényekből adódó — feladatok mellett a helyi sajátosságoknak megfelelő vonzó programok biztosításá­val erősíteniük, szélesíteniük kell a KISZ-tagság körét, a KISZ befolyását a KISZ-en kívüli fiatalok között. Job­ban figyelembe kell venni a fiatalok szórakozási igényeit. Persze hiba lenne ezeket el­ső helyre tenni, de része kell, hogy legyen ez is a KlSZ-alapszervezet egész éves programjának. — Miről szóljanak a beszámolók? — Az elvégzett munkáról. Persze, ahogy a tervezés so­rán is figyelembe vették a különböző határozatokból adódó, részterületekre szóló feladatokat, ugyanúgy a be­számolók is területenként ér­tékeljék az elvégzett munkát. A beszámoló egy kicsit mag­ja kell, hogy legyen a követ­kező év tervező munkájá­nak. Hiszen csak a hibák, az el nem végzett, de szükséges feladatok felismeréséből adódhat a következő évi jó munka. A helyes, jól bevált kezdeményezéseket pedig folytatni kell. A beszámolók alkalmával mind az egyéni, mind a kollektíván végzett munka értékelését szükséges elvégezni. — Menjünk akkor sorba. Milyen területeken, mi­lyen feladatokról beszél­jünk? — A beszámoló, vezető­ségválasztó és tervező tag­gyűlések évente visszatérő szervezeti eseményei az alap- szervezeteknek. Persze helyte­len lenne azt hinni, hogy ez csak a befeléfordulás, csak az önértékelés időszaka a KISZ-alapszervezeteknél. KISZ-tagjaink ilyenkor is igénylik a segítő figyelmet, ilyenkor is nyitottak a társa­dalmi, vagy helyi problémák, gondok felé. Az értékelések­nél — még egyszer hangsú­lyoznám — a legfontosabb a minél mélyebbre ható őszinte elemzés. Az akció- program végrehajtásának el­lenőrzése. Talán egyik leg­fontosabb terület minden akcióprogram vizsgálatakor a gazdasági építőmunkából adódó feladatok értékelése. Ide tartozik a szocialista brigádmozgalomban való részvételtől a településfej­lesztő munkáig nagyon sok minden. Szintén nagyon fon­tos, hogy KISZ-tagjainikat a különböző politikai képzési formákba milyen mértékben tudtuk bevonni. — Tudnál erről megyei adatot mondani? — Természetesen. A me­gye 15 400 KISZ-tagjából 14 800 fiatal részt vesz vala­milyen politikai képzési for­mában. — Térjünk akkor vissza a beszámolókhoz... — Nem maradhat ki egyet­len értékelésből sem, hogy az alapszervezet mit tett a kü­lönböző évfordulók, rendez­vénysorozatok, így a Forra­dalmi ifjúsági napok, a tár­sadalmi, nemzeti, és nemzet­közi ünnepeink sikeres meg­szervezéséért az adott köz­ségben, vagy munkahelyen. A KISZ-nek megalakulása óta célja a fiatalok művelt­ségének fejlesztése E terü­leten még mindig vannak tennivalóink éppúgy, mint az Edzett ifjúságért tömeg- mozgalom terén. Szép ered- ményeket értünk el mindkét területen, de ezek megőrzé­se, továbbfejlesztése vala­mennyi KISZ-alapszervezet napi tennivalói közé tarto­zik. — A tervezésnél mi le­gyen az alapvető szem­pont? — Az alapszervezetek kö­vetkező mozgalmi évi mun­kájának alapjai a társadalmi igényekből adódó feladatok kell, hogy legyenek. Ez ma­gába foglalja az össztársadal­mi igényeket éppúgy, mint a feladatok megvalósítói, a fia­talok igényeit. Azt hiszem, KISZ-tagjaink egyre jobb tárgyi és személyi feltételek mellett dolgozhatnak, így le­küzdhetőek a még meglévő gondok, problémák is. — Mire gondolsz? — Arra, hogy évente visz- szatérő gondunk például az egyéni munka értékelése. Az egyéni vállalások néhol még mindig sablonosak, nem elég­gé irányulnak a közösség legfontosabb célkitűzéseinek megvalósítására. Úgy érzem, ezen a területen a követke­ző hetek eseményei, az érté­kelések, a tervezések és az új vállalások is változtathat­nak. — Köszönjük a beszélge­tést. TAMÁSI JÁNOS A Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat szekszárdi üze­mében nem foglalkoznak arannyal. A táskakereteket, egyéb dísztárgyakat nem ezzel az értékes, egyre drágább fémmel vonják be a galván soron. Az itt dolgozó Kun Béla ifjúsági szocialista brigád mégis aranyra vágyik. Nem magára a fémre, hanem a tavaly elnyert ezüst he­lyet a legjobbaknak járó aranykoszorús brigádkitüntetésre. Fotó: Szepesi Tatán arany Diszkó a Népboltnál Nemsokára éves fennállását ünnepelhetik a fiatalok a Tolna megyei Népbolt Vállalat klubjának. A pincéből va­rázsolt klubteremben pezseg az élet. Hétfőn éppen diszkó volt. Bömböltek a hangszórók, fecsegett a lemezlovas, vil- lództak a színes lámpák, s-a fiatalok a már megszokott módon ropták Boney M. muzsikáját. Zene bábokkal, bábosokkal Bábu, buba, buba, bábu. Ezt a bábozáshoz kapcsolódó, gondolatilag azonos, hangu­lati hatásra mégis különböző két szót ismételgetem ma­gamban, miközben a szek­szárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központ első eme­leti tárlóit nézegetem. Egy külön tárlóban mindjárt meglelem a Musica felnőtt bábcsoport elismerő okleve­leit és díjait. Keddi nap van, A csoport éppen egy kedves kesztyűs mesejátékot próbál. Amíg a próba tart, hevenyészett számvetést készitek az együt­tes eddigi pályafutásáról: 1974. békéscsabai bábfeszti­vál, 1976. Magyar Televízió: „Játsszunk bábszínházát!”, 1977. Helikoni ünnepségek, 1978. Budapest, Bábjátékos majális, 1977-ben volt az együttes történetének legje­lentősebb állomása. A Kul­turális Minisztérium és a Népművelési Intézet „Kiváló Együttes” kitüntető címmel jutalmazta a bábcsoportot. A próba szünetében az együttes alapítójával és veze­tőjével, Schmidtné Wanits Hilda zenetanárral félre­ülünk a terem sarkába. A fo­lyosón a gyerekek Weöres- verseket énekelnek, gitárkí- sérettel. — Ez a megye arról ismert, hogy táncos megye — mond­ja az együttes vezetője. — A táncnak megvannak a hagyo­mányai, a bábozásnak nin­csenek. — A megyei művelődési központ átadásával számítjuk a kezdetet. Az akkori igaz­gató, dr. Vadas Ferenc fel­kért engem — ismerve a zene­iskolában folytatott zenei pantomim kísérletemet —, hogy indítsak el egy zenei jellegű bábcsoportot. Zenei anyanyelvűnk felhasználásá­ból és népszerűsítéséből kezdtem kiindulni, mert a szöveges darabokhoz még nem mertem nyúlni. Egyedül csak a zenei részben voltam biztos. Ehhez tudtam kötni a cselekményt. Az egyik leg­kedvesebb népdaljátékunk a Virág Erzsi volt. Az egész műből összeállítottunk egy kerettörténetet. Úgy éreztem, ezzel a műsorral már bátran átléphetjük a megye határát. * A Musica tulajdonképpen két csoport. De, ez a megálla­pítás így mégsem igaz. Össz­létszámúnk hozzávetőlegesen 25 fő. Ebből 7—8 főt tesz ki az együttes utánpótlása, a gyermekcsoport. A tagok átlag életkora 19— 20 év. Az alapítástól — las­san tíz éve — tagjai lányok, akik az általános iskola 5—6. osztályától kezdve rendszere­sen báboznak. Volt a csoport­nak két fiú tagja is, de ők lassan elmaradtak. Lányos elfoglaltságnak találták a bá­bozást. Azért a férfinem is képviselteti magát három fő­vel. ök a technikai személy­zet, akik egyben zenét is szolgáltatnak. Ismét az együttes vezetője: — Ezután kezdtünk tovább­lépni. Csináltunk egy Tolna megyei feldolgozást. Lénye­gesen nehezebb zenei anyag­gal. Továbbra sem tértünk le a zenei ismeretterjesztés út­járól. Mikrokozmosz soroza­tot csináltunk ezután. Bar­tók Mikrokozmosz sorozatá­nak zongoradarabjaiból állí­tottunk össze egy népmesé­hez szükséges kénét. Nagyon nehéz anyag volt, de úgy megszerették a gyerekek, hogy később műsoron kívül is követelték. * • Egy adat: 1975-ben a báb­együttes elsőként kapott nívó­díjat a zenei ismeretterjesz­tés terén kifejtett munkájá­ért. Közelebbről, a Bartók- feldolgozásokért. * A Musica nem lehet meg zene nélkül. Alapcéljuk és nevük is ezt fémjelzi. A cso­port tagjai zeneileg jól kép­zettek. Játszanak vagy ját­szottak hangszeren, mások énekeltek. Bábtechnikai és zenei szakképzésük biztosí­tott. A próba végeztével félkör­ben kucorgunk a terem sar­kában. Beszélgetünk. A csoport életkorra leg­ifjabb tagját Zsolnai Mártá­nak hívják. 15 éves, óvónő­képző szakközépiskolás, 3 éve bábozik rendszeresen. — Nagyon szeretek báboz- ni és általában beszélni — mondja. — A gyerekekkel is úgy tudom legjobban meg­értetni magam, ha elmondok nekik egy mesét és azt azon­nal el is játszom. Ha leülök egy székre és egy-két bábbal bemutatom, sokkal jobban megértik, mintha csak egy­szerűen elmondanám nekik. Hogy meddig csinálom? Nagy kedvet érzek a bábozáshoz és addig szeretném csinálni, ameddig csak lehet. Munka mellett, óvónőként is. Varsányi Zsuzsa, a tanító­képző főiskola másodéves hallgatója: — Én vagyok a csoportban a legidősebb tag. Egyik osz­tálytársam invitálására jöt­tem el. Akkor ötödikes vol­tam. Azóta itt vagyok. — A bábozást miképpen szeretnék kamatoztatni az is­kola befejezése után? — kér­dezem. Szőke Irén tanítóképző fő­iskolás: — A tanulásban sokkal kö­vetkezetesebb vagyok, mióta idejárok. Kamatoztatni pedig úgy szeretném, miután vég­zek, én is akarok bábcsopor­tot vezetni. Nyárs Veronika: — Tantervi anyag a fő­iskolán a bábozás. Tehát nagyon előnyös, hogy mi ezt csináljuk. Ezenkívül a cso­portból sokan járunk bábos­tanfolyamra is, amelynek célja a C kategóriájú műkö­dési engedély megszerzése. ♦ Utolsó kérdés a felnőtt báb­csoport vezetőjéhez: — Mit vár az együttes tag­jaitól és önmagától a továb­bi munkában? — A gyenge tíz év termé­séből majdnem minden évre esett egy olyan műsor, amely- lyel nemzetközi találkozón vettünk részt. Jól tudjuk, hogy nem lehet megélni a régi babérokból. Sokszor el­gondolkodtam rajta, hogy miért csinálják a bábozást a gyerekek? Jobb jegyet nem kapnak érte. Külön elisme­rést sem. Sokszor már a fel­lépésekre menés is probléma nékik. Hogy mit várok? A csoport tagjaitól először is ugyanolyan kitartást, mint az elmúlt tíz év alatt. Az együt­testől és tőlem azt, hogy megismertessük a megyével, hogy igenis van felnőtt báb­csoport. önmagámtól pedig azt várom, hogy mindazt, amit kitűztem magam elé, megvalósítsam. * A Musica felnőtt bábcso­portot dicsérni felesleges. Munkájúkat csak egyfélekép­pen értékelhetjük. Ha eljá­runk műsoraikra. A Musica felnőtt bábcso­port a megyében van. Tehát: Tolna megyei. Nehézségeik és sikereik úgyszintén. ' SZŰCS LÄSZLÖ JÄNOS

Next

/
Thumbnails
Contents