Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-09 / 6. szám
A NÉPÚJSÁG 1980. január 9. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Gyógynövényszaküzlet Egy „nyugdíjas” így ír: „...Állandóan figyelem az Ön kérdez rovatot, hátha valaki megírja helyettem gondolataimat. Ez idáig nem tapasztaltam, tehát legyen szabad a következő kérdéseket, illetőleg javaslatokat tolmácsolnom : 1. A Skála Aruház több üzlethelységet felszabadított nem lehetne-e végre megyénk székhelyén is egy gyógynövény-szaküzletet nyitni? Miért kell nekünk Pécsre vagy Budapestre utazni egy-egy tasak gyógyfűért? 2. Gondolom, a sok lakáscsere révén több család szívesen elhelyezné régi könyveit egy antikváriumban. Milyen jó lenne ott böngészgetni, könyveket vinni, hozni. Vajon megyénk nem tudna létesíteni egy antikváriumot, esetleg kávézóval házasítva? 3. A 8-as és XO-es autóbusz vasúti megállója miért olyan mostoha, az ott ácsorgó utasok nem érdemelnek meg egy padot, mint a túloldalon várakozók? Nagyon kellemetlen a falat támogatni, s közben nézni, hogy a vasúti vendéglő előterében a ,jól feltöltött dolgozók’ elnyúlva alszanak a padokon.." A 'kérdéséket Székszárd város tanácselnökének, dr. Nedóik Pálnak továbbítottuk, aki a következőket válaszolta: ....Gyógynövény-szaküzlet l étesítésére megállapodást kötöttünk a HERBARIA Országos • Gyógynövényforgalmi Vállalattal. A Várköz presz- szó és a fotózó közti megüresedett helyiséget rendelkezésükre bocsátottuk, várhatóan az idei év első f elében a szak- üzletet megnyitják.. Antikvárium létesítése ügyében érdeklődtünk a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnál. Tájékoztatásuk szerint elképzelhető egy antikvárium megnyitása. Ehhez azonban az igényeket előbb fel kell mérni. A javaslatot mindenesetre köszönjük. A tanács költségvetési üzeme a városiban lévő autóbuszmegállóhelyek többségéhez — így a 8-cas és 10-es megállójához is — padokat rakott. A levélíró problémáját feltehetően az okozza, hogy a szomszédos vasúti vendéglőben időzök a padokat saját kényelmük érdekéiben a buszmegállótól néhány méterre eltávolították. A padok naponkénti intézményes visszaszállításáról sajnos nem tudunk gondoskodni, ezt leginkább az utazóközönség tehetné meg...” Bőrtömítő Öcsényfoől özvegy Morvái Jenőné kérdezi: „Szíveskedjenek tanácsot adni, hol lehet gázpalackhoz tömítőt kapni? Hónapok óta sem Szekszárdon, sem a környékén nem árusítanak. Nem rendel a kereskedelem? A gáztűzhelyet nap mint nap használjuk, s ehhez a fontos .alkatrészhez’ nem lehet hozzájutni...” A levelet a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat pincehelyi üzemegységének küldtük .meg, ahonnét Kovács József üzemegység- vezető válaszát az alábbiakban közöljük: A nyomáscsökkentőkhöz szükséges bőrgyűrűkét a Volán vállalat .pincehelyi kirendeltsége szállítja ki a cseretelepekre úgy, hogy azt .havonta üzemegységünktől 'felvételezi. A.bőrgyűrűk átadása a palackszállítással egyidejűleg készpénz ellenében történik, a cseretelep-kezelő igénye szerint. Üzemegységünk közvetlen bőrgyűrűeladással nem^ foglalkozik, azt csak a Volán szállítási kirendeltsége végzi. Bőrgyűrűt Szekszárdon az Otthon Áruház tüzeléstechnikai osztályán, vidéken a vasműszaki boltokban forgalmaznak. Kocsirendezés Sümegi Jánostól, Decsről kaptuk a következő levelet: ....Autóbusz-vezető vagyok, i gen kellemetlen számomra az, hogy a vasúton a közúti közlekedés csúcsidejében — 15.30—17 óráig — végzik a kocsirendezést. Többször előfordul, hogy 15—20 percig kell várakozni. Az autóbusznak menetrend szerint kellene közlekedni, de ez sok esetben lehetetlen. Állandóan takarékosságról beszélünk, s nemegyszer 50—60 gépjármű rostokol a sorompó előtt Ügy tudom, hogy 10 percig lehet zárva tartani a sorompót. Ha a tolatás tovább tart, közben nem lehetne átengedni a járműveket? A tolatást nem lehetne az északi oldalon rendezni, mivel, hogy ott felüljáró is van?” Sümegi Jários levelét a Magyar Álilamvasutak Vasút- igazgaitóságának Pécsre továbbítottuk, ahonnét Mészáros András vasútigazgató-he- lyettes válasza a következő: „...A panaszos által jelzett időpontban fontos Vasútüzemi érdekből vált szükségessé az útsorompó húzamosabb ideig való zárva tartása. Székszárd állomáson a Tol- na-Mözs felöli oldalon megépült közúti felüljáró sajnos a pályaszíntbeli útátjárókat teljes mértékben nem mentesíti. Részben vonatközlleke- dés, részben pedig a szállító- felek érdekéit szolgáló kocsi- beállításolk szükségessé teszik az útátjáró huzamosabb ideig történő zárva tartását.. Figyelemmel a nagy közúti forgalomra, az útátjárók — elsősorban közúti csúcsidőben történő — zárva tartása időtartamának fokozott ellenőrzésére intézkedtem...” T elefonszámunk: 12-284 Mi VÁLASZOLUNK Császár István: Ötödik szimfónia Este kilenc után beültünk Ferivel az ebédlőbe tévét nézni. Rajtunk kívül csak két-három ember volt a helyiségben. A többség kint cigarettázott az előtérbe, csoportba verődve. Várták a tíz után kezdődő olasz filmvígjátékot. Pillanatnyilag Herbert von Karajan vezényelte Beethoven ötödik szimfóniáját. Ez űzte ki őket cigarettázni. — Mi van a tévében? — kérdezte Feri, amikor az előbb elhaladtunk közöttük. — Valami démoll — mondta az egyik — menj be, Ferikém, éppen neked való. Kedveskedő lenézés és talán egy kevés szánakozás is volt ebben a hangban. Nevették is néhányan. Feri ugyanis egy mihaszna festő. Még ha szobafestő lenne... De képeket fest, itt az állami gazdaságban, ahol mindenki dolgozik, még én is, a testmozgás kedvéért fákat ültetek, kapálok, pedig én is egy mihaszna vagyak — íróban. Ráadásul Feri képei itt senkinek sem tetszenek túlságosan, mert olyan démoll-szerűék. Hallgattuk a zenét az ebédlőben, néztük a zenészeket és Í Karajánt, ahogy magas nyakú fekete pulóverben vezényelt, szinte végig behunyt szemmel. Közben eszembe jutottak azok az ismerőseim, akik átko- zódva szidják az úgynevezett „egyszerű emberek” művészet- ellenességét, vagy inkább művészetgyűlöletét. Egy zenerajongó asztalos barátom például azt mesélte fogcsikorgatva, hogy a munkatársai rohanvást elzárják az egyébként állandóan ordító rádiót, amint olyasmit hallanak, hogy Brahms, Schumann, vagy hegedűverseny, vonósnégyes. Különösen a vonósnégyes serkenti őket azonnali cselekvésre. Vannak emberek, akik már megkedveltek néhány operát, de a vonósnégyeséktől irtóznak, mint a tűztől. Számomra az az elgondolkodtató, hogy ezek az emberek anélkül utasítanak el maguktól zenét, képet, könyvet, hogy valaha is meghallgatták, megnézték, elolvasták volna. És az indulataik éppen olyan hevesek, mint azoké, akik „primití- vek”-nek nevezik őket. Munkásszálláson láttam egy középkorú vagányt, aki miközben az elhallgattathatatlan hangszóróból Csajkovszkij- zene szólt, tajtékozva hánykolódott az emeletes ágyán, és azt ordítozta, hogy az ilyesmi csak az agyalágyultaknak tetszik, csak azok hallgatják olyan pofával, mint egy beteg kuvasz, de ugyanúgy nem értik, mint ő, mert ennek nics értelme, az ilyen zagyvaságot naplopó hülyék találták ki, naplopó hülyék számára. Ahogy észrevéttem, ezek az emberek a szimfóniával, vagy éppen a Feri képeivel kapcsolatban már eleve valamiféle „úri huncutság”-ot sejtenek, vagy talán megérzik ezeknek a műveknek azt a közönségét, amelyik egy tőlük idegen világban él, nem ismerve az ő életüket, gondjaikat, de annál jobban ismerve a mindenféle démollakat. „Persze, ha egy vagon cementet kell kirakni, akkor nem ők hordják kettesével az ötven kilós zsákdkat. Pedig az az igazi művészet!” A zenekar az utolsó tételbe kezdett. Kintről bejött a mindig tréfálkozó Kálmán. Magas, nagycsontú testével lezökken a- székre. Furfangosan mosolyogva nézte a képernyőt. Éppen egy sor gordonkást mutattak. — Odianézz, édesapám, hogy húzzák a brúgót! — mondta és utánozta őket. — Hogy cifrázzák, az anyjuk keservét! Nézd, az meg a szemét is lehunyja, úgy integet. A trombiták! Figyeld, hogy regyegtetik. össze lehetne gyűjteni tőlük öt hordó trombitanyálat. iMár csak félig figyeltem a zenére. Kálmán ugyanannyira érdekelt. Egyidejűleg vannak, egymás mellett, és ki merné megmondani, hogy melyik a fontosabb... Mit jelent a károsult nem vagyoni kára ? Jó néhány jogerős bírói ítélet is igazólja már, hogy a Polgári Törvénykönyv legutóbbi módosításakor (1977- ben) indokoltan került a károkozásért való felelősség új szabályai közé a nem vagyoni kárök megtérítésének a kötelezettsége is. A jogszabály most előírja, hogy „a károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti”. Az ilyen következményeket rendszerint szakértők meghallgatásával állapítja meg a bíróság. A joggyakorlatról az Országos Igazságügyi Orvostani Intézetben konkrét ügyek kapcsán érdeklődött az MTI munkatársa. Egy 16 éves ipari tanuló közlekedési baleset vétlen áldozataként mindkét alsó végtagjára megbénult, izomereje minimálisra csökkent, fogókészségét elvesztette. Az orvosszakértő megállapította, hogy a károsult véglegesen, száz százalékosan rokkant, minden alapvető életműködéséhez segítséget igényel. A bíróság ezért teljes egészében helyt adott a keresetnek, és jogerősen 230 ezer forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg neki. Az igényelt összeg, mint pénzbeli kárpótlás — hangzik az ítélet — így is csak kis mértékben szolgálhat nem vagyoni kára enyhítésére, különös figyelemmel fiatal korára. Egy másik ügy felperese szintén közlekedési baleset miatt combnyaktörést szenvedett, s ezért több hónapig állt gyógykezelés alatt. A balesettel okozati összefüggésben lévő betegállománya idején szívinfarktus miatt is kórházi ápolásra szorult. Két hónapon át ágyban fekvő beteg volt, majd további hat hónapig csak szobában mankókkal, illetőleg bottal tudott mozogni. Keresetében 15 ezer forint nem vagyoni kár megállapítását kérte, arra hivatkozással, hogy a balesettel összefüggő moz- gásképtelensége, később pedig mozgáskorlátozottsága a társadalmi életben való részvételét lehetetlenné tette. Orvosszakértői vélemény alapján a bíróság megállapította, hogy a combnyaktöréssel kapcsolatban kóros elváltozás nem történt, s a nyolc hónapi mozgáskorlátozottság nem számít a felperes életét tartósan megnehezítő időszaknak, ezért a vagyoni káron felüli követelés megítélésére nincs jogalap. A módosított Polgári Törvénykönyv szóban forgó felelősségi szabályát csak azokban az esetekben alkalmazzák, amelyeknél a károkozó magatartás a törvény 1978. március 1-i hatályba lépése után történt. Az igazságügyi orvosszakértök azt is elmondták, hogy a bírói gyakorlat a szocialista humanizmus elvét figyelembe vevő, a társadalom erkölcsi értékítéletével találkozó, józan mértéktartás alapján formálódik. í-íK-SJ A fenyő fűrészáru I : felhasználásának í korlátozásáról szól a mezőgazdasági és 5 élelmezésügyi mi- aiszter 21,1979. (XII. 6.) MÉM számú rendelete, amelynek hatálya az állami vállalatokra, szövetkezetekre, gazdasági társulásokra, költségvetési szervekre és kisiparosokra is kiterjed, s amely szerint belföldi- rendeltetésre a-jogszabály mellékletében felsorolt termékek, szerkezetek gyártásához fenyő fűrészáru nem használható fel. . így nem használható fel fenyő fűrészáru — többek között — kerítés, korlát, lambéria, faház, stb. gyártásához. Áz 1980. január hó 1. napján hatályba lépett rendelet szerint annak megszegői fegyelmi vétséget, szabálysértést vagy bűncselekményt követnek el. (Megjelent a Magyar Közlöny 1979. évi 85. számában.) Az idegenvezetésről szóló korábbi jogszabályt módosítja a belkereskedelmi miniszter 22/1979. (XII. 6.) BkM. számú rendelete, amelyből itt csupán a következőket idézzük: „Az idegen- vezetőt foglalkoztató szerv köteles az idegenvezető tevékenységét ellenőrizni.” A rendelet, amely ugyancsak a Magyar Közlöny 1979. évi 85. számában olvasható, kihirdetése napján — 1979. december 6-án — hatályba lépett. „A vízhasználó a mező- gazdasági vízhasznosítási célokra részére biztosított vízért ... díjakat köteles fizetni” — mondja ki az Országos Vízügyi Hivatal elnökének 5/1979. (XII. 14.) OVH—ÁH számú rendelkezése. A mezőgazdasági vízhasznosítási célokra biztosított vízért járó díj alapdíjból és változó díjból tevődik össze, alapdíjat az öntözéssel, illetőleg tógazdálkodással hasznosítható terület után, változó díjat az öntözéshez ténylegesen felhasznált, illetve a tógazdálkodáshoz ténylegesen felhasznált víz mennyisége után kell fizetni. A rendelkezés melléklete tünteti fel a vízhasználókra megállapított egyedi alapdíjtételeket. A rendelkezés a Magyar Közlöny 1979. évi 87. számában jelent meg és 1980. január 1. napján lép hatályba. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Könnyűipari Értesítő 1979. évi 23. számában megjelent, a gazdálkodó szervezetek szerződési fegyelmének javításáról szóló irányelvekre, amely irányelvek szerint a megalapozott, tervszerű gazdálkodás egyik feltétele a kooperációs kapcsolatban álló vállalatok közti együttműködésben a szerződési fegyelem erősítése. Megállapítják az irányelvek, hogy a vállalatok nem élnek megfelelően az előszerződés nyújtotta lehetőségekkel, az anyaggyártóknál és készletezőknél gyakori, hogy a rendelések igazolására indokolatlanul hosszú határidőket tűznek ki, de előfordul az is, hogy ' a vállalat egyáltalán nem is ad visszaigazolást, hanem csak tájékoztató vagy jogilag értéktelen közléseket tesz, ami arra utal, hogy elzárkózik a gazdasági kapcsolatoknak megfelelő szerződések létrehozásától, jelentős azoknak a szerződéseknek a száma, amelyek nem az eredeti megállapodásnak megfelelően mennek teljesedésbe, és igen gyakori, hogy a vállalatok a másik fél szerződésszegése folytán őket megillető követeléseket (kötbér, kártérítés, szavatossági igény, stb.) nem érvényesítik, sőt nyilvántartásuk pontatlansága folytán nem is tudják, hogy ilyen követelésük keletkezett. A szerződésszegésen alapuló igények érvényesítése kötelező, ha az ellenszolgáltatás teljesítése egészben vagy részben az állami költségvetésből történik. Az irányelvek szerint is: „Az igazgató személyes felelőssége mellett a vállalat kereskedelmi és jogi szakembereinek szintén kiemelt feladata a jogszabályoknak, a népgazdasági és vállalati célkitűzéseknek megfelelő szerződési rend és fegyelem kialakítása és biztosítása.” DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Új optikai leszállító-rendszer mr'. A Ferihegyi repülőtéren befejeződött az új, a biztonságos leszállást biztosító optikai rendszer felszerelése. A kilenc- száz méter hosszúságban elhelyezett fénysor este és rossz látási viszonyok között segíti a pilótát.
