Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-09 / 6. szám

1980. január 9. Képújság 3 Tolnai változások Társadalmi munka, új létesítmények Az évzáró tanácsülésen Toronyi István tanácselnök kö­szöntötte a kitüntetetteket Megszépült környezetben fogadták a karácsonyt a mözsi bölcsőd ések (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Még egy feladatokban bő­velkedő év választja el az ál­lami és társadalmi szerveket, a gazdálkodó egységeket az V. ötéves terv zárásától, ám a községekben és a nagyköz­ségekben már számvetéseket készítenek a községpolitikal feladatok részarányos meg­valósításáról. A Tolnán és a két társ­községben — Mözsön és Fá­cánkertben — lakó emberek mindig élénk figyelemmel kí­sérik azokat az intézkedése­ket, amelyek a községek kommunális és szociális el­látottságát, művelődési igé­nyeinek kielégítését és a gyermekintézmények fejlesz­tését szolgálják. Ez az aktív közéleti részvétel megnyilvá­nul a falugyűléseken és a nagyközségi közös tanács ülé­sein is, ahol nagyon gyako­riak a pozitív javaslatok. Egy-egy új tanácsrendelet ha­tályba lépését mindig aktív vita előzi meg. Az eddig eltelt négy év bővelkedett feladatokban Nézzük, milyen változások, történtek ez idő alatt! A három község kereske­delmi ellátását 66 egység biz­tosítja. E kereskedelmi háló­zat elavult, a boltok jószeré­vel többször átalakított, régi épületekben működnek. Fel­újításokkal, korszerűsítések­kel igyekeztek ezen a helyze­ten javítani. A bolti egységek száma az ÁFÉSZ által épített élelmiszer-áruházzal bővült, s nemrégiben adtak át Mözsön egy felújított épületben be­rendezett élelmiszerboltot. A nagyközségi tanács a Nép­bolt Vállalattal tervezte ugyan egy iparcikk-áruház építését is, de ez a Népbolt visszalépése folytán nem valósult meg. Az elmúlt idő­szakban kulturáltabbá vált a kiszolgálás, javult az áru­ellátás. *■ Tolnán is. mint mindenhol az országban, a gépkocsik számának gyarapodásával je­lentősen megnőtt az igény a szilárd burkolatú utak iránt. Az V. ötéves terv elején 17 kilométer volt a szilárd bur­kolatú utak hossza, melyet 4 kilométer új út építésével bő­vítettek. Ezenkívül a KPM felújította a mözsi Szent Ist­ván utcát egy kilométeres hosszban. Az utak építéséhez társadalmi munkával járul­tak a helyi gazdálkodó szer­vek, szövetkezetek és az ál­lampolgárok. A szilárd bur­kolatú járdák hossza 2200 mé­terrel nőtt. A községek villanyhálózata 1700 méterrel bővült, kiépült a szennyvíztároló telep és a gerincvezeték. Az ivóvíz- hálózat 74,5 kilométer hosz- szúságról közel 77 kilométer hosszúságra növekedett. Ezen­kívül a Víz- és Csatornamű Vállalat és a nagyközségi kö­zös tanács külön-külön fura- tott egy-egy kutat — így ol­dódott meg a lakosság zavar­talan ivóvízellátása. A társközségek közül Tol­nán volt a legnagyobb gond a köztisztasági feladatok el­látása. A tanács jelentős ösz- szegeket fordított a szemét­tárolásra, ennek ellenére piszkosak voltak az utcák. Az illegális szemétlerakó telepek egyre szaporodtak és elcsúfí­tották az' utcák képét, míg 1978-ra sikerült ezen változ­tatni. Javulás várható a kö­zeljövőben hatályba lépő köz- tisztasági tanácsrendelet gya­korlati megvalósulásától. A bevezetett, szervezett rend­szerű fóliás szemétszállítás valószínűleg megoldja Tolna és Mözs szeméttárolási és szállítási gondjait. 1975-ben elkeserítő volt a három község egészségügyi ellátása. Az orvosok egymás­nak adták a kilincset. E hely­zet javítása és normalizálása érdekében a nagyközségi ta­nács saját erőből növelte az orvosok és az asszisztensek fizetését és meghirdette az üres állásokat. így rövid idő alatt sikerült betölteni öt or­vosi helyet. Időközben fel­újítottak két egészségügyi szolgálati lakást, két újat pe­dig építettek. Emellett meg­szervezték az éjszakai orvosi ügyeletet és a gyorsabb hely­színre érkezésért gépkocsit vásároltak. Jelenleg öt körze­ti orvos, két gyermekorvos, két fogorvos és egy üzem­orvos látja el a községek be­tegeit. Az óvodaépületek túlnyo­mó része korszerűtlen, né­melyik erre a célra már al­kalmatlan. Az elmúlt évek­ben a mözsi 2. sz. és a fácán­kerti óvoda kivételével min­den óvoda kapott vizesblok­kot. A tolnai 6. sz. óvoda fő­ként a GÉM szövetkezet dol­gozóinak társadalmi munká­ja eredményeként egy foglal­koztatóteremmel, óvónői szo­bával, öltözővel és egy vizes­blokkal bővült. 1 A nagyközségi közös tanács két bölcsődét tart fenn. Mind­kettőt bővítették és korszerű­sítették, főként széles körű társadalmi összefogással. Jelenleg 18 óvodai csoport­ban 463 hely van. A bölcső­dék 50, az óvodák 65 hellyel gyarapodtak. Ötvenegy ta­nulócsoportban 1298 gyermek tanul. Huszonnégy napközi otthonos csoportban 804 nap­közi otthonos tanuló ellátásá­ról gondoskodnak. Az iákolai tanteremigényt úgy elégítet­ték ki, hogy 1976-ban 2,5 mil­lió forintos költséggel új, négy tantermes iskolát építte­tett *a tanács. Több iskolát korszerűsítettek. A tolnai gazdálkodó szer­vek és szövetkezetek az el­múlt évben mintegy egymillió forintot fizettek be a tanács fejlesztési alapjára a gyer­mekintézmények fejlesztésére. A társközségek lakói mű­velődési igényeinek kielégíté­sét a tolnai művelődési köz­pont szervezi és irányítja. Nem újdonság, hogy a köz­pont tárgyi feltételei messze elmaradnak a személyi felté­telek mögött. A tolnai köz­ponti épület régi, vizes, gya­korta szorul javításra. Örö­kös gond a helyiségek állapota és külleme. Mindezek ellené­re a központ a munkásműve­lődést eredményesen szervez­te, irányította. Szemléltető példa erre, hogy a vállalatok­tól és az üzemektől 403-an neveztek be az „Útközben"’ című akcióba. A szakmunká­sok szakközépiskolai érettsé­gi vizsgájára való felkészítés eredményeként két évfolyam­ból 18 fő szerzett érettségi bi­zonyítványt. Még egy adat: 1979-ben a művelődési köz­pont 208 rendezvényét és 43 ismeretterjesztő előadását 26 358-an látogatták. Az eltelt 4 év alatt a lakás­építésben is javulás tapasz­talható. Hatvan lakás épült fel OTP-beruházással, a Há- mán Kató Lakásépítő Szövet­kezet folytatja a kétszintes lakásépítéseket. Huszonnégy lakás tervezés alatt áll, 12 ta­nácsi lakás építése a végé fe­lé közeleg. A községpolitikai feladatok maradéktalan megvalósítása messze meghaladja a nagy­községi közös tanács anyagi lehetőségeit. Ezért kellett olyan megoldáshoz folyamod- niok, amellyel képesek elérni a gyorsabb, ütemű fejlődést És ez a megoldás a helyi tár­sadalmi és gazdasági szervek, szövetkezetek és az állampol­gárok összehangolt társadal­mi munkája. Ezekkel a kérdésekkel fog­lalkozott a nagyközségi közös tanács évzáró ülésén, decem­ber 20-án Toronyi István ta­nácselnök. 1976-ban a társa­dalmi munka értéke 1 millió forint volt, az elmúlt évben viszont már elérte a 4 millió forintot. A végrehajtó bizottság ér­tékelése és jelölése alapján három gazdálkodó szervet ju­talmaztak több éves kiemel­kedő jelentőségű társadalmi munkájukért a „Községeink fejlesztéséért’ kitüntető emlékéremmel: a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezetei, a mözsi Uj Élet Mgtsz és a tolnai Aranykalász Mgtsz kollektíváit. Hat más szerv kollektíváit oklevéllel jutal­mazták. SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Fotó: Báli János A kongresszusi felkészü­lésnek egy nagyon lényeges mozzanatához érkeztünk, a pártalapszervezetek titkárai­nak, vezetőségi tagjainak * megválasztásához. Hajlamo­sak vagyunk arra, hogy ezt egyszerű szervezeti esemény­ként tekintsük, pedig való­jában nagy jelentőségű po­litikai lépésről van szó. Sze­mélyükben a helyi, a szűr kebb társadalmi környeze­tünk politikai életének irá­nyítóit, szervezőit választja meg a párttagság. Arról a környezetről van szó, amely­ben mindennapos társadalmi- politikai viszonyainkat leg­közvetlenebb formában él­jük. Ahol dolgozunk, értéket "alkotó, teremtő emberi lé­nyünket kifejtjük, ahol leg­fontosabb tevékenységünk­ben társakra lelünk és egy­másra utaltságunkat érzékel­jük, ahol munkánk becsüle­te alapján az anyagi-kulturá­lis javakból való részesedés lehetőségéhez jutunk. Ezek csak a legalapvetőbbek, de sorolhatnám még hosszan, mi mindent jelent számunkra ez a környezet, amelyet politi­kailag közvetlenül a párt- alapszervezet fog át és irá­nyít. Ha csak az itt töltött idő szempontjából nézzük, az is igen tetemes. Nem szorul bizonyításra, hogy nem csak a párttagok, de minden dol­gozó számára a legkonkré­tabb formában fontos, izgal­mas ügyről van szó, amikor az alapszervezetek titkárát, vezetőségi tagjait megvá­lasztják. A legközvetlenebb érdékeiket érintő politikai esemény ez. A pártalapszervezetek tisztségviselőinek megválasz. tását gondos politikai és szer­vezeti előkészítő .munka elő­zi meg. Ennek sorából külö­nösen kiemelkedik három mozzanat: a beszámoló tag­gyűlés, amely a pártszerve­zet tevékenységéről és fel­adatairól készített számve­tést; a jelölő bizottságok munkája, amely éppen a tag­gyűlési számvetés tükrében széles körű véleményfelmé­rés és összesítés alapján ké­szítette el személyi javasla­tát; és végül a kongresszusi irányelvek vitája, amely a párt előtt álló feladatokra utal. A választás során sokféle szempont, elvárás megfogal­mazódik : politikai, erkölcsi stb. Az alapvetőnek azt kell tartanunk, hogy mit diktál­nak mai életünk politikai kö­vetelményei. Ezekről már hosszabb ideje beszélünk, de különösen sok szó esett ró­luk az utóbbi hetek pezsgő politikai -légkörében. Sokféle összefüggésben fogalmazód­tak meg az elkövetkező idő­szak fő jellemzői, országos és helyi teendői. Ezeknek lénye­ge, a párt alapszervezeteit érintő konzekvenciája ma már széles körben nyilván­való és egyértelmű a pártta­gok számára. Tudatosan szá­molnak azzal, hogy a helyi politikai élet irányításában és szervezésében lényeges, újszerű követelmények van­nak. Sok tekintetben bonyo­lultabb és nehezebb feltéte­lek között kell dolgozniuk. Olyan helyzetben, amikor a munka minőségi jegyei áll­nak előtérben, amikor a felhasználó értékítélete dön­tően megszabja annak rang­ját és parancsokban határoz tevékenységünk irányáról, struktúrájának változásairól. Ez nagyfokú rugalmasságot, alkalmazkodási készséget kö­vetel minden szempontból. Ügy kell politikai stabilitást biztosítani, hogy közben a fejlődésnek bizonyos érte­lemben sokkal erőteljesebb dinamizmusa valósuljon meg. A megváltozott gazdasági körülményéknek minden tár­sadalmi-politikai összefüggé­sét még be sem látjuk, több­ségükre vonatkozóan éppen csak, hogy következtetni tu­dunk, egy azonban bizonyos: a politikai munkával szem­ben jóval nagyobb követel­ményeket támasztanak. Gon­dosabb, körültekintőbb szám­bavételét és egyeztetését a különféle érdekeknek, meg­győzőbb eszmei-propaganda és agitációs munkát, hatéko­nyabb tudatformálást és ma­gasabb színvonalú szervező munkát. Most, amikor a pártszervezetekben választás­ra kerül sor, ilyen megfon­tolás alapján születhet meg a helyes döntés. Bár a jelölő bizottságok is nagyrészt e szempontok szerint teszik meg javaslatukat, érthető, ha azt a szokottnál nagyobb aktivitással mérlegeli majd a párttagság. Nyilvánvaló, hogy ez a szélesebb értelem­ben vett demokratizmus sok olyan jelenségre lehet tekin­tettel, ami esetleg a jelölő bi­zottság figyelmét elkerülte. A párttagoknak pedig nem csak joguk, de kötelességük is, hogy azokat szóvá tegyék, az egész kollektíva előtt feltár­ják. Az új vezetőségek megvá­lasztásánál sokféle‘.követel­ményt szokás szem előtt tar­tani. Többek között az egyes munkahelyek képviseletét, a párttagság kor és nem sze­rinti, munkaköri összetételét stb. Ez mind igen fontos, ön­magában is politikai jelentő­ségű, ezért maximális érvé­nyesítése természetes törek­vés. A pártszervezetek vezető­ségeivel szembeni magasabb követelmények általános ér­vénye mellett és azzal egy­idejűleg különösen nagy fe­lelősség hárul az alapszerve­zetek titkárára. Hosszú évek tapasztalatai alapján mond­hatjuk, hogy ők viselik vál­lukon a vezetőségre háruló feladatok legtöbb és legfele- lősségteljesebb terheit. Első­sorban ők állnak a párttagok és az egész dolgozó kollektí­va figyelmének középpontjá­ban, tevékenységükkel és m ag atart ásukkal els ős o rb an ők jelentik a párt helyi rep­rezentánsait. Jórészt rajtuk keresztül ítélik meg a párt- szervezet munkáját. A titká­ron, mint a vezetőségi együt­tes „karmesterén” sok múlik, meghatározó szerepe van a kollektív munka színvonalá­ban. Ez a körülmény is arra az elhatározásra készteti a pártot, hogy az alapszerve­zetek titkárait a taggyűlés személy szerint és közvetle­nül válassza meg. Az alapszervezeti vezetőség a párttagság, bizalmából nye­ri el tisztségét. Ezért felelős­séggel tartozik a tagságnak, de az egész pártnak is. A párttagságtól elnyert bizal­mat nap mint nap ki kell szélesíteniük az egész dolgozó kollektíva körében, Ki kell vívniuk a pártonkívüiliek po­litikai bizalmát, elismerését és támogatását is. Csak ezzel a szélesebb értelemben vett politikai bizalommal képesek a mai helyzet szabta, nem könnyű, de tiszteletreméltó feladatuknak megfelelni. RÁKOS IMRE Gyorsmérleg az IBUSZ tavalyi forgalmáról Az IBUSZ Tolna megyei igazgatójától, Csorba László­tól tájékoztatást kaptupk el­múlt évi forgalmuktól. A gyorsmérleg szerint igen eredményes esztendőt zárt a szekszárdi és a paksi IBUSZ- iroda, hiszen 66 millió forin­tos forgalmuk 8 millióval haladja meg a tervezettet, s 15 millióval az 1978. évit. Az utazási iroda szervezésében eljutottak a megyénkbeliek szinte a világ minden tájára. Külföldi társasutazáson 93 csoportban njjntegy 3100-an vettek részt, leginkább Szek- szárdról induló autóbuszok­kal. A szocialista országok közül a legtöbben a Szovjet­unióba mentek — ide béke- vonat is indult —, de sokan jelentkeztek a Csehszlovákiá­ba, az NDK-ba és Jugoszlá­viába szervezett társasutazá­sokra is. A Nyugatra utazók legnagyobb számban Auszt­riát és Olaszországot keres­ték fel. Közkedveltté váltak az ötnapos velencei utak, s tartalmasabbá tették a turiz­must a különféle szakmai utazások, amelyeknek kere­tében ott lehettek Tolna me­gyeiek például a bécsi nem­zetközi vásáron, az újvidéki vásáron, a moszkvai orvos- technikai vagy erdőgazdasági kiállításon, sőt felkereshet­ték tanulmányi céllal a hel­sinki agrártudományi egye­tem tangazdaságát. Az egyéni autós turisták zöme a jugoszláv tengerpar­tot tűzte ki úticélul. Az ösz- szesen csaknem 600 egyéni­leg utazó közül ezenkívül a legtöbben Bulgáriába láto­gattak, s elő- és utószezon­ban a Tátrába. A belföldi társasutazás to­vábbra is közkedvelt. Ta­valy 60 csoport 2850 tagja vett részt megyénkből az IBUSZ szervezésében 1—4 napos utazásökon, megismer­kedve hazánk legszebb tájai­val, nevezetességeivel. Ezen­kívül belföldi üdültetésekkel is foglalkozik az IBUSZ: ily módon üdültették. számos dolgozójukat a Tolna megyei üzemek, vállalatok Dobogó­kőn, Sopronban vagy éppen Gyulán. 1980-ban 1—2 hetes turnusokban az ország 56 helyén nyílik erre lehetőség. Dicséretre méltó az IBUSZ dolgozóinak munkája, hiszen a négy évvel korábbi forga­lom dupláját változatlan lét­számmal bonyolították le. Vasúti menetjegyet 2,5 millió forint értékben adtak el, va­lutaeladásuk és -bevételük 33 millió forint volt, s pél­dául 1979-ben 2911 személy­nek biztosították a nyugati utazásához szükséges útleve­let. Tavaly ' nagymértékben nőtt a megyénkbe érkezők száma is. Az IBUSZ simon- tornyai lovasprogramját 3400 nyugati turista — elsősorban osztrák és nyugatnémet — látta, s a „Barangolás a Sárközben” elnevezésű két­napos programon 4200 szov­jet és bolgár turista vett részt. Legközelebb január 22­re várnak „barangolásra” szovjet csoportot, s velük együtt erre az évre máris 400Ö biztos résztvevője van e programnak. 1980-ban a tavalyinál még nagyobb az érdeklődés a külföldi társasutazások iránt. A legutóbbi egy hónap adatai tanúsítják: kétszer annyi a jelentkező az 1980-as társas- utazásokra, mint amennyi egy évvel korábban az 1979- esekre volt. A 82 ezer forin­tos országosan szervezett ausztráliai utazásra fél nap alatt minden jegy elkelt, és slágernek számítanak az idén a skóciai, valamint a thai­földi utazások is. Eljutnak Tolna megyeiek — 60 ezer forintért — Kanadába és az Egyesült Államokba, de akadnak, akik Indiát vagy Spanyolországot és Marokkót „részesítik előnyben.” Ebben az évben tovább folytatja az IBUSZ a már be­vált utak szervezését, így a jugoszláv és olasz tengerpar­ti üdülésekét és a 3 napos bé­csi látogatásokét is, és a nyugdíjasoknak ötnapos ked­vezményes osztrák körutat indítanak május végén. A hagyományoknak megfelelő­en kerülnek sorra a nőnapi utazások: előreláthatólag 17 csoport megy többek között Moszkvába és Leningrádba, Kijevbe, Szocsiba, Karl- Marx-Stadtba,. a cseh—len­gyel Tátrába, valamint Ab­báziába. (Vitaszek) Alapszervezeti vezetőség vá I a sztá s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents