Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-03 / 1. szám

1980. január 3. wrÉPÜJSÁG 5 Asztalitenisz úttörösiimpia országos döntő Tegnap este megnyitó — mától versenyek Nyolc büntetőpont A megyei labdarúgó-szö­vetség döntést hozott két bá- taszéki ifjúsági játékos ügyé­ben. Kopp Károly és Lukács Miklós jogosulatlanul szere­pelt a bátaszéki ifjúsági csa­patban. Mindkét játékost 1980. június 30-ig tiltotta el a fegyelmi bizottság, ugyan­akkor elrendelte a bátaszéki ifjúsági csapat összeredmé- nyéből nyolc büntetőpont le­vonását. A bajnokság állása (ifjúsági bajnokság) a nyolc pont levonása után: 1. Dombóvár 15 11 2 2 51­-15 24 2. Nagydorog 15 10 4 1 41­-12 24 3. Paks 15 9 4 2 41­-8 22 4. Sz. sí 15 9 3 3 32­■11 21 5. Tamási 15 7 5 3 17­■13 19 6. Aparhant 15 7 2 6 22­■22 16 7. Bátaszék x 15 10 1 4 40­-21 13 8. Kisdorog 15 6 1 8 30­-29 13 9. Pincehely 15 6 1 8 40­■47 13 10. D.-szentgy. 15 5 2 8 31­-29 12 11. Tevel 15 5 2 8 34-34 12 12. Tengelic 15 4 3 8 15­■36 11 13. Bogyiszló 15 4 3 8 16­-43 11 14. Nagym. 15 4 1 10 27­-41 9 15. Bonyhád 15 2 2 11 15-43 6 16. Fadd 15 3 — 12 16­-64 6 A visszaszámlálás befeje­ződött, s az új év első mun­kanapján magasra szökött az olimpiai láz Szekszárdon. Sorra érkeztek városunkba a XV. úttörő-olimpia asztali­tenisz-verseny országos dön­tőjének résztvevői. A fogadó­bizottság tagjai ingajáratban közlekedtek a vasútállomás és az autóbusz-pályaudvar között, hogy a házigazda sze- retetét tolmácsolva egy-egy ajándékcsomagot nyújtsanak át a piros nyakkendős spor­tolóknak. Délután 18 óráig a 19 megye és a főváros kép­viseletében 23 csapat 92 asz­taliteniszezője foglalta el szálláshelyét az 505-ös Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiumában. Kiadós vacsora után, tíz perccel nyolc óra előtt a vá­rosi úttörőház bejárata előtt sorakozott fel az országos döntő mezőnye. Az úttörő­induló pattogó ritmusára kez­dődött meg a bevonulás az aulába. Baranya versenyzői nyitották meg a sort, mögöt­tük Bács, Békés, Borsod, majd a három budapesti csa­pat volt a sorrend. Aztán jöt­tek a többiek is, a felvonulók sorát a hazai pálya előnyét élvező Tolna megyei pajtá­sok zárták. Az ünnepélyes megnyitón dr. Nedók Pál, XV. ORSZÁGOS ASZTALITENISZ IJTTÖRÖ-OLIMPIA SZEKSZÁRD, 1980. JANUÁR 3-4. Szekszárd város tanácselnöke köszöntötte a fiatalokat. Ez­után Császár Judit városi út­törőelnök jelentése hangzott el: a 92 versenyző felsorako­zott, együtt a rangos viadal mezőnye. A Himnusz akkord­jai kíséretében az árbocra felkúszott az úttörő-olimpia zászlója. Temesí Ágnes, a Tolna megyei Úttörőelnökség elnöke üdvözölte ezután a kisdobos- és úttörőegyenruhá­ba öltözött sportolókat. Eskü­tétel. Bolvári Katalin, me­gyénk országos bajnok ver­senyzője mondta el az olim­piai eSküt, hogy aztán továb­bi kilencvenegy torokból csendüljenek fel az ismert mondat: „...Úgy versenyzek, hogy eredményemmel isko­lámnak és csapatomnak hír­nevet szerezzek, magatartá­sommal méltó résztvevője le­gyek az úttörő-olimpiának...” A megnyitót követően fél­órás ismerkedés, filmvetítés­sel és játékkal. Aztán taka­rodó, hisz mától már a ver­senyek következnek. A csa­patvezetők persze még nem tértek pihenőre: rájuk tech­nikai értekezlet, sorsolás várt. Itt érdeklődtünk Sáth Sándor edzőtől, megyénk csa­patvezetőjétől: kijelölték-e már Tolna megye A és B csapatát? — Igen. Az A csapatunk: Rottler Antal, Iván Gyula, Bolvári Katalin, Bátorfi Csil­la. A B együttes: Tauker Ta­más, Krausz Zoltán, Kaiser Ágnes, Pata Teréz. — Mit vár versenyzőink­től? — Bolvári Katitól országos bajnoki címének megvédését, az A csapatunktól és az egyé­ni számokban további dobo­gós helyezéseket várunk.- Ma reggel nyolc órától rajt a Zrínyi utcai tornacsarnok­ban, hogy aztán délben már bajnokokat avassanak, első­ként a csapatversenyek so­rán. — fi — Országos ifjúsági és serdülőbajnokság Három csapatunk sikeresen szerepeit Aligha kétséges bárki előtt, hogy a sporteredmények ja­vításában, egy-egy szakosz­tály fejlesztésében minden­kor döntő szerepe van az utánpótlás-nevelés 'haté­konyságának. A legnépsze­rűbb sportágban, a labda­rúgásban sincs ez másként. Az eredményes helytállás, a sikerélmény hosszú távú tar­tósítása intenzív nevelőmun­ka, a feltörekvő fiatalokkal történő emelt- szintű szakmai foglalkozás hiányában el­képzelhetetlen. Nem adták olcsón a sike­reket az országos ifjúsági és serdülő labdarúgó-bajnok­ság őszi idényének mérkőzé­sein sem. Tekintsük át me­gyénk négy csapatának sze­replését a pécsi csoportban. Ifjúságiak 1. PMSC 14 13 — 1 53-4 26 2. Sz. Dózsa 14 11 2 1 46-11 24 3. KSI 12 9 2 1 40-5 20 4. D. Kohász 14 8 2 4 29-19 18 5. Kaposvár 14 7 3 4 31-13 17 6. Olajb. 14 6 4 4 23-20 16 7. Sz. Sporti. 13 5 5 3 16-10 15 8. Mohács 14 5 5 4 26-26 15 9. Ganz-M. 14 6 1 7 24-26 13 10. Várpalota 14 3 5 6 21-19 11 11. PVSK 13 4 3 6 27-26 11 12. Tapolca 14 2 3 9 11-52 7 13. Komló 14 1 3 10 10-37 5 14. D. Építők 14 2 1 11 10-63 5 15. MÁV NTE 14 — 3 11 7-43 3 (Megjegyzés: a KSI — Szekszárdi Sí, valamint a PVSK—KSI elmaradt talál­kozók a tavaszi idényben kerülnek lejátszásra.) Az if júságiaknál a Szek­szárdi Dózsa csapata jól kez­dett és a bajnokság 11. for­dulójáig pontot sem vesztett. A szekszárdiak sorra nyer­ték mérkőzéseiket, még a nagy rivális Pécsi MSC ott­honában is nyerni tudtak. Az utolsó négy fordulóban már közel sem ment ilyen jól a játék, a lila-fehérek négy pontot vesztettek. A legfájóbb, hogy három pon­tot olyan csapatok ellen vesztettek el, amelyek vé­gül is a 9. és a 12. helyen állnak. Az idény végi megtor­panás azt eredményezte, hogy a dózsások két pont hátrányba kerültek a lista­vezető PMSC-vei szemben. Az őszi szereplés biztató, ami Kovács István edző és játékosai jó munkáját fém­jelzi. Az őszi tapasztalatok levonása után remélhetően nem ismétlődnek meg ta­vasszal hasonló kisiklások. Az együttesben a legjobb teljesítményt Horvai, Klop- csik és Jakab nyújtotta, a legtöbb gólt, tizenötöt, Kiss Zoltán szerezte. A Szekszárdi Sportiskola gárdája a várakozáson felül szerepelt. Ez a csapat a má­sodik vonalat jelenti Szek­szárd ifjúsági labdarúgásá­ban, mégis megelőzött egy NB I-es és hét NB Il-es szakosztályt. Ezzel együtt a 7. helyen zárta az őszi idényt. Külön érdemel em­lítést, hogy csak a PMSC és a KSI csapata kapott keve­sebb gólt a szekszárdiaknál. A védekezéssel ellentétben a támadójáték már kevésbé volt erőssége a sportiskolá­soknak. Az összességében si­A Szekszárdi Sportiskola se rdülőegyüttese, jobbról Új­vári Mihály edző A Szekszárdi Dózsa ifjúsági csapata. Az állósorban bal­ról Kovács István edző. keres szereplés a csapat egy­ségének, harcosságának az eredménye, ami Jerabek Je­nő szakmai munkáját dicsé­ri. Az eredményes tavaszi folytatás érdekében javítani kellene a felkészülési mun­kát. Az őszi idényben egyé­nileg Bölcsföldi, Dienes, Hujbert, Papp és Komáromi nyújtotta a legjobb teljesít­ményt. A csapat házi gól­rekordere Spiel volt. Serdülők 1. KSI 2. Sz. Sporti. 3. Olajb. 4. Pécsi Sí 5. PVSK 6. Kaposvár 7. D. Kohász 8. Tapolca 9. D. Építők 10. Mohács 11. MÁV NTE 13 12 1 — 59-4 25 13 11 1 1 49-5 23 14 10 2 2 36-9 22 14 10 1 3 52-12 21 14 8 2 4 38-16_18 14 8 2 4 29-11 18 14 7 1 6 34-19 15 14 5 3 6 13-32 13 14 6 — 8 19-35 12 14 3 4 7 9-16 10 14 3 3 8 23-31 9 12. Komló 14 3 2 9 19-29 8 13. Ganz M. 14 2 2 10 8-35 6 14. Sz. Dózsa 14 1 2 11 6-60 4 15. Várpalota 14 1 — 13 4-84 2 (Megjegyzés: a KSI—Szek­szárdi Sí találkozó elma­radt.) A serdülőbajnokságban a Szekszárdi Sportiskola csa­pata kísértetiesen hasonlóan szerepelt, mint a Dózsa if­júsági gárdája. Tizenegy for­dulóban pontveszteség nélkül az élen álltak, aztán a foly­tatásban három pontot vesz­tettek. Két pont hátránnyal másodikak a KSI mögött, az egymás elleni találkozójuk tavaszra halasztódott. A jó szereplés itt is kollektív munka sikere: Újvári Mi­hály edzőé és játékosaié. Egyénileg a legjobb telje­sítményt Ferkelt, Bencze, Stumf és Hahn nyújtotta, a legeredményesebb gólszer­zőnek Kurtnacker bizonyult, tizenhat góljával. Sikeres folytatást várunk a sportis­kolásoktól, s azt is, hogy mindvégig versenyben lesz­nek a KSI-vel a bajnoki cím megszerzéséért. A Szekszárdi Dózsa csa­pata nagyon gyengén szere­pelt ősszel, négy pontjával a 14. hélyen végzett. Elgon­dolkoztató, hogy csupán az utolsó fordulóban sikerült először győznie. Több olyan találkozón vonultak ile vesz­tésiként, ahol reálisan pont­szerzési esélyeik voltak. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a csapat a serdülő kor­osztály második vonalát ké­pezi, s í°y sokat jelent egy­két év korkülönbség. A vártnál gyengébb helytállá­sukban döntőnek bizonyult a foghíjas edzéslátogatott- ság. Ezen a téren kíván el­sődlegesen javítani Török Bálint edző. Sárközi, Pusz­tai, Kiss, Bogos, Papp neve kívánkozik az egyéni telje­sítmények élére, a legtöbb gólt Juhász szerezte. Mini kosárlabda Bonyfhádon négy fővárosi és négy vidéki csapat részvételé­vel mini kosárlabdatornát rendeztek, melyet végül is a BSE fiataljai nyertek. Ered­mények: I. csoport: BSE— Bonyhád 32-22, BSE—Csepel 24-9, BSE—ZTE Sí 24-9, Bonyhád—ZTE Sí 27-8, Cse­pel—Bonyhád 26-20, Csepel— ZTE Sí 26-9. II. csoport: Bp. Vasas Izzó—BEAC 36-24, Bp. Vasas Izzó—ZTE 31-21, Bp. Vasas Izzó—Szekszárdi Dó­zsa 43-17, BEAC—ZTE 38-27, BEAC—Szekszárdi Dózsa 45-9, ZTE—Szekszárdi Dózsa 21-20. A helyosztók eredményei: 1—2. helyért: BSE—Bp. Va­sas Izzó 26-22. A 3—4. he­lyért: BEAC—Csepel 43-18. Az 5—6. helyért: Bonyhád— ZTE 26-25. A 7—8. helyért: Szekszárdi Dózsa—ZTE Sí 25-19. A torna legeredményesebb játékosának Balogh Judit (BEAC) bizonyult. A legjobb irányítójátékosnak járó tisz­teletdíjat Klausz Jutka (Bonyhád), a legjobb védőnek felajánlott díjat pedig Varga Zsuzsa (BEAC) kapta. Cselgáncs Az 1979-es évad utolsó ver­senyén az országos úttörő­olimpia cselgáncsdöntőjén Debrecenben két szekszárdi fiú, Szabó Attila és Falusi Zoltán indult. A 49 kilogrammosok súly­csoportjában Szabó Attila a rendkívül erős mezőnyben bravúrosan versenyzett és 5. lett. Az 58 kilogrammosok kategóriájában Falusi Zoltán is szépén versenyzett, a 7. helyen végzett. Többek kö­zött legyőzte a később orszá­gos bajnokságot nyert ellen­felét is. Mindkét fiú dicsősé­get szerzett iskolájának: Sza­bó Attila a szekszárdi Zrínyi utcai általános iskola, míg Falusi Zoltán a IV. számú általános iskola tanulója. Nagy kalandok Egy versenyautó feltámasztása Több, mint ötven évvel ez­előtt, egy bátor walesi autó- versenyző elhatározta, hogy hazája számára elhódítja a sebesség világrekordját. A fiatalember a tengerparti Pendine strandján lelte ha­lálát és vizes temetőben nyu­godtak autójának roncsai is. Egy vállalkozó szellemű mér­nök elhatározta, hogy felku­tatja az egykori versenyautó roncsait és megpróbálja ere­deti formájában helyreállíta­ni. A csúcsbeállítás annak ide­jén már eleve meglehetősen szerencsétlenül indult. 1927. március elsején Pendineben, a szél erősen fújt a tenger felől. Azok az emberek, akik reggel érkeztek, ugyancsak dideregtek, és Perry Tommy már enyhén meg is volt fáz­va. Tommy azonban végül is úgy döntött, hogy az időjárá­si kellemetlenségek ellenére hozzák elő a kocsit. A szere­lők leszedték a ponyvát a speciális szállítójárműről, és a nedves homokra lassan le­gördült egy óriási szörny: eredetileg repülőgépmotorból átalakított, 27 liter űrtalmal- mú, tizenkét cilinderes, 300 LE-s motorral felszerelt, csil­logó, óriás versenyautó. Az alváz a Leyland Motors Ltd. gyártmánya, a repülőgépmo­tor a Lyberty típusba való. A „szörnyszülött” a Babs névre „hallgatott”. Perry Thomasnak ez már a második kísérlete volt, hogy a Babs-al elhódítsa az abszo­lút gyorsasági rekordot Wa­les számára. Egy évvel ko­rábban, 1926. április 27-én Tommy csalódottan ült a Babs kormánykereke mellett, mivel „csak” 272,454 km/h sebességet sikerült elérnie. Néhány nappal később azon­ban a hivatalos időmérők szigorú tekintetétől követve 275,222 km/h-s sebességet si­került elérni a tükörsima strandon. Wales ezzel elfog­lalhatta helyét a rekordok listáján, Tommy pedig helyét a walesi nép szívében, amely évszázadok óta törekszik ön­tudatának megerősítésére. Perry Thomas ebben az időben már ismert autóver­senyző volt, akinek nevéhez 35 világcsúcs-felállítás fűző­dött. Ezeket mind a Leyland cég különböző kocsijain ál­lította fel. Az 1888-as szüle­tésű Perry egy időben a vál­lalat főmérnöke volt. Később azonban már csak a rekord- vadászatnak szentelte életét. Rövid idő alatt Wales ün­nepelt hőse lett. Mindez ért­hető is, ha figyelembe vesz- szük, hogy akkoriban a tech­nika óriási ugrásokkal ha­ladt. Tommy csak néhány hónapig volt a leggyorsabb. Egy hónappal a tragikus márciusi nap előtt, az ame­rikai Henry Segrave ezerló­erős Napier-Campbell kocsi­ján, szintén Pendine útjain 281,434 km/h-s csúcsot állí­tott fel. A tervek szerint a kocsit átszállítják a tenge­rentúlra, ahol a floridai Day- tona-strand homokján Seg­rave a 300 km/h-s csúcsot akarta elérni. Tommy hazai földön akar­ta visszahódítani az elsőséget az amerikaitól. Az idő azon­ban sürgetett. Tommy segítői az érkezés napján beindítottak a motort és Tommy körülkocsikázott a strandon. A súlyos jármű mély nyomokat hagyott maga után, a hátsó kerekek mögött a homok több méter magas­ságba csapott fel. A követke­ző nap is szemerkélt az eső, a szél által felkorbácsolt ten­ger hatalmas hullámokkal támadta a partot. A Babs kellemetlenül rángatott, így újabb nappal el kellett ha­lasztani a kísérletet. Hogy valójában mi is tör­tént, senki nem tudja bizto­san. Lehet, hogy a mindig tükörsima strandon éppen azon a napon bújt meg vala­hol egy kis mélyedés, és a ve­zető elvesztette uralmát a kocsi felett. De az is lehet, hogy a monstrum valamelyik láncszeme mondta fel a szol­gálatot, és ez okozta a pilóta halálát. A szemtanúk annyit lát­tak, hogy a kocsi háromszor fordult meg tengelye körül, a hatalmas homokfelhőből egy kerék repült ki, az üzem­anyagtartályban levő repülő­gépbenzin és benzol keveré­ke pedig kiömlött és meg­gyulladt. A robbanás után, Tommy szörnyen megégett testét a kormánykerék mö­gött találták meg. A Babs darabjait csak 40 évvel később gyűjtötték ösz- sze, amikor Owen Wyn Owen szenvedélyes versenyautó­gyűjtő elhatározta, hogy a még fellelhető darabok és emlékek alapján restaurálni fogja a dicstelen véget ért versenyautót. Legnagyobb meglepetésére a motor és még néhány alkatrész majd­nem fél évszázad múltán is, viszonylag ép állapotban volt. Owen 1975-re készült el a motor és az alváz helyreállí­tásával, ami a karosszéria nélkül is sejtetni engedte a hatalmas méreteket. A mun­ka befejezésétől azonban Owen nagyon is tartózkodik. Nemrég ugyanis figyelmez­tették, hogy tiszteletben kell tartani Tommy egykori bará­tainak végrendeletét, amiben ez áll: a szerencsétlenséget hozó autót soha senki sem hozhatja újra mozgásba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents