Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-03 / 1. szám

6 Képújság

1980. január 3.

Egészségesebben

élni

Számos nyelven „Orien- teering”-nek, magyarul tájfutásnak nevezik azt a sportágat, amelyik évről évre mind népszerűbbé válik. A közelmúltban hivatalosan is elismerték, hogy az olimpiai követelményeknek is megfelel minden tekintetben. A tájfutás a Szovjetunióban tömegsporttá vált, amit ha más nem is mutat, hogy a szak- szervezeti sportegyesületek színeiben évről évre több mint 500 ezer sportoló áll rajthoz.

Nincs külön sportpályájuk. Stadionjuk a park és a liget, futópályájuk az erdei tisztás és ösvény. Térképpel és tájolóval a kezében végigfutja a sportoló a kijelölt útvonalat. Az győz, aki kevesebb idő alatt teszi meg a távot és bejelentkezik ázigorúan előírt sorrendben valamennyi ellenőrző állomáson. Világos szabályok, mégsem olyan egyszerű feladat.

Mert ahhoz, hogy valaki igazi klasszis legyen, nem elég, ha első osztályú futó, de jó helymeghatározó képességgel, kiváló szemmértékkel, becslési képességgel is kell rendelkeznie. Ernst Killander svéd sportoló éppen ezeknek a tulajdonságoknak a fejlesztését tűzte célul növendékei elé, amikor 1918-ban azzal a javaslattal állt elő, hogy a futást az edzéseken helyettesítsék adott útvonal végigjárásával, aminek során a sportolónak akadályokat kell leküzdenie, s jelentkeznie kell az ellenőrző pontokon. így született meg a tájékozódási futás.

1932-ben tartották az első nemzetközi viadalt: Svéd^ ország és Norvégia csapata mérte össze erejét. Röviddel később már nemzeti bajnokságokat tartottak a skandináv országokban, Svájcban és Magyarországon. A 30-as évek végén a Szovjetunióban is megrendezték a tájfutók első versenyeit. Hamarosan az óceánon túlra, az USA-ba és Kanadába, sőt az ázsiai országokba és az ausztrál szigetvilágba is eljutott az új sportág híre. 1961-ben a koppenhágai kongresszuson megalakították az lOF-t, a Tájfutók Nemzetközi Szövetségét. Ma 23 állam a tagja. További húsz országban művelik ezt a sportot, s tartanak szoros kapcsolatot az IÜF- fal.

A tájfutásban egyéni és csapatversenyeket (váltókat) szerveznek. Télen-nyáron egyaránt űzhető ez a sportág. Télen síléceket köt a versenyző. Ez is magyarázza miért tudott népszerűvé válni olyan tág földrajzi határok között.

1962-ben Norvégiában Eu- rópa-bajnokságot rendeztek tájfutásból. Négy évvel később megtartották az első világbajnokságot. Napjainkban már évente rendeznek világ- bajnokságot. Ma még a nemzetközi mezőnyben

norvég, svéd és finn sportolók állnak az élen* itt féltőn ápolják a tájfutás hagyományait. De a szakértők véleménye szerint ahogy más országokban is mindinkább nő ennek a sportágnak a népszerűsége, különösen Magyarországon, Angliában, a Szovjetunióiban, Csehszlovákiában és Svájcban várható, hogy a skandináv versenyzőknek már a közeljövőben osztozniok kell más országbeliekkel a bajnoki dobogón.

Kosárlabda NB II

Jó felkészülés után: 2. hely

Negyedszázad és az

elmúlt év legjobbjai- .................................. - - ................

........................• - -■ - ■ ■ "■

E

gy éve, amikor a Dombóvári VSE NB II-es férfi kosárlabdacsapata Erdősi Lajos edző irányítása mellett megkezdte felkészülését az évadra, a vezetőséggel egyetértésben a 4—6. hely megszerzése volt a célkitűzésük. Az egyesület vezetősége, valamint a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetői, élen dr. Szabó Tiborral, a szezonkezdettől annak befejezéséig mindenben segítette, támogatta a szakosztályt az eredményes szereplés érdekében. Ez is közrejátszott abban, hogy sikerült a szezonban a harminc mérkőzésből huszonnégyet megnyerni és egy év alatt mindössze hat esetben szenvedtek vereséget. A tavaszi szezonban is jól ment a játék és szinte egész éven át a legjobb négy között voltak. Az őszi idényt a 3. hélyről kezdték. Ha kétfelé választjuk a tavaszi és az őszi fordulókban megszerzett pontokat, egyértelmű a megállapítás : mindvégig egyenletes volt a teljesítményük. A tavaszi idényben tizenkétszer győztek és háromszor veszítettek. Az őszi idény mérlege megegyezik ezzel.

A felkészülés kitűnően sikerült az őszi idényre. Ehhez hozájárult, hogy a nyáron kéthetes edzőtáborozáson vettek részit, majd indultak a Göcsej-kupám. Ez a verseny egyidőben volt a Vasutas EiB-vel, ahol a magyar vasutas válogatott tagjaként Tahi, Tölgyes és Kollár II. is helyet kapott. Érdemes megjegyezni, hogy Erdősi Lajos edző is részt vett a csapat egyik vezetőjeként a Vasutas EB-n. Tehát három jó játékost nélkülözött a Göcsej-kupán a dombóvári csapat, így az erős mezőnyben csak a 6. helyet tudta megszerezni. Ezlt követte a PVSK által rendezett Pannónia-kupa, ahol már hét NB 1-es csapat is ott volt. Bár a dombóváriaknak nem sikerült jelentős helyezést szerezni, szakmai szempontból mégis jó volt a torna, mert a fiatalabb, tehetségesebb játékosok az NB I-esek ellen is bizonyíthatták tudásukat, rutint szereztek és ez a későbbiek folyamán 'megmutatkozott játékukon. Különösen az őszi idényben javult fel a csapat védekezése, állóképessége és sikerült

Erdősi Lajos edző

a dobóformát is tartósítani. Jó volt a csapatszellem, mely feltétlen hozzájárult a 2. hely eléréséhez. Több mérkőzésen segítette a csapatot a győzelem kivívásában a tudatos, fegyelmezett játék és a harcias küzdőszellem. A kitűnő kollektív szellemet bizonyítja, hogy az őszi idény harmadik mérkőzésén Tahi megsérült és a hátralévő találkozókon már nem szerepelt. Később Tölgyes, Ács iratkozott a sérültek listájára, majd Tálján távozott, visszaigazolt a Pécsi VSK-foa.

A csapat tagjai a szezonban 2521 pontot értek el, míg kaptak 2082-t. Jól értékesítették a büntetőket is (75 százalék). A tavasszal a három vereség közül kettőt mint pályaválasztók szenvedtek el. A Székesfehérvári Építőktől egy ponttal, míg a SÁÉV-től 19 ponttal kaptak ki. Idegenben Péten bizonyultak leggyengébbnek a hazaiaknál — 22 ponttal.

Ősszel, mint pályaválasztók, veretlenek maradtak. A csapat jó formáját igazolja, hogy a három őszi vidéki vereség közül Fűzfőn 4 ponttal, Székesfehérváron, az Építőktől 3 ponttal, míg az Universitas PEAC-tól 2 ponttal bizonyultak gyengébbnek. Érdemes megjegyezni: Fűzfőn és Pécsen

csak hosszabbításban tudott nyerni 4, illetve 2 ponttal az ellenfél.

Mint pályaválasztó, a Za- latejnek dobtak legtöbbet,

117 pontot. Legkevesebbet viszont a dombóvári pályán, a Székesfehérvári Építők ellen értek el (61). Vendégként Kaposvárom, a SÁÉV ellen szereztek legtöbb pontot (109), viszont vidéken legkevesebbet Péten dobtak (64); Valamennyi büntetőt értékesítették Keszthelyen, valamint az Universitas PEAC ellen. Ezzel szemben Fűzfőn a büntetőknek mindössze 40 százalékát tudták bedobni.

A legtöbb kosarat Ruzics- ka dobta: 517 pontot gyűjtött a csapatnak. A legjobb büntetődobónak Szakács bizonyult, teljesítménye 93 százalék. A legtöbb büntetőt viszont Ács dobta, de az értékesítésben már gyengébbnek bizonyult, csak 70 százalékot ért el. A kezdő csapatnak Tölgyes 27 alkalommal volt tagja és ezzel vezet a játékosok között, viszont legtöbbször Kollár II. játszott: 30 alkalommal. A legtöbbször kezdett játékosok: Tölgyes, Ács, Ruzicska, Kollár II., Tamási. Feltétlen említést érdemel, hogy az NB H .nyugati csoportjában a Dombóvári VSE együttese kapta a legkevesebb kosarat. ■

Utánpótlás szempontjából bíztató a helyzet Dombóváron. Horváth Károly edző lelkiismeretesen, nagy szakértelemmel foglalkozik az utánpótlás-neveléssel.

A Dombóvári VSE tegnap megkezdte felkészülését az 1980. évi bajnoki idényre. Erdősi Lajos edző irányítása mellett készülnek az újabb feladatokra, a sikeres helytállásra. Az edzéseken már részt vesz az NB I-es PVSK- ból igazolt Meszler László is.

Dombóvár város sportkedvelőinek kellemes, jó szórakozásokat biztosít tavasztól őszig a DVSE NB Il-es férfi kosárlabdacsapata. A mérkőzéseiket 2—300 néző látogatja, de volt olyan rangadó is, melyre ötszázan voltak kíváncsiak. A csapat tagjai tehát a város színeit is képviselik a mérkőzéseken és tegyük hozzá, az elmúlt idényben dicséretes módon. Kívánjuk, hogy az idei év is hasonló sikert hozzon a csapatnak, jó mérkőzéseket láthasson a dombóvári közönség.

Az 1979. évi atlétikai eredmények értékelését ezúttal úgy kívánjuk közzétenni, hogy negyedszázad legjobb tíz eredményével hasonlítjuk össze. A negyedszázados abszolút rangsorban a 10 legjobb eredményt elért versenyző nevét közöljük és ezt követi 1979 legjobb 10 eredménye. Különösebb kommentár nem is szükséges, mert az adott versenyszám megyén belüli eredményességét maga a lista mutatja, vagyis az, hogy hány versenyző szerepel mindkét listán. Előfordul olyan is, hogy valaki az 1979. évi listán gyengébb eredménnyel szerepel, ami önmagához képest is visszaesést jelent. Gondot jelentett az összeállításnál, hogy néhány női versenyzőnk jelenlegi, vagy lánykori nevén szerepeljen-e. Végül is úgy döntöttünk, hogy azon a nevén szerepel, amelyiken eredményét elérte. Ezúttal elektromos időket csak abban az esetben vesszük figyelembe, ha az jobb a kézi mérésnél, mert pár évvel ezelőtt hazánkban nem volt még elektromos időmérés. A magasugrásnál érdekesen alakult a helyzet, mert az abszolút ranglistára csak olyan versenyzők kerültek, akilk eredményeiket habszivacs leérkezőhelyen érték el, ami feltétlenül az utóbbi eredmények javára billenti a mérleget.

NŐI RÖVIDTÁVFUTÁS

Általában női versenyszámainkban komoly visszaesés tapasztalható, mert az utóbbi évtized nagyszerű eredményeit kivételes képességű és szorgalmú versenyzők tudják csak túlszárnyalni. Vonatkozik ez a rövidtávfutásra is, ahol az abszolút rangsorokban 7 olyan versenyző található aki több alkalommal szerepelt a magyar ifjúsági, vagy utánpótlás-válogatottban. Az ő nagyszerű eredményeiket még megközelíteni is nehezen tudják fiatal gyorsfutóink és csak nagy szorgalommal léphetnek elődeik nyomdokába.

100 m. Negyedszázad abszolút rangsora: 11,9 Deé Márta 1972, 11,9 Csaba Györgyi 1973, 12,1 Rrassay Judit

1966, 12,3 König Katalin 1971,

12.5 Hamar Mária 1964, 12,5

Schwébl Mária 1977, 12,6

Jéhn Éva 1975, 12,7 Bicskei Gizella 1956, 12,7 Jéhn Katalin 1975, 12,7 Balogh Mária 1976 (valamennyi Szekszárdi 1979. évi rangsor: 12,2 Csaba Györgyi (Szekszárdi,

13.2 Götz Katalin (Bátaszék),

13.3 Mozolai Annamária (Szekszárdi 13,4 Kollár Judit (Szekszárdi, 13,4 Jéhn Éva (Szekszárd), 13,4 Ulbert Erzsébet (Szekszárdi 13,4 Schneider Leonóra (Szekszárdi, 13,5 Szombat Csilla (Paks), 13,5 Pásztor Hedvig (Bony/hád), 13,5 Czuczor Judit (Paks).

200 m: Negyedszázad abszolút rangsora: 24,6 Deé Márta 1972, 24,7 Csaba Györgyi 1974, 25,3 König Katalin 1971, 25,7 Krassay Judit 1964, ,

26.3 Vida Adrienne 1977, 26,4 Kovács Klára 1972, 26,4 Link Klára 1975, 26,5 Hamar Mária 1964, 26,5 Formadi Anna

1967, 26,25 Jéhn Katalin 1975,

26.5 Hepp Györgyné 1972,

26.5 Schwébl Mária 1976 (mind Szekszárd). 1979. évi rangsor: 25,7 Csaba Györgyi (Szekszárd), 27,1 Jéhn Éva (Szekszárd), 27,5 Kollár Judit (Szekszárd), 27,7 Czuczor Judit (Szekszárd) 27,7 Götz Katalin (Bátaszék), 28,0 Palotás Anikó (Szekszárd), 28,1 Mozolai Annamária (Szekszárd), 28,5 Wiedemann Éva (Szekszárd), 29,2 K. Balogh Zsuzsa (Szekszárd) 29,3 Schwarcz Katalin (Bonyhádi

400 m: Negyedszázad abszolút rangsora: 57,4 Kovács Klára 1971, 57,5 Deé Márta 1971, 57,5 Hepp Györgyné

1973, 57,5 Csaba Györgyi 1973, 57,6 Vida Adrienne

1976, 57,7 Schwébl Mária

1977, 58,2 König Katalin 1971,

59.4 Jéhn Katalin 1977, 59,9 Jéhn Éva 1978, 60,0 Wiesler Józsefné 1975 (valamennyi Szekszárd). 1979. évi rangsor: 59,2 Csaba Györgyi (Szekszárdi, 60,1 Jéhn Éva (Szekszárd), 61,3 Kollár Judit (Szekszárd), 63,4 Czuczor Judit (Paks), 64,8 Jéhn Katalin (Szekszárd), 65,0 Vildanger Judit (Szekszárd), 65,8 Rása Myrtill (Szekszárd), 65,9 Kern Katalin (Paks), 66,0 Kovács Aranka (Bátaszék), 66,2 Fehér Erzsébet (Szekszárd).

(Folytatjuk)

A vendégvárás előestéjén

A XXII. olimpiai játékokra több mint 120 országból érkeznek vendégek. Ez azt jelenti, hogy Moszkvába 12 ezer sportolót és kísérőt, a nemzetközi sportszövetségek 3500 küldöttét, 3500 bírót és körülbelül hatszázezer turistát, ezen belül mintegy háromszázezer ^külföldit várnak.

Ennyi külföldi vendéget még egyetlen ország sem fogadott. Összehasonlításul megemlíthetjük, hogy a négy évvel ezelőtt Montreálban tartott olimpián 88 ország képviseltette magát. Az olimpia házigazdái számára a vendégek elhelyezése jelenti a legnagyobb gondot.

A külföldi vendégek moszkvai fogadtatását az Inturiszt idegenforgalmi hivatalra bízták. 1980 nyarán bármelyik ország turistája akkor juthat el Moszkvába, ha a különleges „olimpiai jegygyei” rendelkezik. A jegyeket három osztályba sorolták: első osztályú, turista- osztályú és az úgynevezett turistaelhelyezésű osztályú kategóriákba, az utóbbi esetben a vendégeket diákszállókban helyezik el. Minden látogató belépőt kap a versenyekre, étkezésekre, kirándulásokra; a vendégeket a versenyek helyszínére szállítják és természetesen mindenkit szállodákban helyeznek el.

1980-ra az Inturiszt Kijev- ben, Leningrádban, Tallin- ban, Minszkiben és más városokban, összesen még 36 szállodát, öt motelt és öt kempinget épít.

A feladatok zöme azonban Moszkvára, az olimpia házigazdájára hárul. A fővárosban jelenleg hozzávetőlegesen hetven szálloda van, ahol összesen mintegy ötvenezer személyt lehet elhelyezni. Az olimpiára a fővárosi szállodai férőhelyek száma további harmincezer ággyal szaporodik. Ezenkívül az Inturiszt rendelkezésére áll még 48 jól felszerelt diákszálló is.

A város legnagyobb szállodája az izmajlovói komplexum lesz, amely egyidejűleg tízezer embert fogadhat, a Szaljut szálló a Lenin sugárút és a Vemadszkij sugárút kereszteződésében, ahol 2200 főt helyezhetnek el, a Lenin sugárúton épülő Turistaház Szálloda 1500 ággyal, a Varsói úton az 1100 személyes Ifjúsági szálló, a 3500 ágyas Kozmosz szálló, a Szevaszto- pol szálló, amely négyezer vendéget láthat el, az 1500 személyt befogadó nemzetközi ifjúsági kemping. Az ifjúsági kempingen kívül a többi vendéget úgy helyezik el, hogy tömegközlekedési eszközökkel 20—25 perc alatt közelítheti meg a luzsnyiki Lenin stadiont, az olimpia fő küzdőterét.

Látogassunk most el a moszkvai olimpiai szállodákba. Izmajlovóban rendkívül gyorsan építik fel a világ legnagyobb szállodáját. Az épületeket márványporral rücs- kösített féh'ér lapokkal burkolják, az illesztési helyeken eloxált alumínium lemezek csillognak majd. Az épület- együttesben egyágyas szobák is lesznek, döntő többségük azonban kétágyasokból áll. A vendégek négy étteremben és több tucat kávézóban étkezhetnek. Az éttermek az épület első és második emeletén helyezkednek el, belül kő-, kerámiaburkolatokat, bőrdíszeket helyeznek el. A harmadik és negyedik emeleten találjuk a szolgálati helyiségeket: a közlekedési irodákat, postát, bankokat. A belső terek színezése változó, mindegyik az olimpiai öt karika valamelyikének színét viseli.

A nyáron ünnepélyesen adták át a Kozmosz olimpiai szállót. A patkó alakú épület szervesen illeszkedik be a moszkvai városképbe. A

szálló kivitelezését a szovjet építészek a Saifri céggel közösen szervezték. A szinkrontolmácsolási lehetőségekkel rendelkező konferenciaterem, több bár és étterem, föld alatti garázs, szaunák és uszodák, tekepályák állnak a szállodában a vendégek rendelkezésére. A szállodától tíz perc alatt juthatunk el az osztankinói nemzetközi rádió- és televízióközpontig. A Kozmosz szállóban elsősorban a rádió- és televíziótudósítók laknak majd.

A Szaljut olimpiai szállót az izmajlovóihoz hasonlóan egységes elemekből építették. Ugyanakkor viszont a Szaljut mégsem típusépület. A fehér és a kék szín kombinációja sajátos építészeti külsőt kölcsönöz a szállodának. Sok vendég éppen ebből a 22 szintes szállóból kezdi .meg ismerkedését a fővárossal: az épület tetején nyolcvanméteres magasságból tárul a néző szeme elé a moszkvai panoráma, a luzsnyiki stadionnal az előtérben. Az épület alagsorában a hatméteres szintkülönbséget kihasználva, ötven turistabuszt befogadó garázst, konferenciatermet, szaunát, pihenőket és szolgálati helyiségekét helyeztek el.

Közeledik a nagy olimpiai házszentelő. Moszkva és a többi olimpiai város örömmel várja vendégeit.

V. LIGYIN

A síugrók hagyományos nemzetközi négysáncverse- nyének második viadalára Garmisch-Pa rt en ki.roh enben került sor. Ez a verseny beszámít a Világ-kupába is. A győzelmet az osztrák Hubert Neuper szerezte meg.

A négy,sáncverseny összetettjében Neuper vezet 475,7 ponttal, 2. Groyer 466,1 p., 3. Saetre 462,1 p.

A magyarok eredményeiről nem érkezett jelentés.

*

Finnországban folytatódtak a junior jégkorong- világbajnokság küzdelmei. A legutóbbi eredmények:

Az 1—4. helyért:

Finnország—Svédország 3-2 (0-1, 3-0, 0-1).

Szovjetunió—Csehszlovákia 6-2 (0-1, 1-1, 5-0).

Vezet a Szovjetunió 4 p, 2. Finnország 2, 3. Svédország 2, 4. Csehszlovákia 0 pont.

Az 5—8. helyért:

NSZK—Svájc 4-2 (2-1,

1-0, 1-1).

Kanada—Egyesült Államok 4-2 (0-0, 3-2, 1-0).

Vezet Kanada, 4 p, 2. NSZK 4 p, 3. Egyesült Államok 0 p, 4. Svájc 0 pont.