Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-06 / 4. szám
8 ^rVÉPÜJSÁG 1980. január 6. A szocialista országok gazdasági fejlettségi szintkiegyenlítődése Kuba Új természetvédelmi terület A szocialista államok ipara gyors ütemben fejlődik. De ezen belül a múltban elmaradott országok a testvéri államok tapasztalatára és együttműködésére támaszkodva még gyorsabban növelik ipari termékkibocsátásukat. Mialatt Csehszlovákiában, Magyarországon, illetve az NDK-ban az ipari össztermék 1951. és 1977. között 7,9, 8,3, illetve 8,3- szeresére, a Szovjetunióban pedig 11,4-szeresére emelkedett, addig Romániában 28-szorosára, Bulgáriában 21-szeresére, Lengyelországban 14,8-siorosára; Mongóliában 12- szeresére. Kuba csak az 1981. és 1976. közé eső időszakban 76 százalékkal bővitette ipari termelését. A felemelkedés útján halad Vietnam is. A kubai Guanacabibes-fél- szigeten szinte érintetlenül fennmaradt a természet a maga ősi szépségétől. A kubai kormány határozata értelmében itt természet- és vadvédelmi területet létesítenek, ezenkívül a félsziget látja majd el az ország más vidékeit is nemes facsemetékkel. A tervek szerint a félszigeten új erdőket is telepítenek. A rezervátumban, amely körülbelül 105 000 hektárnyi területet foglal majd el, mahagóni, cédrus-, fenyő- és eukaliptusz-ültetvényeket létesítenek. Kivágják a kiöregedett fák egy részét, megtisztítják az erdőt az indáktól, hogy optimális feltételeket teremtsenek a fiatal fák növekedéséhez. A Guanacabibes-félszigeten szigorú vadászati tilalmat vezettek be. A félszigetre 1977- ben 3000 fácánt telepítettek. Azóta számuk jelentősen megnövekedett. A szakemberek szerint az országban nincs még egy olyan vidék, ahol a fácánok számára ennyire ideálisak lennének a létfeltételek. A vadvédelmi területen ezenkívül szép számban találhatók vaddisznók, hódók, őzek és más állatfajták. Többségük szabadon él, némely állatfajtát viszont óriási karámokban tartanak. Idővel a vadvédelmi területet megnyitják a turisták és a vadászok előtt. A félsziget erdőgazdaságának vezetői négy vadászterület létesítését tervezik. Ezek alapterülete meghaladja majd a 2700 hektárt. A gazdasági szintkiegyenlítődés folyamatát megítélhetjük a külkereskedelmi áruszerkezet alakulásából is. Bulgária 1950-ben nem ex- poltált gépeket és berendezéseket, a fogyasztási cikkek aránya pedig mindössze 1,5 százalék volt az egész bolgár kivitelen belül, 1977-ben viszont az ország kivitelének 42 százaléka volt gép és berendezés, körülbelül 10 százaléka fogyasztási iparcikk. Romániában ezek alatt az évek alatt a gépek és a berendezések hányada 4,2 százalékról 27 százalékra, a fogyasztási iparcikkeké 1,3 százalékról 16,5 százalékra, a lengyel exportban 7,7 százalékról 43 százalékra, illetve 12,2 százalékról 15 százalékra emelkedett. Iparibb jelleget öltött a testvéri országok behozatalának az áruszerkezete is. Míg 1950-ben az egy lakosra számított ipari termék- mennyiség maximális és minimális mutatói között az eltérés ötszörös volt, ez ma már körülbelül 1,5-szeresére csökkent. Nem szabad azonban feltételeznünk, hogy a fejlettségi színvonal közeledése az ipari termelés területén az országok teljes nivellálódását fogja jelenteni minden áru egy lakosra számított termelésében. A kiegyenlítődést úgy kell érteni, hogy kialakul az üzemek olyan optimális komplexuma, amelyik minden ország számára az egyik vagy másik gazdasági ágazatban megtermelt egységnyi nemzeti jövedelmre számított minimális anyag- és munkaerő-felhasználás mellett magas termelékenységet biztosít. MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A mezőgazdaság fejlesztésére jelentős eszközöket fordítanak. 1960. és 1977. között a mezőgazdaságba, illetve az erdőgazdaságba irányuló beruházások Volumene Bulgáriában kétszerese, Csehszlovákiában körülbelül 1,7-sze- resére, Lengyelországban 7,9- szeresére, Magyarországon 4,9-szeresére, Mongóliában 2,8-szeréSére, az NDK-ban 2,7-szeresére, Romániában 4,5-szeresére, a Szovjetunióban 4,6-szeresére emelkedett. Az országok többségében ma már csaknem teljesen gépesítették a legfontosabb mezei munkákat. Most a gépesítettség színvonalának további emelése a feladat a burgonya, a cukorrépa, a kukorica, a dohány, a zöldség és a gyümölcs betakarításában, valamint az állattenyésztési és baromfitenyésztési munkákban. Intézkedéseket tesznek a mezőgazdaság ke- mizálásának a fokozása érdekében is. Minden országban egyre több műtrágyát, növényvédő szert használnak fel. 1950. és 1977. között a műtrágya-felhasználás (tápanyagra számítva) egy hektár szántóföldön a következőképpen alakult: Bulgáriában 1,5 kilogrammról 161 kilogrammra, Csehszlovákiában 49,7 kilogrammról 311 kilogrammra, Lengyelországban 24,1 kilogrammról 239 kilogrammra, Magyarországon 6 kilogrammról 270 kilogrammra, az NDK-ban 129 kilogrammról 322 kilogrammra, Romániában 2,2 kilogrammtól (1955-ben) 109 kilogrammra, a Szovjetunióban 78 kilogrammról 81 kilogrammra emelkedett. Ezekben az években valamennyi KGST-tagállam hatalmas lépést tett előre a mezőgazdasági termelés gépesítése és kemizálása területén, de közülük azok érték el a legnagyobb _ sikereket, amelyek a múltban jelentős mértékben elmaradtak a fejlettebbektől. KGST-tagállamok a talajtani és időjárási körülmények, a történelmileg kialakult hagyományok és a lakosság szokásai tekintetében elég lényegesen különböznek egymástól. Mindez meghatározza egyrészt helyüket a nemzetközi munkamegosztásban, másrészt mezőgazdasági termelésük szerkezetét. Valamennyi KGST-tagállamban fejlődik a gabonagazdaság, többségükben az egy lakosra számított szemes termény előállítása viszonylag kis ingadozást mutat, más növényi termékek előállításában viszont ez a különbség eléggé lényeges. Például, a burgonyatermesztésben kiemelkedik Lengyelország és az NDK, a gyümölcs- és a zöldségtermesztésben Bulgária, Magyarország és Románia. A közösség összes országa lényegesen növelte az egy lakosra számított termékmeny- nyiséget a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is. Az egyes mezőgazdasági termékek termelési szintje tekintetében mutatkozó lényeges ingadozás jelentős mértékben az ágazati struktúra sajátosságaiból, a földterületek hasznosításának hatékonyságából, a tudományos és műszaki eredmények fel- használásának a fokától, s a kölcsönös tapasztalatcserétől függ. Bulgária például annak eredményeképpen tudta a szemes termények hektáronkénti átlaghozamát az 1956—1960 közötti 15,8 mázsáról 33,1 mázsára emelni az 1971 és 1975 közötti időszakban, hogy növelte a műtrágya-felhasználást, lényegesen javította az agrotechnikát. Nagy munkát végeztek ezen a területen a többi testvéri országokban is. Itt fontos szerepet játszottak a KGST-országok kommunista- és munkápártjai, kormányai által a mezőgazdaság irányításának a tökéletesítése érdekében tett intézkedések, többek között agrár-ipari komplexumok létrehozása, a mezőgazdasági termelés további koncentrációja és szakosítása, a mezőgazdaságban dolgozók anyagi érdekeltségének a fokozása. Az egy lakosra számított mezőgazdasági termelés szintjét tekintve a maximális és a minimális mutatók közötti különbség 1955-től 1977-ig körülbelül kétszereséről 1,7- szeresére csökkent. A szocialista országok gazdasági fejlettségi színvonalának kiegyenlítődésére jellemző sajátosság, hogy ez az egész közösségen belüli társadalmi újratermelés gyors üteme mellett megy végbe. A DOLGOZÓK ANYAGI JÓLÉTE Az anyagi termelés eredményes fejlődése megbízható alapot teremtett a szocialista országok lakossága életszínvonalának emeléséhez, s az életszínvonalak fokozatos közeledéséhez. Ez elsősorban a nemzeti jövedelem növekedésében jut kifejezésre. 1960 —1977-ig az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem Bulgáriában 3,1-szeresére, Csehszlovákiában kétszeresére, Lengyelországban 2,8-szeresére, Magyarországon 2,4-szeresé- re, az NDK-ban 2,2-szeresére, Romániában 3,9-szeresére, a Szovjetunióban 2,4-szeresére emelkedett. E mutató tekintetében az országok közötti különbség az 1950. évi 3,2-sze- resről a jelenlegi 1,4-szeres- re csökkent. A szocialista közösséget nemcsak a nemzeti jövedelem gyors növekedése, hanem annak a dolgozó lakosság érdekeit szolgáló elosztása is jelA szocialista integráció útján A 15 éves INTRANSZMAS Korunkban a szocialista országok között új típusú, komplex nemzetközi gazdasági kapcsolatok alakulnák ki. Erre jó példa a 15 évvel ezelőtt létrehozott INTRANSZMAS nevű magyar—bolgár vállalat működése is. Az iparosítás, a termelési folyamatok gépesítése és automatizálása felvetette az anyagmozgatás és raktározás gondjait. A nehéz gépalkatrészek, öntvények mozgatása, az alkatrészek szalagszerű összeszerelése korszerű görgősorokat, szállítópályákat követel. A raktározás nehézségei is egyre égetőbben sürgették egy olyan nemzetközi összefogáson alapuló vállalat megalakítását, amely több ország kutató és tervező tevékenységét hasznosítja az anyagmozgatással kapcsolatos műszaki gondok megoldására. Kezdetben mindkét országban kevés tapasztalata volt a szakembereknek; sem a bolgár, sem a magyar gépipar nem volt igazán felkészült. Az üzemi anyagmozgatás fejlesztését, áz automatikus rakodó- és emelőgépekkel felszerelt hatalmas ipari raktárak tervezését és megépítését csak szocialista munkamegosztás alapján lehetett elképzelni. A két szocialista ország az INTRAÍN1SZIMAS létrehozásával úttörő vállalkozásba kezdett, akkoriban ugyanis még nem működtek olyan nemzetközi gazdálkodó szervezetek, amelyek hasonlóan széles körű tevékenységet folytattak volna. Ma az INTRANSZMAS az első kapavágástól a kulcsátadásig vállal mindenfajta raktárépítést és -gépesítést. A közös vállalat Szófiában és Budapesten működik. A megalakulást követő évben 700 fős létszámmal 37 millió forint értékű munkát végeztek, a múlt évben az 1760 fősre bővült vállalat termelési értéke 320 millió forintot ért el. A válAz INTRANSZMAS budapesti székháza (MTI Fotó — Potzmann János felv. — KS) lalat dolgozói közül 1200-an Bulgáriában és 560-an Magyarországon végzik munkájukat. Tervezőik, tudományos munkatársaik, közgazdászaik és tapasztalt szerelőmunkásaik már nemzetközi tekintélyt szereztek — ezt bizonyítják a beérkező megrendelések és az elkészült létesítmények mind a szocialista országokban, mind az NSZK- ban, Irakban, Líbiában és Szíriában. Másfél évtized alatt összesen mintegy 10 ezer tervezési és építési munkát végeztek. A megrendelések beérkezése után felosztják a tennivalókat a vállalat magyar és bolgár részlege között. A rakodódarukat például Magyar- ország gyártja, a raktári szállítóeszközöket Bulgária. Pneumatikus szállítórendszert csak a bolgár ipar hoz létre, raktári automatikus vezérlő- berendezést viszont Magyar- országon terveznek és készítenek. Hazánkban a Ganz- MÁVAG gyártja az INTRANSZMAS részére a szükséges darukat és a nagyobb berendezéseket, a Csepel Művek gyárai pedig a raktári szállítórendszereket. Jelenlegi legnagyobb munkájukat Pakson végzik: 18 méteres, 2x160 tonna emelőképességű darupályát építenek — ezzel emelik majd át a Dunán hajókon érkező ha talmas gépeket a partra. A vállalat egy másik, új tevékenységi köre: az öntödei anyagmozgatás gépesítése. Különleges görgősorokat terveznek a súlyos öntőformák mozgatására, a nehéz fizikai munka megkönnyítésére. Bermann István lemzi. A megtermelt nemzeti jövedelem hatvan-hetvenhét százaléka jut közvetlenül a fogyasztási alapokba. A többi a felhalmozási alapot gyarapítja, amelyeket szintén a dolgozók érdekében használnak fel. A társadalmi fogyasztási alapok állandóan bővülnek, és lényegesen kiegészítik a munkabért. A Szovjetunióban például, a munkások és alkalmazottak átlagos nominálbére 1978-ban 160 rubel volt, de a társadalmi alapokból származó juttatásokkal kiegészítve 219 rubelre emelkedett havonta. A dolgozók anyagi jólétének emelkedése, az egészségügyi szolgáltatás javítása és egyéb intézkedések eredményeképpen meghosszabbodott a lakosság átlagos életkora és jelenleg férfiak esetében körülbelül 70 év, a nők esetében 72—74 év. A KGST-országok anyagi jólétének színvonala tekintetében a közeledési folyamat világosan látható az alapvető élelmiszerek fogyasztásában is: javul az élelmiszerek felhasználási struktúrája; nő a növényi olajok, a hús, a tojás, a cukor és más, nagy mennyiségű állati fehérjét tartalmazó élelmiszerek fogyasztása. A szocialista országok kiskereskedelmi áruforgalma gyors ütemben fejlődik: 1960- tól 1976-ig egy lakosra számítva (beleértve a közétkeztetést és vendéglátást) Bulgáriában 3,4-szeresére, Csehszlovákiában 2,1-szeresére, Lengyelországban 2,4-szeresére, Magyarországon 1,7- szeresére, az NDK-ban kétszeresére, Romániában 3,5- szeresére és a Szovjetunióban 2,4-szeresére emelkedett. A lakosság jólétének növekedését mutatja a kiskereskedelmi áruforgalom szerkezeti átalakulása: manapság a testvéri országok többségében az áruforgalom több mint 50 százaléka jut iparcikkekre. Vietnam mezőgazdasága Az északi határvidéknél levő Cao Bang tartományban a kínai támadók rombolásai ellenére a parasztok mindent megtesznek a gabonatermés biztosítására. Phong Chan faluban jónak ígérkezik a ciroktermés
