Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Mai számunkból

A SZOCIALISTA INTEGRÁCIÓ ŰTJAN (8. old.)

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS TARTALÉKAI

(9. old.)

XXX. évfolyam, 4. szám

ARA: 1,60 Ft

Korszakváltás

Tudni már tudjuk, hogy nehéz idők elébe nézünk. Ebben-abban már érezzük is. Értjük is, hogy az eddigiekhez képest új, más gyakorlatra van szükség. Csakhogy, az eddigiek túl mélyen rakódtak már le tudatunkban. Termelj ma többet, mint tegnap — mozgósító erejű jelszó volt ez. A százszázalékos tervteljesítés pedig hovatovább inkább számított szégyennek, mint dicséretesnek.

Ma már mindenképp külön korszaknak kell tekintenünk gazdaságépítő munkánkban azokat az éveket, amelyekben a teljes foglalkoztatás megteremtése, s ebből következőleg az üzemek vidéki telephelyeinek szaporítása állt a gazdaságpolitika homlokterében. Megtehettük, mert volt munkaerő, amennyi kellett, s a termeléshez könnyen szerezhettünk olcsó energiát, nyersanyagot.

Az előbbiekhez tegyük még hozzá azt, hogy exporttermékeink értékesítése sem ütközött különösebb nehézségekbe, hiszen a tőkés világpiacon még szelét sem lehetett érezni a később kitörő válságnak. Ez az időszak az, amely az ország mező- gazdasági vidékein is gyorsította az iparosítást, megteremtette a nagyüzemi mezőgazdaság korszerű, műszaki, technikai és technológiai alapjaitAz említett korszakváltás tulajdonképpen a negyedik ötéves terv utolsó két esztendejében következett be, s bár gazdasági rendszerünk, mégin- kább árrendszerünk sajátosságai falként fogták föl a világgazdasági korszakváltás káros következményeit, itthon is látnunk, éreznünk, tapasztalnunk kellett, hogy váltanunk kell. A fejlesztésekben nem számíthattunk tovább arra, hogy pusztán a munkahelyek számának növelésével is bővíteni tudjuk a termelést. Alapvetővé és döntővé váltak a hatékonyság, termelékenység, gazdaságosság kérdései.

Az ötödik ötéves terv indításakor tehát a korszakváltás nem a küszöbön állt, nem kopogtatott, hanem itt volt, átitatva mindennapjainkat. Ezt tükrözték a párt Központi Bizottságának napvilágot látó határozatai is, amelyek a termékszerkezetváltást, a hatékonyságot, a termelékenység növelését, a munkaidőalap jobb kihasználását, s egyáltalán a tartalékok feltárását — köztük például a munka- és üzemszervezés korszerűsítését — sürgették.

A gyakorlat azonban — valljuk be — nagyon keveset és nagyon lassan változott. A késlekedés okát kutatva, aligha lenne célravezető felelősök után kiáltanunk. Legfeljebb egymásra mutogatnánk. A korszakváltás megtörtént. Ám, ami volt, túl mélyen rakódott le a gyakorlat után baktató tudatunkban.

Ez utóbbit egyébként sok minden erősítette még. Különösen az, hogy ideig-óráig a régi gyakorlat is fel tudott még mutatni sikereket, eredményeket. „Mezőgazdasági” megyéinkben ez még hatványozottan is jelentkezett, hiszen itt az országos átlaghoz képest lépéshátrányban volt még az iparosítás, nem fejeződött be a mezőgazdaságban a mezőgazdasági munkaerő átáramlása az iparba, vagyis az extenzív fejlődésnek is maradtak még tartalékai. Gondoljunk csak vissza budapesti központi nagyüzemek legújabbkori térnyerésére ezeken a vidékeken.

Ez a korszak azonban már mindenütt lezárult.

A korszakok változását a szemléletátalakulás rendszerint fáziskéséssel követi. Nagyon sok múlik azon, hogy ez a fázis mennyire nyúlik el. Mikorra érik meghatározóvá, természetessé tetteinkben, gondolkodásunkban mindaz, ami néha még most is — konkrét tartalom híján — üresen cseng fülünkben: a minőségi munka, a minden piacon haszonnal értékesíthető termék, a teljesítmény és a bér szoros összefüggése, anyag- és energiatakarékos termelés — vagyis mindaz, ami az új korszakot jellemzi. Amely nemcsak a szemléletünket formálja át, hanem jövőnket is alapozza.

kövAry e. Péter

A KÖZÉLETISÉG ISKOLAI

(4. old.)

A SERTÉSTENYÉSZTÉS HELYZETE MEGYÉNKBEN

(7. old.)

A SZOCIALISTA ORSZÁGOK GAZDASÁGI FEJLETTSÉGI SZINTKIEGYENLÍTÖDÉSE

(8. old.)

KIÁLLÍTÁS A DUNÁRÓL (4. old.)

KÖNYVEK, FALUSIAK, ÜGYNÖKÖK

(5. old.)

VASÁRNAPI

BESZÉLGETÉS

(6. old.)

MÚLTÚNKBÓL (6. old.)

A VÍZ NEM ISMER PROTEKCIÓT (7. old.)

A MISKOLCI-SZÍNÉSZET TÖRTÉNETE (11. old.)

BEFEJEZŐDÖTT AZ ÚTTÖRŐ-OLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐJE (14. old.)

1980. január 6., vasárnap

A VERSENY FOLYAMATOS

(3. old.)

ATOMERŐMŰÉPÍTKEZÉS

(3. old.)

Washington újabb szovjetellenes intézkedései

IPARI TV

A TEHÉNISTÁLLÓBAN (9. old.)

SZÉP MAGYAR NYELV (10. old.)

Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:

Carter amerikai elnök pénteken este újabb szovjetellenes intézkedéseket jelentett be. Országos rádió- és tv-be- szédében közölte, hogy korlátozásokat rendelt el a két ország gazdasági, kulturális, politikai kapcsolataiban, a moszkvai olimpia bojkottjával fenyegetett, majd Pakisztán és más országok felfegyverzéséről beszélt.

Az amerikai elnök a két nagyhatalom viszonyát, a nemzetközi légkört súlyosan megrontó lépéseit &z afganisztáni fejleményekkel indokolta és hevesen bírálta a szovjet politikát, amely szerinte veszélyezteti az Egyesült Államok és szövetségesei érdekeit.

Carter az afganisztáni népi rendszernek nyújtott szovjet támogatást „támadásnak’ minősítette és bejelentette, hogy Washington az ENSZ-hez fordul. Az elnök véleménye, (amelyet a CBS szerint sokan kormányában sem osztanak), hogy a Szovjetunió állítólag veszélyezteti Iránt, Pakisztánt is és végső célja, hogy megszerezze az ellenőrzést a világ olajtartalékának nagy részét őrző térség felett és megváltoztassa a világpolitikai egyensúlyt.

Carter, aki már a SA.LT- szerződés elnapolásával súlyos veszélybe hozta a világpolitikai, a hadászati egyensúlyt, most elismerte: a SALT mindkét nép érdeke, kormányának fő célja és fő sikere volt. Amennyiben a körülmények megváltoznak, ismét megvizsgálják a törvénybeiktatást — mondotta.

Azonnali hatállyal megszüntetik korszerű technológiájú és más „hadászati” jéb legű cikkek eladását a Szovjetuniónak — közölte. Az Egyesült Államok jelentősen korlátozza a takarmánygabona kivitelét a Szovjetunióba és ugyanezt várja el a többi nyugati gabonatermelő országtól. Csökkentik a Szovjetunió halászati jogait amerikai vizeken, befagyasztják a két ország kulturális és gazdasági cserekapcsolatait, elhalasztják a New York-i szovjet és a kijevi amerikai főkonzulátus megnyitását.

Az elnök azzal is fenyegetőzött, hogy amerikai sportolók nem vesznek majd részt a moszkvai olimpián.

Carter megerősítette, hogy felújítják a Pakisztánnak szóló amerikai fegyverszállításokat az ország állítólagos „fenyegetettsége” miatt.

Már két hete hallgat a szünet végét jelző csengő, a kis és nagy diákoknak nem kell félniük a feleltetéstől. Szabadok. De hogyan élnek ezzel a szokásosnál jóval hosszabbra szabott szabadsággal, míg a pedagógusok osztálynapló helyett összeíró lapokkal járnak, hogy megszámoljanak bennünket? Itt például a jégpályán láttuk őket. Azon, ami úgy „lett”, hogy a gödrök megteltek esővízzel. Többi képünk az ötödik oldalon látható.