Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

2 NÉPÚJSÁG 1980. január 6. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Waldheim ENSZ-főtitkár elindult New Yorkból Teheránba, hogy a Biztonsági Tanács felkérésére tárgyaljon az iráni vezetőkkel az amerikai túszok szabadon bocsátásá­ról — Meghalt Pietro Nenni, az Olasz Szocialista Párt volt elnöke — A Pravda cikke az afganisztáni eseményekről. Kedd: A NATO állandó tanácsa Brüsszelben az afganisz­táni eseményekről tárgyalt — Carter elnök harcias hangú újévi üzenettel fordult az USA népéhez. Szerda: Az új év első munkanapján leállt az acélgyár­tás Nagy-Britannia kohóiban az országos acélipari sztrájk nyomán — Waldheim Teheránban csák Ghotbzadeh kül­ügyminiszterrel találkozott — Fegyveres összetűzések Rho­desiában a kormánycsapatok és a hazafias erők között. Csütörtök: Megkezdődtek Indiában a parlamenti válasz­tások — Lisszabonban letette a hivatali esiküt Sá Carnerio kormánya — Carter javasolta a szenátusnak: halassza el a SALT—2 vitáját. Péntek: Brown amerikai hadügyminiszter Pekingbe uta­zott — Az aranyláz minden eddiginél magasabb áraikat idézett elő — Lord Soames rhodesiai főkormányzó felkérte Joshua Nkomót, halassza el hazaatérését — Valamennyi angol szakszervezet támogatja az acélipari dolgozók sztrájkját — Babrak Karmai első sajtóértekezlete Kabul­ban. Szombat: Dost afgán külügyminiszter, aki Moszkvában Gromiko szovjet külügyminiszterrel tárgyalt, tovább uta­zott New Yorkba, az ENSZ székhelyére — A salvadori kor­mány polgári miniszterei lemondtak, a katonák vették át a hatalmat, a szabadságharcosok viszont elfoglaltak több rádióállomást — Carter élesen szovjetellenes beszédben a Szovjetunióval szembeni intézkedéseket jelentett be. A hét 3 kérdése 1. Mik az afganisztáni helyzet fő jellemzői? A nyugati propaganda ezen a hétvégen szinte a világ első számú problémájává szeretné kikiáltani az „afgán ,. kérdést” „Afganisztán szovjet megszál­lásáról”, a világbékét fenyegető „szovjet beavatkozásról” harsog. Még szilveszter és újév napja sem jelentett szü­netet az amerikai és a NATO-diplomáciában, amely a nyugati ellenintézkedések összehangolására irányult, ter­mészetesen a washingtoni ötletek és igények szerint. Christopher Warren amerikai külügyi államtitkár, „a vál­ságok örökös felelőse” előbb Londonban tárgyalt legfőbb szövetségeseik képviselőivel, majd újév napján Brüsszel­ben a NATO állandó tanács ült össze rendkívüli ülésre. Zimbabwe-Rhodesiában a megadott határidő után is foly­tatódott a hazafias erők katonáinak felvonulása a megadott gyülekezési körzetekbe (Képtávírónkon érkezett) A napirenden: Afganisztán... utána Luns, a NATO hol­land főtitkára még azt is kilátásba helyezte, hogy az af­gán eseményék miatt a NATO-országok bojkottálják — a moszkvai olimpiát! (Lord Killanin, a Nemzetközi Olim­piai Bizottság elnöke csakúgy, mint mondjuk, Willy Dau- me, a nyugatnémet olimpiai szervezet vezetője, egyfor­mán visszautasította az ilyen próbálkozásokat sport és po­litika összékeverésére. az olimpiai gondolat felhasználását politikai zsarolásra.) Amerikai diplomáciai szervezésre, államok egy cso­portja a Biztonsági Tanács összehívását követelte (és el is érte) „az afgán kérdés” megvitatására. Ugyanakkor Kabulban éppúgy, mint Moszkvában hi­vatalos nyilatkozatok hangzottak el arról, hogy az Afga­nisztánnak nyújtott szovjet katonai segítség csak addig tart, amíg a külföldről szervezett és irányított fegyveres beavatkozás ezt szükségessé teszi. A szovjet csapatokat teljes egészükben vissza fogják vonni, amint az akciót elkerülhetetlenné tevő okok megszűnnek. Az új afgán kormány nyilatkozata Pakisztánt jelölte meg, mint a de­mokratikus Afganisztán elleni amerikai fegyveres -felfor­gató akciók kiindulópontját. A szovjet sajtó beszámolt arról, hogy Pakisztán területén tucatnyi „menekülttábor­ban” képezték ki az afgán ellenforradalmárokat, akiket aztán átdöbtak Afganisztán területére. Most az amerikai —pakisztáni kapcsolatok ismét szorosabbakká válnak: Carter elnök szívesen szállít fegyvereket az iszlamabadi diktatúrának. (Persze, ez Indiában is nyugtalanságot kelt...) 2. Hogyan alakulnak a SALT—2 amerikai ratifikálásának esélyei? Carter elnök 1979. júniusában, amikor Bécsben alá­írta a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló amerikai —szovjet szerződést, a SALT—2 rövidítésű megállapodást, megígérte, hogy mindent elkövet a szenátusi ratifikálás végett. De éppen az elnök volt az, aki hol a kubai, „szov­Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a héten Iránban tár­gyalt az amerikai nagykövetségen fogva tartott túszok ügyében (Képtávírónkon érkezett) jet harci brigád” ügyének, hol a kambodzsai kérdésnek az emlegetésével, hol a NATO nyugat-európai rakéta- fegyverkezési terveinek szorgalmazásával hozzájárult olyan washingtoni politikai légkör kialakulásához, amely­ben egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a SALT—2 nem szá­míthat a szenátusban a szükséges kétharmados többség­re. Már az iráni eseményeket is arra haználták fel aa USA politikai közvéleményének irányítói, hogy elterel­jék a figyelmet a SALT—2-ről. Most aztán az afgán prob­lémát vették elő... Az elnök ezek után javasolta a szenátusnak, hogy halasszák el a ratifikálás vitáját, amely egyébként már most, január 22-én kezdődött volna. Carter ugyan tovább­ra is a SALT—2 hívének vallja magát, de úgy véleke­dik, hogy „nem volna helyénvaló most erről vitát nyitni”. Az amerikai politikai élét ismerői felhívják arra a fi­gyelmet, hogy februárban már megkezdődnék az Egye­sült Államokban az elnökválasztás sajátos elemei, az elő­választások. Ilyenkor erre összpontosul a politikusok te­vékenysége, — a szenátorok egyharmada pedig a novem­beri szenátusi választásra gondol és a maga kampányát készíti máris elő. Ilyen körülmények között nehezen kép­zelhető el, hogy az amerikai honatyák mihamar elővegyék a SALT—2 ügyét. 3. Volt-e eredménye Kurt Waldheim iráni látogatásának? Az ENSZ főtitkára az új év első napjait Teheránban töltötte. A Biztonsági Tanács megbízásából kapcsolatot kellett felvennie az iráni vezetőkkel, mindenekelőtt a te- heráni amerikai nagyikövetségen fogva tartott túszok ki­szabadítása végett. Kurt Waldheim (akinek nemrég je­lent meg „Nehéz mesterség” című könyve magyarul is) alighanem „mesterségének” legnehezebb napjait élte meg. Gyakran kellett találkoznia tüntetőkkel is, akik olyan jel­szavakat kiáltoztak, hogy inkább az elmenékült volt ural­kodónak a kiadatásáról tárgyaljon... Aztán még merény­letkísérletet is lelepleztek, a merénylők az ENSZ-főtitkár életére törték volna ... Waldheimnék csupán Ghotbzadeh külügyminiszterrel volt alkalma ismételten tárgyalni. Khomeini ajatollah nem fogadta az ENSZ-főtifkárt. Waldheimnék nem sikerült el­jutnia a teheráni amerikai nagykövetségre sem. hogy a túszokkal beszélhessen. Az ENSZ-főtitkár visszatérve mégis úgy nyilatkozott, hogy teheráni látogatását hasznosnak ítéli meg, mert köl­csönösen megismerhették — az iráni külügyminiszter és ő — egymás nézeteit, illetve a világszervezet álláspont­ját. Waldheim útja az előfeltétele volt annak, hogy a Biz­tonsági Tanács ismét elővegye az iráni kérdést, s hogy ezen a fórumon az USA most már konkrét formában elő­terjessze a túszok kiszabadítására vonatkozó követelést, illetve további fogva tartásuk esetére vagy éppen perbe fogásuk esetére a Biztonsági Tanácsot Szankciók megsza­vazására késztesse. Itt kell megemlíteni, hogy a Bizton­sági Tanács még mindig nem teljes létszámú, a latin- amerikai térséget képviselő ország kilétét még mindig nem döntötték el a közgyűlésben, így hát formai kifogá­sokat is lehet emelni a Biztonsági Tanács esetleges dön­tése ellen. PÁLFY JÓZSEF Nagy-Britanniában az új évvel együtt megkezdődött az országos acélipari sztrájk, amely a jelek szerint hosszúnak, küzdelmesnek ígérkezik. Képünkön: sztrájkőrség egy yorkshire-i acélmű előtt (Képtávírónkon érkezett) BUDAPEST A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága üdvözölte Kanada Kommu­nista Pártja XXIV. kong­resszusát. Az üdvözletei Kovács Antal, a Központi Bizottság tagja, a KB osz­tályvezetője a kongresszuson részt vevő magyar pártkül- döttség vezetője adta át a Kanadai Kommunista Párt vezetőségének, BEJRUT Leo Tindemans volt belga kormányfő- pénteken Bejrut­ban találkozott Jasszer Ara- fattal, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet végrehaj­tó bizottságának elnökével. TEHERÁN A teheráni rádió szerint Panama értesítette Iránt, hogy hajlandó megvizsgálni Reza Pahlavi volt Iráni sah kiadatását. A panamai kor; mány kinyilvánította, hogy hajlandó megvizsgálni az ex-sah kiadatására vonatko­zó kérelmet és reményét fe­jezte ki, hogy .rövid időn bélül a volt uralkodó bűn­cselekményivel kapcsolatos okmányokat térj észtén ék a panamai legfelsőbb bíróság elé. HANOI A Pol Pot-rezsim meg­döntése, Phnom Penh fel­szabadítása első évfordulójá­nak megünneplésére készül Kambodzsa. A Phnom Penh-i ünnepségen számos külföldi delegáció lesz je­len. A testvéri Laosz kül­döttségét Szufanuvong ál­lamfő vezeti. Az Országos A nyög­és Arhivatal közleménye a fogyasztói árak 1980. évi változásáról Az 1980. évi népgazdasági terv előirányzataival és a termelői áraik január 1-i módosításával összhangban egyes fogyasztói árak január 7-én, .mások viszont ezt kö­vetően a kereskedelem új beszerzéseinek megfelelően — a különböző kereskedel­mi várnaiatok üzleteiben el­térő időpontban — változ­nak. A központi elhatáro­zás alapján így a sorra ke­rülő fogyasztói árváltozások (áremelések és árcsökkené­sek) összességében a fo­gyasztói árszínvonalat mint­egy 0,8 százalékkal emelik. A főbb területeket érintő árváltozások: A textilruházati termékek fogyasztói árszínvonallá csökken. Olcsóbbak lesznek a szintetikus kötöttáruk (kb. 20—22 százalékkal), a fésűs gyapjúszövetek és az ebből készült férfiöltönyök (kb. 30 százalékkal), a szintetikus függönyök (kb. 35 százalék­kal). A második 'negyedév­ben csökken a harisnyák, a harisnyanadrágok és a zok­nik fogyasztói ára is. A kár­tolt .gyapjúszövetek ára mintegy 18 százalékkal, a bőrkabátoké 20—30 száza­lékkal, a tréningruháké 4— 12 százalékkal növekszik. Emelkedik a szövött és kö­tött alsóruházati termékek árszínvonala. Mintegy 14 százalékkal nő az ágytextí­liák ára, csökken a mű­szőrme bélésű télikabátok, bal'lonkabátok, valamint a rövidáruk árszintje. A vas-műszaki termékek árszínvonala 3—4 százalék­kal emelkedik. Növekszik a tartós vas-műszaki fogyasz­tási cikkek és a háztartási villamos készülékek — automata mosógép, villany- tűzhely, -bojler, hűtőgép —, csökken a fekete-fehér tv- készülékek ára. A vas-mű­szaki tömegcikkek körében jelentős áremelkedések és csökkenések is lesznek. A fém evőeszközök ára pél­dául mintegy 60 százalékkal, az alumínium edényeké kb. 90 százalékkal emelkedik, átlagosan 16 százalékos az árcsökkenés a csavaráruk­nál és az épületszerelvé- tiy éknél. A háztartási vegyi cikkek és kozmetikai termékek na­gyobb részének az ára csök­ken. Egyes cikkcsoportok, például arc-, ajak-, köröm- és babaápolószerek, valamint a borotvakrémek ára azon­ban emelkedik. A festékek ára mintegy 18 százalékkal nő. Emelkedik a gázolaj, a kenőanyagok, a műtrágyák, a növényvédő szerek, vala­mint a mezőgazdasági kis­gépek ára. A játékok ára átlagosan mintegy 10 százalékkal csök­ken. A sportszereknél jelen­tős eltérő irányú változások mellett az árszint valame­lyest csökken. A gyermek­kocsik ára nem változik. Az egyéb vegyes iparcik­kek árszínvonala áremelke­dés, illetve -csökkenés mel- ■lett kis mértékben növek­szik. A háztartási műanyag­áruk árszintje például mint­egy 9 százalékkal lesz ala­csonyabb, a kőedények ára pedig 40 százalékkal emel­kedik. Az órák ára változat­lan marad, azonban az éb­resztőórák árszintje emel­kedik. A divatékszerek (bi­zsuk) ára 15 százalékkal csökken. A papírok és írószerek ár- szintje viszonylag csekély mértékben emelkedik. Az optikai cikkek — ezen belül a szemüvegek — ár­szintje változatlan marad, nem változik a fényképező­gépek ára. Az egyéb fotó- gépek ára általában csök­ken. Emelkedik viszont a foítófiilmek, -papírok és -vegyszerek ára. A különféle javító szolgál­tatások árszínvonala — a lábbeli javítás kivételével, amelynek díja változatlan miarad — január 7-itől át­lagosan 20 százalékkal emelkedik. Nem nő a mosás, a vegytisztítás árszínvonala. Emelkedik ugyanakkor az árufuvarozás díja (MÁV, Volán árufuvarozás, boy- szodgálat), továbbá az építő­anyagok megyei átlagfuvar­díja. Azokban a termékcsopor­tokban, ahol a fogyasztói árak 1979. nyarán emelked­tek, nem változnak az árak. Kivételek egyes felnőtt- és gyermekcipők, illetve búto­rok. Ezeknél a fogyasztói árák emelkednek, vagy csökkennek, de az árválto­zások a termékcsoportokon belül kiegyenlítődnek, vagyis az árszínvonal nem változik. Az 1980. januári fogyasz­tói árintézkedések tehát nem érintik az élelmiszerek, az élvezeti cikkek, a tüzelő- és üzemanyagok, a gyógysze­rek, az alapvető építőanya­gok, a mosószerek, a lakbé­rek, a személyszállítási dí­jak, a kulturális és közüze­mi szolgáltatások fogyasztói árát. Az úgynevezett szabad áras termékek árai. amelyek ed­dig is a kereslet és kínálat hatására folyamatosan vál­toztak, rugalmasabban kö­vetik a belföldi piaci viszo­nyokat és a 'külpiac^ ára­kat. Ennek következtében a fogyasztói árszínvonal 2,9 százalékkal növekszik. Az ismertetett fogyasztói árváltozások (0,8 százalék), továbbá a várható piaci ár­mozgások (2,9 százalék) a népgazdasági tervvel össz­hangban 1980-ban együtte­sen mintegy 3,7 százalékkal növelik a fogyasztói árszín­vonalat. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents